Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

1901 december 15. BALATON VIDÉK „lopó"-nak, s most (félhivatalosan értesültem) kollegáim oklevelet szándékoznak ezen nemes tulajdonaimra vonatkozólag nekem ünnepélye­sen átadni. Talentum vagyok tehát a zenében ! De félannyi talentummal is könnyű volna feladatom, mert a szépen sikerült estélyről mindenki elismerőleg nyilatkozik. Eu is csak ily értelemben irhatok. A nagyszámú. közönségnek Hoffmann „Induló"-jávül mutatkozott be az intézeti zene­kar. Hatalmas akkordokat csalt elő a kis sereg a száraz fából ; nem sajnálták a vonót. Fiatalos hévvel kisérték a prímást, s ügyesen juttatták érvényre az indulóba lehelt rapszodikus érzel­meket. — Tapsviliar fogadta a kezdetet, me'y után fölhangzott a dalárda éneke. Kücken „Norman dal"-át énekelték el. Az elismerő sürü ,,éljen"-ek nagy része Garay Sándor karmester­nek szólott, a kinek fáradozása és tanítása foly­tán került ki az ifjúság hanganyagából oly szép dalkör. Vizer Gyula I. é. hallgató lépett fel azu­tán az emelvényre és Szász K. „Ördög és an­gyal" c. költeményét szavalta el lágy, csengő hangján precizitással. Taps között lépett le, de megújult a közönség tapsa, midőn fíozzay Irén urleáuy hangja fölcsengett a teremben. Schubert „Vándor" dalát énekelte, zongorán Garay karmester kisérte. Gyönyőrrel hallgatta a közönség az érzelmes dalt, s a dallam szép­sége, bánata belopódzott a szivekbe. A hálás hallgatóság „éljeu"-nel, tapssal jutalmazta a bájos énekest kedves daláért. A komoly térről a vigság, tréfa, humor birodalmába tért a műsor. Kiss Irén urleáuy tette meg az első lépést, előadva cimbalmon Dankó Pista egyik vidám dalát hegedű kísé­rettel. Minél több vidám hangot adott ki a cimbalom a rózsás ujjak alatt, annál jobban kibontotta szárnyát a jókedv a teremben. Ju­talma ezért élénk taps volt. ' Csapongóvá lett a jókedv Reischl Heda urleány szavalata alatt. „A mérges leány c. hu­moros, csipős monológot adta elő könnyedség­gel, bájos humorral, ügyesen. Vidám kacagást idézett elő, s bőven aratta a tapsot a hosszan­tartó, „általános derültség" között. Somogyi Ilonka urleány és Garay játszották el zongorán a „Koncert keriugő"-t, fentartva általa a derült hangulatot. Éljenzés közt enyésztek el a ke­ringő végső futamai. Hangos kacajjal fogadta a közönség Rát­kay István III. évest, a ki mint állatszeliditő kommandirőzza 5 kollegámat a pódiumra. Málik Béla tyúk-, Pleszky Jenő kutya-, Thomsits Ru­dolf sertés-. Gaál Gusztáv macska-, N. N. ma­jom maszkot viselt fején. Álarc nélkül is min­degyiktik füle mögött a huncutság, álarc alatt sem jár tehát tőlük nagyon messze a mókázás. Tettek is olyan komikus mozdulatokat a közön­ség felé, hogy csak az képzeli el, a ki ott volt. — A szeliditő jó humorral bemutatta ál­latjait a nagyérdemű közönségnek egyenkint, eldicsérve jó tulajdonságukat, kiemelnive ének­lő tehetségüket Kérte u „nagyérdemű közön­séget, hogy a. productió alatt az állatoknak eleseget ne dobjon, s azokat nevöknél fogva ne szólítsa". Ezután a majom zongorához ült, s a zongora hangjaira az állatok quartettben éne­keltek nyávoyás, kotkodácsolás stb.-vel. Kaca­gás kiserte végig a quartettet, s a közönség álarc nélküli megismétlését kivánta. Rátkay Istváu „Gedővá.r asszonyá"-t sza­valta el drámai erővel, sikeresén megkűzdve e költemény clsz;ivalá»ának uehézségeivel. — Az intézeti zenekar „Auszperg induló"-val zárta be a műsort, mely egészében kivivta a közönség osztatlan tetszését, Az utolsó pont után csakhamar felhangzott Bizi nótája, melyre táncra kerekedett a fiatalság, s járta a csárdást a ,,németes"-sel vegyest reggelig. A négyese­ket 36 pár táncolta. Az estélyre felülfizetni szíveskedtek : Ot­tocska Béla (Somogyvár) 10 K., Schadl János 7 K., ifj. Wolkenstein Osvald grf. 7 K., Botka Lajos 6 K., Burány Gergely', Gromann Károly, özv. Ujfalussy Józsefné, Windisch Richárd, Név­telen 5—5 K., Beck Sándor 4 K., N. N. 2 ko­ronát, amely szives adományokért közzönetét fejezi ki a rendezőség. Szafián Lajos, III. é. gazd. hallgató. HÍREK, — Lapunk előfizetőinek és ked­ves munkatársainak boldog ünnepe­ket kívánunk. — A helybeli jótékony nőegylet az elmúlt hét folyamán fejezte be téli nagy segélyezését. 21 öl tűzifa osztatott ki ölen kint 84 szegény­uek ; ezenkívül 60 szegény pénzzel segélyezte­tett és 20 árva teljes öltözéket kapott. Ez a se gélyezés 1000 korona költséggel járt. — Tisztelgés az alispánnál. Zalavármegye választott tisztviselői f. hó 16 án a tisztújító gyűlést megelőzőleg, Árvay Lajos megyei fő­jegyző vezetése alatt tisztelegtek Csertán Ká­roly, vármegyénk közszeretetben álló alispánjá­nál. A. főjegyző az egész tisztikar nevében Rudolfot a zalavári konvent zálogcimen 1421. julius 15-éu be is igtat.ta. 1) Albeui János kevéssel halála előtt, 1433. március 13-án végreudeletet készített, melyből csupán azt emeljük ki, a mi a föntebb szerzett és zálogban bírt javaira vonatkozik. Nagy-Kem­lekről ugy rendelkezik, hogy azt már 1432-ben tett intézkedése szerint a zágrábi egyházuak hagyja- Ee, hogy miként tartották rendelkezéseit tiszteletben, mutatja az, hogy a jelentékeny birto­kot kevéssel a püspök halála után Tallóczy Markó püspöki jószágigazgató magának foglalta le ; 1435-ben a kemleki nrodalom egy részét a zág­rábi káptalan birtokában találjuk s 1461-ben már Ciliéi Ulrik özvegyének kezén van. 2) Grécet a püspök végrendeletileg visszaadta a királynak s a zálogpénzt is elengedte neki. Azon tizezer arany forintból, melyeket a zálogba vett Szent­Péterórt ós * vámért adott, három ezret a ki­rálynak elengedett, a többit, testvérének hagyta háromszáz jobbágygyal együtt, kiket a király a ptispökn ek Tátika és Pölöske várak körüli fára­dozásaiért, ifcjert volt. A szintén zálogban birt Kővár és Kapronca uradalmak felét a kiváltás idejéig a zágrábi egyháznak hagyományozta. 3) Rezi váráról és tartozékairól végrendeleti­ig nem intézkedett. Ezeket még a püspök életében öcscse, Medvei Rudolf vette át. Egy más ok­iratból 4) tudjuk, hogy 1432-ben Medvei Rudolf Rezi várára és Keszthely városára vonatkozó minden jogáról lemondott Gyersei Pethö János fiai: László és Pető javára, kik ugyanazon évben Zsig­') Zichy okm. tár. VIII. 23. 2) Dr. Csánky, Körösmegve a XV. században. 8. ') Koller, i. m. ül. 4) Keszthelyi grók Jtár, Zaladiensa 108. rnoud Ií irály LÓ I mind R->zi várát, mind Keszihlyt, adományban kapták. 1) Alben Jáuos zágrábi pnspök testvérei kö­zöl ismerjük még Magdolnát, kit a még 1438 előtt elhalálozott Blagay Antal ^róf birt, felesé­gül. Ezek fiúgyermekei: Mátyás, Gergely (f 1465—70 körül), neje Katalin ; László, Ferenc. 2) De Blagay Aulainak és Alben Magdolnáuak ma­radtak a nemzedékreudben meg nem nevezett leánygyermekei is, kiknek Jáuos végrendelet,ileg gyűrűit adományozta. A fiuk közöl a föntebbi Lászlónak ezer forintot hagyott. A püspök egy másik nővére volt Orsolya, kit a dúsgazdag Báthmonostrai Tőt'ős László birt nőül. 3) Alben Jáuos püspök testvére volt még Hen­rik, ki mint kolosmonostori bencés apát János bátyjának a pécsi püspöki széken lett utóda. El­hunyt 1444-ben Pécsett. Síremléke vau a föegy­ház északi oldalán, a Keresztelő Szt. Jánosról nevezett, kápolnában. János zágrábi püspök fön­tebb ismertetett végrendeletét nála Pécsett irta s végrehajtóul öcscsét: Henriket nevezte meg. 4) Seui Alben Henriknek, sem két nővérének Rezi várban és tartozékaiban nem volt része. F. >) Hazai okm. tár. 499. !) Blagay család okm. tára. Mon. Hung. Hist. 28. köt. 3) János püspök 1417-ben Orsolyához intézett le­velében ezt „Soror noatra karissima"-nak nevezi s ér­tesiti, hogy férje, Töttös László, a törökök földjéről szabadon visszajöhet. Ez azonban nem teljesült., mert a tőrök fogságba esett vitéz katona örökre visszama­radt. Fiai voltak: János (1421-ben iuvenis aulicus), László, Miklós, György. (Zichy, okm. tár. VI. 426.) <) Koller, i. m. III. 324. 245. szép beszédben köszönte meg az alispánnak azt a bölcs vezetést, melylyel őket hivatalkodásuk ideje alatt szeretettel kalauzolts. Az alispán őszinte szavakkal örömét fejezte ki a beléje he­lyezett, bizalomért, s a tisztviselőknek iránta tanúsított ragaszkodásáért, kifejezve ama meg­győződését, hogy az elért, eredményt csikis tiszttársai támogatásának köszönheti. A tisz'el­gést lelkes é jenzésekkel és ovaciókkal fejez­ték be. — Városi közgyűlés. Keszthely város kép­viselőtestülete tegnap gyűlést, tartott. E gyűlést megelőzőleg városunk képviselőtestülete Polgár­város és Cserszeg-Tomaj községek képviselőtes­tületével a keszthelyi agyaköuyvi kerület dologi kiadásainak tárgyában együttes gyűlést, tartot­tak Nagy István városbiró elnöklésável. Ez együttes gyűlésen Csirke Iván v. jegyző a köz­igazgatási bizottságnak azon átiratát terjesztette elő, melynek értelmében Polgárváros és Cserszeg­tomaj köteleztetnek az anyakönyvi költségek fizetéséhez hozzájárulni, söt annak az ősszegnek, melyet a 6 év óta fennálló anyakönyvi hivatal részére fizetett, a reájok eső részét, megfizetni. Be­ható tárgyalás után Keszthely képviselőtestülete lemondott a volt5 évi követelésről, csupán a f. évi aránylagos járulékot kéri meg a két, községtől. Polgárváros és Cs.-Tomaj a kívánságnak eleget tesz s az anyakönyvi hivatal költségeihez arány­szerint, jövőre hozzájárul. Az együttes gyűlés után Keszthely város képviselőtestülete tárgya­lás alá vette a napirendre kitűzött pontokat. A város kezelése alatt álló pénzek elhelyezése iránt akként határozott, hogy a pénznek 2/ 3-a a Keszt­helyvidéki, 1/ 3 da a Keszthelyi Takarékpénztárba helyeztessék el. Előterjesztetett a legutóbbi kép­viselőtestületi ülés által kiküldött, bizottságuak Strausz Miksa bérlet leengedése ügyében hozott javaslata. A képviselőtestület, elfogadta a bizott­ságnak ama indítványát, hogy a bérletből a f. évre 1000 K., a jövő 2 évben 4000 K. engedtessék el. Szekeres Ödöu adóügyi jegyző fizetését évi 200 K.-val, lakbér átalányát pedig 100 K.-val emelte fel. A létesítendő keszthely-tapolcai vasút köz­igazgatási bejárásához a képviselőtestület egy több tagu bizottságot küld ki: Léuárd Ernő köz­jegyző indítványára a bejárást megelőzőleg azon­ban a keszthelyi vasúti állomás elhelyezése ügyé­ben még egy rendkívüli ülést tartanak. Weltner Jakab halálával és Grossz Simon elszökésével megüresedett két városi bizottsági helyre Gei­schlager N.-et és Bozzay Pált jelölték ki. A gyűlés végén jelenti elnöklő városbiró, hogy az ipartestület február 12-én néhai TJnterberger Ferenc házát emléktáblával jelöli meg, indítvá­nyozza, hogy a képviselőtestület az elhunyt fér­fiú emlékezetét azzal örökítse meg, hogy annak sikerült arcképét festesse meg a városház tanács­terme részére. A képviselőtestület az indítványt elfogadta. — Ha'álozás. A vindornyalaki Hertelendy családnak mély gyásza vau. Hertelendy József földbirtokos nejének közbecsülésben álló édes atyja Pécsett meghalt,. Haláláról a család a kö­vetkező gyászjelentést adta ki : Ozv. Kucinic Henrikné szül. Kéri Kovács Klára neje, Kuci­nic Vilma, Elvira férj. hertelendi és vindornya­laki Hertelendy Józsefné, Hona férj. bonyhádi Perczel Józsefné, gyermekei, hertelendi és vin­dornyalaki Hertelendy József, bonyhádi Perczel József vői, hertelendi és vindornyabki Herte­lendy Ilona férj. szadecsnei és kardos-vaszkai Szadeczky Gézáué, Irén, Coruelia, Mária, József, bonyhádi Perczel Clarisse, Margit és Irma uno­kái, szadecsnei és kardos-vaszkai Szadeczky Géza unoka vője mély fájdalommal telt szivvel tu­datják a saját, valamint az összes rokonság ne­vében is a felejthetetlen jó térj, apa, nagyapa, após, uagyapós, illetve rokonnak lovag Kcinic Henrik dr. a cs. és kir. 52 ik gyalogezred nyug. törzsorvosa, a Ferenc József rend lovagja, az arany koronás érem, a Schlezwig-Holstein hadi emlékérem, a hadi érem és a jubileumi emlék­érem tulajdonosának folyó évi december hó 18-án délután 1 órakor, életének 80-ik, és bol­dog házasságának 46. évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után történt gyá­szos elhunytát,. A drága halott hült teteme f. hó 20-án délután 3 órakor fog a Ferencziek­utca 14. számú gyászházban beszenteltetui és onnét, a budai külvárosi kőzsiikertben lévő csa­ládi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az isteuben boldogult lelkiüdveért, az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 20-áu délelőtt 10 óra­kor fog a székesegyházban a Mindenhatónak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom