Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-13 / 15. szám

1 6. BALATON VIDÉK 1902. ágrilia l3. A nagyobb városokban mentő egyesületek •annak minden szükséges készülékkel felszerelve, ha szerencsétlenség adja elő magát, kocsijukon sietnek a színhelyre s nyújtják az első segélyt, majd kocsijukon a kórházba vagy lakásukra •nállitják a szerencsétleneket. Falukon a tűzoltóság lesz kioktatva a »egély nyújtásban, katonaságnál az altisztek s többen a közemberek közül részesülnek kellő kiképzésben. Ismerjük meg először a aérüléseket azután foglalkozzunk az egyes esetekben nyujtaudó segdlylyel. A sebzésekhez soroljuk a metszett-, zú­zott-, szúrt-, harapott-, szakgatott- és lőtt se­beket. Zuzódáshoz a tompa zuzódást csonttörést fieátnofc, rándulást, rázkódást és belső sérüléseket. A segély nyújtást nyugodtan ós lelkiis­meretesen végezzük. A kérdéses testről a ruha eltávolitandő, ha vérzés van első gondunk an­nak a megszüntetése legyen s csak azután fogjunk a seb bekötéséhez. A beteget mindig ugy fektessük, liogy a sérült rész magasabban legyen elhelyezve. A nyak és fej sérüléseknél fél ülőhelyzet, has, mell sérüléseknél háton fekvés, Lát sérülé­seknél a hason fekvés a megfelelő. A sebhez tiszta kézzel nj'uljunk, körmün­ket mindenkor tisztitsuk ki s ha kötést alkal­maztunk hagyjuk a beteget nyugodtan, a to­vábbi eljárást bizzuk az orvosra. A zúzott, szakgatott sebek szublimatos vagy tiszta vizzel lemosandók, szúrt és lőtt sebeknél fedő kötés alkalmazandó. A harapott sebeket meleg vizzel jól ki kell mosni, esetleg kiégetni. Ha a seb vérzik, a vérzés csillapítása le­gyen a segély nyújtó első kötelessége, mert igen sokszor az elvérzés fenyegeti az életet. Már maga a megalvadt vér csilapitja a vérzést sőt fertőtlenítő hatással is van a sebre, a mennyiben idegen anyag a sebbe nem hatol­hat, azért nem kell a véralvadókot a sebről eltávolítani, hanem fedő kötést tegyünk reá s csak azután mossuk le a seb tájékán levő véri és szenyet. Fedő kötésnél a sebre antiszeptikus gáz, reá Brunsgyapot e fölé vizáthatlan gyolcs jön s kendővel vagy' pólyával megerősítjük. Nem helyes a vérző felületre pókhálót vagy port tenni, mert piszok juthat a sebbe s igy fertőzés jön létre. A vérzés mint tudjuk jöhet a hajszál­edényekből, vivő- és ütőerekből. A hajszál edónyvóre serkedezve folyik és vörös szinü, a vivő ér vére meggyszínű piros folytonosau folyik, az ütőér vére világos piros éa fecskendezve folyik. A hajszál edényvérzés nem veszélyes, a mennyiben rövid idő alatt megszűnik, a meg­alvadt vér elzárja a sobnyilását. Van azonban eset a vérzésre hajlamos egyéneknél, hogy pél­dául tüszurás, foghúzás, nadálycsipés után alig csilapitbató vérzés lép töl, amikor is szükséges kötést alkalmazni. A vivóérből történő vérvesz­tés még ha nagyobb mennyiségű is kevésbbó veszélyezteti az életet, de azért ezt se nézzük összetett kézzel, hanem iparkodjunk megszün­tetni. Az ütőérből történő vérzés a legveszé­lyesebb, a mennyiben már másfél liternyi vér­vesztés halált idézhet elő, kis gyermeknél pár deciliter, uj szülötteknél pedig 30—40 gramm­nyi vérvesztés, halálos lehet. Ha vivő eres vérzés van a végtagokon, vetkőztessük le a szerencsétlent fektessük ugy hogy a sérült rész magasabb elhelyezést nyer­jen s tegyünk reá erősebb nyomkötést, a vérzés meg fog szüttni. A fej, arc mell és has sebek vivőeres vér­zésénél is nyom kötéssel csüapithatjuk a vér­zést. Legveszélyesebb a nyakon lefutó vivőerek vérzése a mennyiben a koponya üreg belsejéből is igen sok vér ömlik ki a pár pillanat alatt agy vérszegénység lép föl, minek ájulás a kö­vetkezménye, de főleg azért is veszélyes, mert levegő juthat a vivő érbe s ezután a szívhez, ami rögtöni halált okozhat. Iparkodjunk a vérző edényt szabiimat gázzal eltömni vagy mig kötést alkalmazhatunk ujjal be fogni. Szállítás­nál mivel a kötés nem lehet szoros, támogassuk a kötést tenvérreli lenyomással. Ha a vér világos piros ós fecskendezve folyik, jele hogy ütőér van megsérülve, ily esetben is ha a sérülés a nyakon van iparkod­junk tiszta kézzel az ütő eret leszorítani mig az orvos megérkezik. TJt.őeres vérzés ha a mell, has vagy lágyék tájon van szintén szublimatoi gázzal bekötendő s erős nyomó kötéssel biztosítandó. Ütőeres vérzésnél a fejen és vég tagokon a seb alatt, a szív felé hel az érverés érezhető uyornandó le az ütőér. A nyak ütőere a gégé­től kissé kifelé, a kulcscsont ütőere az első bordánál a kulcscsont gödörben, váll sebbnól a felkar üiőere a honalj alatt a kétfejű hajlító izom mélyedésében, a felső comb ütőere a lá­gyék közepén, az alszár ütőere a térdhajlatban nyomandó le, ezen hel}'eket a lüktető vér­edényről ismerjük meg. Helyesen s elég erősen alkalmaztuk-e a lenyomást, bizonyítja a vérzés megszűnése. Az ujjali lenyomás igen fárasató 9 hosszú ideig nem is birjuk ki, e helyett az ütőér lenyomókat alkalmazzuk, esetleg zsebken­dőbe kötött követ teszünk az érre s erősen le­Szíjat, zsineget ne alkalmazzunk, vagy csak a legvégső esetben, a mennyiben á vég­tag elhalását idézhetnék elő, mert nem csak a vérzőedényt nyomja le, hanem megakadályozza az egész végtag vérkeringését. Lehetne a vér­zést a végtag erős behajlításával is szüntetni, azonban ezt citak tömeges sérüléseknél s ott is csak ha csonttörés ninc*, lehet alkalmazni. A test üregeiben történő nagyobb vérzéseknél a nem orvos csak annyiban nyújthat segélyt, hogy a nagyfokú gyengeség beálltával erős bort ad a szerencsétlennek, a szoros ruhákat föloldja, a fejet mélyebbre fekteti, mig a test többi részeit magasabban helyezi el. Ha eszméletlen a beteg, vérzése ugy is megszűnik s igy nem kell ujjal vagy ütőér nyomóval dolgozni, hanem asziv tájára aethert dörzsölünk a végtagokat bepólyázzuk, hogy a szivfelé tereljük a vért s ez által a sziv műkö­dését indítsuk meg, az arcot hideg vizzel fecs­kendezzük, az orrot toll szállal izgatjuk Ha magához tért s nyelni tud, bort adjunk neki s iparkodjunk az ujabb vérzést megakadályozni. Ha a vérzést megszüntettük távolítsuk el a seb gyógyulását befolyásolható ártalmakat. A seb gyógyulásit vagy a sebszóleknok egyesülésével megy vsgbe, vagy sarjadás utján. A sebet ha az tiszta, szélei nem zúzódottak, összevarja az orvos s öt hat nap alatt össze­forr, mig roncsolással járó sebek hosszabb időt igényelnek. Más elbírálás alá esik a seb ha fertőzve van, a fertőzés h test pusztulását okozhatja. A fertőző anyagok főleg a porban ós széteső szö­vetebben találhatók, melyek ha a fölhámtól fosztott helyre jutnak lobosodást, genyedzóst, orbáncot kötőszövet gyuladást majd vérmórge­zóst hoznak létre. Ebből láthatjuk, hogy a seb fertőzése mindig veszélyezteti az életet. Ha bél részlet esik elő has sebzésnél, ve­gyük körül antiszeptikus kötéssel, ne mossuk, ne kísértsük vissza helyezni, bizzuk azt az or­vosra. A lövéstől eredő sérülések függnek a lö­vés távoli vagy közeli voltától sa löveg röp­erejótől. A nagy távolból jövő golj'ó néha csak zuzódást okoz, mig máskor a csontot is tör­heti. Közelről jövő golyó már a bőrt ós lágy részeket átlyukasztja, néha áthatol a testen, máskor benne marad. Ha a löveg útjában cson­tot ér, azt vagy átfúrja, de leggyakrabban töri, néha m°llette leszalad s irányát változtatva tá­vozik a testből. Legnagyobb rombolást a rob­banó lövegek idézhetnek elő, főleg ha közelről érik az arcot vagy koponyát. Közvetleu közelből történt lövéseket több­nyire öngyilkosoknál látunk, ezt arról ismer­jük meg, hogy a seb körülete pörkölt s feketén szenyezett. A lőtt sebeknél óvatosan kell eljárni, a lócsatoruát kutaszszal ne bántsuk, fedjük be a sebet az esetleg benne levő ruhadarabok eltá­volítását bizzuk az orvosra. A szállítást óvato­san eszközöljük valamely födött helyre, a seb tájékáról a ruhát vegyük le, tegyünk a sebre fedő kötést s csak azután mossuk a testen levő vért. A végtagot ért lövésnél legj'ünk figyelem­mel arra is nincs-e törés jelen, vagy erős ütőeres vérzés nem fenyegeti-e az életet? Az esetleges vérvesztés következtében a szerencsétlenek igen szomjaznak, gondoskod­junk jó ivóvízről, azonban ha a lövés a hasba vagy az altestbe hatolt csak a száj gyakori ki­öblítését engedjük meg. A lőtt seb Jta piszkos, dermót hoz létre. Hara pott sebeknel a meigező anyag a vérbe vitetik a nyirok edéuyek utján és az il­lető szerencsétlen halálát okozza a legtöbb esetben. Első a harapott sebeknél, hogy a vér föl felé folyását akadályozzuk meg, a megha­rapott végtagra törtónt leszorítással, a sebet meleg vízzel mossuk le, esetleg tüzes vassal égessük ki s a kötés alkalmazása után a meg­harapott egyént ntasitsuk orvoshoz. Hasonló az eljárás kígyó csípéseknél is. Nyilttér. Köszönetnyilvánítás. A leghálásabb köszönetemet fejezem ki mindazon jóakaróimnak, kik felejthetetlen, jó férjemnek ravatalára koszorút-szívesek voltak helyezni, valamint azoknak is, kik részvétükkel és a végtisztessógen való megjelenésükkel fájdalmamat enyhítették. Keszthely, 1902 április 8-án. i 0zv>. Pacl^ner }{enri^rté. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen drága gyermekünknek, Józsikának, halála alkal­mából részvétükkel ós a temetésen való megjelenésükkel, fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ezúton is hálás köszöne­tünket fejezzük ki. Keszthely, 1902. április 9. Kuss ^Ferenc és neje­Piaci gabnaárak 1902. ápril II. Búza. . . 18 K. 40 fii. Rozs . . . 14 K. — fii. Árpa . . . — K. — fii. Zxb . . . 16 K. 40 fii, Burgonya . 5 K 1 — fii. Kukorica . 12 K. 50 fii. CÓ > O N A U a w Ph bto H co &Q M t^l •H SCD 0> W-j-J t^a > ca i-H $ -CÖ Ch CX2 o >> > :o fl Q © A N D 0) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom