Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

3. BALATON VIDÉK 1901. jnlius 7. loTak előállítására. A ménesistállóbau láttak egy lő éves gyönyörű arabs mént, több fiatal teli­vévt és egy 2 éves amerikai ügetőt. Ezen istáló­ban volt egy ponny csikójával. A ló cirkuszban is megállja helyét, mert vezényszóra különféle gyakorlatot végez. Különben a grófi fiuk ked­venc állatja volt fiatalabb korában. A szappanfőző helyiségbe mentek ezután. Nagy üstökben főzik ki szőröstül-bőröstül a vészben elhullott sertések zsírját. Női munkások foglalkoznak evvel s évenki-jt 90 q. szappant állítanak elő a gazdaság szükségletére. A helyi­ség sonka füstölővel vau összekötve. Még most, is lógott vagy 100 drb. sonka a szegeken ; egy­egy drb 5 kg.-nál súlyosabb. (Nem volna éppen megvetendő azokat itthon megkezdeni egy kis «kástélyos« csúsztató kíséretével. A helyiség előtt várta a kirándulókat Cse­konics gróf. Beszédbe bocsájtkozva velük, kér­dezősködött, mint tetszik nekik gazdasága. A di­c érő válasz mosolyt, csalt ajkára. Több felvilá­gosítással is szolgált, melyekből kiviláglott szé­les gazdásági látkőre. Sztankovics János tanár megköszönte a grófnak, hogy gazdaságának ta­nul /i ányozását megengedni kegyesk?deit. Szemlélődésük közben bekerültek a gróf házi teheaészetének istállójába. Q-yönyörü frei­burgi képezi az állatállományt; a gróf legked­vesebb állatai ezek, saját, szavai szerint «kincsei». Az istállót nagy üvegajtó választja el a grófi család nyári uzsonnáló termétől. A terem szin­tén üvegajtóval nyílik a tejkarurába és hűtő helyiségbe. Végig nézték a major összes épüle­tét, a magtáraktól kezdve az iskoláig s vissza­indullak megérkezésük helyére, Zsombolyára. Útközben leszállottak a kocsiról s betértek a grófi lóistálóba. Angol telivér, arabs négyes, liátas lovak stb, voltak külön fiók istállókban elheh'ezve. Megjegyzésre méltó a koosisok üg3'essége. Egész gyorsasággal csapják ki az istálló padozatára a lóvakaróban maradt porral a grófi cimert, s a 9 águ koronát. Teljesen elfáradva értek Zsombolyára a <Nagyveudéglö»-be. Az uradalomból összejöttek ide a gyakornokok s azok társaságában költöt­ték el a vacsorát. Csanády dr. igazgató fogás közben lelkes beszéddel mondott köszönetet a tisztikarnak az ifjúsággal szemben tanuaított szí­ves figyelemért. Baréuyi inspektor felelt erre, majd Papp Gábor gazdász tolmácsolta társai háláját a tisztikarnak a reájuk fordított fárado­zásaiért, szakszerű oktatásáért. Ezen utolsó este tudták meg a kirándulók, milyen rokonszenvesen érdeklődik irántuk Zsom­bolya intelligentiája. Tiszteletükre ugyanis na­gyobb szabású táncestélyt rendezett a kaszinó­ban. Szeretett igazgató urunk vezetése alatt <Ballag már a vén diák> dallal vouulrak a gaz­dászok a szomszédos tánchelyiségbe. A mulatság már folyt; a zene szavára a gazdászok talpa alatt égni kezdett a föld, nem sokáig maradtak tehát a táncoló párok szemlélői. Csárdást húzat­tak a «füstös»-sel s az alföldi szép lányokkal kirakták azt módjával. Ropogott H csárdás, olyan buzgalommal, olyan élénken járták, hogy még a mamák is megkívántak. Szégyen nem hárauilott a keszthelyi névre. Hogy a mulatság­nak mikor szakadt vége, nem egyhamar jut, a praxtkuak eszébe. De hogy nem 'sokáig tartott nyugovasuk, azt onnan gyanúsítom, ko^y mas­nap mindegyik korainak vélte a fölkelés' óráját. 7 27-kor Zsombolyán gyorsvonatra ültek s előbbi utjukon jun. 7-én éjjel Keszthelyre ér­keztek. A gazdasági munkások segély­pénztára. — Egy kis beszámoló. — Még csak alig félesztendeje auuak, hogy az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédse­gélypénztár — ez a legújabb emberbaráti in­tézmény — életbelépett és már is fényes bizo­nyítékát adta annak, hogy milyen égetó szük­ség volt nálunk ennek a segélypénztárnak a megalakitasára. Ugyan mi is a célja ennek az intézmény­nek ? Újra feltesszük ezt a fontos kérdést, mert mig ezt nem tudjuk, nem érthetjük m®g igazi jótékony hatását. Ennek az emberbaráti intézménynek az a célja, hogy a földmivos embert, aki napról-nap­ra való keresményéből vagyont nem gyűjthet, öregsége idejére megbiztositsa afelől, hogj' nem irgalom keiyéren kell tengődnie. Vagy ha ba­leset ári, akkor sem fog sem maga, sem csa­ládja nyomorúságra jutni. Mert a segélj'pénztár tagjait vagy ezek halála esetén ezek feleségét ós gyermekeit segélyezi, gyámolítja. Aki tehát tai>ja a segélypénztárnak, az nytigodtau végezi nehéz munkáját, mert nem gyötri őt az az örökös gond, hogy mi lesz hit­vesével, apró gyermekeivel, ha munkabíró karja ellankad és a kasza, kapa kiesik kezéből. A segélypénztár félesztendös működése világosan bizonyítja, hogy a föld népét gyakran éri olyan baj, mely őt munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földniivesnép családját örökre megfosztják a kenyérkeresetétől. Még csak hat hónapja, hogy a segélypénz­tár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alatt 208 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kényte­len volt igénybe venni. A segélypénztár min­den egyes esetben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógykezeléséről és anyagi támo­gatásárt)!, hogy betegség ideje alatt ne legyen kénytelen családjával együtt az irgalom kenyé­ren tengődni. A beállott baleset 14 föhlmivelót megölt. Mind a 14 esetben a család a legnagyobb nyo­morban maradt hátra. A segélypénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő csa­ládnak. Ae Országos Gazdasági Munkás- és Cse­léd-segély-pénztái- 11)01. évi január hónap óta baleset miatt való halál esetében a következők családjának adott 400—400 korona segélyt: 1. Csirke Mátyás, Tápió Szele. A telién ugy megrúgta, hogy hasában belső vérzést kapott. 2. György András, Tápió-Györgye. Fegy­vere véletlenül elsült, ugy, hogy a golyó szi­vébe fúródott. 3. Kum János, Szemcse Csehi. Pinceásás közben a föld rászakadt. 4. Bazsó János, Szend. Szalmásszekéiról egy kerítésre esett, melynek lécei a hasába fúródtak. 5. Szalai János, Pápa. Az eldőlt pajtakapu agyonütötte. 6. Kovács Péter, Kis-Réce. Meggyilkolták. 7. Kovács Imre, Nádudvar. Gabonával megrakott szekérről lebukott, a kerekek ke­resztül mentek rajta. 8. Sípos Balázs, Sotymos. AZ Erdőben agyonlőve találták. 9. Bogdán Sándor, Felső-Józsa. Megful­ladt. 10. Sági Menyhárt. Gic. A rúdba beakadt ló hasba rúgta, ugy, hogy szörnyet balt. 11. Doboz István, Mezőhegyes. A gépszij elkapta ós agyonzúzta. 12. Geletei László, Kökényesd. Orozva fejbe ütötték. 13. Bauer Ferencz, M.-Polány. A gözcséplő­gép agyonzúzta. 14. Sándor József, Pthrügy. Munkaközben a ló agy011 rúgta. Ezek a számok világosan beszélaek és egy­től egyig hangosan hirdetik ennek az emberba­ráti intézménynek szükséges voltát. Világosan látható ezekből a számokból, hogy a segélypénztár rövid fennállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a koldusbottól és számos özvegyet mentett meg a kétségbeeséstől. Ez az emberbaráti működés buzdította bizonynyal arra a főpásztorokat, főx'endeket, nagybirtokosokat, emberbaráti intézeteket, vár­megyéket s községeket, hogy olyan nagy szám­ban csoportosuljanak a segélypénztár alapító tagjai sorába s bizonnyal ez az oka annak is, hogy Felséges királyunk is annyi jóakarattal viseltetik azon intézmény iránt, mely kizárólag a föld népének istápolását és támogatását tűzte ki célul. részint vétel utján, részint a találók ajándéko­zása folytán. A szaporulat legérdekesebb da­rabja egy kettős vércsatornával ellátott disz huszárkard (szablya). A rozsda lepte acélpen­ge megtisztítása utáu tünt ki a kard érdekes vőlta, melynek mindkét oldalán egyforma ve­retben, legfelül egy hadakozó hegyes kuruczsü­veges huszár látliató, alatta a háromliliomos cí­mer, a francia királyi koronával. E képeket diszes keretbe foglalt következő felirat egészíti ki »Regiment de Berchiny. A kard hátán strasz­burgi fegyver kovács neve olvasható. E vére­tekből Darnay a kard történetére vonatkozólag következő megállapodásra jutott. A kard 1707. után következő évek egyikén készülhetett, mi­dőn történeti multunk legdicsőbb szakának Rá­kócz3 r Ferencz s/abadságharczának leveretéss utáu annak legendás hőse Bercsény Miklós gróf, (ki a Darnay múzeumban levő okmányok sze­rint következő cimet viselte: > En Székesy Gróf Bercseny Miklós nemes Uncjli Vármegyének feö Is­pánnya Méltóságos Erdélyi Fejedelem Felső vadászi Rákóczy Ferencz és az Magyar luiza szabadságáért Isten által fegyvert fogott egész hadak Feö Gene­rálisát) hő* fejedelmével együtt megkezdte buj­dosását, mig a francia hadseregben tábornoki rangját niegtartVH, belépett és ott a nevéről elnevezett huszár ezredet megalapította. Ezen ezied eg3'ik főtisztjének, ki valósziuüleg együtt lépett be Bercsényivel, tulajdonát képezhette e kard, és hogy az Magyarországba került, akként indokolható meg, hogy tulajdonosa a pár évi francia katonáskodás után visszatért csa­ládjához hazánkba. Hogy a kard főtiszti kard lehetett, arról a kardtasak aranyozott diszitése is tanúskodik. Heti szaporulat: A heti szaporulat többi darabjainak zöme is a hadtörténelmi emlékek körébe vág. Érdekes Tátika területén lelt 7 szárnyas buzogány (Macsok) uyugoti jellegű altik használtatott a XIV. század végén és XV. század első felében. Egy másik kis diszbuzo­gány, egy XVI-ik századbeli harci fejszével együtt Köveskálláról küldetett be, ugyanonnan került a muzeumba négy kisebb ágyú golyó, me­zeknek egyike kartács, kettő kis csatakigyóhoz való, 4 darab lópatkó a középkorból, egy érde­kes csizmapatkó a régibb középkorból, 1 lakat a XVII-ik századból, egy díszítésül szolgáló nagy dombormii\es bronzkarika és egy fűrész tarajos sarkantyú kiilöuiböző, —Sümeg vidéki — területekről szolgáltatott be. A Daruay muzeum több ezer darabból álló palaco-gyüjtemény-e, a múlt napokban ki­való lontologiai kövületekkel : igen szép mu­realu darabokkal gyarapodott. Említést érdemel ezek közül egy kocsi-kerék nagyságú Amonit, és egy 24 kilogram sulyu, elefánt-agyar alakú bordázott héjú Hippnritt, mely a sümegi mész* rétegben 4—5 ölnyi mélységben fordul elő, de csak legritkább esetekben ép példányban, mert a kőrepesztésnek rendesen áldozatául esik; hosszú évek óta ez az első, a nagy Hippuritok közöl, mely épenkerült felszínre. Érdekes korál kö» ületek egész sorozata, melyek S öl métységben levő greta mészrétegből kutásás alkalmával kerültek fel­színre, melyek között, nagyon sok szabad szem­mel alig megvizsgálható Pektem Ceritiuim fajok az őstenger állat-világainak százféle apró kö­vületei fordultak elő, melyekből közelebbi meg­vizsgálás és meghatározás végett Darnay már előbb egy dobozzal beküldött Lóczy Lajos egyetemi tanárnak, ki ezen sorozatot fel fogja használni legközelebb megjelenő munkájában is. Lapunk zártakor értesültünk, Darnay le­gújabb nagyszámú és igenbecses somlyói őskori leleteiről, melj'ek bővebb leírását jövő számunk­ban adjuk. Darnay muzeum Sümegen. Bercsényi ezred kardj a : A Darnay muzeum e heti szaporulata a szokottnál gazdagabb volt, a hadtörténelmi emlékek egész sorozatához jutott Fürdő élet. A fürdöévad a múlt héttel ismét bekö­szöntött. Az élénk sürgés-forgás a szép balatoni parton, a park tiszta utain, városunk utcáin mind csak azt hirdetik, hogy régi jó ismerőseink, fürdövendégeiuk ismét itt vannak. Ismerősök, hisz majdnem ugyanazon arcok, kikkel egy éve nem egyszer találkozott közönségüuk a park utain. Eljöttek, hogy a mi bájos kis parkunk enyhet adó fái árnyékában s a hullámos Bala­tonunk szőktj vizében üdülést találjanak. És mi meg is vagyunk győződve arról, hogy jól fogják körünkben magukat érezni. Érre biztosítékot is bírunk azokban az in

Next

/
Oldalképek
Tartalom