Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-16 / 11. szám

ár. BALATON VIDÉK 1902. március 1G. geknél tojás fehérnyét vízzel hígítva, esetleg tejet nyujtsunk. Eszméletlenségnél és delin unióknál a fejre történő leöntések jó szolgálatot tesznek. A leggyakrabban előforduló mérgezések tüneteit s az* ezek elleni első segélynyújtást a következőkben ismertetem meg. Aconitin (sisak virág.) Gumóját retekkel, levelét petrezselyemmel téveszthetik össee. Mér­gezésnél a szerencsétlent kínzó szomjúság gyötri, a nyelv nehezen n ozog, általános gyengeség, gyomor és bélfájdalmak lepik meg, hányás, has­menés lép föl. A bőr jéghideg nyirkos, az arc kékes duzzadt, a légzés nehéz, kínzó, a látás, hallás zavart, a beteg arckifejezése nagy szen­vedést árul el. majd görcsök, rángások lépnek föl s a halál fulladás által jön létre. Első segély : A gyomor és bélhuzam kiürí­tése, mesterséges légzés megindítása. Alkohol mérgezésnek első jele az arc ki­pirulása, a szemek csillognak, az arckifejezés megváltozik, a hangulat derült, böbeszódüség, gyakori nevetgélés, élénk taglejtés észlelhető. Később zsörtölődik, kiabál, könnyen megsértő­dik, erőszakossá lesz. Más esetben egyesek sír­nak, panaszkodnak, mindenkivel barátkoznak, csókolódznak. Az ittas egyén a botrányokhose­szu sorát követi el. A heveny alkohol mérge­zés legmagasabb fokánál már a járásban áll be /avar, majd az arc elhaloványul, az illető szé­dül, tántorog, nem képes beszélni, nyelve bot­lik, könnyen elesik és nem képes fölkelni, végre beáll a teljes kábultság, alvás Ha alvásából fölébred, bágyadt, feje fáj, a történtekre nem igen emlékszik, tette fölött bizonyos megbánás kínozza. Néha az alkohol heveny mérgezésénél he­vesebb kedélyi rázkódásra reszkető őrjöngés léphet föl, a mely azonban rövid idő alatt gyó­gyulhat. A reszkető őrjöngés kitörését bágyadt­ság és álmatlanság előzi meg. Az illetők több­nyire éjjel ágyukból kiugorva erősen remegnek, zavartan néznek körül, környezetüket nem is­merik, sokszor meg is támadják, az érzék-csa­lódások élénkebbek lesznek, sok állat, ördög üldözi őket. Jellemző ezekre a foglalkozásúak megfelelő hallucinatio. A kőműves a falat va­kolgatja. az ács gerendát lát maga előtt, a me­lyet földolgozni akar, a kocsis lovakat hajt, a pince munkás hordókat heEgerget, a katona csatázik. Ha azt akarjuk, hogy nyugodtan marad­janak, a csillapító gyógyszerek, mellett még ko­nyakot, pálinkát adatunk nekik. Első segély : A gyomor kiürítése, a lehűlt test fölmelegitóse erős dörzsöléssel, nagyobb mennyiségű fekete kávé, ha a légzés felületes vagy megállott mesterséges légzés eszközlendő. Anya rozs liszt közé' keveredve vitethetik a szervezetbe, mérgező hatása kétféle alakban nyilvánul. A görcsös alaknál az izmok a hajlító oldalon összehúzódnak, a láta kitágul, derme­szerü állapot s halál léphet föl. Az üszkös alak­nál a végtagok az ujjaktól kiindulólag elhalnak. Első segély : Gyomor mosás, hánytató vö­rös bor, erős fekete kávé. Ar*en öngyilkosság, gyilkosság, esetleg vé­letlenség folytán kerülhet a szervezetbe. A mér­gezett erös égést érez a garatban és gyomor­ban, az arc sáppadt, az alszár izmaiban görcs lép föl, a köztakaró hideg. Hányás, hasmenés eszméletlensóg, gyors kimerülés képezik főbb tüneteit. Első segély-. Gyomor mosás, ezután égetett magnezia vizben oldva (a gyógytárban készen tartják) vagy szappanyos viz nyújtandó. Savanyu itaiok kerülendők. (Folytatjuk.) Zalavármegye közgazdasági álla­pota, az 1902. évi január és feb­ruár hóban. A folyó évi január havát átlagosan véve föltűnő enyhe, majdnem tavaszias időjárás jel­lemzi, mely csupán e hónap közepetáján és vége felé volt néhány hidegebb (—3—5° hideg) nap által megzavarva. Ellenben a lefolyt február hó már barát­ságtalan időjárassal köszöntött be, további fo­lyamán is többszöri havazással, esős, kellemetlen napokkal váltakozva. Nagy átlagban szeszélyes­nek jelezhető e hónap lefolyása, mert a hava­zásokat csakhamar enyhe idő sőt eső követte, melynek következménye az lett, hogy a járat­lanná vált községi közúti és mezei utakon a szokásos téli gazdasági munka és közlekedés majdnem teljesen szünetelt. Mig tehát a letolyt január hóban a mező­gazda mégis valamit csak végezhetett és a trá­gyahordást, rét. trágyázást és egyéb fuvarozá­sokat, folytathatta, addig február hóban legin­kább csak belső munkákkal foglalkozhatott, fo­gatai pedig pihentek. Ennek folytán a tavaszi munkálatok sok gazdaságban összetorlódnak, ha rövidesen kelle­mesebb idö be nem áll. A vetések állapotáról megjegyzendő, hogy az ősziek nagy átlagban jól teleltek ki, kiné­zésűk sokkal biztatóbb mint, a mult év hasonló szakában ; csupán a korábban vetett rozsok, melyek már az ősszel buján fejlődtek, sárgul­tak meg némileg a túlságos sok nedvesség folytán, de azért aggodalomra ezek sem adnak még okot. A téli enyhe időszakban kifagyás uem észleltetett, hiszen a leghidegebb napokon sem szállt a hőmérséklet 5—6 fokon alól. Téli nedvességgel bőven vau ellátva a ta­laj és különösen a rétek, legelők gyűjthettek elegendő larlalékvizalapot, a lefolyt télben, ugy h°gy egyébbé kedvező időjárást föltételezve, ez idén jóval is több szénánk fog teremni, mint, a lefolyt évben. Kiáradt február havában a Zala folyó, mely nagy területet, boritolt ugyan el, de lera­kodmányaival ily korai idöszakbau hasznot is hajtott. Teljesen kifogástalanul teleltek át ezidén a lóheresek és lucernások ugy, hogy ezekre nézve még most aggodalmunk nem lehet. Az egerek is egyidőre teljesen eltűntek a nedves téli idö szakban. Jelenleg azonban már állandó meleg időre volna szükségünk legiukább azért, hogy a tava­sziak vetését minél előbb megkezdhetnék, a mely gabonafélék sikerének egyik fontosabb feltétele az, hogy korán kerülhessenek a ta­lajba. Nagy gondot ós körültekintést igényelt a lefolyt télben az állatok tartása. A mult évi silány takarmány és szalma­termésből ez ugyan előrelátható is volt; mind azonáltal erre nézve szereucsés körülménynek jelezhető a téli hónapok enyhe lefolyása, miután az enyhébb időben az állatok t.esti hőfokának fentartásához aránylag kevesebb tápauy.ug szük­ségeltetett, mint esetleg egy hideg zord télben. A teleltetési gondok azonban csak május ha­vában szűnnek meg, ha már a mezei zöldtakar­mány kaszálása fogja kezdetét venni. A szőlővessző átt.elelésére nézve ezidáig nem lehet panasz ; sőt, a szőlővessző és gyümölcs­fákra vonatkozólag az enyhe tél igen kedvező is volt ; — Jiáiráuy azonban mégis a növényi és állati élősdiek áttelelésébeu található, me­lyek az enyhe tél által elpusztítva nem lettek. A marhavásárok forgalmára vonatkozólag megjegyezzük, hogy a tél folyamán megtartott országos marhavásárok elég élénkek voltak, mgy felhajtással, de nyomott árak mellett foly­tak le. A mult év nyarán kezdődött árleszállás az állatok és állati termékeknél még folyton tart — egyedül a fejős tehenekre van számba­vehető kereslet. A lnzómarha ára sem közelíti meg a mult években elért árakat, — dacára a takarmánynak és a költségesebb hizlalásnak erő takarmá­nyokkal. Egyedül a sertések ára nyert egy szokatlan fellendülést azáltal, hogy a Németországban beállt nagy sertés hus hiánylat fedezése céljá­ból néhány külföldi piacra ismét megkezdődött a sertéshús bevitele tőlünk ós Ausztria is a hizlalásra alkalmatos nyers anyagot nálunk élén­ken kereste. Ennek folytán különösen a süldő disz­nók ára tetemesen megjavult a lefolyt he­tekben. A ló iránti kereslet a szokott egyhangú­ságban maradt a tél folyamán is. A gyapjú ára sem emelkedett, január ós február havában a mult évi alacsony árakhoz ' képest, sőt még a mult, évi árakon alól is tör­téntek eladások ; csak a legutóbbi napokban észlelhető némi kedvezőbb hangulat. Az állategészség ügyre vonatkozólag meg­nyugtatással jelezhetjük, hogy az állategész­ség a lefolyt téli hónapokban vármegyénkben aránylag kedvező volt és a normális viszonyok­nak megfelelt. Az utolsó időben mégis hivatalosan con­stat.álva lett, 3 esetben veszettség, 1 udvarban ivarszerü hólyagos kiütés; 1 községben sertés orbánc és hat járásnak nyolc községben sertés­vész. A gazdasági termények áralakulására nézve a mull, téli hónapokbau kedvezőbb hangulat uralkodott és kezdetben a gabonaneinüek mind tetemesen emelkedtek. Ezen emelkedés azonban nem volt állandó, mert a világ-piacon mutat­kozó ingadozások és az értékesítést még min­dég uraló gabouatözídók változatos hangulatá­n k befolyása alatt, az árak az utóbbi időben ismét visszaestek. Különösen esett a rozsnak az ára, de a buza is szenvedett a lanyha irányzat után i egyedül a zab tartotta magát, szilárdul. Mindazonáltal még a', most jelzett árak sem volnának kedvezőtleneknek j^lezhotők a gazdára nézve, ha egyáltalán még érdemleges készletek volnának a termelő kezén. A kisbirtokos ós a középbirtokosok na­gyobb része a tavuszi rossz termés folytán még az őszi alacsony jegyzések mellett, túladott eladható készletén, túladott pedig leginkább azért, mert az egyéb gazdasági ágazatokból be­folyt, csekélyebb jövödelme — és az ált. köz­gazdasági helyzet erre késztette. Állandó alacsony árak mellett volt, a bor értékesíthető, sőt a bor értékesítésénél vidéken­ként általános stagnat.ió is állfc be, mely nem csak a kereslet hiányának, hanem az elszállí­tásra teljesen járhatatlanná vált hegyi ós köz­lekedési utak állapotának is köszönhető. Srunner Cajos, közgazd. előadó. Darnay muzeum Sümegen Darnay Kálmán az ügybuzgó, fáradhatlan régész olyan sikereket ért el a régészet terén, melyekre büszke lehet nemcsak Sümeg, hanem Zalavátmegye is. Muzeumának anyaga a legutóbbi évek alatt annyira meggyarapodott, hogy azt már az ed­digi helyiségben, szemlélhetőleg elhelyezni nem tudja. Azért a régiségeknek e lelkes gyűjtője elhatározta, hogy uj muzeumi épületet állíttat, akkorát, hogy az esetleg 15—20 évi szaporu­latot képes lesz befogadni. Egyúttal elhatározta a muzeum tulajdo­nosa, hogy gyűjteményének nyilvános jelleget ad oly irányban, hogy azt bárki a hét bizonyos napjain minden bejelentés nélkül e célra ké­szült külön bejáraton át díjtalanul megtekint­heti. A muzeumnak lesz egy 16 méter hosszú, 8 méter szóles, 6 méter magas, kupolás terme, hol az egyes korok összes átalakulásai szemlél­tető bemutatást nyernek. Az őstenger állatvi­lága kövületekben. A diluvium-kor emlős állat­jainak, uiamuth, orrszarvú, ősszarvas óriási csont­maradványai. A terem közepét 5 nagy, minden oldalán üvegezett tárló foglalja el, hol be lesz mutatva az ősembar a kőkorban, réz és bronz­korban, vaskorban. Külön tárló jut Csabrendek és Somlyó őskulturájáuak. A főbejáratnál balra­jobbra a falba építtetnek be a feliratos római emlékkövek, faragványos sírkövek, azok szom­szédságába kerül külön állványra a két híres Sümeg-ujhegyi, nagy halstatti bronz üst. A négy nagy ablakkal szemben kerül a főfalhoz 12 méter hosszú, 2^'j méter magas üvegtárlat, melyben a hadtörténelmi emlékek csoportositat­nak. Az első tárló népvándorlás és' honfogla­láskor emlékeit, lovas-fcir mellékleteit mutatja be. Külön-külön osztály jut a sarkantyú, kengyel, zabla, nyílhegy, lópa„kó, harci fejsze és csata­bárd, buzogány, kani, szurony és lándsa-kopja alabárd átalakulásainak, mig az ablaksor alatt szintén 12 méteres célszerű tárló fogja bemu­tatni, a barbár, római és magyar pónzgyüjte­ményt. Az iroda közvetlen szomszédságába ke­rül a kézirat-gyűjtemény, szemléltetőleg bemu­tatva, a magyar történet kimagasló alakjainak, a magyar irodalom és művészet halhatatlan­jainak eredeti kéziratai, emléktárgyai stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom