Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-04 / 18. szám

1902. április 2

7. inélhető, hogy az interurbán hálózatba bevonatik, akkor ezen városok előfizetői egymással is beszélhetnek és a megyei telefon egy része már ez által előáll. Ha ezekhez még hozzávesszük, hogy Zalaegerszegen az előfizetők már fölös számmal jelentkeztek s a városi hálózat létesítése és az interurbán hálózatba való kapcsolása iránt az aláírási iv csatolása mellett a közigazgatási bizottság elnöki uton már fölirt a kormányhoz: akkor Keszthelv. Tapolca. Sümeg és a balatoni fürdőhelyek is tudják, hogy mit kell cselekedniök, ha ezt a fontos érintkezési eszközt létesíteni akarják. Mert tartsunk sort és nézzünk körül. Szükség van-e telefonra? Igen. Mert a közérdek para ncsölj a, másrészt a magi'niérd'ek is. A telefon ugyanis a haladás egyik hatalmas fegyvere, inel}

7 szerencsétlenségek és elemi csapások, tüzesetek és járványos körülmények között gyors íntézketfés és segélvm*ujtás által ezrek és ezrek vagyonának és egészségének lehet a megoltalmazója. — A magánerdeket szolgálja és kereskedőinknek, iparosainknak tesz hasznos szolgálatot, ha a sok lótás futás helyett általa intézkedhetnek ügyleteik lebonyolításában. Leggvobb hasznot azonban a balatoni fürdőknek hajtana, mert emberi számítás szerint sokan, a kiket a halaszthatatlan BALATONVIDÉK ban találta magát. Körültekimett ; bágyadt «euie azonban nem találta meg azt, a kit keresett. Nem is kérdezte : >hol van ő ?« — tudta már úgyis a rettentő tragédiát. De e gondolatra elájult ismét. . . . Sokáig, igen sokáig lebegett élet és lialál közt ; az Ur azonban a nehéz, szenvedéssel teljes életet száuta neki. Teste meggyógyult ugyan ; de lelkének sebe sohasem hegedt be. Csöndesen szenvedett tovább, — de nem panaszkodott soha senkinek ; vőlegényét sem emiitette többé soha senki előtt — csupán imádságában. ... A bánatos hölgy arca nem derült mosolyra többé ; kedves, szelid és nagyon, de nagyon eng-delmes völt ugyan de nagyon-nagyon szomorú is. . . A borzasztó nap évfordulóján pedig munkások jöttek erre a sziklára ; minket kizavartak üregünkből, — igaz, hogy szivesen mentünk, mert láttuk, miért történik ez. S délután három órára, éppen egy esztendővel a tragédia után, ott állt a iStella Maris« fehér szobra a sziklán. Sok-sok nép jött a szobor megáldási ünnepére ; de a szobrot sem bámulták annyira, 1 mint azt a gyászfátyolos hölgyet, a ki némán, bánatosan lehajtott fővel volt jelen. . . * Egy öreg tengeri rák szólalt meg most : — Én emlékszem a történetre ; ama vihar alatt éppen ott úszkáltam az >Augeliuo« körül. Láttam, a mint. felfordult a csónak s tudom is, hogyan, miért veszett el a vőlegénj'. A csónak, mikor felborult, fejbe ütötte ő", ugy, hogy egyszerre elvesztette eszméletét s lesiilyedt. Midőn pedig csakhamar a viz fölvetette a már holt embert, éppen a csónak alá került, a melybe menyasszonya eltompult agygyal kapaszkodva várta a halált. A menyasszonyt a bátor halászok és sajkások megmentették : de sejtelmük sem volt arról, hogy a csónak alatt ott rejlik a vőlegény hideg hullája. Alig hogy Angélát, megmentették, a holtt-st is visszasülyedt ; éppen mellettem suhant lefelé, de nagyon gyorsan. Többé nem láttam a szegény ember tetemét. . . ... A tenger hullámai némán s csendesen elmerengtek a szomorít történeten ; — a gyikocska fölhasználta az alkalmat, hirtelen megnézte magát a merengő viz tükrében s aztán visszasiklott szikla-üregébe. Kollarlk Kálmán. napi rendelkezés visszatartott eddig a fővárosban, szintén felkeresnék a -néhány év óta népszerű balatoni fürdőket. Mert az a kényelem, hogy az üdülőhelyről épp ugy megteheti naponként az intézkedéseket, mintha csak oda haza voln;t, nem egy üzlet-emberben keltené fel a vágyat a fürdőzés iránt. A balatoni fürdők fellendülését tehát kétségtelenül nagyban előmozdítaná a telefonösszeköttetés é^ azt gondoljuk, hogy különösen a mi fürdőnk idegen forgalmát emelné, a hová jobbára csak a fővárosi üzlet világ jár üdülni. De itt a szomszédban a Héviz. Ha ez mint városi előfizető bevonatik, — a mire nézve kétség nem lehet, — a telefonhálózatba, máris sokat nyer, ha pedig az interurbán hálózatba is belekapcsoltatik és ha ez által belekerül a világforgalomba, akkor hogy nagyobb látogatottságnak fog örvendeni, azt bizonyítani fölösleges. Midőn tehát a telefonhálózat kiépítésének a lehetősége kínálkozik, azt hisszük, hogy tekintettel a megvalósithatás -olcsó feltételeire, várogunk hivatalai, kereskedői és iparosai, de még egyesek sem késnek az aláírásokkal, hanem felismerve a kínálkozó olcsóságot és kém/elmet, a megvalósítását siettetni P. A kivándorlási kongresszus. A dunántuli kivándorlási kongresszus rendező-bizottságának alakuló gyűlése, melyet mult számunkban jeleztünk, a mint élőre látható volt, fényesen sikerült. A gyűlésről, mely április 27 én délelőtt a megyeház tanácstermében 10 órakor kezdődött, a következőkben adunk számot: Forster Géza, az 0 ,M. G. E. igazgatója nyitotta meg a gyűlést. Köszönetét fejezte ki azon élénk részvét felett, melyben a veszprémmegyei érdekeltség részesítette a jó ügyet s üdvözölte a számos egybegyűlteket. Röviden vázolta a gyűlés célját, hivatkozással a kivándorlás nagy mérvére. Kérte a megjelenteket, mint a Dunántúl érdekeltjeit, hagy támogassák őket a nagy munkában Majd felszólitá a gyűlést, hogy válasszon elnököt. Miután pedig h veszprémi gazdasági egyesület volt szives elfogadni a házigazda szerepét, az előkészítő bizottság elnökéül ajánlja az egylet elnökét, Fetiyvessy Ferenc dr. főispánt. Fenyvessy Ferenc dr. főispán lelkes éljenzés közepette elfoglalta az elnöki széket s hálás szívvel köszönte meg a tiszteltetóst. Üdvözölte a gyűlést s kérte a gyűlés tagjait, hogy szóljanak hozzá a fontos dologhez, hogy a gyűlés eredménye kész anyagot nyújtson a megtartandó kongresszusnak. Az előkészítő bizottság alelnökeivé választattak Forster Géza és Makfalvay Géza, jegyzékül pedig Paur Ödön és Lakner László. A rendező bizottság megulakultával Fenyvessy Ferenc dr. elnök megnyitja a vitát s felveti a kérdést, hogy vau-e szükség a tervezett kongresszus megtartására? Szilassy Zoltán szólt először a kérdéshez. Nem tartja szükségesnek a tárgy íoutosságát bizonyítgatni, hiszen látjuk, hogy a nép általánosan megindult, érezzük, hogy a kivándorlókat pótolni nem tudjuk, szükséges tehát őket a hazának megtartani. Tagadhatatlan, hogy a kivándorlásnak természetes okai megvannak a kedvezőtlen gazdasági viszonyokban s abban, hogy a munkás kéz sem elegengő munkát, sem annak kellő jutalmát nem kapja meg, tehát oda iparkodik, a hol ezeket reményli. A ki ezek felett gondolkodik, az belátja, hogy a kivándorlást megszüntetni nem fogjuk, mindig volt és lesz is kivándorlás, de szükséges, hogy azt lehetőleg csekélyre redukáljuk. Ez a főszempont, mely az 0. M. G. E.-fc vezérli. Az általános okokon kivül vannak méohelyi okok is és az O. M. G. E ezeket a lielyf, speciális okokat is kutatja. Azért oszlott fel : erdélyi, felvidéki, déli és dunántuli 'kongreszszusra, hogy ezek összegyűjtsék az anyagot, mely a folyó év őszén Pozsonyban tartandó kongresszus elé terjesztetik Ezért szükségesnek tartja egy kongresszus tartását, mely felderítse a kivándorlás okait, annak orvosságát is keresse. Szilassy Zoltán ajánlatát, hogy h kongresszus megtartandó, a gyűlés egyhangúlag el fogadta. Fenyvessy Ferenc dr. e'nök a gyűlés igenlő határozatát kimondja s felteszi a második kérdést, hogy a kongresszus hol tartassák ? Óváry Ferenc dr. Veszprémet ajánlja, Esterházy Ferenc gr. pedig Balaron-Füredet, Szilassy Zoltán kijelenti, hogy egy izben NagyKanizsát ajánlotta a kongresszüs színhelyéül, mert N.-Kanizsa könnyen hozzáférhető város és elég nagy ahhoz, hogy egy népes kongreszszus tagjait elszállásolja, de ezt abban az időben a központ nem fogadta el, hanem Keszthelyt ajánlották, a hol a Festetics szobor leleplezésének ünnepélyéhez szándékolták csatolni a kongresszust. Tekintve azonbau, hogy a szép ünnepély maga is elegendő anyagot nyújt egy összejövetelre, Keszthelyt is elejtették s most csatlakozik Esterházy Ferenc gróf ajánlatához. Rainprecht Antal lovag kijelenti, hogy a veszprémiek' igen szivesen látják a kongresszus tagjait városunkban s nagyon örülnének, ha ott tartanák azt, de ha a gyűlés Balaton-Füredet választja, abba is belenyugosznak. Elnök erre kijelenti, hogy Veszprém városa szivesen meghívja a vendégeket, de a választást a rendező bizottságra bizza. Következett a kongresszus idejének meghatározása. Szilassy Zoltán és Eszterházy Fel rencgróf felszólalásai u'án a kongresszus megtartására jtin. 15—16 át tűzte ki a gyűlés. Zichy Vladimír gróf kérdi, rendelkezik-e bizottság elég statisztikai adattal a kivándorlásra vonatkozólag és hangoztatja a kiváudorlottak tengerentúli képviseletének szükségét. Javasolja, hogy a kongresszus anyagát szakosztályok készítsék elő. Makfalvay Géza azt indítványozza, hogy a kongresszusi anyag összevonassék és a rendező bizottság utasittassék, hogy kérdőpontokba foglalt iveken gyűjtse össze az anyagot. A pozsonymegyei gazdasági egyesület titkára, Horváth Jenő, részletes tanulmányt terjeszt be a pozsonymegyei kivándorlásról. Esterházy Ferenc gróf konkrét javaslatot tesz, hogy a kongresszus különös gondot fordítson a kivándorlottak fölött való tengerentúli felügyeletre és azok támogatására. Kolozsváry József, Veszprémvármegye alispánja nagy figyelemmel hallgatott beszé tben jelentette be azután, hogy neki — sajnos — szomorú, de teljesen megbízható statisztikai adatai vannak megyéjéből a kivándorlás mértékére vonatkozólag. Indítványozza, hogy a rendezőbizottság a kérdőpontokkal közvetlenül a vármegyék törvényhatóságaihoz forduljon ; a gazdasági egyesületeket pedig a kivándorlás társadalmi okainak megállapítására kérje fel. A kiváudorlási kongresszusnak okvetlenül foglalkozni kell — úgymond — a tömeges nőkivándorlással. Többek felszólalása után Fenyvessy Ferenc dr. elnök kihirdette az értekezlet határozatát, a mely szerint a veszprémi előkészítő értekezlet feltél lenül szükségesnek tartja a kivándorlási kongresszus megtartását, azt június 15-én és 16-án fogják megtartani és pedig Esterházy Ferenc gróf indítványa értelmében esetleg Balatonfüreden és azon a. kivándorlásra vonatkozólag addig beszerzendő anyagot fogják megvitatni. A. kongresszus előkészítésével megbízott rendezőbizottság utasittatik, hogy a törvényhatóságokhoz kérdőpootokat intézzen a kivándorlásra vonatkozó statisztikai adatok ós esetleges speciális orvoslási módok közlése végett. A veszprémi értekezlet szükségesnek tartja továbbá a tengerentúli szakképviselet szervezését. Végül Esterházy Ferenc gróf indítványára, a melyet általános lelkesedéssel fogadtak, Széli Kálmán miniszterelnökhöz és Dará-