Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-11 / 32. szám

4 . . . __ mit. A híres Badacsonyt és csodálatos Tihanyt | elhagyva, fél tizenkettőkor Balaton-Füredre ér- ; keztünk, hol nagyszámú közönség várt bennün­ket a kikötőnél. A fürdő Igazgató ur igen szí­vesen fogadott s az ő kalauzolása mellett meg­néztünk mindent, ami csak érdekes. Füred valójában szép hely Gyönyörű parkja, mely déii virágokkal, áruyas fákkal, fenyvessel van diszitve, remek kilátás Tihany félszigetre, nagyon kellemessé teszik az ott tar­tózkodást. A fürdőtelepeu áll Kisfaludy Sándor­nak remek bronzszobra. Fürednek van nyári színháza is, jelenleg Somogyi Károly, a nagy­váradi szinház igazgatója tartja előadásait fővá­rosi erők vendégszereplésével állandóan szép számú közönség előtt. Nemsokára ebédre szólított bennünket a kápolna csengő harangja. Nem volt már senki­nek sem^ baja, mintha a természet, is megkönyö­rült volna rajtunk, gyönyörű idő lett. A nap kisütött, az égről eltűntek a szürke felhők s he­lyettök kék ruhaját vette fel. Az ebéd végezté­vel a zongora terembe mentünk, hol egy keszt­helyi ur mulattatta gyönyörű baritonjával az itt levő vendégeket. Fél háromkor megfújták a hajó sípját, s mi a füredi vendégek üdvkiáltása mellett vig zene­szóval tovább indultunk. Most már nem volt ha­ragos a magyar tenger, kristálytiszta viz nyal­dosta hajónkat. Csanhamar táncra perdültünk ; egy kitűnő táncosra találtam a fiatal emberek között, mondhatom, oly ügyessel még nem tán­coltam. Egy óra múlva Siófokon voltunk. Itt is nagy készülettel fogadtak bennünket, söt egy is­merős szép keszthelyi leány idejött vonaton any­jával, mivel lekésett a hajóról. A Rákóczi-induló hangjai mellett szálltunk a partra, megnéztük azután a falut, mely bi­zony nagyon sok kívánni valót hagy hátra. Hanem a fürdőtelep az már egész más, ár­nyas parkbau jó cigányzene szól, az intelligens, elegáns vendégek egész raja sétál fél és le, kö­röskörül remek villák emelkednek. Jól megozsonálva hajóra szálltunk, táncra perdültünk, majd énekelve gyönyörű idöbeu ér­tünk esti 11 órahor haza Ez volt rövid vázlata utazásunknak. Majd szóval többet mondok. A viszontlátásra ! Ölel Marg;itod, Fürdőélet. Keszthely. Végre ! A mult hét közepén az immár elviselhetetlen hőség alább hagyott. Meg­eredtek az egek csatornái s öntötték az áldást hozó esőt,. Sajnos, azonbau nem sokáig. Egy eredménye mégis volt. Lehűtötte az izzó lég­kört. Vele együtt ugyan megcsappant a fürdő­zési kedv is, de viz helyett annal többen vették igénybe a friss levegő fürdőt. Mindazonáltal akad­tak vállalkozó szelleműek is, kik nem igen riad­tak vissza a Balaton csipős hullámaitól s vigan folytatták kurájukat. Nem is bánták meg. Mert Balatonunk 16—17 foka versenyezett a levegő üdítő képességével. A fürdő krónikásának helybeli veteránjaink tiszteletre méltó testülete is szolgált egy igen kedves feljegyezni valóval. Ez a tiszteletreméltó testület, mint egyik leghívebb látogatója a mi szép balatoni partunknak, hogy magának kelle­mes otthont teremtsem s hogy a testületi érzést is minél inkább kifejezésre juttassa, közös pihenő helyet készítetett maganak ezzel a felírással : • Veteránok padja.« Ettől a felirattól legalább a fiatalok megijedve, nem foglalják el a helyet az öregektől. Fürdő bizottságunknak egy igen célszerű s valóban hiánypótló intézkedéséről is örömmel számolunk be közönségünknek. Eddig ugyanis a Balaton és a Hullám szálló közt levő térségen tanyáztak a köz- ós magán fogatok. Ennek a tanyának egyhangúságát nem zavarta föl az alvó kocsisok hortyogása. Ezek a hangok pedig nemosak az emberek idegeit szok­ták izgatni, hanem igen alkalmasak arra is, hogy a legbékésebb természetű állatot, azt a szegény kifáradt fiakkeros lovat is megvadítják. Hogy egy ilyen nekivadult fogat minő zavart idézhe­tett volna elő az ott sétáló közönség soraiban elképzelhető. Ennek az esetlegesen bekövetkez­BALATON VIDÉK hető kalrtinitásnak vau hivatva elejét venni a szóban forgó intézkedés. A bizottság az átjáró elé — igen helyesen — gátló cölöpöket állíttatott. Ezzel miudeu es­hetőségnek elejét vette. Ez az intézkedés célsze­rűségénél fogva önmagában hordja dicséretót. Fürdővendégeink névsorát folytatólagosan itt közöljük : Ifj. HerteleDdy József Vindornya-Lak, Hor­váth Györgyné Bpest, Leótuer Nelli Bpest, Grósz Lajosné Bpest 2 sz., Dillman Antal Pécs, Pataki István Tolna 5sz., Námos Jenő dr. Devecser, Son­nensein Mórné Bpest 3 sz., Jenny Edith Bpest, Goreczky Károly plébános Nágocs, VassKrizsó fő­gymu. tanár Fejérvár, Gaal Sándor dr. Szombat­hely, Páter Ernest Bécs,Papp Antal káplán Győr, Jenny Agathea Bpest, Pruska Ferenc Tapolca, Módler József Bpest, Hellensteiuer Rudolf Szé­kesfejérvár, Beffijj Magdolnó Szlava-Ilatiua, Vadalma Jánosné Szlava-Ilatiua, Molváry János Eger, Kaszás Géza N.-Kanizsa, Berger Andor­Tapolca 2 sz„ Berkes Lajosuó, Berkes Mariska Bpest, Hochstádter Zoltán Tapolca, Berger Paula Tapolca, Berger Vilmos Tapolca, Hegedűs Tibor Bpest, Mellis István Abrudb. 2 sz., Várady Zsigmond Bpest, Balázs Soma Bpest, Kovács József dr. Bpest, Anis Aladár Bpest, Orbán Já­nos N.-Kanizsa, Grünhut Alfréd N.-Kanizsa 4 sz., Anhoffer Gyula N.-Kanizsa, Rippl Rónai Páris 3 sz., Weisz Kamilla Bpest, Márkus Ste­fike Bpest, Veisz Olga Ajka, Veisz Sámuel Ajka, Perczel Árpád Ajka, Holczer Blanka K.-Komá­rom, Dénes Elek Bpest, Lővy Adolf Pápa, Berger Rózsi K.-Komárom, Unger Jánosné Felsó-Rajk, Deutsch Zsigmond Bécs, Singer Gusztáv Bées, Tóth Lajos Z.-Mihályfa 5 sz., Krausz Imre Bpest, Szép György Szombathely, Lederer Imre Bpest, Révész Gusztáv Bpest, Révész Vilmos Bpest, Geiszer Ignác Bpest, Bak Illés dr. Bpest, Ehrenzer Géza Bpest, Botnár János Kaposvár, Zányi Jánosné Bács-Rula, Gitzmann Agosta Pécs 2 sz, Maler Soma Pécs 3 sz., Tandlich Bernát Bpest 5 sz., Neumati Józsa N.-Kanizsa 2 sz., Schruner Ágost Szol­uok, Összesen 102. Mult heti kimutatással együtt 1025. Balaton Füreden a fürdővendégek száma az igazgatóság legújabb kimutatása szerint 1516. A diszes névsorban szerepel báró Dániel Ernő v. b. t. t., Zay Miklós grófné, Zay Károly Al­bert gróf, Zichy Kázmér gróf, Pongrác Anzelm báró, Roichenscheid Hugó herceg, Hoyos Miksa gróf, Csekonics Pál gróf, Eszterházy Mihály, Béla és Pál grófok. Fenyvessy Ferenc főispán stb. — Augusztus 3-án lépett föl először Hege­dűs Gyula, a Vígszínház művésze három napos vendégszereplésében. A „Tartalékos férj"-et ad­ták, melynek Hólyag Tóni szerepében mutatko­zott be az Anna-bálra gyűlt vendégeknek, meg az ottani vendégeknek, kiktől hatalmas tapso­kat nyert. Másuap a „Végrehajtó" címszerepé­ben csillogtatta hatalmas tehetségét. Ugyanek­kor lépett föl először Győző Lajos a Vígszín­házból, Kedden a „Mintaférj" címszerepét ját­szotta Hegedűs Győző pedig Jouvelin Álfrédet adta. Ugyancsak aug. 3-án tartották a hagyo­mányos Anna-bált, melyet végig táncolt Somogy, Veszprém meg Zalamegye fiatalsága. A bál tom­bola- és tűzijátékkal volt egybekötve. A befolyt tiszta jövödelmet a Honvéd menház és a Bala­tonvidéki jótékony egyesület javára fordították. A Balaton átúszása. Lárrg René, a M. U. E. és a B. U. E. tagja aug. 4-én megkísérelte a Balatont átúszni. A M. U. E. arauyérmet tűzött ki ez átuszásra. Indulás 9 óra 40 p. B.-Füred­ről. Délután 3 óra 35 p.-kor érkezett Siófokra, de egy kilóméterre Siófoktól a csónakba szállt, mert a hullámverés oly erős volt, hogy nem bírta volna ki. Az aranyérmet elnyerte. B.-Kenesén, a Balatonpart e kedves, kies fürdőhelyén igen élénk az idei szezon. Kirán­dulások, tennis- és csónakpartik egymást érik s naponkint az árnyas fürdőhelyen összegyűlt kö­zönségnek zenében, jó vendéglői kiszolgálásban része. Enyingi Badi Náci jól szervezett bandá­jával gyönyörködteti az itt nyaraló 55—60 csa­ládot, kik egymást megértve, a Kenesén már megszokott patriarkális módon töltik napjaikat. Augusztus 1-én fővárosi színészek jártak körükben, kik az itt nyaraló Gazdy Aranka ko­lozsvári művésznőt is vendégszereplésre felkérve, pompás kis programmot állítottak össze, igazán műélvezetben részesítve a kur-szalonbaii nagy számban összegyűlt elit-társaságot. 1901. augusztus 11. A fürdő-bizottság, mint olyan, meglehetős indclenciávál rendszerint háttérben marad, a fürdővendégek bizony maguk csinálnak mindent, a sok mulatságot csak magának köszönheti és különösen Feichtinger Győző budapesti tanár­nak, ki időt ós fáradságot nem kiméivé, min­dent elkövet a nyaralók mulattatásáért. Az ő fáradhatatlanságának köszönhető az aug. 3-án megtartott koncert is, melyre a szereplőket mű­vészi tapintattal ő választotta ki a fürdővendé­gek köréből. A műsor első számát Jánosi Olga ós dr. Takács László művészi négykezese ké­pezte, zongorán előadva a Poraiéi némát. Utá­nok Rádai Gyula fővárosi hírlapíró tartott szel­lemes felolvasást az asszonyokról. Ezután Hor­váth Dusi zongorajátéka következett, Mignon operából a fantaisie brillaute-t játszotta nagy művészi tökélylyel és oly technikával, mi még a zongora-virt.uzoknál is meglepő. Vörösmarty gyönyörű költeményét, a Szép Ilonkát szavalta ezután Gazdy Aranka, szavalatát nagy precizi­tással kisérte dr. Takács László zongorán. A már jól ismert jeles művésznő frenetikus tapsot aratott. Utoljára következett a leghatásosabb programmszám, Nóvák Sándor kuruc-nótákat énekelt, kitűnő tenorját élvezettel hallgatta a közönség és sok-sok tapssal adózott a kiváló énekesnek. A zongorakiséretet itt is Takács vál­lalta magára, kinek a fáradhatatlan tevékeny­ségéért a betanítások körül e helyütt is köszö­netet mond a koncerton rés'/tvett közönség. Persze tánccal fejeződött be az est és bizony hajnalodott, mire a társaság szétoszlott. Bulaton-Kereszturon megtartott zártkörű tárcmulatság elég jó sikerrel végződött, ugy az erkölcsi, mint az anyagi siker kielógitóuek mond­ható. Nagyobb számban voltak a hölgyek mint az urak s ez az általános hangulaton kissé meg is látszott. A társaság éjfél után oszladozni kezdett, csak a férfi vendégek nagyobb része maradt ott késő reggelig. Szünóra alatt összeült a rendezőség, meo­o 7 o alakítottak egy fürdőbizottságot, melynek el­nöke Herczeg József, alelnök pedig Neumark Soma lett. A balatou-kereszturi kis fürdő, mint a ba­laton melléki fürdók legnagyobb része, elhanya­golt állapotban van. A vendégek kényelméről, annak dacára, hogy ezek óvenkint szép pénzt hagynak itt, idáig nem gondolkodott senki. A falubeliek működése csupán arra irányult, hogy minél több pénzt kaparjanak össze, azonban az­zal nem törődtek semmit, hogy ennek fejében a megpumpolt közönségnek valami kényelmet is kellene nyújtani. E bajok orvoslására alakult meg a fürdő­bizottság, melynek célja a fürdőző ós a költe­kező közönség igényeinek és kényelmének lehe­tőség szerinti kielégítése. Elsőben a fürdőhelyet óhajtja cálszerűbben berendezni s ha a közönség működésében támo­gatni fogja: oly állapotokat kíván teremteni, amelyek a fürdőző közönség igényeit minden tekintetben ki fogják elégíteni. Az ehhez szük­séges költségek első csekély összegét e mulat­ság tiszta jövedelme képezné, a többit más al­kalmas uton óhajtja megteremteni. Darnay muzeum Sümegen. Skytha sirlelet. A Skythák őstörténete fog­lalkoztatja nemcsak a hazai, de a külföldi tudó­sokat is ezidőben leginkább. A külföldi tudósok figyelme ujabban Magyarország felé fordult, mióta az erdély-országi és Tisza vidéki Skytha sirok mellékletei között ugyanolyan (minden egyéb őskori tárgytól elütő izlésü) bronz és vas tárgyakat leltek, minők az orosz Skytha kur­gánokbau (halom sirok) leltek. Az eddigi felte­vések szerint, Dél-Oroszországból a vereckei szoroson át hazánkba tört Skythák emlékeit vélik az erdélyi és Tisza vidéki sirleletekben felismerni, azon megállapodással, hogy a ha­zánkba tört Skythák nem lépték át a Dunát.jMely feltevést megerősítette az a körülmény, hogy Dunán tul még egyetlen egy^liiteles Skytha sir­lelet ez ideig nem fordult elő, kivévén 1—2 szórványos Skytha jellegű bronz-tárgyat. Külö­nösen Dunántulnak az Alpesek felőli részén (Vas-, Zala-, Sopron megyékben) nem reméltek Skytha sírleleteket abból az indokból, hogy ezeket a területeket abban a korban, a halstatti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom