Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

11)01. szeptember 1. liALATON VIDÉK 5. pett a pódiumra, ki utolérhetetlen kedves naivsággal adta elő ,,A baba" cimü monologot. Az estélyt táne fejezte be. Siófoki fürdötelepen még mindig nagy számmal vannak a fürdővendégek s dacára, hogy a levegő kissé lehűlt, azért naponkint sokan vállalkoznak a fürdésre. Julius hó 30-ig 7720 vendég látogatta Siófokot. A fényes névsorból tér szűke miatt csak a következő fürdövendégeket emiitjük: Gegus Gusztáv főügyész Bpest, Popper Ármin báró nagybirtokos kísérettel, Schwarz Ferenc mérnök Bécs. Lenze Vilmos kereskedő München, Beer állomásfőnök Kiev, Becchini ál lomásfőnök Padoa, Campelló állomásfőnök Florenz, Hingler felügyelő Lemberg,_ ^.ppel főellenőr Belgrád, Bier referens Krakkó, Krizttel udvari tanácsos Bécs, Eggenberger felügyelő Trieszt, Vittek V. vasuti*osztályfőnök Varsó, Baral. vasúti osztályfőnök Páris, Ilahr igazgató Stockholm, Schadd vasúti osztályfőnök Amszterdam, Luuyt vasúti osztályfőnök Páris, továbbá Blaha Sárika ós kísérete Bpest, Zichy Aladár gróf országgyűlési képviselő, Onódy Kálmán kir. közjegyző Makó, dr. Hegedűs Sándorné m. kir. kereskedelmi miniszter neje és leá-iya, Batthyányi Elemér gróf kíséretével, Dayzi de Buren báróné, Bpest, Zichy Jenő gróf, Purgly Sándor dr. országgyűlési képviselő. Bolaton-Földráron is még mindig vig élet van. A Magyar Athletikai Klub á'tal rendezett nemzetközi versenyekeu annyi vidéki vendég volt, hogy szállást még drága pénzért sem kaptak mindnyájan, hanem sokan Siófokra voltak kénytelenek- elrándulni s ott szobát lefoglalni. Széchenyi Imre gróf saját nyaralóját' is átengedte a vendégeknek, a hol harminc atléta volt elszállásolva. Az úszóversenyek már 15-én megkezdődtek. Három úszóverseny volt ott a helyszínén, a negyedik volt a Balaton átúszása 20-án. A versenyre 10-én jelentkeztek. Az indulás BalatonFüredről reggel 8 órakor történt. Az idő kedvező volt, a viz nyugodt ós tükörsima s igy a versenyre igen kedvező. Fél 12 órakor érkezett be elsőnek Grafl Károly s igy ő szerezte meg a Balaton átúszó bajnok cimet s a vele járó aranyérmet. A második átúszó volt ifj. Rőmer Károly, a ki 4 óra 57 perc alatt úszta át a Balatont. A harmadik Anderle Alajos Bécsből, 5 óra 17 p. alatt ; a negyedik Schnüimacher Zsigmond, Z.Egerszegről. Az úszóversenyeken kivül voltak m^g síkfutás, rudugrás, gátverseny, gerelyvetés. De legérdekesebb volt a Lawn-Tennis verseny, mely leginkább a nőket érdekelte. Augusztus 18-án a fürdőközönség a király születésnapját ünnepelte meg. Diszlövésekkel, mozsarakkal és a Himnüsz elének lésével, mit cigányzene kisért. 19-én tartatott az atléta táncestély, amely igen jól sikerült. 20-án este pedig Nessy Pál dr. nyaralójában cigány zene mellett a gyermekek számára rendeztek táncmulatságot. Száz mog száz lámpioiiml lett, kivilágítva a nyaraló udvara és kertje, este pedig mikor besötétedett, igen szép tűzijátékkal gyönyörködtették az ott időző mulató vendégeket. Darnay muzeum Sümegen. Sarkantyú. A sarkantyú nem dicsekedhetik, mint a njilhegy 5000 éves múlttal. A fémből készült sarkantyúk eredete a közép La Téne korban ólt híres Kelta lovasokig, körülbelül Kr. e. 2 ik századig vihető vissza. A Darnay muzeum gazdag sarkantyú sorozata teljes képét adja azok átalakulásainak, A legrégibb Kelta sarkantyú gömbölyű vassodronyból való, hegyes, kicsiny tüskével, melyet bőrre gombolva használtak. Lapos az oldabzára ós vastagabb a tüskéje a késői La Téne kor sarkantyújának (Kr. e. I. század). A római császárság korában bronz sarkantyúk divatoztak, vastagabb kúpos tüskével és hosszabb oldalszárakkal. A későbbi korban nő és erősödik a sarkantyúk oldalszára, de kisebbek a tüskéi. A népvándorláskor Kr. u. IV—V-ik századaiban hosszú oldalszáru kicsiny tüskéjü sarkantyút használtak, közel hasonló, de vastagabb a tüskéje a Meroving kornak (V—VIII ik századig.) A sarkantyúk tüskéjj nagyobbodik, díszesebbé lesz a Korolingok korában VIII—IX. század. Hosszú nyaka és kúpos tüskéje van a Kora románkor sarkantyúnak. (X ik század.) Mégis a kúpos tüskéjü sarkantyúk legtöbb változatát találjuk az Arpádházi király.ok korában, különösen az első ós második keresztes hadjáratokból (XI —XIII. század.) A goth izlés meghonosítja a sarkantyúkon a csillagtarajt. A legrégibb csillagtarajos sarkantyúnak (a XIV—XV. azázüdból) 12 águ csillaga van. A XV. század végén a 6 águ csillagtaraj uralkodik. A XVI. százfd elején lépnek fel a sarkantyú óriások, majdnem 1 láb hosszú 1 arajtartóval ós fűrészes fogú tarajjal. A renaisauce korban díszesebbé lesznek a sarkantyúk, Oldalszárai is kecses hajlásuak. A csillag ós fürész taraj egyaránt divatozik. A Darnay muzeumnak három legnagyobb sarkantyúja van, melyet, a spanyolok használtak elefántok hátán, melyek csillagtaraja valóságos Öld "ik lő szerszám. Heti szaporulat. A Darnay muzenmban levő Kisfaludy kéziratok rendezése alkalmával Darnay Kálmán Kisfaludy Sándor eddig ismeretlen kéziratára akadt, mely arról tanúskodik", hog}' Kisfaludy igazi nemes urboz méltóan libériás inast is tartott, kit »fölajt,árnak« nevezeit. Maga a konvenció levél pedig tanúskodik nemcsak Kisfaludy lelkületéről, hanem ama páratlan rendszeretetről is, mellyel gazdaságának cselédügyeit vezette. Az irat igy hangzik : „Paaky Mártii főlajtárnak Conventioja." Anno 1802 dec. la Januarii kezdődik esztendeje Paaky Martzi libériás Főlajtáromnak, kinek- igaz, hü és jámbor szolgálattyáórt, mindennapi kenyerén és kosztyán kivül fizetése leszen tizenöt forint készpénz, egy köpenyeg, egy kalap, egy dolmány, egy Lájbli, két pár nadrág, egy pár uj, egy pár fejelés csizma ; uton pedig minden félnapra egy itze bornak kelendő ára ós négy krajcár ételre. — |_Melly fizetésért ő tartozik józanon és hiven szolgálni, a nókie parancsolandó dolgokat véghez vinni és elmenő szándékát egy fertál eszteudövel előbb bejelenteni. Kám Auno die . ... Adtam néki foglalót 36 kr. 20 Márc adtam conventiót 4 ft, 28 Juni adtam conventiót 4 ft, 15 Okt. adtam conventióra 4 ft, 30 Dec adtam neki végképpen 3 ft; nadrágjáért, 1 ft, 45 kr. Csizmájáért 2 ft. Kisfaludy Sándor mp. A muzeum Komis Emil gróftól két becses okiratot kapott ajándékba. Egyiket II. Lipót, másikat Lipót nádor irla alá. Az első 1790-ben, a másik 1792-ben kelt. A többi szaporulat, legnagyobb része a hadtörténelem körébe vág. Legbecsesebb Boronkáu Somogymegyébeu lelt,, fűrész tengelyű csuklós vaszabla, minőt csak a legszilajabb móulovak megfékezésére szoktak a XlV-ik században használni. Érdekes a vele együtt, lelt keskeny bevágása lópatkó is. A gyűjtemény egy becses Bethlen Gábor korabeli erdéiyi címerrel ellátott diszkarddal is gyarapodott, mely egy időben az elbontolt tüskevári kolostorba volt beépítve. Pengéjén „fringia" felirat olvasható. E csoporthoz sorakozik a mult század közepén haszuált teljes ós puskaportartó szaru is. Etnographiai becscsel bir a kopott juhászkampó vasból, bele vésve 1813. A szaporulatot, néhány kisebb jelentőségű ezüst dénár ós lengyel garas zárja be.^ _ HIVATALOS ROVAT. A mennyiben az ország több pontján már létesültek vajtermelési központok, a zalavármegyei gazdasági egyesület is indíttatva őrzi magát, hogy ezen üdvös és különösen a kisgazdák érdekében nagyfontosságú ügyet szintén felkarolja és saját hatáskörében a leghathatósabban támogassa. Ép ezért Keszthelyen f. évi szeptember hó 1-én — mely napon d. e. 11 órakor a gazdasági egyesület rendes évi közgyűlését tartja — d. u. 3 órakor a városháza nagytermében, és tekintettel megyénk földrajzi fekvésére, ez ügyben folyó évi szeptember hó 9-ón Zala-Egerszegen a megyei gazdasági egyesület helyiségében előértekezletet tart a vajtermelési központ és az eliez szükséges tejszinállomasok létesítése érdekében. Tekintve, hogy vármegyénk ugy fekvése, valamint gazdasági viszonyaink folytán ily intézmény létesítésére hazánkban úgyszólván legkedvezőbb helyzetben van, amely körülmény ennek felvirágzását már eleve is biztosítja : felhívjuk a gazdaközönség figyelmét és kérjük, hogy a fent jelzett napokon tartandó értekezleten saját jól felfogott érdekükben minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A zalavármegyei gazd. egyeiület nevében Zala-Egerszegen, 1901. évi aug. hó 16-án. ifj. Voigt Ede, Hertelendy Fereno, gazd. egy titkár. ga

íd. egy. elnök. HÍREK. — Személyi hir. Festetíos György gróf a mylt vasárnap Jonnsbachból Keszthelyre érkezett. — Kinevezés. Surányi Károlyt anyitraifőgymnasiumboz tanárnak nevezték ki. — Egyházmegyei hirek. Káuzli Dezső székesegyházi kanonok, szemináriumi igazgató-tanár, a tanári állásától felmentetvén, helyébe az Erkölcstan és Lelkipásztorkodástan nyilvános rendes tanárává Pályi József dr. papneveidei aligazgatót, nevezte ki. — Radványi Viktor mikéi házikáplánt papnevelő-intózeti tanulmányi felügyelőnek ós a püspöki Lyceumhoz az O- ós Uj-Szö vetségi Szentirástudományok helyettes tanárának nevezték ki. — Pálfi Károly ujmisést Mik ere küldöttek házikáplánnak. — Rendkívüli megyegyülés. Zalavármegy* törvényhatósági bizottsága holnap, szeptember hó 2-án délelőtt 9 órakor a vármegyeház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát a Zala ós Belovár, Kőrös illetve Varasdvármegyók közti határrendozóare kiküldendő vegyes bizottságba tagok választása képezendi. — Puly György kanonok, a szombathelyi káptalan nagyprépostja életének 77-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után pénteken meghalt. A megboldogult Zala Egerszegen született. E rendkívüli munkás ós sokoldalú képzettségű pap hosszú ideig volt a szombathelyi seminarium igazgatója s mint ilyen szigorú életmódjával fényeskedett a növendék papság előtt. Halálával az egész egyházmegye egy kiváló papját, a társadalom sok áldozatra kész tagját vesztette el. Temetese ma megy végbe. Nyugodjék békében ! — Áthelyezés. Nagy Károlyt, a Csáktornyái állami tanitókópzö-íntézet rendes tanárát az aradi állami tanítóképző-intézethez helyezte át a vallás- és közoktatásügyi miniszter. — Halálozás. Bocsári Mocsáry János ny. kir. járásbiró, volt 1848—49. honv dföhadnagy, Zalamegye törvényhatósági bizottságának tagja, 83 éves korában m. hó 21-én Bellatincon elhunyt. — Az >lparosok Dalköréinek mulatsága. Mult vasárnap folyt le programin szerint, mint az eiőrc jelezve volt. Bár csekély számú közönség volt jelen, mindazonáltal fesztelen jó kedv uralkodoit mindvégig. — Képviselőválasztási mozgalmak Tapolcán. Mult hó 25-én képviselőt jelölő gyűlés volt Glázer Sándor városbíró elnöklete alatt. A gyűlés egyhangúlag Herteleudy Ferenc jelenlegi képviselőjét jelölte égyhangulag. Más párt ezideig nem jelölt. A gyűlés bizalmi táviratot küldött Széli Kálmán miuiszter elnöknek. — A fodrászok is segítenek sorsukon. Ismeretes dolog, hogy városunk összes kereskedői, kölcsönös megállapodás folytán elhatározták, hogy üzleteiket télen 7, nyáron 8 órakor bezárják. E követésre méltó példa által felbuzdulva a borbélyok és fodrászok is elérkezettnek látták az időt, hogy magukon segítsenek. Kölcsönös elhatározással megállapodtak, hogy az eddigi késői bozáiási idö helyett augusztus hó 29-től kezdve télen (november l-t öl — április l-ig) este 7 órakor, nyáron pedig (április 1-től november l-ig) 8 órakor zárják be üzlethelyiségeiket. — Értesítés. Kóródi Simon dr. egyet, orvostudor tisztelettel tudatja, hogy rendelési órái ismét egész nap vaunak és a fogászaton kivül az általános orvoslással is foglalkozik. — Harc a sörtolvajokkal. A keszthelyi vásár hete a tolvajok hete volt. Kereskedtek a, városházán és Strausz vendéglős jégvermében. Azonban vállalatuk mindenütt balul ütött ki. Tetten ért, tolvajok sorsára jutottak. Strausz pince tolvajai a mélységből kiemelt sört nagyobb biztonság okáért a Balatonba sülyesztették. Csak egyet tartottak fönn, melynek tartalmából hősé-