Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
6. _ _ BALATONVIDEK 1901. december 244 hog} az a tömeg csak eszköz volt ambíciójának kielégítésére. Es mikor az a félrevezetett tömeg kiabál, azután gyauusit és képzelt jogaiuak csorbítása érzetében még izgattatik is és enuek kövei keztében a: tanácskozás folytatása és az ügyek nyugodt tárgyalása megakad és a gyűlést el kell napolui : akkor engedjék megkérdeznünk: váljon az a magyar nép csakugyan csak arra jó-e, hogy jóhiszeműségét kiaknázzák, lelkiismeretét megrontsák, a közügyek intézésének becsületességében vetett hit,ét megtámadják, cinizmusba döntsék, no meg bátorítsák arra, hogy érdekeinek képzelt megröviditése elégséges ok arra, hogy kirohanást intézhessen azok ellen, a kik sérelmeikben talán nem is részesek ? Okos, szükséges dolog-e szembeállítani a gazdaközönség értelmi képviseletét a kisgazdával, mikor van mód, van hely, a hol meghallgatják és bajaiban orvoslást nyerhetnek ? A népapostolok ilyen munkája g} ülöletet vet — és adja Isten, hogy ne arasson vihart ! A közgyűlés lefolyása akként történt, hogy f. hó 19-én a varosház tanácskozó termében nagyszámú érdekeltség gyűlt egvbe. Voltak sokan : uj ós régi tag egyaránt és azt hisszük, hogy az évkönyvek alig mutatnak sok ilyen népes közgyűlést,. Az ülés elején meglátszott már, hogy a gazdaköri tagok pártok szerint helyezkedtek el. A mint az elnök, Bogyay Máté országgy. képviselő az ülést megnyitja és üdvözli a tago* kat. ós a mint a Gazdakör 11 óv óta titkárja : Czakó Béla gazd. tanintézeti igazgató éljenzósek közben lemond a tisztségéről és szolgálatainak elisnieróseórt jegj'zőkönyvi köszönetet kap : Dézsányi Árpád dr. tartalmas beszéd kíséretében Sztankovics János ga&d. tanint. tanárt ajánlja titkárnak. Az éljenzés alig csillapodik, néhány gazdaköri tag, többek által aláirt ivet terjeszt az elnök elé ós titkos szavazást kérnek. Hogy miért kérték ? Az rejtély marad. Hogv kinek az érdekében kérték ? Azt meg az ivböl kifelejt.ett.éu. Tehát elnök kijelenti, hogy titkos szavazást ugyan kérhetnek a tagok, de nincs indokolva, mert, tudomása szerint a közgyűlés előtt más jelölt neve nem kiáltatott ki, s?m hozzá be nem jelentetett, tehát ez alapon újból kérdi az iv beadóit, hogy kivánják-e fentartani a titkos szavazás megejtése erdemében hozzá adott kérelmüket. Néma csend után, miután az elnök a feltett kérdésre feleletet nem kapott, Sztankovics Jánost, a Gazdakör egyhangúlag msgválasztott titkárjának kijelentette. Erre kitört a zaj, lárma ! Egyesek igyekeztek fanatizálni a szegény földmiveseket,. Siker koronázta a fáradozásaikat és a lárma, a követelődzés, a gyanúsítás csak akkor szűnt némileg, midőn Takács Imre főszolgabíró tag kijelenti, hogy a jogaikban sértettek a megyei Gazd. Egyesülethez felebbezhetnek. Miután még csak most tüut, ki, hogy a félrevezetett kisgazdák nem is a titkárt, hanem a szénkéneg kezelő választása iránt érdeklődtek : elnök kijelenti, hogj' a szénkéneg kezeléséért, ő lévén felelős, azt választás alá nem bocsátja, hanem megbízza vele Farkas Sebestyén kir. gazd. t.aniut. főkertészt. A zaj aeonban egyre tartott, a nyugtalanság növekedett ós e miatt elnök az ülést feloszlatta, A gyűlés lefolyását különben a következőkben adjuk: A „Keszthelyvidéki Gazdakör" 1901. évi dec. 19-én, Keszthelyen tartott rendes közgyűlésén jelen voltak : Bogyay Máté országgyűlési képviselő, mint elnök, Bachár Antal, Bezerédy Lajos, Dézsányi Árpád dr., Duust Ferenc dr., Fekete Gergely, Farkas Sebestyén, Hajba Mihály, Horváth Károly, Malatinszky Ferenc, Nagy István, Oltay Guidó, Pákor Adorján, Raischl Vencel, Sparszam Pál, Szabó Antal, Takách Imre, Vida József stb. s a körnek számos tagja. Bogyay Máté elnök üdvözölvén a tagokat a gyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy István ós Csirke Iván tagokat kéri fel. Előadja, hogy a mai közgyűlés tárgyát, a lemondás folytán megüresedett titkári állás betöltése képezi, olyformán, hogy az újonnan belépett tagok — kiket a közgyűlés csak ezután vesz a tagok sorába — ez alkalommal még szavazati joggal nem bírnak. Czakó Béla a Gazdakör eddigi titkárja előadja, hogy 11 éven át viseli tisztjét s ez alkalommal a kör érdekeinek előmozdítása céljából minden lehetőt igyekezett megtenni. Gazdasági int. igazgatóvá történt kinevezése azonban oly terheket ró rá, hogy a titkári teendőket tovább végezni nem képes, miért is megköszönve a kör tagjainak eddigi bizalmát, tisztségéről lemond. Dezsényi Árpád dr. szép szavakban méltatja Czakó Béla titkár érdemeit, ki fáradhatatlan buzgalommal és odaadással végezte a tisztségével járó teendőket, miért is neki jegyzőkönyvi köszönetet kíván szavazni. (Hosszantartó éljenzés.) Egyben pedig, a mennyiben a kör titkárjának helybelinek végzett gazdának kell lenni ós mert a régi szokás szerint a kör titkárja mindig gazdasági intézeti tanár : Sztankovies János gazdasági intézeti tanárt proponálja a titkári állás betöltésére. (Szüuui nem akaró éljenzés.) Bogyay Máté elnök hozzájárul Dezsényi Árpád dr. indítványához s maga részéről is ajánlja Sztankovics János tanárt, melyre az egybegyűlt tagok egyhangú éljenzéssel adják beleegyezésüket. Miért is Bogyay Máté elnök Sztankovics János tanárt egyhangúlag a Keszthelyvidéki Gazdakör megválasztott titkárjának jelenti ki, a mennyiben a kezéhez juttatott titkos szavazást kérő iratot azért nem veheti figyelembe, minthogy Sztankovics János a titkári állásra egyhangúlag a közgyűlés által jelöltetett és mert a titkos szavazatot kérő irat sem említ más jelöltet. Eme kijelentés után az elnök egyszersmind kinyilvánítja, hogy — a mennyiben a szénkéneg kezeléseért személyesen felelős s mert a szónkénegkezelós sok munkával és idővel jár és r , " mert a kezelést és kiosztást oly modon v«li könnyebbnek, hogy a kezelő a szónkénegraktárhoz közel lakjék — a szénkénegraktárak kezelésével Farkas Sebestyén gazd. intézeti főkertészt bizza meg. Erre a nagy zaj közepette Takách Imre főbíró indítványozza, hogy a mennyiben a kör egyes tagjai eme határozatokat sérelmesnek vélik, a Zalamegyei Gazdasági Egyesülethez felfolyamodással élhetnek vélt sérelmeik orvoslása céljából. Az elnök látva a kedélyek izgatottságát, nagy zajban a közgyűlést berekeszti s a tárgysorozat többi részét a legközelebbi közgyűlésre tűzi ki. Gazdász hangverseny. Lapunk mult számában futólagosan megemlékeztünk a gazdászoknak f. hó 14-én tartott bangversen3 reről, melyről a héten a következő sorokat kaptuk : Tekintetes szerkesztőség; ! Ö Szíveskedjék ezen soraimnak b. lapjában helyet adni, hogy — mint műértő zenész, — néhány szóval visszagondolhassak a kollegáim által rendezett hangversenyre. Már gyermekkoromban nagy élvezettel gyakoroltam a zene egjik ágát, — a harangozást. Hitet tehet ebbeli jártasságomra a deákti bakter, tisztes foglalkozására nézve foltozó varga, s a nemes község bizalmából harangozó. Mint felső iskolás diák, passzionatus kezelője voltam egy fuvó, illetve szivó hangszernek, a Jánost, zalai főispánt s a megyei tisztviselőket, hogy Fenéki Miklós 1) nevű emberét, kit bizonyos ügyei elintézesóre saját váraiba : Tátikába és Rezibe küldött, .iránta való tekintetből ós szeretetből« a törökök ellen elrendelt általános fölkeléstől mentsék föl. 2) Alben Rudolfról és fiairól, mint zalai birtokosokról keveset tudunk. Az Albeni helyett gyakran Medveieknek nevezték magukat, mivel Horvátországban a Zágrábhoz közel eső Medvevárnak (utóbb Korvin János, majd a Zrínyiek birtokának), horvátul Medvedgradnak voltak urai s valószínűleg inkább horvát földön időztek. Bővebb tudomásunk van Albeni Jánosról, ki 1401-ben, midőn Rezi-vár és tartozékainak ö is egyik birtokrészesévó lett, toplicai apát volt. Ezen Jánosról tudjuk, hogy mielőtt rangban és vagyonban magasra emelkedett, Szentllíí e> dekrend Í . szerzetes v o't- Zsigmond király 1406-ban, valószínűleg mint toplicai apátot veszprémi püspöknek nevezte ki. De a veszprémi kaptalan, melyet akkor a püspökválasztás joga megilletett, nem ismerte el VII. Ince pápa sem, ki 1404 óta a pápai széket tartotta elfoglalva. János tehát, bár .választott* püspöknek irta magát, sem a káptalan által meg nem választatott, sain a veszprémi püspc ki székben öt a pápa meg nem erősítette. Alben i Jánosnak veszprémi püspöksége idejéből ismerjük Borbála királynénak, Zsigmond király nejének 1407. október 31-ikén Dornbrórol (ma Dubrova) hozzá intézett levelét. E levél tárgya, hogy Zsigmond király a hűtlenségbe esett (xaltol Csobáncszöget (a mai Csobánc közvoltak!^ o F e50Í Í2 k29 Zala Vmegy6Í n6me8 birtokoso k 2) Ú. o. II. 599.' séget) elvette és Gersei Pető János főispánnak adományozta. Mindamellett János püspök hajolván Gál özvegyének ós László nevű tiának panaszára, ezeket Csobáncszögbe újra beigtatni szándékozott. E miatt Borbála királyné inti János püspököt, hogy a király visszaérkeztéig a főispánt Csobáncszeg békét birlalásában meghagyja ós Gálók beigtatását.ól tartózkodjék. 1) János püspök, noha őt sem káptalana, sem a pápa el nem ismerte, Veszprémben megmaradt 1409-ig. Ezen évben Zsigmond király a pécsi püspökségbe Helyezte öt át. A pápa a kinevezést, illetve elismerést ekkor is megtagadta tőle, sőt a pécsi püspökség kormányzójává Orsini Jordán bibornokot rendelte. Csak, miután Zsigmoud király és XXIII. János pápa közt egyezkedés jött létre, a pápa 1410. augusztus 13-án nevezte ki Alben Jánost pécsi püspöknek, mire Orsini bibomok a kormányzóságról lemondott. Ez időtől fogva János mint valóságos püspök Pécsett maradt 1421-ig. 2) 1421. február 26., Eberhard halála után a pápa a királylyal egyetértve, a zágrábi püspöki székbe helyezte át. Ekkor Rezi vára tartozókaival, tehát Keszthelylyel is már nem volt az Albenek birtokában, noha az 1401-ki adományozás szerint a birtok az Albenek utódait is megillette. Zsigmond 1421-ben Rezi várát (tartozókaival) királyi várnak nevezi (castrum nostrum regale Rezy). 3) Valószínűleg Eberhard halálával szállt vissza a koronára. De mivel a király mindig pénz szűkében volt, valamint í1401-ben Eberhardnak főként azért ado') Zalavm. tört. II. 332." a) Koller, Hist, Eocl. quinque eccles. III. Fraknói, A m. kir. kegyúri jog. 516. ') Zalavm. tört. II. 427. mányozta Rezi várát ós a hozzá tartozó birtokokat, mivel szorult helyzetében őt a püspök »bösóges« összegekkel segélyezte, ugy János püspök is részesült abban a megtiszteltetésben, hogy a király hitelezője lehetett. Találó gúnnyal irja Fessler történetíró János püspökről, hogy • Zsigmond királynak mindenkor kész hitelezője rolt.t 1) A király tői zálogba vette Kemlek (ma Kalnik) várát, melyet külön árért utóbb tulajdonába fogadott ; szintén zálogban bírta Kővár és Kapronca várakat tartozékaikkal és Zágrábnak Gróc nevű részét (a mai felső várost), tízezer forintért zálogba vette a Dráva-melletti Sveus-Póters vámmal. Zalábau szintén kölcsönért zálogba kapta Rezi várát tartozékaival és Pölöske vára felét. Az ezen ügyletről szóló levelet Zsigmond király 1421. ápril 20-án adta ki. A király kijelenti, hogy Alben János zágrábi püspök és főkancellár ós öcscse Rudolf (Medvéi Rudolf fia) nehéz helyzetében tízezer arany forintot kölcsönöztek neki ; a kölcsönért zálogul leköti nekik Rezi várát a hozzá tartozó Rezi, Zsid, Tolmaj, Falud községekkel ós Keszthely várossal, úgyszintén Peleske-vár felét tartozókaival, ugy, a mint azokat egykor néhai Eberhard zágrábi püspök bírta volt; leköti ugy, hogy azokat János püspök és öcscse Rudolf bírhassák mindaddig, mig Zsigmond, vagy valamely király-utóda ki nem váltja ; ha pedig a hitelezők szükségben lennének, egyik vagy másik várat, vagy Keszthely városát, elzálogosíthatják ; a király pedig magára vállalja, b°gy a birtok visszaváltásáig hitelezőit bármely támadók ellen meg fogja védelmezni. 2) E zálogbirtokba János püspököt ós öcscsót ') Gesch. der Ungarn, IV. 1087. Zalavm. tört. II. 427.
