Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
BAL 4T0N VIDÉK A vasúti bizottság újra lévén alakítandó, annak elnökóvó Csertáu Károly alispán, h. elnökk" Arvay Lajos főjegyző, tagjaivá pedig Sirnor János, Hertelendy Ferenc, Puteáni Géza báró, Glazer Sáudor, Barcza László, Bogyay János, Eitner Sándor, Szűcs Zsigmond, Gyömörey Vince dr., Batthyány Ernő gróf, Bottfy Péter, Malatinszky Ferenc, Batthyány József gróf, Bogyay Máté, Hertelendy József, Nagy István, Dézsányi Árpád dr., Eperjessy Sándor, Elek Ernő, Vécsey Zsigmond, Vizlendvay Sándor, Fábiánics, Gyula, Grunner Lajos, Koller István, Haudek Ágoston dr., Udvardy Ignác, Csertáu László, Csillag!] Gyula, Czinder Istváu dr., Szigethy Elemér dr., Háczky Kálmán, Szily Dezső, Fisclier László, Várhidy Lajos, Deák Mihály, Dervarics Jáuos, Stadel János, Baka Boldizsár, Hajós Mihály, Isoó Fereuc, Szanveber József. Schroidt Emil, Tamás Gyula, Herczeg Szulkofszky Viktor, Peczek György, Hirschler Miksa, Szabó Imre, Sipos Károly. Moluár Elek, Tóth István, Ziegler Kálmán és Lányi Kálmán választatott meg. Megyei nyugdij-int.ózeti kezelő választmányi rendes taggá Nagy Károly, Udvsrdy Ignác, Köuigmayer JáuDs és Farkas József, póttaggá Szigethy Elemér dr., községi jegyzői nyugdijalap kezelő választmányi tagokká psdig Udvardy Ignác, Czinder Istváu dr., Hajik Istváu, Hátzky Kálmán, Nagy Károly, Szigethy Elemér dr., Szupits Antal, Köuigmayer lános és Farkas József választatott meg. Steiu Miklős budapesti mérnöknek azt a kérelmét, hogy a keszthely-tapolcai h. ó. vasút segélyezésére megszavazott 160000 koronát az egyesített Keszthely vidéki h, é. vasútra minden levonás nélkül kifizesse, a közgyűlés teljesítette. A balatontavi gőzhajózási részvénytársaságnak az eddig biztosított 6000 korona évi segélyt a közgyűlés a folyó évre is folyósította s a társaság további segélyezése tárgyában kötött végleges szerződést jóváhagyta. A nagykanizsai lóavató bizottságba főispán által becsüsül Schneider József kineveztetett, a tapolcai bizottságba pedig elnökül Puteáni Géza báró a közgyűlés által megválasztatott. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönségének átiratát — hogy a sorhadi szolgálatuk harmadik évét töltő, a munkás osztálj'hoz tartozó hadkötelesek a mezei munka idejére szabadságoltassanak — a közgyűlés magáévá teszi s pártolja ós hasonló szellemű felirattal támogatja. Á törvényhatóság felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálására a pénzkezelési szabályrendeletben megnevezett tisztviselőkön kivül Haudek Ágoston dr. elnöklete alatt Háczky Káltesen suhogtatták lombjaikat és egy időre megvédték őket az esőtől. „Siessünk, Siessünk !" biztatta Gizike Gyulát, noha a kövecses uton - apró lábaival csak nehezen juthatott előre. Ekkor az ég megdördült. Az eső nagy cseppekben kezdett hullni. „Már ugy látom valami menhelyet kell keresni, mert igy nem mehetünk tovább" inditványozá Gyula. „Nem, nem csak siessünk!" sürgette Gizike. „Azt hiszem, még jókor haza érhetünk." Az eső mindjobban esett. Az ut sikos lett ugy, hogy Gizike ós Gyula minduntalan megbotlottak. „Igy nem mehetünk tovább !" jelenté ki Gyula. ,.Várjuk be egy fa alatt, mig a vihar elvonul." „Nem maradok egy percig sem!" makacskodott Gizike. „Ha ön nem jön egyedül megyek." De az Istenért, csak nem akar beteg lenni. Kórem Gizike lássa be, hogy kész veszélynek teszi ki magát, ha tovább is igy áztatja magát." Gizike nem figyelt a könyörgésre, hanem tovább folytatta útját. Gyula kénytelen volt követni. „Gizike, ön meg fog hűlni és ezt nem akarja kikerülni." „Es ha csakugyan beteg leszek, sőt talán meg is halok? Nos? Úgysem fog engem senki" sem sajnálni." Felelt Gizike mélabús egykedvűséggel. Hát a szülei Gizike. Milyen nagy bánatot iog nekik okozni, aztán meg engem is olyan nyugtalanságba ejt. mán és Koller Istváu bizottsági tagok a közgyűlés által felkérettek. A balaton füredi Erzsébet szeretetház folyó évi segélyezésekép a közgyűlés 600 koronát szavazott meg. Keszthely' nagykc'zség képviselőtestületének a járdák létesítéséről ós fenntartásáról alkotott szabályrendeletetét a közgyűlés — a felebbezés elutasításával — jóváhagyta, A szem lász'ói, hodosáni,. csesztregi, novai, bellatinci, baksai és felső szemenyei választókei ület ek ben a vármegyei bizottsági tagok megválasztására njabbi határidőül folyó évi december hó 23-ika. tüzetelt l<i és vá'asztási elnökükül Hertelendy József, Tivadar Ferenc, Sándor János, Dervarics János, Vlasits Nándor, Szauvebgr József és Eckinger István, nelyettes elnökökül pedig Auyos Kálmán, Kisfaludy Gyula, Osvald József, S'ádel Jáuos, Kollár Péter, Koller Nándor és Fábián Zsigmond dr. küldettek ki, Takách Imre és Kováos Rezső főszolgabiráknak a visszamenő szolgálati idejükre járó korpótlék folyósítása iránti kórelmét teljesíthetőnek netn találta. A vonyarci körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek a körkézbesitő fizetésének felemelése tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. Néhai Deym Nándor gróf által LesenczeTomaj és Lesence-Nómetfalu községek szegényei segélyezésére hagyományozott 1000—1000 koronáról készített alapítványi nyilatkozatoktól a jóváhagyást megtagadták s a községeket szabályszerű alapító levelek készítésére utasították. Meszes-Győrök község képviselőtestületének a község nevének >BalatonGyörök« re leendő átváltoztatása tárgyában hozott, határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Molnár János szent.gróti szolgabírónak a tapolcai szolgabiróságuál történt, kisegítői szolgálati idejére 300 korona tiszteletdijt szavazott meg. A közgyűlés ezek után több községi számadás és egyéb kevésbé érdekes ügy elintézése után a délutáni órákban véget, ért. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én gróf Jankovich László dr. főispán elnöklete alatt tartotta rendes havi ülését. Alispáni jelentés ezen ülésre nem tétetett. A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a felnőttek közegészségügye — viszonyitva az Gizike egy pillanatra megállt és körültekintett. Mindenütt csend, csupáu az ég harsonái dördültek meg olykor és eltompiták az eső lassú suhogását. Gizike ránézett Gyulára és mintha ezt kérdezte volna : „Fogsz-e te engem sajnálni, ha meghalok ?" De Gyula nem értette meg ezt a pillantást ós a megállást annak tulajdonította, hogy elfáradt. Tényleg ugy is volt. Kis topánkái lucsko • sak voltak a viztől és a sártól, ugy, hogy Gizike fázni kezdett. Gyula átkarolta ós félig vitte a már csak tántorgó leányt. Gizike boldog volt. Annak a keblén pihent, kit jobban szeretett életénél és mindennél. Félig kábultan kapaszkodott karjába s arca, mely előbb piros volt a melegtől, most halványabb volt a hajába tűzött hervadt virágnál. Egyszerre csak elkezdett zokogni. Könyei Gyula kezére hullottak. „Én komolyan aggódom kegyed miatt. Ugy-e mondtam, hogy maradj unk egy fa alatt," riadt föl ijedten Gyula a siró leány láttára. Gyula azt hitte, hogy Gizike a kimerüléstől sir. Pedig ha tudta volna. „Mondja mi bántja ?" kérdó Gyula. Gizike nem felelt, csak tovább sirt. Néhány pillanat múlva feltűnt az erdészlak. „Bravó! Az erdőből kiértünk és otthon vagyunk!" örvendett Gyula. Gizike erre kibontakozott Gyula karjai közül és letörölte könnyeit. Egész telte reszketett a hidegtől. előbbi két hónapihoz — rozszabbodott nemcsak azért, mert az időjáráshoz mérten a légzőszervek hurutos és lobos bántalma elég nagyszámmal szerepelt, hanem azért is, meií a hasihagy máz esetek száma ismét emelkedőbeu volt 7 a gyermekek közegészsége szintén nem volt 'kielégítő, a mennyiben ezeknél is a hörg és tüdő hurutok képezték főleg a gyógykezelés tárgyát, melyek mellott a vármegye déli és keleti járásaiban a kanyaró, több helyen szórványosan Nagykanizsán és Boldogfán pedig járványosán a toroklob lépett fel. Rendőri boncolás négy esetben teljesíttetett ; külső huHaszemle előfordult 14, súlyos sertés bejelentetett 5, öngyilkosságot, 8 egyén követett el, véletlen szerencsétlenség általf halálnak 7 egyén esett áldozatul ; szerencsétlen szülés történt egyszer, melynél az anyát megmentették-. Kir. tanfelügyelő jelenti, hogy november hóban meglátogatta a keszthelyi kisdedovodát s részt vett a tanítói járáskör ülésén, meglátogatta a zalamihályfai, szalapai és zalaszentgróti iskolákat. A bagonyai, csáfordi, lesence-istvándi, tüske-szent-péteri, lickói, oltárci, kővágó-örsi, viudornyafoki és magyar-szerdahelyi iskolák államsegély-, letenyei, bazitai és paloznaki tanítók ötödéves pótlék iránti kérvényeit albizottság a miniszterhez terjeszti fel. A nagylengyel i körjegyzőségben anyakönyvvezető helyettesi állással egybekötött segédjegyzői állás szervezhetése végett a bizottság 800 korona államsegélyt kér. Nyers Imre zalaszántói lakosnak községi pótadó törlése iránti kórvényét határozathozatal végett a községnek adja ki. Ezek után a közigazgatási bizottsági ülés számos kevésbé érdekes ügy elintézése után véget ért. Zalavármegye közgazdasági állapota I90i. november havában.*) Zalavármegyének a fotyó évi november havi közgazdasági állapotáról van szerencsém a következőkben beszámolni : Átlagban véve a november havi időjárás is kedvezőnek jelezhető a mezőgazdaságra nézve, a mennyiben a mult hó közepén leesett csapadékok a vetéseket felfrissítette, a hónap egyéb *) Beterjesztetett a f. é. dec. 10-én tartott közigazg. ülésre. »Köszönöm, hogy támogatott !t nyújtotta kezét Gyulának »Isten önnel!« Mikor Gyula megfogta azokat a remegő kis kezeket, olyan különösen érezte magát ós bizonyos szemrehányást olvasott ki azokból a könyben uszó szép szemekből. Elváltak. Gyula másnap elutazott ; betegen hagyva Gizikét. Gizike pedig lázasan tördelte kezeit ós fásultan sóhajtotta: Mindhiába! A beteg szoba csöndjót csak Gizike halk zokogása és az óra egyhangú ketyegése zavarta meg. Gizike szenvedett mind testileg, mind lelkileg : szenvedett mert hiába szeretett. Elmúlt a nyár. Közeledett a hervatag ősz. Az erdő fái hullatni kezdték leveleiket. A kopaszodni kezdő fák gallosai lassankint mind elköltöztek a jobb hazába. A természet haldoklott lassan, de biztosan. A bágyadt napsugár félénken lopódzott be, az erdészlak egy kisded szobácskájába. Félt, hogy feltalálja költeni azt a letört kis liliomot, mely oly fehéren feküdt ágyában. Arcának rózsái elhervadtak. Szemének tüze alvófélben volt, csupán akkor égett a régi fénynyél, ha Gyuláról beszéltek. Gizike a sir szélén állott. Hiába figyelmeztette Gyula az erdőben, hogy megfázik és beteg lesz. Most csakugyan beteg. Meg akart halni ós ugylátszik, teljesedik. A rövidülő nyárral az ő élete is fogyott. Kinzó sorvasztó betegség emésztette erejét.