Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

V. évfolyam. Keszthely, 1901. december 22. 51. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hstilap. Megjelenik h e> t o n lt i n t euysíer: vunáriiiip. SZERKESZTŐSÉG l.A PTUI.AJDONOS ES A SZERKESZTŐSÉG. Előfizetési árak : KIADÓHIVATAL, tijéai dt ro . . UJ korona a volt gazd. tailntézet épületében. KEl.UliŐS SZJSRKl'JSZTŐ Fél árre 5 K ézi ruLnkat a BEerkes/.tiiség oiluére, pénzesutalványokat.. hirdetési meghizAsokat és BONTZ JÓZSEF. reklamációkat, a kiadóhivatal hoz kérünk KIADÓ SOJÁNSZKY JÓZSEF. Nyllltér fielllsoin alku szerint. Kéziratokat, nem adunk viasza —— A szeretet ünnepén. Karácson}*, a Megváltó születésnapja egj

7ik legnag}'obb ünnepe a keresztény világnak. A földnek leghatalmasabb és legműveltebb népei is, melyek Jézusban az Isten fiát imádják, érzik e napon a mindeneket átkaroló égi szeretet áldó melegét. Csodálattal kell eltelnünk ennek az ünnepnek titokszerü hatalma és hatása előtt, metyet tizenkilenc századon át az emberre s a nemzetekre gyakorolt. Most, még a hitközönyös korban is varázsereje van. Az élet minden napi zaja lecsendesül. A vásári élet egy napra megszűnik ; a hit és szeretet ereje uralkodik a sziveken és lelkeken. Meghatva, magába szállva, imádkozva áll ismét a világ a bethlehemi jászol körül, melyből a világ teremtése 'óta a legnagyobb dicsőség sugárzott az emberiségre. Egy zord és nyomorúságos tél kellő közepében örömérzéssel gondol Rád az ember, oh világ Megváltója, szegények gyá,mola, boldogtalanok . igasza, kétségbeesettek menedéke ! Karácsony ünnepén, a mely ismét eljött, hogy az élet jármában való küzködéssel eltöltött esztendő végén ihletve élő hittel boruljon le előtted az ember imádva Téged, mert nemcsak a földi létért jöttél a világra, hanem a tulvilágiért, a sírón túliért iá. Karácsony ünnepén testet ölte magára, a ki azért jött és szenvedett, hogy szeretetre tanítsa az emberiséget. Egész esztendőn keresztül hiányát érezzük a szeretetnek — pedig van szivünk, van lelkünk — de az élet küzdelmeiben sivárokká lesznek és kéreg nő a szivek körül. Most karácsony meleg ünnepén, olvadjon a' lélek, puhuljon a kéreg és szeressünk ugy. a hog}*an O tanította : felebaráti szeretettel. S segítsünk a szegényeken. Tegyük széppé, és kiemelkedővé a szenvedők karácson}'i ünnepét is, hogy ne legyen ezeken a határokon elhagyott és árva, a ki panaszkodik az ő lelkében, hogy Krisztus megfeledkezett róla. Szeretnénk magasztos dicsőítő dalt zengeni karácsony ünnepéről, de az iró szárnyaló leikére ólomsulyként nehezedik a tömeg komor insége, mely lépten nyomon szemünkbe tűnik. S mert a soha el nem muló felebaráti szeretetnek soha el nem muló ünnepe a karácsony, jó szivek, hozzátok fordulunk és jótékonyságra serkentünk. Mily szomorú, hogy a keresztény vallásnak ragyogó ünnepén bányászlámpát kell a kezünkbe venni, hogy belevilágítsunk a nyomor borzasztó odúiba. Megszületett ! Megszületett ! harsogja millió ajk a fényben uszó és szegény templomokban — és mégis inkább szolgáljátok Ót, oh hivők, ha segélyezitek a szűkölködőket, ha felebarátaitokat igyekeztek szeretni, a hogyan önmagatokat. Ebben áll most a hitbéli és emberi kötelességek teljesítése s a ki minél inA BALAT0M IIÍÉK_T ARCA JA. Karácsony éjjelén. Némuljon el, élet ! vásári lármád : Hadd hallom árvák hál'adó imáját Karácsony éjjelén ! Ujjongó himnuszát a koldusoknak, tí a szenvedőknek, kik máskor zokognak, Szárnyas szél ! hozd felém. Oh, hozd felém ! Hogy nagy kétségbeesésem, S halálos mély fájdalmam eleuyészszen, S zengjem : áldott az Úr ! Hogy az öröklét utján ö vezessen, Léküldé szent Fiát karácsony-esten — Vigaszul, támaszul ! Ha lelkünk már kétségbeesve reszket, Átveszi Ő vállunkról a keresztet, S buzdítva átölel: ~»Fyy út vezet a boldog másvilágba : A szenvedés véres Kálváriája ! Ki hisz, nem veszhet el !« Örök dicsőség hát ottfönn az Urnák! Zengjél: a boldogok s a nyomorultak, Az aggok s kisdedek ! A karácsonyfák s csillagok lobognak, Lelkem az öröküdv hitébe olvad : Tudom, mért szenvedek ! Patyi István. Az Alben-ek Keszthely urai. Keszthelylyel mindjárt a magyar királyság kezdetén találkozunk. Az 1019-ik évben, mint a zalavári apátságnak dézsmával ,adózó község fordul eiö.

1) Ezenkivül az egész Arpádházkori báromszázados történelem hallgat, róla. Keszthely története sajátképpen akkor kezdődik, midőn IV. Béla király óta az iszonyú tatárpusztitás utan királyaink az ország benépesítésére vendégeket, (bospeseket) hívtak be, kik királyi ') Fejér CD. I. 304. oltalom alatt nagy szabadalmakat nyertek. Keszthelyen vendégeket először 1359-ben Nagy Lajos alatt találunk, kik királyi engedélylyel a vállusi erdő fáját szabadon használhatták.

1) Mind Rezivár, mind Keszthely akkor király i birtokok voltak. A vendégvédő királyi intézkedések Keszthelyre vonatkozólag gyakrabban, különösen Zsigmond király alatt fordulnak elő.

2) Rezi-várát Keszthelylyel együtt — e hosszú időn át királyi birtokokat — Zsigmond király a XV-ik század kezdetén az idegen eredetű Alben-család néhány tagjának adományozta. Keszthelynek ezen kevéssé ismert földesurairól kívánunk itt, röviden szólani. E család eredetéről eddig nem voltak biztos adataink. Még nevöket is többféleképen írták. Bél Mátyás azt állítja, hogy eredetére nézve sváb volt és Zirkelnek hívták 3) Kerékgyártó szerint e családhoz tartozott János Ebschnek ue') Zalavármegye tört. I. 601. 2j Különösen érdekes esettel találkozunk 1400-ban a Rezi-vár kötelékéhez tartozott Tomajra nézve (akkor Tolmav), melynek birlalója Mercse havasalföldi vajdanak valószínűleg magyar (talán éppen zalai) felesege volt. Ez az asszony, kinek kilétét érdemes volna kinyomozni. a keszthelyi polgárokat jöttökben-mentökben annyira zsarolta, zaklatta, hogy majdnem kivándorlásra határozták el magukat (Zalavárm. tört. II. 298. V. o. Századok 1901. folyam. 687. 1.) 3i Koller, Histor. Ecle. Secul. III. 326. Lapnnk mai száma a .Karácsonyi* melléklettel 20 oldalra terjed-