Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-27 / 17. szám
1902. áprili s 27. BALATONVIDÉK azt a forrást, melyből a város neme, érdekei már pgy évtized óta merítenek. Vaszary Kolos bibornok hercegprímás, hogy a város nagy szülöttjéhez, a szegények atyjához, minden jő és nemes pártfogójához fordult, ki a szükséges uj építkezés költségeit elvállalta és megküldött,e. Áldja meg érette az Isten 1 Ez alkalommal a középületek alapköveinél alkalmazott gyakorlathoz híven a következő adatokat, tartottuk szükségesnek feljegyezni. Az uj szárny, melyet a gyilkos kéz által elhunyt boldogult nagy királynénkról a hercegprímás óhaja szerint „Erzsébet szárny 1 1-nak fogunk elnevezni, 28 ezer korona költségvetéssel épül fel s az intézettel a lépcső első és második nyugvóján folyosó által lesz összekötve. Ezután felsorolja az emlékirat a terv készítőjét s az építés vezetőjét. ; a vállalkozó mestereket — ; megnevezi a kegyurat, egyházi és világi hatóságokat,. Az intézet nővéreit, és tanítónő karát ; statisztikai adatokat közöl az 1901/902. tanévről, midőu is 494 tanulója van az osztályoknak. Különösen kiemeli a sorok között, Burány Gergely dr. főigazgató érdemeit, Galba Károly nagy és önfeláldozó munkáját Illés Ignác dr. ezredorvos önzetlen készségét az intézet iránt. Záradéka pedig igy hangzik : Es most Isten nagy jóságában oizva azon íeménynyel tesszük le a követ, hogy munkánkban velünk lesz és megáldja és megtermékenyíti- azt az áldozatot, melyet a Hercegprímás gazdag adományában az irgalmas rendű nővérek pedig önfeláldozásukban a kathol. leánynevelés felvirágoztatására a haza és emberiség oltárára letesznek. Védjék az épületet hos t századokon át, az Isteni gondviselés és Keszthely városának jólelkű vallásos polgárai ! Következtek az alapkő megáldása és elhelyezése a szokásos kalapácsütés*!?, melyeknek tartania alatt a zárdabeli növendékek alkalmi szent énekeket zengtek, mire az apátplébános a hallgatósághoz ezt az érzelmekben gazdag beszédet. intézte: Azokhoz, mit az alapkőben elhelyezett Írásban elmondtam — kevés mondani valóm van; pár szó, de azt elmondani kötelességemnek ismerem. A gondviselés, mely vezeti az egyént, a családot, a társadalmat, népeket, országokat - kiszámithatlan, megmérhette n utain segítséget, gyámolitást ad a küzdőknek; — egy személyt támaszt, vagy egy eseményt vet szinre, kibe fogódzik a ki küzd, vagy melyet felhasznál az, kinek szüksége van reá, és ezek a gondviselésszerű emberek és tények. Keszthely városának atyát adott a gondviselés akkor, midőn fejlődésében erre leginkább szüksége volt. És ez atya a fejlődés két nagy problémáját vette kezébe, a két leggyengébbet szárította atyai szivéhez: a gyermeket és a szegényt. Ezeknek igazi édes atyjuk tett. Hogy ki ez atya, tudjuk, érezzük mindnyájan. —- Itt állunk ismét egy alkotásánál. Rajtad kivül, oh édes angyal, Nem szeretek mást ezután. De bármily végtelen szeretlek, Enyém nem lehetsz soha tán : Sem a papnak, sem a papnénak Nem tetszem, drága papleány ! Általában Kornai István szerelmi dalaiban a bár.atos hang mellett ötletes fordulatokkal is találkozunk. A szerelemről, ez örök t.hémáról gyakran tud ujat, mondani a költő. Dalaiban néha a magyar uépdal naiv közvetetlensége nyilatkozik meg. A kötet befejező v»rse »A kém« cimü költői elbeszélés, a melyben Kornai szépen énekli meg egy osztrák kém történetét, a ki Kossuth láng szavainak hallatára megtér és hívévé lesz a magyarok ügyének. Kornai István Tárogatóját, mely a szerző kiadásában jelent meg, készséggel ajáuljuk olvasóinknak. Ara fűzve 2 kor., diszkötésben 4 kor. Kapható minden könyvkereskedésben. Ne mondjunk nagy szavakat, hanem köszönjük meg Istennek ki őrködik felettünk, hogy Öt adta, és imádkozva kérjlik, hogy őrködjék Ő felette ís ! Áldott legyen neoe közöttünk mindig. És még egyet, az intézet, melynek alapkövét tetettem, a vallásos nevelésnek tesz szentelve. Azt kivánom, hogy amint e köböl lassankint, kifejlődik az épület, ugy fejlődjék majd benne a vallásból kínöve és vallással karöltve az értetem és sziv. Isten neve mellett mindig szent tegyen benne a hazának szeretete Vivja ki majd ez intézet a messze ivadék bizalmát, ellenségeinek tiszteletét, barátainak szeretetét és valamint én alapkövét az anyaszentegyház nevében és szertartása szerint megáldottam — ugy szentelje meg az Isten áldó malasztjával; keze és szeme legyen mindig azokkal, kik itt az Ö nevét tisztelni, neki engedelmeskedni és akaratában megnyugodni megtanulnak Amen I A szivekre mély benyomást, tevő alapkőletételi ünnepség a Szózat eléueklésével záródott, be. A Festetics szoborbizottság ülése. Az Országos Gazdasági Egyesület kebelében alakult Festetics szoborbizottság néhány kérdést intézett, a helyi szoborbizottsághoz megvitatás végett. A helybeli szoborbizottság ebben az ügyben csütörtököu d. u. 5 órakor tartotta ülését, dr. Jankov'ch László gróf főispáu elnöklete alatt, melyen a következő határozatokat hozták : Társas ebéd nem lesz, mivel nincs elegendő nagy terem a városban, melyben az ez alkalomra ide jövő vendégek elférnek. Az e célra jp,vaslatba hozott honvédségi lovardát pedig nem találták megfelelő helynek. A bizottság a bankett, kérdésének elejtésével mellőzni óhajtotta a kellemetlenségeket, melyek azzal kapcsolva szoktak járni és elhárítani akarta a nehezteléseket, melyek rendesen keletkeztek oly helyeken, a hol a társas ebédet egy teremben meg nem tarthatták. A vendégek elszállásolására bizottságot választottak, melynek tagjai : Nagy István városbíró, Csirke Iván városi jegyző és Schadl János gazd. iutízeti tanár. E bizottság tagjai nemcsak a szállásokról tartoznak gondoskodni, hanem a jelentkezőknek irásbelileg kell tudomásukra hozni, bogy hol lesznek elszállásolva. Ennek a bizottságnak leszen faladata a vendéglősökkel megbeszélni, hogy a szobák arát, fel ne emeljek és hogy az élelmezés tekintetében ue lépjenek fel tul követelésekkel. Ugyanezen bizottság tartja nyilván a felajánlott kocsikat és reudelkezik azokkal a vendégek be és kiszállítása alkalmával. A szobor talapzatának oszlopára a bizottság egy oszlop-fej elhelyezését találta szükségesnek. Ennek, valamint a szobor leleplezéséhez szükséges készülékeknek beszerzéséről a szobrász tartozik gondoskodni, kiuek felmerülő költségeit az Országos Gazdasági Egyesület fedezi. Ebben a tárgyban a szobrászszal Gaal József főgymn. tanár és Schadl János gazd. intézeti tanár lépnek érintkezésbe. Ünnepély napján a 10 órai szt. misét megelőzőleg a gazd. tanintézet hallgatói nevében ifj. Wolkenstein Oswald gróf, ifjúsági elnök, a nagynevű Festetics sírjánál rövid beszédet tart s az ifjúság a sirt megkoszorúzza. Isteni tisztelet után a 3/ t 11 órakor érkező külöu vonathoz testületileg kivonul. Tribünt is állítanak L1 az Ujvári-féle ház előtt, meiynek szilárdságáról a hatóság gondoskedik. A tribünt nem a bízott ág, hauem magán vállalkozók állíttatják fel. Fogatokat, a vidék birtokos uraitól szersznek. Ezzel ajkérdéssel Takách Imre főszolgabírót bizták meg, kinek a megbízatását Bezerédy Lajos pálioki nagybérlő és birtokos azzal könnyítette meg, hogy kocsijait azonnal a legnagyobb előzékenységgel ajánlotta fel. Ugyanezt, tették városunk és vidékének többi urai is A rend fenl.artá.-iára. a cseudőrséget, a vidékről is uiár az előző nap ide vonják. A Kcssút.h Lajos-utcán ünnepély napján a kocsiközlekedés szünetel. A premontrei rendház és a főgimnázium előtti tért a közlekedés elől elzárják. A helybeli szoborbizottságnak állandó irodája a gazd. tanintézetben vau, melynek vezetésére Czakó Bélát, a gazd. tanintézet igazgatóját kérték föl. Esetleges fölvilágositágért hozzá kell fordulni. Főispán szivén készséggel mindig óhajt a szoborbizottság ülésén jeleuleuni és azt vezetni, de amennyiben azokon meg nem jelenhetnék, az elnöki twendők vezetésére Dezsényi Árpád dr.-t, urodalmi főtitkárt kérték fel, ki bármikor összehívhatja a bizottságot, mikor annak szükségessége merül fel. A helybeli bizottság hozott, határozatairól a központi bizottságot értesiti. Gondoskodott a bizottság arról is, hogy a meghívókat a központból legközelebb szétküldjék, valamiut arról is, hogy a veudég^k kik az ünnepély előtt megérkeznek, vagy még aznap itt maraduak. kellőképpen szórakozhassanak. E célból a fehérvári honvédzenekart meghívják, az ünnepély napján pedig este táncmulatságot rendeznek. Mi a magunk részéről a fenti határozatokhoz a következőket csatoljuk : Kívánatos volna, hogy a rendezésre és a rend fentartására külön bizottság alakulga, mely intézkednék az iráut, hogy nemcsak az intézeti hallgatóságból, hanem a polgárok soraiból is szemeljenek ki olyanokat, kik a rendnek szigorú megtartására felügyelnek. Nem ártana, ha az utcák tisztántartására a házak díszítésére s a közbiztonságra ezúttal még nagyobb súlyt fektetnek. Amit meg mindenek előtt kiemelni óhajtunk, az, hogy ezen az üunepélyen Zalavármegye intelligens urai és földmives emberei minél nagyobb számban vegyenek részt és pedig szervezre oly módon beillesztve az ünnepélybe, hogy az hatásosan emelkedjék ki abból, mert habár ez az ünnep országos üuuep, azt senki se tagadhatja meg tőlünk, hogy a nagy Festetics kiválóan mégis Zalavármegyéé. Az ipartestület köréből. A keszthelyi ipartestület április hó 20-án Oppel Karoly eluöklésével tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlés első tárgyát a mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása képezte, melynek tudomásulvétele után : Jegyző előterjesztette az ipartestület 1901. évi működéséről egybeállított évi jelentést. A közgyűlés az évi jelentést helyeslőleg tudomásul vette s ugy az elnökségnek, valamint az elöljáróságnak is a felmentvényt megadta. A közgyűlés következő tárgyát a pénztári számadások előterjesztése képezte, amely 7706 kor. 39 fii. bevétellel, 7065 kor. 40 fii. kiadással és igy 640 kor. 99 fillér készpénzmaradvénynyal, — valamint néhai Kliern Rezső 1000 koronás alapítványa, — továbbá a könyvtáralap zárószámadása ós a 7617 kor. 17 fillér készpénzt feltüntető vagyonkimutatás és a számvizsgáló bizottság véleményes javaslata alapján tudomásul vétettek s Salamon János pénztárosnak a felmentvény megadatott. A közgyűlés ezután áttért a tisztújításra, melynek folyamán elnökké Braun Rudolf, elöljárósági rendes tagokká : Bernáth József, Harasztovics István, Hermán Lajos, Szalay Ignác, Riersch József, Neuwald Adolf, Salamon János, Sujánszky József, Reinliold Lajos, Perpics Ferenc, Szerdahelyi Jenő, Gerstl Károly, póttagokká : Farkas János, Leber Ferenc, Király Lajos, Vebáp Lajos, Károlyi Gábor, Baksa Rudolf, számvizsgálókká : Yeháp Ferenc, Fizáry Alajos és Wilim Péter közfelkiáltással megválasztattak. A választások befejezése után jegyző előterjesztette az ipartestület 1902. évi^költségelőiránvzatát, melyet a közgyűlés 3267 korona 99 fillér bevétellel, 1527 kor. kiadással és igy 1740 kor. 99 fillér remélhető pénztári maraaváuynyal jóváhagyólag tudomásul veszi; — mely után a közgyűlés befejezést nyert. Az ipartestület ujonan megválasztott elöljárósága április 24-éu tartotta alakuló közgyűlését, amelyen alelnökké : Riersch József, jegyzővé Pöitz Pál, pénztárossá Salamon János, könyvtárossá Bernáth József választattak.
