Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-02-02 / 5. szám

1902. február 2 BALATONVIDÉKEK 3. eszünkbe valaha siránkozni a fölött, hogy a vasutak építése, a gőzhajók Htjainak kiszabása által hány kisember kenverp. veszett el ? Jutott-e eszünkbe sajnálni a pékeket, a kiket a gőzsütők, a henteseket, a kiket a gőzfüstölök tettek tönkre s a többire? Azt gondoljuk, nem. Hát csak akkor kell hallanunk ellenvetést. a mikor százakra menő érdekeltek óhaja akar érvényesülni ? S a szövetkezetek kerekei csakugyan nem törik össze á pénzintézeteket, mert alapszabályaikban az van beiktatva : »senkinek az üzletrészek összes biztosított értékének 15%nál nagyobb összeg nem engedélyezhető.* Azután a humanismus, az emberszeretet hol van, a mikor azokon is akarunk segíteni, a kikről a meggyőződés azt súgja, hogy azokat a kezeket is, a melyek a Vaszary-féle alapítványokért, az Ünterberger-féle kamatokért nyúlnak és a melyeknek száma mindinkább szaporodik, az önérzet visszaadása, az önbizalom biztosítósa által még lehet szorgalmas munkára terelni. Mert tiszteljük ugyan más meggyőződését, de nem ismerhetjük el, mikép az iparos morális ereje megszűnik a kegy adomány elfogadásával, vagy a takarékpénztárak által megállapított és kimerített hitelképességgel. Vájjon ki biztosit, hogy nem gyöngyözött az iparos-homlok a szégyentől százszor, míg a kéz egyszer nyúlt alamizsnáért ? Volt egy bölcs : azt tanította a körülte összegyülekezőknek, hogy a menyasszonyt mindenekfelett kell dicsérni, hogy a vőlegény minél későbben vegye észre, mily csúnya az ő felesége. Ugy tetszik, hogy ez a mese éppen fordítva áll a szövetkezetekre. G-yalázzák a menyasszonyt, hogy a vőlegény minél későbben tudja meg, hogy milyen szép az ő menyasszonya. Mi legjobb meggyőződésünk szerint cselekedtünk. Dicsértük és ajánlottuk, amit dicséretre és ajánlatra méltónak tartottunk. Az iparosoktól függ a jóakaratú dic-éret, vagy az érdekekre alapir tott ócsárlás szerint csalekesznek-e ? ! Gaál József. A lázról. Jóllehet, a. nem orvosi közönség a lázat sok esetben önálló betegségnek tekinti, ugy, hogv az orvosnak azon kérdésére, hogy mi a bettg panasza, gyakran azon választ kapja, hogy lázas betegsegt) vau : mégis első sorban azt kell tudniok, hogy a láz önmagában nem betegség, hanem fzámos betegségnek kísérő tünete, nyilvánulásának egyik szembe szokó jele. Mert a láz alatt a test rendes hőmérsékónek (melegének) fokozódását értjük. Az emberi test reudes hőmórséke 87 C., az ennél magasabb hómérsék már lázasnak mondható és pedig könnyű láz az, hol a hómérsék 37 5, 38*3 0 közt ingadozik ; mérsékelt az, lia 38 30—39 C közt ; magas 39"4—41 fokig ; legtöbb esetben, hol a láz a 41 fok C-t meghaladja, az élet nagy veszé^'ben forog. Valamint az et>ész.sé''es ember hőmérsékö o lete nem egyforma a nap minden szakában, a mennyiben az a reggeli és esti órákban rendesen valamivel alacsonyabb mint a déli órákban, ug3

T a láz, bármily magas legyen is az, szintén mutat a nap folyamán bizonyos ingadozásokat; reggelre rendesen csökken a láz, estére pedig emelkedik. Ha a külöinbség 1 foknál kisebb, a láz folj'tonos, ha 1 foknál nagyobb, a láz alább| hagj'ó ; ha nap közben lázmentes időszak is vau, a láz fólbeuhagyó. A test hómórsókét hőmérővel mérjük; legjobb e célra az úgynevezett maximalhőmórő, mely a hőfokot mindaddig mutatja, mig a hónaljba helyezzük és jól odaszoritva, 10 percig benne hagyjuk. A láznak három szaka van : a kezdeti Sűrű fátyolba burkoltan lépdelt a csillogó utcákon keresztül. Csupán akkor eszmélt fői, mikor Tarlay mély melódiával súgta a fülébe. • Megérkeztünk. Legyen erős asszonyom !f Miczike komolyan meg volt ijedve és alig tudta remegését eltitkolni. Akkor lélegzett, mélyebben, mikor Tarlay egy elegánsan berendezett, lakásba vezette. • Foglaljon helyet asszonyom* rebegte Tarlay elfogultan. Hallja a hangokat ? A férje ós egy nö. Jöjjön ide a tapétához. Tegye rá a fülét. Ügy-e hullja őket. ?« Tarlay minddzekr-r. mély lelkesedés közt suttogta a megrémül' M ezi kének. • Oh, egek ! Mit, hallok !« nyögte a szőke asszonyka. • Imádom végtelenül ! Mindenképeu a kedvéb- járok. Ugv « szép ajándék ?« hallatszott a vókouy szönyegfalon keresztül. Miczike közel volt az ájuláshoz. »Oh, a nyomorultak ! Hogy szereti azt a másikat. Mindenképen a kedvében jár és ajándékkal lepi meg.« Ki akart rohanni, hogy meglepje őket, de Tarlay a nyitott ajtóban útját állta. • Nem, nőm engedhetem ! Számoljou az ön házában, de ne az enyémben. < • Hát ön megtűri ezeket a nyomorultakat saját házában < Miczike nem folytathatta tovább, mert kinyílt, a szomszéd terem ajtaja ós a férje lépett, ki rájta, Egy percig dermedten néztek egymásra. Tarlay a szobába vezette vissza a félig ájult Miczikét. Benő János mint egy tigris ugrott a szobába. »A becstelenek !« kiált,á megsemmisülten. • Hűtlen !< lihegte Miczike. Tarlay el akart osonni, de Benő útját állta. • Hohó csábító uram ! Addig nem lép ki innen, mig a dolgot nem tisztázza.« Tarlay annyira megrémült, hogy csak a szemefebérje látszott. Elkezdett bűnbánóan dadogni • Bocsásson meg asszonyom ! Bocsánat, uram és értse meg a dolgot Az Ur is azt mondja : • és bocsásd meg a mi vétkeinket, niiképen mi is inegbocsájuiuk ellenünk vétetteknek, t Boszuszomjam az oka miu lennek. A UHg3 «ágos aszszouv két évvel ezelőtt levágatta férfiúi díszem csupán tréfából ; tehát én is m>-<; * kurtám tréfálni. A mint ön is tudja a szomszéd helyiségben női piperecikkeket lehet kapui. Midőu Beuö ur az elárusitónöuek drága asszonyomat olyan lelkesen magasztalta, kedves neje azt, hitte, hogy légyotton ömleng egy másik nőnek. E miatt, volt aunyira ingerült. Érti már most, uram ? En vezettem ide, hogy felóbreszszem benne a féltékenységet. On szintén félremagyarázta a helyzetet. « A dühös, megrémült, siránkozó arcok eltűntek. Jáuos közelebb lépett Miczikéhez. • Igaz ez Tubika ?< Miczike megtörölte szemeit ós igenlöleg bólintott szőke fejével, melynek selymes haját megcsókolta Jánoskája. Benő János ezután Tarlayhoz fordult. • Annyit mondok önnek, tisztelt, koukolyhintö uram, hogy ha még egyszer meggyülik velem a baja, akkor én vágom le a bajuszát, nem pedig a fodrász !« Miczike röstelkedve simult férjéhez. • Haragszol Jánoskám ?« »0h, dehogy mókuskám. Jobban szeretlek, mint valaha ; az újévi toaletted azóta már odahaza lehet, olyan lesz, mint, a milyet, két éve a Sylveszter bálon viseltél.« Tarlay bárgyuan nézett a távozó pár után 'és megadással motyogta : »Na, éu ugyan megjártam.* szak, a tetőpont és a végszak. Lázat okozhat a test fertőzése (ragályozása) igy tehát az összes fertőző betegségeknél : hastifusz, váltóláz, vörhenyeg, kanyaró, diftéria stb. De vannak oly lázak, melyek sebekkel vannak összefüggésben, hol lázgerjesztő geny vagy más ily termékek képződnek. A lázat rendesen általános rosszullét szokta kisémi, mellyel sokszor hányás, vagy háuyási inger, borzongatás, rázó hideg, főfájás társul. A hómérsék emelkedik, a bőr száraz és meleg ; föllép szomjúság, bevont nyelv, a vizelet kevés, sötét szinü ; a légzés gyors, percenkint 25—30, gyermekeknél még több ; ezután vagy rőgtönösen, vagy fokozatosan csökken a forróság,' a mi rendesen bő izzadással jár, n nyelv megtisz'.ul, az emésztés javul, az erö naponkint gyarapszik. A rázó láznál a beteg eleintén fázik, rt — 10—30 percig és didereg ; a hómérsék 37'8— 38'3 fokot éi' el, mielőtt a rázás megkezdődik s folyton emelkedik ; a bő-- lialavány ; a láz 40—41'5 fokot is ér el, a mely után a beteg néha igen bő izzadásba jön. Az izzadás a bőrön keresztül történik. Az ember bőrén keresztül ugyanis 2 millió lik van, a melyen keresztül történik az úgynevezett bőrlégzés ; bőrünkön át óránkint mintegy 30 gramm vizgőz áramlik keresztül ; hidegben a meztelen testet gőzölni látjuk. A rendes izzadság színtelen, savanyu folyadék, mely vizből, sókból, zsírokból áll. Az ember homlokán, tenyerén és talpán vannak a legnagyobb izzadási mirigyek. Az a nézet, hogy a láz az élet folyamatának valamel}' magasabb foks, nem állhat helyt, mert valamely pusztító folyamat és aláz az ! — nem lehet az életműködés fokozottsága. Hasonlítható inkább a láz a kályhában történő elégtelen égéshez. A technikusok ismerik a tökéletes és a tökéletlen égést, amazt a fűtési anyag magas/ét^gezéso ós a levegő korlátozása, ezt a fűtési anyag alacsony rétegezése és a levegő szabad hozzájárulása által érik el. Hogy menynyivel nagyobb hőfokot képesek igy elérni, mutatja a következő példa : egy kiló fa teljes elégése csak 1140 fok C, a tökéletlen elégése 1666 fok C hőfokot eredményez. Mivel kétségtelen, hogy a láznál valamennyi „fűtési anyag" a szénsav kivitelre használtatik lel, ennélfogva hasonlatos ez ahhoz a folyamathoz, midőn a fa teljes elégetésénél szénsavvá és vizzé válik. A különbség az, hogy az ember teste nem csupán hősugárzó felület, mint a kályha, hanem élő hősugárzó és gőzátbocsátó felület, melyet az idegrendszer szabályoz. A láz a különböző betegségek egyik leggyakoribb tünete, különbözőkópen viseltetik, az egyes betegségeknél, igy a tüdőgyulladásnál a hőmérsék kezdetben gyorsan szökken fel s sokszor már a lázóhideg alatt 38—41 fokot ér el, mely reggelre egy fél vagy egy egész fokkal leszáll ; a délutáni órákban ismét emelkedik és eléri az előtte való esti hőfokot, esetleg azt tul haladja ; a bántalom első napjaiban vannak inkább jelen a magasabb lázak ; azonban mig egyrészt néha igen magas láz (42 fok) van jelen, máskor nagy, 38 fokon aluli terjedő sülyedések jönnek létre. Jellegző, a láz megszűnése, a lehevülós, a mennyiben a betegség 5—9 napján reggelre a láz, bő izzadás kiséretóben leszáll ós 36 fokra is lesüljed. Vaunak azonban esetek, hogy a láz nem csökken ily hirtelen, hanem lassabban, 2—3 nap alatt fokozatosan szűnik meg. Ismét más képe van a láz menetének pl. a hastífusznál. Igy a tífusz kezdeti szakában, a hő lassan, fokozatosan emelkedik, oly formán, hogy az esti hőmérsék egy fokkal magasabb a reggelinél, a következő reggeli hőmérsék pedig egy fél fokkal alacsonyabb az ezelőtti esti hőmérséknól. A tífusz második szakában a láz körülbelül egy fokkal ingadozik, t. i. a reggeli hómérsék 39 - 395 fok az esti láz 40-40 5 fok szokott lenni ; súlyosabb esetekben 41 fok is van jelen, A harmadik szakban a láz lassanlassan csökken \ többnyire fokonkiut lesz kisebb a láz, ugy, hogy minden következő napon nagyobb lesz a reggeli alábbhagyás ós kisebb az esti emelkedés. Némelykor a láz reggelre^ anynyira csökken, hogy rendes hőmérsóket találunk, mig az estvéli láz lassankint csökken. A laz lassú megszűnése 4—8 napot vesz igénybe. Természetes dolog, hogy a láz nem lévén önálló betegség, hanem csak egyik tünete a legkülönbözőbb betegségnek, mint ilyen külön nem gyógyítható, hanem mindig azon alapbajt