Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-26 / 4. szám
1902 ja nuá r 19 liALATONVlDKK 5. évre a nyugdíj-intézet összes tagjaira, tehát azólua if, akik már 1870. előtt szolgálatban állottak. A tanítók idegromboló munkája sokkal jobban, gyorsabban fogyasztja az egészséget és életerőt, mint más pályák, ugy, hogy ritka az a tanitó, aki a 40 évet leszolgálhassa. 3. A nyugdíj jogosultság már a betöltött öt szolgálati év után érvénybe lépjen. Ha azonban a tanitó hivatása teljesítése közben lett munkaképtelen, vagy halt meg, ugy ez esetben az 5. év előtt is nyugdijat, - illetve özvegye és árvái rendes évi segélyt kapjanak. így vau ez az állami tisztviselőknél is. Legyen tehát e tekiutetben is az állami alkalmazottak nyugdijtörvém'C az irányadó. 4. A szolgálati évek ne a 20 , — illetve 21. életévtől, — hanem a hivatalba lépéstől számittassauak. 5. Az árvák 20 éves korukig kapjanak gyámpénzt, kivéve ha a 20-ik évet megelőzőleg kenj'órkereseti pályára lépnek, vagy a leányárvák férjhez mennek. A 16 éves gyermek még nem tudja kenj'erét megkeresni. Azért itt is az állami tisztviselők gyermekeinek ellátásáról szóló törvény alkalmaztassák, de tekintet nélkül az árvák nemére. 6. A betöltött fél évet egész évnek számítsák. A nyugdíjaztatások leginkább julius ós augusztus hónapban történnek, méltányos tehát, hogy a tanitó azt az évet, amelyre évi illetékét is már befizette, ne veszítse el, hanem az teljes évnek számittassók be. 7. A fizetési emelkedés esetére szedett ötven százalékot töröljék. Az állami tisztviselők harminchárom százalékot fizetnek egyszer s mindenkorra ; ennek ellenében a tanítók fizetik az évi dijat, a községek pedig minden tanítói állás után az évi hozzájárulást. 8. A kántori jövedelmet vegyék be a nyugdijösszegbe. Az 1893. évi t.-c. szerint a fizetésnél beszámítják a kántori jövedelmet, méltányos és jogos tehát, hogy a nyugdijösszegbe is belevegye a törvény. 9. Az iparos tanulók iskolájában és a gazdasági ismétlőben tanitó nyugdijintézeti tagok fizetését szintén számítsák be a nyugdijösszegbe. Ha az ismétlő iskolai javadalom a nyugdijösszeg kiszabásánál számit, ugy az evvel hasonló természetű iparos tanuló iskolai díjazás is, mint rendes fizetés és adóköteles javadalom szintén számittassék be. 10. A férjek árváikkal elhalt nejeik után, hasonló elbánásban részesüljenek, mint a feleség és gyermekei a férj utá 1-. A nőtauitók egj'enlő kötelességeket teljesítenek a férfi tanítókkal. Legyenek tehát a nyugdíjaztatás tekintetében is egyenjogúak. Az amúgy is legmostohábban dijjazott tanítók forró kívánságai ezek. Abban a reményben, hogy a m. t. Képviselőház a nemzeti közművelődés szerény munkásainak jogos óhajtásait uagyrabecsült figyelmére méltatva, teljesiti is, maradunk a sümegi róm. kath. tanítókor nevében. A mélyen tisztelt Képviselőház Sümegen, 1902. évi január hó 9-én, alázatos szolgái : Nemeth János s. k., egyházi elnök. Pap József s k., Bánfi Alajos s. k., | jegyző. v. elnök. HIVATALOS ROVAT. Értesítés. Fómagasságu Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás Ó Emineutiája által Keszthely város szegényei segélyezésére tett alapítványának 2000 koronát tevő félévi knmatai, Ő Eminentiája alapító levelének 3-ik pontja értelmében f. évi február hó 12-én kiosztatni fognak. Felhívom mindazon keszthelyi születésű i illetve illetőségű egyéneket, akik ezen alapítvány kamataiból nyerendő segélyre igényt tartanak, miszerint ennek eluj'erhetése iránti igényeiket február hó 8-ik napjának déli 12 óráig a városház tanácstermében, a hivatalos órák alatt (délelőtt 9 —12-ig) jelentsék be. Keszthely, 1902. január hó 25-én. Nagy István, városbíró, bizottsági elnök. HÍREK. — Személyi hirek. Jankovich László dr. gróf, vármegyénk főispánja a héten városunkban időzött. Ugyanakkor Ódor G-éza kir. pénzügyigazgató a helybeli adóhivatalban az ügykezelést vizsgálta meg, a tapasztaltak felett elismerésének adott kifejezést — Szentes Anselm zirci perjel a héten néhány napig városunkban tartózkodott. — A keszthelyi jótékony nőegylet január 18-iki »Domino estélyec alkalmával felülfizettek: Braun Imi 3 K. 40 f. Beck Sándorné 4 K. Beck Gyuláné 4 K. Bendekovich István 4 K. Bozzay Pál 5 K. Bozzay Bálint 4 K. Hozó Géza 4 K. Botka Mihályné 6 K. Botka Lijos 2 K. Csanády Gusztávné 6 K. Csorba Jó/sef százados 2 K Dezsónyi Árpád dr. 10K.|Daust Ferenc dr. 4 K. Farkas János ós Gálba Károly 2 2 K. Gerö Izsó 4 K. özv. Hkgediis Béláuó 5 K. Hoffinanu Bela 5 K. Hoffuia nn Mór 4 K. Illés Ignác -dr. 3 K. Kölgyesy Gyuláné 2 K. Kollerué Talján Gizella 4 K. Krausz Ltios Lakatos Vince dr., Marton Mórnó, Mirkovios' Arnold dr. 2-2 K. Lehrman Ferenc, Mérei Ignác 4—4 K. Regóci Nagy Miklósné 5 K. Nagy Istváu 2 K. Peór Leó 4 K. Pliillípj Mária 2 K. Pap Sándorné 10 K. Paly István, özv. Riedl Ödönné 2—2 K. Riedl Ferenc 5 K. Rosenberg Béla 2 K. Özv Rjischl Vencelné 5 K. Szloboda Lajos 1 K. Sándor Elekné, Sövegjártó Lajosné, Stampfel Pálné, Sohadl Jánes 2—2 K. Stieder Kálmáuné 3 K. Viezer Gyula, Weisz Sándorné 2-2 K. Weltner Jakabaé 10 K. Wolkenstein Ojzvald gróf 10 K. Összes felülfizetés 178 K. 40 fii. Belápő-jegyekből befolyt 280 K. Összes bevétel volt 458 K. 40 f. A kiadás kitett 225 K. 60 f. Maradt tisztán 232 K. 80 f. Fogadják azok, a kik az estélyen jelen voltak és a tisztelt falülfizetők, nemkülönben a rendező bizottság — • kik az est erkölcsi és anyagi sikeréhez oly kiválóan közreműködtek — a keszthelyi szegények ós árvák nevében, bálás köszönetét a jótékony nőegylet választmányának.' — Adakozások a Jézus szive oltárra. Névtelen 20 koronás arany, Giber József 10 K. Főösszeg 521 K. 50 fillér. — Választmányi ülés. A sümegvidéki gazdakör f. hó 21-óu Sümegen választmányi ülést tartott. A szépen látogatott gyűlés Szüos Zsig noud elnök vezetése alatt folyt le. Első tárgya a tjli népies előadások rendezése volt. Az anyaegyesület a földmivelósügyi miniszter támogatásával február hónap folyamán több népies előadást tartat Sümegen a mezőgazdaság, állattenyésztés, szölőmivelés és borkezelós köréből. Ez előadások rendezésével az eluöksóget bizták meg. Az nj tagositási törvény munkálataira vonatkozólag a kör csatlakozott a megyei gazdasági egyemlev nek ez érdemben alkotott vóléményéhe'.. Az amerikai telepre vonatkozólag megvárja a kör a földmivelósügyi miniszterhez fölterjesztett, kérvény sorsát. Ha ez azonban az első metszés idejéig sem érkeznék meg, ugy véglegesen határoznak a telep sorsáról. Ezzel kaposolatb*a Talabér Károly kezelő jelentette, hogy 309 koronáért 44000 darab vesszőt adott el. A gyűlés tudomásul vette. A pénztári számadásokat a felügyelők nevében Sümegi Tivadar terjesztette elő. E szerint a kör mult évi bevétele 1343 K. 49 f., kiadása 1001 K. 22 f. A számadásokat, miket a vesz el, az iparos mennyit ázik, fázik, nélkülöz, éjszakáz és fogyaszt fuvarban, élelemben és sokszor alig árul annyit, a mennyi napi szükségletére elég. Hol van még a tőke, a kamatja ? Hol van, hol marad a család ? És ha a vásározást, a szövetkezet teljesiti, mindezt elvégezheti kettőhárom. A szövetkezetnek a legkényesebb oldala, de egyszersmind a legnagyobb ereje a tagjainak becsületessége. Ezen ügyek vezetéséhez, ellátásához nemcsak értelmes, kiváló képességű, önzetlen igazgatóság, hanem olyan tagok is kelleuek, a kik a kapzsiságot legyőzik és megbecsülik azt a nagy erőt, a mely a szövetkezeti eszmében befektetve van. Ezek után pedig tessék elképzelni N. város iparossit, szabókat, asztalosokat, vagy egyelőre csak a cipő- és csizmakószitőkei, a mint 10—10 t.agu családot alkotva, egymást becsülve és lelkesítve, támogatva és ellenőrizve egy műhelyben dolgoznak és ipari készítményeiket egy közös üzletbe hordják. Talán nem kell ismételni, hogy ilyen formán az iparosok magukban egyesithetik a nagy ipar előnyeit, hogy felemelkednek, függetlenebbé válnak és a mit talán legelőször kell mondani : maguknak dolgoznak. lett az első héten 200 K., a 2. héten is 200 K. és csak hat óv múlva folyik be a 62400 K., tehát világos, hogy az apránként befolyó összeg nem volna elég arra, hogy a szövetkezet 200 tagjának ez időszerinti szükségletét ki tudná elégíteni. Pedig azok a jó bóbiskoló öregmamák is igen jól tudják, hogy a segitség akkor jó, ha rögtön jön. Hogy tehát a szövetkezet a tagjainak a hiteligényeit rögtön kielégíthesse, belép egy központilag szervezett hitelszövetkezetbe, a mely a szükséges összeget előlegezi. Ilyen »Az 1898. XXIII. törvényoikk alapján álló Orsz. Központi Hitelszövetkezet,« Ez a szövetkezet sokak hite szerint az iparosság igényeit teljesen kielégíti, mert mig egyrészt előnyödet biztosit, másrészt megköti a szövetkezeteket szabad mozgásaikban. Előnyöket nyújt, azzal, hogy a kormánytól kieszközöl 3—4000 frt kamatuólküli kölcsönt, azzal, hegy minden vonatkozású levelezése, ügyei, betáblázása, kötelezvényei bélyeg- éí illetékmentesek. Megköti a szövetkezetet, mert nem engedi meg a spekulációt, a tagokon való nyerészkedést, ezért üzletrészenkint hetenkint csak 1 fillér késedelmi kamatot enged; a befizetett összegek után nem enged 6%-nál nagyobb osztalékot; az igazgatósági tagok fáradozásaiért nem enged busás fizetéseket utalni és a mi a legfontosabb, hogy az igazgatósági tagok és hivatalnokok a szövetkezettől csak a központ beleegyezésével vehetnek kölcsönt,ugyancsak a központ álul meghatározott nagyságban. De ki tudná felsorolni előnyeit egy csapásra ? Elég megjegyezni azt, hogy a Közp. Hitelszövetkezetet az 1898. XXIII. t. c, biztosítja és ennek szigorú ellenőrizéso alatt állanak a vidéki szövetkezetek és mi tagadás benne, bizony a mai laza erkölcsi felfogás mellett, mikor az idegen vagyon elkezelésótiek se szeri, se száma : ezt nagy előnynek kell tekintenünk. S most tegyük fel, hogy N. városban megalakult az ált. ipari hitelszövetkciet. Vegyük, hogy tagjai közül 50 szabó, 80 böriparos : cipő-, csizmakészitö, szíjgyártó stb. Ha ez a 80 bőriparos egy külön szövetkezetet alakit, a nyersanyag beszerzésére és az ipari cikkek eladására, akkor az 50 krajcáros = 1 koronás befizetés és ötszörös jótállással oly tökét tehet ipari forgalomba, mely a nagy töke előnyeit némileg már biztosítja. És ekkor a kisiparosokból lesz szövetkezeti tag erős kötelék ben, mint hajdan a céhek idejében és lesz a Következetned folytonosau dolgozni tudó munkása. Mert a 124800 koronából nemosak a nyersauyagot szerezh-ti be közvetlenül a gyárostól, a miáltal tetemes megtakarításban l»sz része, hanem gépekre is telik. De meg a szövetkezet üzletet is nyithat és vásározhat is. Nem régen olvastam, hogy a bakancs szállítás is a szövetkezetek ellátása alá kerül. Hogy mily előnyök járnak azzal, ba a bőriparos nyílt ttzlet számára dolgoaik és minden egyiknek nem kell vásárra járni, azt nem feszegetjük, azt azonban emlékezetbe hozziuk, hogy a vásározás áltál hány munkanap IP
