Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-27 / 17. szám

BALATON VIDÉK 1902. április 176. Az Unterberger-alap kezelőbizottságába sorsolás utján Braun Rudolf elnöklete alatt Salamon János, Szerdahelyi Jenő, Reinhold Lajos, Szalay Ignác és Neuvald Adolf választatta)Szabályrendelet a faiskolákról és fásitásokról. I. A községi faiskolákról. 1- §• A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t. c. 48. §-a értelmében Zalavármegye területén minden község, a melybeu népiskola van, köteles az alább megjelelendő célokra — a jelen szabályrendelet hatálybaléptét követő egy óv alatt az alábbi határozmányok szerint berendezendő és fentartandó faiskolát létesíteni. Ezen faiskoláknak r. t. városokban és nagyközségekben legalább 1200, oly kisközségekben, a melyekben a lakosság száma a 300 at meghaladja, legalább 800, olyan kis községekben pedig, a melyekben a lakosság száma nem híladja meg a 300-at, legalább négyszáz Q öl térfogattal kell birniok. A meuuyiben a tagositás alkalmával kihasított, vagy később megszerzett községi faiskolák területe kisebb volna, vagy pedig talajuk avagy fekvésük a faiskola céljainak nem felelne meg : kötelesek az emiitett községek a jelen szabálybeléptétől számított, egy év alatt, arról gondoskodni, hogy a hiányzó, illetőleg alkalmas területek akár vétel, akár hosszabb időre terjedő haszonbérlet utján beszereztessenek. Ha az említett községek egyikében vagy másikában jelenleg olyan faiskola van, a mety nem a község, hanem valamely népiskolát feuutartó hitfelekezet tulajdonát képezi és az a faiskola ugy kezeltetik, hogj' azzal a jelen szabályrendeletben meghatározott, cél elérhető : az a község a faiskola létesítésének ós föntartásának kötelezettsége alól az idézett törvény 48. §-a alapján főimentetik mindaddig, a mig azzal a faiskolával ezen szabályrendelet célja megvalósittatik. Ha azonban az a faiskola kisebb volna, mint a mekkorát a község a fenti határozmányok értelmében létesíteni tartoznék, vagy pedig talaja avagy fekvése nem felelne meg a. faiskola céljának : köteles az illető község a hiányzó, illetőleg alkalmas területet a jelen szabályrendelet. hatáiybalépt.étöl számított egy év alatt, megszerezni. Ugyancsak az idézett törvényszakasz értelmében megengedtetik, illetőleg elrendeltetik hogy mindazon községek, a melyek iskolázás tekintetében más községekkel vannak szövetkezve, a faiskola létesítése és fenntartása tekintetében ugyanazon községekkel szövetkezzenek. Oly községekben, a melyek bekerített, rendes faiskolákkal birnak, a faiskolák megnagyobbitására a vármegye alispánja több évre terjedő halasztást engedélyezhet,. Az 1894. XII. t. c. 46. § a értelmében megállapíttatik, hogy a községi faiskolában a gyümölcsfák közül csak azok a fajták tenyészthetők, a melyeknek nagyban való tenyésztése a vármegye területén ajánlatos. Hogy mely gyümölcsfajok tenyésztendők e szempontból : a faiskola üzemtervében kell megállapítani. Ugyancsak a faiskola üzemtervében kell a szederfa és a kosárfözvesszö tenyésztése iránt is intézkedni oly községekben, a melyekken a selyemtenyésztés vagy a kosárfonás meghonosítható. A faiskolák területének egyhatód része a 70764/1896. sz. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelettel szabályozott gazdasági ismétlő iskola céljaira átengedendő . oly községekben azonban, a melyek csak 40Ó Dől kiterjedésű faiskola előállítására kötelezvék, a gazdasági ismétlő iskola céljaira csakis az üzemtervszerű kezelés folytán évenkint megürülő ugar táblák használhatók fel. A faiskolák területének kei hatod részén gj ümölcsfák, háromhatodrészén pedig a közutak ás a 9. §-ban felsorolt, területek befásitására alkalmas fák tenyésztendők ; a mennyiben azonban a faiskola üzemterve értelmében a szederfa vagy a kosárfüz is tenyésztendő : az üzemtervbe® a faiskola területe is megfelelőleg beosztandó. A vármegye azon vidékein, a melyeket a selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott a selyemteuyésztés meghonosítására teljesen alkalmasoknak talál, a községi faiskolák területének felerésze kizárólag szederfa tenyészt,ésre használandó mindaddig, a mig a selyemtenjésztós biztosítására elegendő szederfa lesz. Ezen faiskolák másik fele részén gyümölcsös a közutak s a 9. § ban felsorolt területek befásitására alkalmas fak tenyésztendők. A faiskolák részletes üzemtervét, a 2. §-bau foglalt határozmáuyok, valamint az 1894. XII. t. c. 47. §-ának szemmeltartásával minden kisés nagyközségi elöljáróság köteles a jelen szabályrendelet hatálj-baléptét követő egy év alatt, elkészíteni s átvizsgálás végett a járási főszolgabíró utján a járási mezőgazdasági bizottság elé terjeszteni. A járási mezőgazdasági bizottság az üzemterveket a jelen szabályrendelet határozmáuyai, valamiut, a gazdasági célszerűség szempontjából átvizsgálván, a megfelelőket jóváhagyja, a meg nem felelőket ptdig intézkedés végett a járási főszolgabírónak adja át. A járási főszolgabíró intézkedései ellen az 1894. XII. t. c 102. § ában emiitett hatóságokhoz felebbezésuek van helye. A rendezett, tanácsú városokbau a faiskola üzemtervét a városi mezőgazdasági bizottság ál• lapítja meg s a vármegye alispánja, a vármegyei mezőgazdasági bizottság meghallgatásával hagyj* jóvá. Az üzemtervek készít,ésénél érvényesítendő általános útmutatásokat az országos gyümölcsészeti biztos és a hol szederfateuyésztés is van, az országos selyemteuyésztési felügyelőség adja meg. A faiskolákhoz szükséges területek megszerzéséről és költségeiről, a faiskolák berendezéséhez és kezeléséhez szükséges anyagok és költségek előállításáról s a faiskolák rendes megmunkálásához szükséges munkaerő kijelöléséről s az e célból netán szükséges költségekről a községi képviselőtestületek tartoznak gondoskodni. Mindezen költségek a jelen szabályrendelet hatálybaléptét. követő évre szóló községi költségvetésben már előirányo^andók. Ha valamely község képviselőtes

fülete ezt, elmulasztauá, a szükséges költségeket az 1896. XII. t. c. 126 § a értelmében a törvén vhatóság allitja be a község kezelésébe; lm pedig az tapasztaltatnék, hogy valamely község képviselőtestülete nem állit, megfelelő munkaerőt,, a törvényhatóság az illető községei, állandó munkás alkalmazására kötelezi s az e célból szükséges költségeket szintén fölveszi a község költségvetésébe. 6: §• A községi faiskoláknak a jelen szabályrendelet határozmányai szerint való berendezése-, fenntartása- és kezeléseért, az 1894. t. c. 44. és 48. §-ai értelmében, a községi elöljáróság felelős. 6. §. A faiskola 160 centimeter magas deszka-, léc-, sövény-, (fonás) vagy egyéb, a nyulak ellen védelmet nyújtó kerítéssel veendő körül. Ha a faiskolák közelében öntözésre szükséges viz a kellő mennyiségben nem volna : az illető községek kutak vagy víztartó medencék létesítéséről k< telesek gondoskodni. (Folytatjuk.) Legujabb. Képviselőtestületi gyűlés Tegnap délután rendkívüli ülést tartott Keszthely város képviselőtestülete, melyen első sorban a megye jóváhagyását, kéri a képviselőtestület ahoz, hogy a város birtokában levő 2400 kcrona értékű Balaton-Szent-GyörgyKeszthely helyiérdekű vasúti részvényt az uj vasút engedményesének eladhassa. A megyei árvaszék által megállapított árvatári hiányért a város semmi tekintetben kötelezettséget nem vállal. A honvédtisztek lakbér pótléka iig} »bau a v.áros megkeresi a hadügyminiszter urat anuak pótlására. A Festetics szobor körül fél, majd egy méter magHsságbnu kerítés lesz készítve, a mely a terv szerint, 840 koronába kerül, ebből a város 400 koronát, megtérít. Az eskűdtképes férfiak összeirásáia Hofman Arnold, Berényi Béla és Szerdahelyi Jenő bizottság: küldetik ki. A helypénzszedési és vadászati jogok bérbeadása, utólagos jóváhagyás mellett az elöljáróságra ruháztat,ik. Többnek illetősége tárgyal tátott,. Sági János ajánlatára >A keszthelyi fürdők ismertetései cimü füzetet, a város kinyomatja és terjeszteni fogj t. Szerzőuek a város köszönetet szavazott. Az elöljáróság felliat.almaztatik, hogy az eleiiii ftu iskola előtt a járdát, cement, lapokkal csináltassa meg. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, esetleg a hátralékban levő előfizetési dijakat megküldeni szíveskedjenek. HÍREK. — A trónörökös Berzencén. Estei Ferdinánd főherceg O Fensége a héten három napig Festetics Tassilo gróf ur ő excellentiájának Berzencén vendége volt. Részt vett az ott tartott vadászaton, melyen elesett 114 özbak. Ebből 90-et // lőtt a főherceg. O Fenségéuek kiséretében volt Rummerskirch Károly báró százados; a vadászaton egy napon Dessewffy Aurél gróf is jelen volt. A pápa jubileuma. XIII. Leó pápa 25 éves pápai jubileuma alkalmából a nagykanizsai róm. kath. főgimnázium ifjúsága a főgymnasium neg} termében vasáruap délelőtt nagy és előkelő közönség jelenlétében ünnepélyt, tartott a következő müs rral : 1 Himnus, Énekelte az ifjúság énekkara. '2. XIII. Leo. Költ. Bán Aladártól. SzavhIia Kaffka Jóesef VI. O. t. 3. A pápaság. Irta és felolvasta Kulcsok Leo tanár. 4. Az első ima. S/.avalta Schult/. Gábor I. o. t. 6. Pápai himnusz. Énekeké az ifjúság éuekkara. A hallgatóság, melyre a n.üsor minden egj'es pontja nagy benyomást tett, különösen Kalcsok Leo tanárnak a pápaságról tartott felolvasást kisérte érdeklédő figyelemmel, mert, a felolvasó a pápaság magasztos hivatását és jelentőségét, dicsőséges múltját és jelenét igen népszerűen tárgyalta. Ugy őt, mint a többi előadót a közönség lelkes tapssal tüntette ki. — Horánszky Nándor keresk. minisztert, nemzetünknek ezt a nagy és önzetlen fiát, ki halálával a mult vasárnap virradóra gyászba borította nézetünket, f. hó 22-én temették el. A temetési szertartást Samassa József egri érsek, a gyászbeszédet Berzevicy Albert tartotta. — A dunántuli kivándorlási kongresszus rendező-bizottsága ma Veszprémben, a vármegyeházban alakuló ülést tart, melyre meghívta a dunántuli vármegyei gazdasági egyesületek ós a • Dunántuli Magyar Közmivelődési Egyesületi kiküldötteit. Az ülés tárgyai : a szervezkedés, rendező-bizottság elnökének megválasztása, a helyi bizottság megalakítása, a kongresszus helyének ós idejének megállapítása és a kongresszuson tárgyalandó kérdések kijelölése, valamint az eddig földolgozott anyag megvitatása. Zalavármegye részéről a főispán Kaufmann Mátyás megyei aljegyzőt küldötte ki a kongresszusra. — Esküvő. Tomic Károly zágrábi gyógyszerész ápr. 22-én esküdött meg a helybeli rom' kath. templomban Steuer Josefin kisasszonynyal. — Iskolalátogatás. Fekete Gergely egyházi tanfelügyelő a héten a hegyközségi iskolákat látogatta meg. Jövő héten pedig a keszthelyi községi tanintézeteket látogatja meg. — Adókivetési bizottság. Az 1883. óviXLIV.