Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

1902. április 20. LJALA'i'UJS V1DEK 27. CSARNOK. Mit tegyünk ha baj ér-?*) Irta : Illés Ignác tr. honv. ezredorvos. ( V és e-) , , n JI fuladás. Hogy élhessünk, a lelegzes által ólenyt veszünk magunkhoz a környező levegőből ós szénsavat lehelünk ki. Ha a szénsav eltávolítása szervezetünk­ből bár mi módon meg van akadályozva fula­dás jön létre. A fuladás bekövetkezhetik, ha a levegő elzáratik a tüdőktől viz-, föld által, a gégét összeszorító kötél-, vagy a mellet ért össze­szoritás ós rossz levegő által. A fulladozó arca kékes vörös a szemek kidüledve, öntudatlanság van jelen s a halál rövid idő alatt bekövetkezhetik. Állítják, hogy a fölakasztottnál az öntu­datlanság már a kötél megszorításánál beáll. A lélegzés megindítása az elsősegélyt nyújtónak föladata. A mesterséges légzést legegyszerüebben következő módon végezzük. A felső testet derékig levetkőztetjük a szerencsétlent hanyatt a földre fektetjük, a la­pockák alsó vége alá összegöngyölt ruhát te­szünk, igy a mellkas magasabban lesz mint a fej ós az alsó végtagok. A segélyt nyújtó a fej fölött térdel, a ka­rokat a könyök alatt átmarkolja, egy erős hú­zással maga felé hozza, igy tartja pár másod percig, majd vissza sülyeszti s a mellkas két oldalához nyomja. Ezen müveletet tegye 20— 30-szor azután figyelje meg vajon légzik-e mái­magától, ha nem, folytatni kell a mesterséges légzést. A mesterséges légzésnél a kar fölhuzásá­val a mellkas tágul levegő hatol a tüdőkbe a karok sülyesztésével s a mellkashoz szo­rításával pedig a levegő kiszorittatik a tü­dőkből. Idejében alkalmazott mesterséges légzéssel még visszaadhatjuk a szerencsétlent az életnek. Ha eredménynyel végeztük a mesterséges lég­zést az arc kezd pirosodni, a szív és érverés érezhető, jó jel ha az ajkak kezdenek remegni a szemhéjakon pedig rángások jelennek meg. A mesteiséges légzést addig folytatjuk, mig a légzés önmagától ismétlődik, sokszor órákon át kell dolgozni, mig fáradságunkat si­ker koronázza. Megfagyottnál a nyelvnek kihúzása és visszatolása által indihatjük meg a légzést. Fölakasztott.uál a segély nyújtó bal kezé­vel a hóna alatt fogja át a szerencsétlent s a jobb kezével vágja le a kötelet, vigye a szabadba, fektesse a földre felső testét vetkőz­tesse le a liátot pocolja föl s kezdje meg a mesterséges légzést, ha életjelt ad ugy a hom­lok, halánték hidegvizes ruhával borítandó be, és ha nyelni tud, adjunk neki kanalankint, levest vagy teát. Vizbefulás az által jön létre hogy a tü­dőkbe viz hatol be, midőn a szerencsétlenek segélyért kiabálnak. A vizbe került mindenhez görcsösen ka­paszkodik s igen ovatosan kell a mentés körül eljárni, legtanácsosabb akkor megragadni mi­kor már kifáradt és lehetőleg miudig hátulról, hogy esetleg veszélybe ne kerüljön a mentő is. (A vizben ájulás jöhet létre ha valaki éh 1 gyomorral vagy tul sok evés után fürdik, az ájulást az egész testre kiterjedő vörösség előzi meg, ilyenek hagyják el azonnal a fürdőt.) , j Ila partra lett hozva a szerencsétlen, az orr száj kitisztítandó, a nyelvet előre huzzuk, liogy ha esetleg iszap van a torokban kitisztítsuk, a 1 vizet ugy távolítjuk el, hogy most térdünkre ? keresztbe fektetjük, egyik kézzel a fejet védjük, Ü másikkal a hátra nyomást gyakorlunk, ha a g viz eltávolíttatott fogjunk a mesterséges lég­( i záshez, s míg egyik segélynyújtó a mesterséges légzést eszközli, a másik hidegv,izes ruhával csapkodja a sziv táját. Ajánlatos a garat £ izgatása tollal, hogy hányást idézzünk elő. n Ha magához tér, meleg ágyba fektessük, n *) Fölolvastatott 1902. évi április hó 12-én a keszthelyi paulai szent vince rendű irgalmas nővérek áatéaetóben. jól takarjuk be, ha nyelni képes nyujtsunk ka­• nalankint meleg rumos teát vagy bort. \ Erre a szerencsétlen rendesen méiy álom­ba merül s igy hagyjuk mig ő magától föl­ébred. Sokszor fordul elő fuladozás lenyelt tár­gyak következtében, fektessük gyorsan le has­sal a székre, a lapockák tájára egy pár lapos ütést csináljunk a levegő gyorsan hatol ki s többnyire maga előtt löki a gége táján levő tárgyat. A bárzsingba jutott tárgyakat hányással iparkodjunk eltávolitani(, vagy olajos nyers ká­posztát nyelessünk vele, ha ezen módok cser­ben hagynak, fektessük a beteget ágyba s küldjünk az orvosért. Eltemetés következtében (földbeomlás, hólavina) is jöhet létre fulladás, iparkodjunk kimenteni a szerencsétleneket s a szokott eljá­rással életre hozni. Ártalmas gázok belehelése következtében is fordul elő fuladás, szén éleg, világító gáz, borpincékben szénsav, sok virág közötti alvás, erdőkben éjjel tartózkodás, mert tudjuk, hogy a növények éjszaka igen sok szénsavat lehel­nek ki, ha ezt éjjel beszívjuk kábulás majd ha segély nincs fuladás következik be. Az ártalmas gázból kimentést akarunk végezni, gyertyával ne menjünk a szobába, nyissuk föl az ablakot kívülről üssük be s így ha léghuzatot csináltunk hatoljunk a szobába, még télen is a szabadba kell a szerencsótlene ket vinni és mesterséges légzést eszközölni, ha az élet visszatér fél ülő helyzetbe hozzuk s egyenlő inen^'iségü ecet és viz keverékkel mossuk arcát ós mellét, a végtagokat pedig durva ruhával dörzsöltessük mig csak magához nem jön. Ártalmas gáz fejlődik régi kutakban, ilye­nek kitisztításánál óvatosan kell eljárni, elő­ször pár akó meszes vizet öntünk a kútba s azután bocsátjuk le a tisztítót, ha rosszul lenne; a mentő hónalja alatt kötéllel megköt­tetik ecetes vizbe ásztatott kendővel orrát szá­ját befedi, egy kötelet magával huz ha rosszul lenne jelt ad, esetleg a mentendőt, hozzá köti s s fölhozza. Mentésül mesterséges légzést eszköz­lünk. Hogyan járjunk el megégégés és fa­gyásnál ? Tudjuk ha testünkre láng vagy izzó anyag hat megégés jön létre. Hasonlókép előidézheti ezt forró viz és maró folyadék. Az égésnek három fokát külömböztetjük ( meg a szerint a mint a melegség testünkre [ hat. Első fokú égésnél a bőr lobos piros fáj­dalmas a másodfokúnál már hólyagok támad­nak, harmadfoknál az égés mélybe hat el­nesedés jön létre. Ha bármely fokú égés a test egyharma­dára kiterjed a gyógyulás nagyon két­séges. Megégés a hölgyeknél gyakoribb, a bő ruha gyorsabban fog lángot. Ha a ruha meg gyulladt takarjuk le az illetőt pakroocal, fek­tessük a földre ha a tüz elaludt ajánlatos >uóg a pakrocot vizzel leönteni s csak ha teljes biztonságban tudjuk a szerencsétlent iparkod­junk a ruházatot óvatosan eltávolítani vigyázva, hogy a bőrt le ne tépjük, ha ruha darab hozzá sült ollóval vágjuk kjörül. Az égett helyeket Dernxúol vagy Xerofo­riummal hintjük be s olajos meszes vizzel át­itatott gj'apottal fedjük be. Az égést szenvedett test rész magasra fektetendő. Lehet az égett helyre mézes ruhát is bo­rítani s föléje h'deg borogatást tenni. Ha a test nag}'obb részére kiterjed az égés, ugy langyos vizes ágyra teszsziik, esetleg langyos vizes lepedőbe takarjuk s meleg vizzel öntözzük meg gyakran. A szomjúság csillapí­tására. adjunk melegített bort vagy teát. Mem ritka a megégettnél a vórköpés, azonban legrosszabb tünet a csuklás, mert ez a halál közelséget jelenti. Leforrázás forró vizzel vagy gőzzel első és másodfokú égéseket okozhat. Nagyon fájdalmas a nyelv niegégóse forró étellel. Veszélyesek a maró folyadékok :, savak lúgok által létre jött égések nagy roncsoláso­kat okoznak s eltorzító hegeket hagynak vissza. Ha sav érte a szerencsétlent, ugy bőséges vizzel lemossuk és szóda bicarbona porral vas­tagon bekenjük, mig a lugokozta sérülésekre ecetes vizes borogatást teszünk. Ha valaki meszes gödörbe esett a maró meszet szárazan letöröljük s cukros vizzel mo­sogatjuk le. Megégés jöhet létre villámcsapás által, ily esetben ha zárt hely en történt, vigyük a szabadba a szerencsétlent s csináljunk mester­séges légzést. Ha eszméletét vissza nyerte ad­junk bort neki. A fagyásnak szintén három fokát külöm­böztetjük meg, az első fokú fagy ásnál a bői­vörös, a másodiknál hólyagok képződnek, a harmadiknál megmerevednek a végtagok, eset­leg elhalnak. Az egyes testrészek közül legyakrabban a láb (vizes kapcaruha mellett) azután az orr fűi s ujjak vannak kitéve a megfagyásnak. Az elfagyott részek először viszkednek majd nagyon fájnak s végre érzéketlenné lesznek. Hideg szobában hóval esetleg jeges vizes ruhával addig dörzsöljük, mig a rendes szí" visszatér ós égést nem érez. azért kell hideg helyen ezen eljárást teuni mert meleg szobá­ban elhalás jönne az illető helyeken létre. Ha a megfagyott rész fölmelegedett akkor már me­leg szobába vihető az illető s a fagyos helyek borszeszszel dörzsölendők. Ha az egész test megfagyott, hasonló eljá­íást követük. A mesterséges légzést a nyelv huzogatásá­val eszközöljük Szerkesztői izenetek. 4 Május. Ilyen versekből többet nem kérünk. Lesz még ünnep a világon jaligés pályamunkát, megkaptuk. NYLLTTÉR. Mindazon jóbarátainkkal ós ismerőseinkkel, kik tévedésből meghívót nem kaptak, ez utou tu­datjuk, hogy Terka leá-iyuuknak Maniieim Ár­min úrral leendő esketési ünnepélye 1902-ik év május hó 6-án délelőtt, fél 12 órakor fog a keszthelyi izr. templomban megtartatni. Bronner Hermán és neje, \ Conversio. Figyelmeztetjük a t. közönséget és különösen ügyfeleinket, hogy a convirsionális törvény folytán ki­cserélés, illetőleg beváltás alá ke­rülő állami értékpapírok és pedig;: 4 1/ 2%-OS italmérési (regále) kötvények, 4 1/ a°/ 0-os államvasuti arany ós ezüst kölcsön kötvények, 4 1/a°/o" o s keleti vasút kötvények és 4y s 0/ 0-os beruházási kölcsön kötvények nálunk bejelenthetők, — a melyek kicserélését, illetőleg beváltását díj­mentesen köz- elitjük. Keszthely, 1902. április 26. A keszthelyi takarékpénztár részvénytársulat igazgatósága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom