Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-08 / 23. szám

I 8. _ Laskay az esküdtbíróság előtt A Laskay ügy, mely hónapok óta izgatottságban tartotta a kedélyeket csütörtökön került tárgyalás alá. A tárgyalásokat a napi lapok s különösen a kanizsai Zala újság már egész részletesen ismerterttették, s a közönség azt olvasta. Erre, de különöseu a mai ünnepségre való tekintettel mi azt csak főbb vonásaibau közöljük. Csütörtök. (Jun. 12.) Az esküdtbíróság a következőleg alakult meg: Elnök: Tóth László kir. törvóuyszóki elnök: szavazóbirák: Neisidler Antal dr. Huszár Sándor. Jegyzők : Szenes Dezső ós Pilch Ernő. A vádat Örosdy Lajos dr. kir. ügyész képviselte. Védő Oroszváry Gyula és Havas Hugó dr. ügyvédek. Orvosszakértők Szigethy Károly dr. Rátz Kálmán dr. és Schvartz Károly. Esküdtbirák : Zakál Henrik (Csáktornya), Sommer Ignác földbirtokos (Csapi), Oesterreicker Bernát kereskedő (Nkanizsa), Forster Ferenc birtokos (Keszthely), KövesdiKálmán kereskedő (Nagy-Kanizsa), Yucskics János magánzó (N.-K.). Soós Pougrácz kir. anyakönyvi felügyelő (N.-K.) Hajós Ferenc dr. ügyvéd (Csáktornya), báró Knezevics Viktor földbirtokos (Stridó), Grunner Lajos bérlő (Pötréte), Hofmann Béla földbirtokos (Puszta-Magyarod), Csempesz Kálmán (Leteuye). Helyettes esküdtek : Literáty István földbirtokos (Lispe), Heimler József gyárigazgrtó N.-K.), Hajdinyák János földbirtokos (Perlak). Az esküdtszék megalakulása után bevezették a vádlottat. Laskay Tivadar erőteljes, izmos férfiú, 44 éves róna. kath. fakereskedő, ingó és ingatlan vagyonnal bir, büntetve eddig nem volt. Megjelenése, valamint modora nem rossz benyomást tesz. Rendkivül nyugodtan viselkedik, mintha a borzasztó vádhoz a legcsekélyebb köze sem volna. Tóth László elnök felolvassa a vádiratot. Elnök a vádlotthoz : Megértette a vádat ? Vádlott: Megértettem, de nem ismerem el, mert mint bűntelen ember állok a torvény előtt. Nem tettem sommit. Ezt igazolni isfogom. E. : Mikor'halt meg neje? V. : 1899 ben E. : Hány gyermeke volt ? V. : Három. Azonkívül egy nevelt gyermekem. E. : Hány halt el ? V. : Kettő. E. : Minő betegségben hunytak el. V. : Agytuberkulózisban az orvosok azt állították, hogy az anyjuktól öröklött baj. E.: Ki ápolta a gyermeket ? V. : A cselédek, Zrínyi József, Csák Antal, Balia Józsi és én. Mert én nem voltam állandóan otthon sokat voltam a házon kivül. E. : Ki adta az orvosságot? V. : Orvosságot nem adott senki ? E. : Hát vizet ki adott neki ? V. Aki éppen jelen volt. E. Önnek tudomása van arról, hogy a gyermekek nem tuberkolózisban haltak el és gümőkórt nem észleltek náluk ? V. : A betegség alatt ? E. : Igen. V. : Budapesten ? E. : Igen. V. : Kérem ott voltak a kezelőorvosok. E. : Az országos vegyész arzenikumot talált a holtestben, a mi nem az érckoporsótól származott. Hogy jutott oda a méreg ? V. Cselvetés volt az, bűnös cselekedet, melyet csak női kéz követhetett el. Férfinek ahhoz nincs szive. Egy férfi megüthet felindulásában halálosan is egy gyermeket, de ilyesmire nem képes. Ha kiszabadulok, nyolc nap alatt ide hozom a bűnöst, ki nem lehet más mint a besúgó a vagy feljelentő, a ki a levelet irta, vagy Íratta. E. : Miért mondta a vizsgálat alkalmával, hogy nem gyanakszik senkire. Mondja meg most, hogy kik az ellenségei. V.: Vannak jó embereim is majd besúgják azok nekem. 1897-ben is reám fogták, hogy édes apámat megmérgeztem azt is mondták, hogy lezárattak. balatonvidek 1902. junius 8. E. : Kik az ellenségei ? V. . Ilyen embernek mint én, sok az elsége, részben boszuból, reszben örökség miatt. E. ; Mi értéke lett volna bárkinek is gyermekeit megmérgezni. V. : Könyörgöm nem uiéreg által, hanem természetes halállal multak ki. E. : Konstatálva van, hogy meg lettek mérgezve. V. : Az csak mondva van. E. : Ön vitathatja, hogy Felletár tévedett, V. : Azt nem vittatom. Az egész dolog pletyka. E. : A gyermekek nem álltak másnak útjába, mint Önnek. V. : Miért ? E. : Azt Ön tudja. Mikor nősülni akart azt hitte, hogy gyermekei állanak útjában. V.: Ne tessék azt elhinni. Én megkértem Hermanné nagy

rsága kezét és akartam neki biztosítani húszezer forintot a közjegyző előtt. Teliettem, mert kimutathatom, hogy ma is 40—45 <>00 forint vagyonom vau. A pénzt ugy akartam adni, hogy annak elfogyni nem szabad. Jó anyát akartam a gyermekeknek szerezni, mert Hermanné nagyságát rendkívül tiszteltem és mint sok árvának jótevőjét ismertem. Tessék csak elhinni, hogy az egész dolog csak pletyka és rágalom : E.: Pletykában nem találnak arzént. V. : És mégis pletyka. Ha pedi találtak mérget a gyermekekben, akkor az adta be nekik a ki azt híresztelte és a névtelen feljelentást tette. E. : Volt a háznál patkány ? V.: Nem. Nem tudok róla. E. Kért valakitől valaha patkáuymérget ? V. Nem kértem. E. Seemantól sem ? V. Attól sem. E. Neje elhalalozása utáu miért híresztelte, hogy a gyermekeknek meg kell halnia? V. Nem azt mondtam, hogy kell, hanem panaszképen mondtam, mert tuberkolózisban vannak. E. Miért mondott mindig orvosi véleményeket ? V. Csak Moreili tanárt említettem. E. De ön orvosokról beszélt. V. Csak egyszer voltam Jauesikával Budapesten Morelli tanárnál, eki receptet is irt. E. Miért titkolta az orvosok előtt, hogy a gyermekeknek hasmenése volt. V. Hiszen nekik nem volt. E. Hogyan vau az, hogy a mit ön adott be, azt kihányta, a mit más adott be, pedig uem? V. Az nem igaz. E. Miért dicsekedett vagyoni viszonyaival Hermanné előtt ? V. Nem dicsekedtem, hanem Hermanné őnagysága testvérei előtt bebizouyitaui akartam, hogy a rosz vagyoni viszonyaimról terjesztett hirek valótlanok. E. Miért nem tartott rendes cselédet ? V. Mert az egyik gorombáu bánt a gyermekekkel, a másik pedig nem tudott főzni. E, Miért nem fogadott ápolónőt ? Nehéz beteg mellé nem állítanak kocsist. V. Az nálunk nem szokás. — Szerintem mindegy akár nő, akár férfi ápolja. E. Feri panaszkodott, hogy : édes apám borban és dunsztosban valami koserüt ád nekem és ha nem .akarom bevenni, édes apám megver. V. Ez nem igaz, nem mondta. Rágalom. Nem evett, sem nem ivott betegsége alatt. E. Feri megbetegedett. Elküldte Zrínyit sógorasszonyához Tóthuéhoz és mogegyeztek abban, hogy Maucika nála legyen. Ugy e a kis Jani által többször hazavezettette napközben ? V. Igen, napközben hazajárt. E. A kis leány viruló egészségnek örvendett akkor? V. Csupa fekély volt a teste E. A kis leánynak, mig Tothéknál volt, soha semmi baja nem volt, ós mikor hazavitték Űrnapján, 8 napra rá meghalt. Nem tetszik kölönösnek, hogy Ferike 35 napig volt beteg és az egészséges 4 és fél éves Mancika 8 uapi betegség utáu meghalt? Miféle porok voltak azok, a mit a kis leány orrába fujt ? V. Ki volt sebesülve az orra és bepoudoroztam. E. Igaz az, hogy ön mint csodadoktor is működött mintegy 15 20 óv előtt. Porokat adott állatoknak és később embereknek is ? V. (nevetve) Az nem igaz, hanem mikor kereskedelmi utazó voltam, egyik rokonom megbízásából kéményport juhok gyógyítására ajánlottam. E. De maga embereket is gyógyított ? V. Ez nem áll. Mancikát el akartam vinni mikor megbetegedett, a vöröskereszt-kórházba, de lebeszéltek róla. E. Igaz-e, hogy Mancikának cseresnyét adott, de mivel az keserű volt, kiköpte ? ' V. Valószínű, hogy keserű volt azért, mert nálunk u gyümölcsfákat is permetezik. Különben nem én adtam neki, hanem papirosban hazaküldtem és Balláné etette meg a gyermekeket. Mikor hazajöttem, kidobattam a cseresnyét. E. Igaz-e hogy már gyermekkora óta szerette Hermannét? V. Szerettem, mint gyermekkori ismerőst. El akartam venni, de hallottam, hogy már menyasszony. E. Rajongó szeretettel viseltetett iránta ? V. Ismertem mint igen tisztességes nőt. Tudtam, hogy nagy szeretettel vau a gyermekek iránt és azt hittem, hogy jó anyát szerzek gyermekeimnek. E. Mikor kérte meg kezét az özvegynek? V. Feleségem kalála után 3 hónapra. E. Miért olyan hamar ? V. Mert asszony kellett a házhoz. E. Meddig volt az özvegynél? V. Reggel 9 órától 12 óráig. E. Mikor nem fogadta el az ajánlatát, mondta-e, hogy ezzel a gondolattal nem tud megbarátkozni és inkább agyonlövi magát ? V. (nevetve) Ez bizonyosan Hencz bácsi levelében van, a ki szeret tréfálkozni. E. Nem látszott meg öuön, hogy a viszszautasitás izgatott állapotba hozta ? V. Kére in, ha valakit kikosaraznak bármily halovány is legyen, elfutja a szégyenpír. E. Igaz, hogy midőn meghallotta, hogy a perlaki főbíró el akarta venni Hermannét, azt hangoztatta, hogy lelövi mindkettőjüket. V. Nem igaz. E- Igaz-e, hogy Ön nemcsak 20.000 frtot ígért, hanem a gyermekekre esendő részt is, mert gyermekei rövidesen el fognak pusztulni tuberkolózusban ? V. Azt nem Ígértem. Hanem az igaz, hogy a tanár azt állította, hogy a Janika is tuberkulózisban fog elpusztulni. E. Szóval nem mondta. V. Hogyan mondhattam volna? E. Kártya szokott lenni asztalán ? V. Igen, néha szoktam kártyázni. E. Temetés napjain is kártyát vetett és azt mondta : „megint halál lesz." Bóri Imre tanu áilitja, hogy vádlott gyengéden viselkedett gyermekei iránt, azt is tapasztalta, hogy szenvedélylyel viselkedett az özvegy iránt. Garay Sándor előadja, hogy Laskay részére megkérte Hermaunét, de az visszautasító választ adott. Hene Gyula előadja, hogy szenvedélyes szerelemmel viselkedett az özvegy iránt, s hogy lelövi, ha nem megy hozzá. Simonovics Kornél telekkönyv vezető elmondja, hogy a vá ilottal favásárláskor ismerkedett meg. Exhumálás után sétaközben Laskay — kis fiával sétált, megszólította ós kérdezte, hógy mit szól esetéhez. Mire azt a feleletet adta! Papp Béla volt szatmári testvérgyilkos ehhez képest mágná*. Kérte, hogy a bíróságnál felvett jegyzőkönyv tartalmát mondaná el, de ezt — minthogy hivatalos titok — ha tudná is, sem árulhatná el. Puhatolódzott egyszersmind az iránt, hogy vegyész a hullában találhat-e mérget, igenlő válaszára Laskay megrettenve azt felelte : „olyan fenegyerek az ?" Majd később a vele sétáló fiára mutatva, szánalmasan mondja: „lássa, ez is meg fog halni." Előaadja továbbá, hogy egy más izben hivatalában Lázár egy Laskaynak szóló,.levelet mutatott, melyet ! Ilermanué irt Laskaynak, melyben indokolássá, lemond a házasságról. Vádlott tagadja tani i egész vallomását, előadja, hogy a tanu ellen • sége s azért vall igy, mert eyy váltó aláirásái megtagadta. Szembesítés utáu — a védelem el-