Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-25 / 21. szám

1902. május 25. BALATONVIDÉK lépcsőfok vezet fel és szőnyeggel lesz be­vonva. Lukácsy Lajos szobrász megismétli teg­napi előterjesztését. Forster Géza ugy nyilat­kozik erre, hog3 r a helj'szini szemle után indo­koltnak tartja a szobormüvész óhaját. Ebből kifolyólag elfogadta a gyűlés Lukácsy Lajos tervét, mely szerint a szobor talapzatának mellső részén ezen felirás lesz ; Festetics György gróf; hátsó lapján ; A Georgicon alapitójának a ma­gyar gazdaközönség 1902; alsó részén pedig: 1755—1819. Örömmel vette tudomásul Forster Géza hogy a bankettet illetőleg Pákor Adorján főgyrn. tanár elnöklete alatt* álló bizottság min­den tekintetben intézkedik. Hasonlókép fogadta Takácli Imre dr. főszolgabíró azon jelentését, hogy a rendről gondoskodott ugy az ünnepély napjára, mint az előtte való napra vonatkozó­lag is. Megállapították végül, hogy 50—55 fogat áll már a vendégek rendelkezésére, melyek kö­zül 10—15 a űzetett bérkocsi. Több tárgy és inditvány hiányában elnöklő Forster Géza igazgató az ülést bezárta. Tanitó gyűlés. A „Keszthety és sümegi esp. kerületek­hez tartozó róm. kath. tanítóegyesület" folyó hó 22-én városunkban az elemi iskolában tar­totta rendes tavaszi közgyűlését, melyre a távolabb vidékről is megjöttek a tagok. Mint vendégek a gyűlésen jelen voltak Nagy Margit és Szoliámé, Saller Irén Keszt­helyről, Nyers Imrénó Szántóról, s a keszthelyi tanitői kar majdnem teljes számban ; ezeken kiyül mintegy 50 rendes tag. Szabó Béla világi elnök a tagok üdvöz­lése után a gyűlést megnyitja. Mielőtt a táigj'sorozatot megkezdené, előre bocsátja, hogy mivel az egész világ a szentséges Atya 25 éves jubileumát ünnepli, noha nincs a tárgysorozatba felvéve ; de, mert Virágh Sándor, a körjegyzője saját buzgóságá­tól indittatva egy alkalmi dolgozatot készitett, kéri a közgyűlést, hogy a dolgozatot, melyben a pápáról emlékezik meg, hallgassa végig s ez­zel jubiláljon a közgyűlés is. A dolgozatot végig hallgatva a pápai Hymuus eléneklésével a megemlékezés véget ért. Virágnak pedig gondos figyelmeért jegyző­könyvi köszönetet mond a közgyűlés. Uj tagokul jelentkeztek : Krécsjr Anna zala-szt.-lászlói oszt. tanitónő, Balogh József gyülevészi és Varga Miklós tüske-szt.-péteruri káutortanitók.' Mai gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére: Nyers Imre zalaszántói és Sulyok István v. laki pénztár vizsgálatra pedig Szollár Béla szt.-györgy-vári és Gerc Ignácz egregyi tanítók kérettek fel. Mult gjülés jegyzőkönyvét valamint az elnök jelentését a közgyűlés észrevétel nélkül helj'eslőleg vette tudomásul. Következett Hantiig Gyula galsai tanitó gyakorlati előadása a tizedestörtekről ; utánua Yendler Viktor udvarnoki tanitó olvasta fel. „A kartársi szeretetről" — itt értekezését. A humoros s e mellett vonzó és kedves felolvasást egész élvezettel hallgatta végig a közgyűlés, s a felolvasót a nyújtott szellemi élvezetért lelkesen megéljenezte. Jövő gyűlésen tartandó gyakorlati előadá­sok tartására Liszner Anlal kis görbői, Kele­men Ferencz szt.-gróth-polgárvárosi — fololva­sásra pedig Szathmáry Zsigmond prágai és Bózsing Fanni tűrjei tagtársak A'állalkoztak. Inditvány nem tétetvén, elnök a gyűlést bezárta. Gyűlés után a „Bal. Muzeum" megtekin­tése volt kitűzve, azonban az idő elhaladott­sága miatt elmaradt. nél? Klárám nincs boldogság itt e siralom­völgyben. Csak délibáb, a mi után futunk, s közelébe érve gúnyos valóság kacag felénk ! KJÓ nekem e hely, e magány — folytatta tovább. Ez a hely a lemondás hajléka, s m-g­tépett lelkem nagy sebeire az imádságban balzsam hullt alá — s a magányban feledés is Jakik ! >Nézd. e keresztet Klára — s odanyújtotta olvasója kicsi fakereszt.jét — ez az erősségem, vigasztalásom s örök reménységem. De te sirsz Klári ? Nem, nem sirok, — s ugy elfogott a zo­kogás, mintha egj T egész felhő omlott volna lelkemre »Ne, ne sírj Kláráin — s gyengéden si­mogatta arcom — hisz nemcsak az én sorsom, hanem mindnyájunké. Aztán nézd, én boldog is voltam, otthon is, itt is. . . Sőt ugy éreztem, hogy e durva szőr ruha, ez a sürü fátyol a boldogság netovábbját adta nekem, s fogadalmam napján szerelmes csókok­kal hintettem tele sürü ráncait. . . Sóhajtva hajolt aztán felém s panaszosan súgta: oh ha akkor ugy elszállt volna lelkem, miként a virág illatjával a tavaszi szellő . . . . Nem gyötörnének most álmaim, hogy fussak innen, messze, messze, s oda hajtsam lázas homlokomat annak az ezüsthajú, bánatos asz­szonynak ölébe, kit ezer yágygyal imigy liivo­gatok : én édes jó Anyám ! Haivány arcára gyenge pir futott s tiszta szemeiben valami sötét fény ragyo­gott fel. »Te nem tudod Klárám, mily kísértés rám a repülő madár, a tovaúszó felleg ... a zöl­delő erdő, melynek koronáját cellámból lá­tom. Te nem tudod, mint futok el tőle, hogy Ineg ne lássam többé, hogy meg ne álljak az ablak előtt, s mint hívom az Istent: Uram, ne vigy a kísértetbe ! De azért, jó nekem itt Klárám, nagyon jó. Fenn a csillagok felett örök béke vár ránk ; imádkozzál értem! Hazafelé e szók kísértek végig : >Hiszesz-e még a boldogságban Klárám ?.« Tanitó gyűlés Zala-Mihályfái. A zalamegyei ált. tanítótestület sümegi járáskörének közgyűlése f. évi május hő 21-én tartatott meg Zalainihályfáti az állami elemi népiskolában ; a rendes tagokon kivül, megje­lentik, a gondnokság teljes számmal. Könnye József elnök elhunyta miatt, Báufi Alajos sü­megi ig. tanító korelnöksége alatt a gyűlés megnyittatott, kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt elnök érdemeiről, a ki 26 évi elnöksége alatt páratlan buzgósággal vezette a tanügy érdekeit, kéri a közgyű­lést, hog3 r e kiváló tevékenységét jegyző­könyvileg örökítse meg; a közgj'ülés mély meghatottsággal tudomásul vette e kijelentést. Tóth Lajos z.-mihályfai ig. tanitó a nyelvtau­ból a III. IV. és V. oszt. növendékeivel gya­korlati előadást tartott. Beható megbeszélés után előadónak he­lyesen kifejtett és bemutatott módszerét a kör magáévá téve, köszönetet szavaz. Következett Pap József sümegi kántorta­nító értekezése : „Mit kell szem előtt tartania a tanítónak a természettudományok kezelésé­nél? A gyűlés a feszült íigj'elmet folton éb­rentartó szakszerű élvezetes ós hasznos taní­tásért értekezéseért jegyzőkönyvileg meleg kö­szönetet mondott' Következett a központ által beküldött 3 tétel egyikének kidolgozása illetve felolvasása, melyre Hirschler Soma csabreudeki állami ta­nitó vállalkozott. Értekező 35 évi küzdelmes mükédését bemutatja a közgyűlésnek, kimu­tatni iparkodik, hogy néptanítóink az egész vonalon tényleg a megélhetés gondjával küz­denek, kimutatja azt is, hogy fizetés dolgá­ban a tnuitók Magyarországon az utolsók, vé­gül egy javaslattal áll elő, melylyel kimondatni kéri : 1. hogy egy állami tanitó kezdőfizetése 1200 korona minimum mellett 1400, 1600. 1800. 2000 korona fokozatokban, az 1893. XXVI. t. c. 2. §'ában biztosított korpótlék fentartásával. Szállás pénz még falu helyen is a katonai lak­bér általánynak megfelelő legyen. 2. Nők fizetése legyen egyenlő. s 3. Nem állami tanítók fizetése — a magas kormány hatható közreműködése mellett —^is hasonló módon biztosíttassák. A közgyűlés az előadó javaslatát általá­nos éljenzés mellett pontról-pontra elfogadja és határozatba hozza, hogy munkáját a tárgyso­rozatba felvegye. El nök azután bemutatja a belépni kívánó uj rendes és pártoló tagokat, egyéb kebli ügyek elintézése, a mult évi jegyzőkönyv hite­lesítése után, következett az általános tiszt­újítás. Megválasztattak közfelkiáltással elnökké: Ele S Károly sümegi tanitó, a „Sümeg ás Vi­dék" szerkesztője; alelnökké: Hirschler Soma csabreudeki állami tanitó; pénztárossá: Vértessy Béláné sümegi tanitónő; választmányi tagokká: Báufi Alajos, Pap József, Farkas Sándor, Sü­meghy József és Tóth Lajos. Az uj elnök elfoglalja az elnöki széket, meleg szavakban köszöni meg e bizalom meg­nyilatkozását, ígéri, hogy a tanítók érdekeit a leghathatósabban képviselni fogja és kívánja, hogy azokat az intenciókat, a melyeket a sü­megi járáskör maga elé tűzött, sikerrel bevé­gezze és miután még a jövő gyűlés helyéül Sümeg jelöltetett ki, az ülést bezárja. K- S. Az ipartestületi betegsegélyzö pénztár. A keszthelyi ipartestületi betegsegélj'ző­pénztár május hó 19-én Braun Rudolf ipartestü­leti elnök elnöklésével, a biztosításra kötelezett pénztári tagok élénk érdeklődése mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen az elsó fokú iparhatóság képviseletében Stieder Lajos ügyvéd, iparhatósági biztos vett részt. A közgyűlés első tárgyát az évi jelentés képezte. A közgyűlés a kinyomatva minden egyes pénztári tagnak külön-külön megküldött évi jelentést tudomásul vette s az elnökségnek, igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak a fel­mentvényt megadta. A jelentés szerint az ipartestületi betegse­gélyzö pénztárnak az 1901. évben 596 segéd és 279 tanonc tagja volt. Eltávozott, 278. meghalt egy segéd, felszabadult 55 tanonc, felbontatott 35 szerződés s igy az év végén maradt 317 se­o-éd és 189 tanonc. Összesen tehát 506 pénz­ö * tári tag. Az 1901. évben orvosi gyógykezelésben részesült 33 iparágból 449 pénztári tag, és pe_­dig 305 segéd és 144 tanonc, akik részére 805 orvosi rendelvény állíttatott ki. Iparágak szerint gyógykezeltetett 72 ci­pész, 47 kőmives, 47 szabó, 36 asztalos, 32 csizmadia, 28 lakatos, 27 kovács, 22 borbély­fodrász, 16 bognár, 15 géplakatos, 14 sütő, 9 szobafestő, 8 szűcs, 8 nyomdász, 8 kőfaragó, 7 hentes, 7 kocsigyártó, 7 órás, 5 ács, 5 üveges, 4 mészáros, 4 kelmefestő, 3 bádogos, 3 eszter­gályos, 3 kalapos, 3 kádár, 2 szíjgyártó, 2 kály­hás, 1 kárpitos, 1 hefekö'ő, 1 kosárfonó, 1 nőiszabó és 1 takács. Összesen 449. A gyógykezelésben részesült tagok ré­szére — orvosi igazolvány alapján — 20 ipar­ágból 72 esetbeu, 843 napra 505 kor. 80 fillér táppénz fizettetett ki az 1901. év folyamán; melyből 17 kőmives 119 kor. 40 fillér. 11 ci­pész, 67 kor. 80 fill., 2 nyomdász 52 kor. 80 fill, 7 szabó 43 kor. 20 fill, 9 kovács 37 kor. 80 fill., 2 ács 27 kor. 60 fii , 2 lakatos 22 kor. 20 fill., 2 sütő 21 kor., 1 szűcs 16 kor 80 fiit, 3 o-éplakatos 13 kor. 20 fill.. 2 órás 11 kor. 40 fill , 2 bognár 10 kor. 20 fill., 2 csizmadia 9 kor' 60 fill., 2 asztalos 5 kor. 40 fill., 2 kocsi­gyártó 5 kor. 40 fill., 1 kalapos 3 kor. 60 fill., í borbély 3 kor. és 1 esztergályos 3 korona táppénzben részesült. Kórházban ápoltatott 9 pénztári tag, akik után 1-91 napra 205 kor. 55 fillér ápolásdij fi­zettetett ki. Meghalt Németh Andor nyomdász segéd, akinek özvegye részére az alapszabályok 12. §-á,nalt f) pontja alapján 40 korona temetési­segélj' fizettetett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom