Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-27 / 17. szám
VI. ö folyam. Keszthely, 1902. április 27. 17. szám. Tapolca-Veszprém feíé ! Ugy hirlik, bogy a keszthely-tapolcai vasút építésének megkezdésétől csak pár nap választ el. Mondani nem kell, bizonyítani még kevésbé, bogy ezzel a darab vasúttal közel kerülünk azokhoz a vidékekhez, a melyekről eddig — közhelyével szólva : sem a társadalom, sem a kormány évtizedek óta nem gondoskodott, Most, bog} 7 sokak óhajtását lassanlassan teljesedni látjuk, a régi, a törzsökös göcseji ember jut az eszünkbe, aki, ha leszóltad Göcsejét, azzal vágott viszsza : »Nem ugy van a ! a mi az Isten háta mögött van, az arra van a nagy tó mentén.« És annak az atyafinak, akkor egészen, ma talán felében, de igaza van. Göcsejen már végig vág a vasút ! Az a derék, szorgalmas nép, — pedig azok sem kaptak semmit sem a társadalomtól, sem a kormánytól, — Istenbe vetett bizalommal szállit fát, gabonát, bort, marhát, arra, a merre veI szik. A Balatonmentén pedig, inig a ! vasút egyik felét építeni kezdik, még J mindig kérdés, hogy a másik felével, mi lesz ; még mindig kérdés, hogy e vidék ; fellendítéséhez feltétlenül szükséges esz1 köz másik felének az épitése nem akad-e el valahol ott, a hol jt,em is gondolnák. Beszélnek, irnak. versengnek érte. Gyűlést tartanak, pénzt gyűjtenek de a j vége, az okoz fej törést, mert Veszprém a ! tapolca-veszprémi vonal kiépitése mellett foglal állást, a tapolcai érdekeltségí nek pedig az a vonalrész felelne meg, a mely a Balaton-Füreden, Almádin át Székesfehérvárt torkollanék a fővonalba. Természetesnek tartjuk, ha mindenik város, mindenik vidék, a saját előn} Teit tartja előbbre valónak. Természetesnek tartjuk, hog} T a vasútépítés költséges volta miatt azok a vidékek jönnek tekintetbe, a melyeket a vasút közvetlenül vonhat nagyobb forgalma körébe és az is természetes, hogy ha már a Balaonvidék érdekeinek a szemmel tartásával kell készülni a keszthely-tapolcai vasút meghosszabbításának, akkor anuak a partmentén van a helj'e legnagyobbrészt. Mégis azt gondoljuk, hogy e vasút meghosszabbításakor nem szabad szem elöl eltéveszteni azokuak a városoknak sem az érdekeit, a melyek eddig is szám•bavehető mértékben képezték középpontját egy nagyobb vidéknek. Ezért gondoljuk, hogy a balatonparti vasutat leghevesebb volna Balaton-Füreden át Veszprém végállomással kiépiteni. Azon ugyanis, hogy a veszprémi érdekelts get kedvetlenül érintette, hogy a tapolcai érdekeltség Székesfejérvár felé óhajtja a vasutat terelni : nem csudálkozunk ; hogy e hír hallatára képviselőjük, Horánszky Gyula ve zetése alatt a kereskedelmi miniszterhez deputációt indítani elhatározták : természetesnek tartjuk. Végtére igazukat táA BALATON VIDÉK TÁRCÁJA Nem hullatok \ 32 em íiufíafofi gongét éried ; J2em sírőlj utánad , J2em gomolyog szivem f^örül EFefli&fént a bánat felismertem érzésedet — f ényes, ám de taími . , . íl' Istenneí^ csillogása J2em tudott megcsaíni. Ragyogtasd csaf> másoí[ eltftt liisznef[ 6enne ; <ŐBeérib < a szóvirággal 3J'a szépre van festve. J2e^em nem í^ell ítélés fénye íBarátság — se másnap, J2em ÖTülőf[ illat la lan, DdZesterf^éít virág na^. Frászt Luiza. Tárogató. Ezzel a cimtnel Komái István ujabb verskötete jelent meg. A lelkes fiatal költő jól kezeli a régi kuruc hangszert és többször igazáu erőteljes hangokat csal ki belőle. A verskötet három részre oszlik. A java része a >Haza, szabadság* cimü csoportban van. Ebben a szerzőt a magyar nemzet mai sorsa inditja dalra. Néha bánatosan, kesergően, sokszor maró guuynyal, d« legtöbbször izgató hatású merész hangon támad fel benne az Ausztria elleni harag és a Habsburg-háznak a magyarok iránt, szerinte tanúsított hidegsége, sőt ellenszenve. Egyfelől a nemzet ideáljait : Petőfit, Kossuthot, Irányit, Rákóczyt dicsőíti ódai szárnyalású verseiben, másfelől pedig a nemzet elnyomóinak féktelen gyűlöletében nyilatkozik meg Koruai hazafias költészete. Sokan ugyan azt mondhatják, hogy Kornai költészetében a szenvedélyes hang túlzott, de ez se az ő hibája, hanem a mai ellauyhult korszaknak, mely máról holnapra ól és életet, messze jövendőre való tekintettel, nem tud berendezni. Kornai István hazafias verseibeu a magyar soviniszta érzés, a tüzes szabadságszeretet, párosulva mindannak gyűlöletével, a mi a magyarság ellen tör. oly hatással uyilváuul meg, hogy még az ellanvhult érzésű, hitetlen emberben is bizalmat ós lelkesedést, képes támasztani. A iSzabadságdaU-bau uj szabadságharcot jósol: »Nincs még vége negyvennyolcnak ! Láncaink még le uetn hulltak ! A nép jogát eltiporják,^ S idegené még az ország ! De a zsarnok uem nyert rajtunk Örökös győzelmet. . . . Magyarok, a szabadságnak Uj harca közelget ! Az .Ausztria romba döU versében Ausztria közeli pusztulását hirdeti ós kívánja. Az s El hagy ott lakéban, mely Arany János ily ciinü versének találó persiflalása, a budai királyi palotát igy énekli meg : » . . . Közös baka lépked álmosan, Háromszoros ikverauszt« nem kiált.
