Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

alapján Zalavármegyében az ezidei termés jul. 30-ával felvehető : " " i! az 1901. K. hol­évben dankint m. • mázsa átlag kg. 'Termés 1900 évb. m. -mázsa külöm­bözet m.- mázsa Buza Rozs Árpa Zab 585 300 485-800 189-300 118-900 832 573 545 j 513 622 522 446-843 214-214 143-t 57 1 —37-222 —38-957 —24-411 -27-857 A rozsnak kivételével, mely ezidén jobban sikerült, minden más gabonanemünél tehát ér­zékeny hiánylat mutatkozik a mult évi termés­sel szemben, mely külömbözet pénzértékben ki­fejezve a vármegye őstermelőire nézve a főbb eabonanemünél körülbelül 730 000 kor. veszte­séget jelent. Jól bemunkált talajokon s olyan vidéke­ken, ahol a pásztás junius és juliusi esők a tengeri fejlődését és esőképződését még uton érték, aránylag jó tengeri termést várhatunk ; vidékenkint azonban látni sok visszamaradott .silány tengerit is. A burgonyának visszamaradt gumóképző­désén a mult hónapban leesett csapadékok még valamit javitottak ; nagy termés ezen cikkben azcnbau már nem várható. Korai burgonyában peronospora mutatkozik, a késeiek levél­zete iide. A len és kender fejlődése sem volt kielé­gítő, mert ezek szára jórészt alacsony maradt. Kerti veteméuj rek, káposztafélék, köles és tatárka az utóbbi esők folytán az eltűrt száraz­ságot helyrepólölni igyekeznek. Cukor és takarmány répák is visszama­radtak fejlődésben ; ezekre kedvező a mostani időjárás mindenütt, hol a nagyszámban föllépett pajor és a levéltetűk a termést előre meg nem ritkitották. A lóhere második, a lucerna második és harmadik kaszálása is csak gyenge eredményt adott ; a magtermésre meghagyott lóheresekben pedig erősen pusztit az apon trifolii ormán} os bogár álcája. Siralmas eredményt látunk a sarjú fejlődése és a legelők állapotánál. A sarjuszéna termés — különösen száraz réteken csak a szokott termés í/ 3—Vs részét fogja szolgáltatni — és ez sem fog jó minő­ségű lenni. Az a tapasztalat, hogy télre való takarmáuy ezidén igen kevés marad, mert a széna és lóheresek illetőleg mesterséges takar­mányok teimése már amúgy is 40°/ 0-al kevesebb ki lehet adni rövid idő alatt. A régi fürdőház szerzetes klastrom volt századokkal ezelőtt. Gyö­nyörű vidéke mindvégig leköti a természeti szépségekben gyönyörködni tudókat. Jó serpen­tin utai a vidék egy-egy nevezetesebb poutjait, elragadó kilátást nyújtó helyeit, teszik hozzáfér­hetőkké, mint a iniiyen : Adolf, Ilona szikla, Szépkilátás-hely, Kávekunyhó, Kőtenger, Ocsofsz­ky, Irma sétány. Szépen fejlődő fiatal fenyvesek kedvenc tartózkodási és séta helye a hölgyek­nek a Kismama pihenővel, Eyyes sziklájáról *>—6 falu látható a szomszéd völgyekben és látni Selmec regényes fekvését. A fürdői élet kedves, nem nagy igényű, inkább polgári családok üdülő helye. A nappa­lok nem túlságos melegek, a déli órákban is ta­lálható árnyas, hűvös sétány elég, az esték pe­dig hűvösek, felöltő nélkül nem tanáosos gyö­nyörködni a hold és csillagfényben ; könnyen meghűlhetünk, ha nyári kabátban hallgatjuk a jövő Blahánéjának, a fürdő primadonnájának áb­rándos énekét, mely lágyan, szerelmesen hangzik le a fenyves tájáról s azt magyarázgatja, kit hagyott ő el egy csendes alföldi poros város­ban ; pedig, ha prózára fordítjuk a dolgot, hogy tagadja s nevet, hozzá az a fényes, beszédes nagy fekete szemej nem értve a tettetés mesterségéhez. Yihnyéről Selmecbányára 8 órai gyönyörű kocsiút vezet. A kálvária hegyet senki el ne mulassza megtekinteni arra jártában, egy maga is megérdemli a fáradságot, ha nem em­lítjük is magát Selmecet, a régi, gazdag, fel­földi városok minden typikus sajátságaival, gyö­nyörű középületeivel, erdészeti, bányászati aka­démiájával, régi várával. BALATONVIDEK eredményt adott a tavalinál — a tarló lóhere és az őszi takarmányok fejlődése is silány és már most sok gazdát aggodalomba ejt. Sok kisgazda eladja marháját most és a kinálat a szarvasmarhában oly sürgős a vidéken, hogy a marha ára cirka 30%-al megszállt. A széna és takarmány ára pedig i<>en magasra felszökött. A folyó év tehát igen sok megpróbálta­tásnak fogja kitenni a gazdát és egyike a leg­mostohább éveknek az utolsó U ét évtized alatt. Egyedül a szőllő állására nincsen ezidáig panasz. Bortermés ismét jó ígérkezik azon he­gyekben, a hol a phyloxera nem pusztit és a szőlők jó karban vannak tartva. Az állategészségügyi viszonyok sem vol­tak kedvezők az elmúlt hónapban. A legutóbbi kimutatás szerint volt várme­gyénk 6 járásának 6 községében lépfene, 2 já­rásának 5 közssgében veszettség, 1 községben rühkór, 3 járás 6 községében sertés orbánc, 10 járásnak 39 községében pedig sertés-vész, mely ezévben igen jelentékeny mérvben terjed és sok áldozatot kíván s a melynek korlátozása céljából az állategészségügyi törvények és ren­delvények legmesszemenőbb alkalmazása és végrehajtása szükségeltetik. Ezen bántalmak el­hurcolása és terjesztésére nézve ínég mindig elégtelenek az intézkedések, a gazdaközönség maga és a községi elöljárók bámulatos indo­lentiát tanúsítanak a betegek elkülönítése, beje­lentése, a dögök fertőtlenítése ós rendszeres elásatása tekintetében. Erre nézve szükségesnek tartanám, ha a járványok korlátozására irányult legszükségesebb intézkedések kivonatilag ismét a gazdaközönség ós a községi elöljárók figyelmeztetésére nézve emlékezetbe hozatnának és ezek kellőleg ellen is őriztetnének. A gabonafélék árviszonyai sem oly ked­vezők, mint ezt Európának nagy szükséglete és az ország gyenge termésétől várhatnók. Tartózkodnak a vevők, hiányzik a vállal­kozási kedv. Ezért az árak stagnálnak. Aránylag legjobban lehet meg szép árpát értékesíteni, a mely cikkre nézve a külföld ez­idén vevőként szeropel. A termésben mutatkozó érzékeny hiányt — tehát magasabb értékesitósi árakkal sem 5 fogjuk helyrepótolni. Grunner Lajos közgazd. elöaaó. (Vége következik.) Fürdőélet. Keszthelyen. Időjárásunk igazán a végletek között mozog. Vagy megsülünk, vagy megfa­gyunk. Ezt a szeszélyes átváltozást kellett át­szenvednünk a mult héten is, mikor is az afri­kai hőség egyszerre auuyira lehűlt, hogy gyen­gébb dongáju felebarátaik sürgősen kezdték előszedni őszi kabátjaikat. A fürdőzési kedv plaue egyszerre zérus alá szökkent,. A dühöngő bóraszerü orkán pedig ugyszólváu jó mindnyá­junkat, szobafogságra szorított s nem csoda ha a park szép utai kongtak az ürességtől. A fecskék is seregesen csoportosulnak, bú­csúzni járnak, jelentvén az ősz közeledtét. E kedves kis vándorok példájára hullámzik, válto­zik a fürdőzök száma. Hiába, vége felé közeleg az évad. A fürdőzök között megindult a nópmoz­galom. Sokan távoztak már el. Jöttek ujak is, de a megfogyatkozott szám mégis csak azt mu­tatja — közeledik szeptember. — B.-Füreden. A fürdővendégek „zárna a leg­utolsó kimutatás szerint 2004. A vendégek di­szes névsorában vannak : Horánszky Nándornó, ország, képv. neje, Wencell Antal kánonok, Maletta olasz tábornok, Odor Géza pénzügy­igazgató, Dessewffy Emil gróf. A Balaton gyöngyéhez címzett kiránduló ós nyaraló helyen a mult vasárnapon tombola ós tűzijátékkal egybekötött sikerült táucmulatságot rendeztek, melyen a bálanyai tisztet Kóltor Eugénia urnő viselte. A tiszta jövedelmet rész­ben a budapesti 48-as honvédek menháza, — részben a balaton-füredi szeretetház javára for­dították­Színészet B.-Fűreden. Vasárnap Blahánó lé­pett fel az »Arany Kakasban*. Mellette jól ját­szottak Pataki, Bérc i (Tóni pincér), Bérczynó (D&chselmeyer Liza), Peterdy (Dachselmeyer), 1901. augusztus 18. Pekhy, Peterdy Etus. C<ütört liön volt Biaháné második fellépte. »Tiiudárlak Magyarhoniján, került sziure. Bognár (Vámházy) Pataki, Péchy kitüuő alakítást mutattak. Ez volt egyúttal a Vígszínház és a nagy-váradi Szigligeti sziiház művészeiből álló társaság utolsó előadása. Siófokon. A siófoki unalmas fiirdőszezont nagy mertékben élénkíti Halasy Béla színigaz­gató jóhirnevü társulatával. Na.pout.-t telt, házak előtt játszik s a legújabb darabok precíz előadá­sával a siófoki színpártoló közönség tetszését teljes mért.ókflen kiérdemelte. Ujabban Szirmay Imrét a népszínház művészét, bírta rá a vendég­szereplésre, a ki a »Lili«-ben ós «Kis szöke­vény.-ben zajos tapsokat aratott. Augusztus 11 én 6-tól fel 10-ig igen sike­rült »Bohém ünnypély. tartatott Fenyvessy dr. veszprémmegyei főispán védnökségével. A. sze­réplők közt legtöbb tapsot kaptak : Szirmay Imre (Coquelin : A cilinder ino ológ) továbbá Nikó Lina Lili paródiájával, Bendíner »List Es Curjával. s Tótisz E'za hegedű művésznő. Na­gyon tetszett még Halasyné Serfőzy Etel, a ki a >Görög rabszolgádból folytonos taps mellett adott elő énekszámokat. A fürdőző fiatalság műkedvelői előadást is rendezett,. »A köuy vtárnok« került ez alkalomra szinre, melyben a műkedvelők meglepő összjáté­kot mutattak be. Utzj'esek voltak ; Blockner J uő, Ney Pista, Honig Samu, Erlicli G. Mátyás. A leány szereplők gyengébbek voltak s a játék hibáit, majdnem csak nekik leh t, felróni. Leg­jobban tetszést arattak Klein Mariska és Stern Sárika. aá — . — A Meszes-Györkön tartózkodó fürdővendé­gek e hó 11 -én versenyekkel egybekötött tánc­mulatságot rendeztek az Erzsébet, kertben. A versenyek a kővetkező sorrendben folytak le: 1. 30 méter síkfutás kis leányoknak. 2. 40 méter síkfutás kis fiuknak. 3. 50 méter sík­futás vegyeseu. 4. 60 méter síkfutás kisasszo­nyoknak. 6. síkfutás téusurakunk. 6. síkfutás legényeknek. 7. Kolbász ugrás. 8. Köcsög verés. 9. Léggömb eresztés. 10 Kötél húzás. 11. Labda­rúgás. Este vacsora cigányzene ós tűzijáték mellett. A kedélyes táncmulatság, melyben részt veitek nemcsak a fiatalok, hanem az öregek is, a reggeli órákig tartott. A versenyeket Szaffka Manó gimnáziumi,- és Maurer Rezső polg. isk. tanárok rendezték. Az estélyen jelen voltak családostul : Fügh Dénes ny. honvéd huszár Őrnagy, Minké Béla igazgató, Szavet.hy Béla gimnáziumi tanár, Scheibert, Autónia zenetanárnő, Beoácki Manó, Bofinájer István mérnök, Gaal Károly iparisk. t.anár, Tóth Antal törvényszéki bíró, Madarász Lászlóné, Váguer Józsefué, Nierzuik Janka és Erzsi kisasszonyok, Bucsy Mihály, Bucsy Kristóf aradmegyei tauit.ók, Bucsy József tanító, Viola Emil fővárosi hiva­talnok, Sterk Vilmosné és a györki lakósokból számosan. Darnay muzeum Sümegen. Zrínyi Miklós lőportartója. A Darnay mu­zeum ereklyegy üjteményének kétségtelenül leg­kiválóbb darabja Zrínyi Miklós a költő, csáktor­nyai fegyvertárából származó gyönyörű löpr­tartó, mely valóságos remeke a XVI. század gyöngj 7ház mozaik művészetének. A lőportartó 1550 — 60 táján készült, készítője Augsburg vala­mely legkitűnőbb művésze lehetett. A lőportartó diófából való, aranyozott ezüst verettel, nem haroi, hanem vadászati célra szolgált, erre mutat a lőportartó előlapja, mely diszes elefáutcsont kerettel van körülvéve. A belső mező főterét, gyöngyházbetétben virágtartó váza, foglalja el, melyben stylizák növénylevelek láthatók ; alatta elefántcsont keretben ül a XVI. század vadá­szainak kedvence, a sólyom madár, ettől jobbra egy-egy szarvasbika, alatta egy-egy nyul. A löportartó összeszögelésónél két, egymással szem­ben álló kopó szintén gyöngyház betétben lát­ható. Ezuk közötti tért elfoglalják a művészi tudással elhelyezett gyöngyház ékítmények ós a háttérül szolgáló növény indák hajlásait utánzó finom rnüvü, elefántcsont betétek. A hátlapját 3 emberi alak körül elhelyezett ékítmények ural­ják. Felül egy vizi tündér, alnl kétfelől Pfaun szarvakkal ellátott alakja látható, A vizi tündér felett virágváza ós mellette két, gyütnö'csfa ág

Next

/
Oldalképek
Tartalom