Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

BALATON VIDÉK U»01. november 24. A trónbeszédnek a reformra vonat­kozó passzusa is erre a helyes felfogásra enged következtetni. Ez a passzus ugyanis a tokozott állami felügyeletet az auto­nomia csorbítatlan fentartásával han­goztatja. Az uj törvény csak akkor fog gaz­dasági és politikai szempontból beválni, ha a megyebizottságot meghagyja ősi jussában. A ki le akarja rombolni a ma­gyar szabadságnak ezt az ősrégi, biztos s még mindig erőteljes bástj'áját, az a pusztitás munkájára vállalkozik s az or­szág, közönség, e munkában meg fogja akadályozni. A Kath. Legényegylet felolvasásai. Az őszi és téli időszak, az egyesü leti tevé­kenység évadja. Ekkor fejthetik ki egyesületeink legteljesebben erőiket, és munkásságukat — a társadalom javára. Igen a társadaloméra, inert, ez az a tágmező, melyen minden egyes hivatása magaslatán álló egyesület megtalálja a maga munkakörét. Egyik az irgalmasság cselekedeteinek gya­korlásában, a jót.ékouyságban, a szegények istá­polásábau, a másik a vallásosság, hit buzgóság ós htzafias érzés megőrzésében, ébrentartásában és ivjiesztésében, ismét mások a tudományok népszerűsít,ésébéu, az ismeretek terjesztésében s igy a nemzeti közművelődés előmozdításában fejthet ki hasznos tevékenységet. Valóban egyes nemzetek nagy haladásának és magas műveltsé­gének titka abban kereshető, mert ott a tudo­mányok szeretete és müvelése, továbbá az is­meretek kedvelése álr.alános nemzetikincset ké­peznek. Nem egyes osztályok tulajdona ós kivált­sága ez, hanem a közé. Minthogy a tudományos és szakismeretek s a közművelődés a nemzet minél szélesebb ré­tegeiben való terjesztése nagy fontosságú nemzet i érdeket, képez, a 'iagy és művelt nemzetek gon­doskodtak oly eszközök és módokról, mely ek se­gélyével e nagyfontosságú kérdés eredményesen jnego'dható. Ez" H célt, szolgálják Angliában pl. az ugy­iiuVH/.eit. lUulversity Extensim< (szabad egye­tem). Hírneves tudósok, egyetemi ós középisko­lai tanárok, szakemberek tart.auak nyilvános fel­öl vasások at, szabad előadásokat. Ugy auezt a célt szolgálják másutt az úgynevezett szabad Lyce­umok. E tekintetben nálunk is üdvös mozgalom mutatkozik ez utóbbi években. Alig néhány év alatt több száz társadalmi egyesület, keletkezett, a hortobágyi pásztortüzeket, törüljétek el a ma­lomkerék zakatolását, némítsátok el a pásztor­furulya „epedő" nótáját, a nyáj méla kolompját — s megölték az Alföld költészetét ! A ihettek a Balaton hullámaira zakatoló gőzhajót, köthettek utána irombábbnál irombább vontatóhajót, nem illenek azok bele a kék Ba­laton magyar világába, magyar levegőjébe. Es a zalai szőlőhegyek fehérfalu pincéi előtt nem sistereg a garda, keszeg, csuka, süllő, fo­gas sem rostélyon, sem nyárson. Vidám, magyar halászlegények dévajkodása, nótás jókedve oda vau, talán örökre. Evezők locsogása, halászlegények nótázása nem hallatszik oda fel a hegytetőre, hanem a helyett éles tülkölés rezegteti meg a levegőt, jelezve, hogy a ..Társaság" halászata kezdődik, mert a nagyvárosiak halra éheznek. . . De ebből is elég ! . Némuljon el minden panasz, minden keserv ! Éu Istenem ! de hogyan is némulhatna ! Letekintek a keszthelyi Bala­tonpartra. Szemem egy düledező, elhagyatott lialaszkunyhóra esik. Odább nézek. A rét'io- vá­gott árokban bödönhajót látok a kunyhó előtt; odább még egyet . , . kettőt . , . hármat . . . melyek mind megannyi fáklyavivöi a művelődés terjesztésének. Ezek között, szép és nemes munkát, fejtenek ki a Kath. Legényegyesűletek. A társadalom egy nagy osztálya, az iparosság ifjúságának gondo­zásában, további képzésében találják legfőbb fel­adatukat. Valóságos otthon, családi tűzhely ez az iparos ifjúra nézve. Az iparos ifjúság testi és lelki javainak munkálása ; vallásosság, munkás­ság, szorgalom ós takarékosság erényeinek islá­polása által az ifjú iparos jövőjét, boldogulását vannak hivatva előmozdítani a kath. Legény­egyesületek. E végből egyszersmind alkalmas eszközökről is gondoskodnak tagjaik számára. Az iparos ifjak sziv és lélek képzését, nemesíté­sét alkalmas felolvasások, szabad előadások által moditják elő. Szakismereteik gyarapodását a szakoktatások, szakkönyek alkalmazásával segítik elő. Nagyfontosságú tényező e tekintetben az iparos ifjúsági munkakiállitás ! Melyben számot adnak ipaii ügyességük, haladásuk s képzettségük­ről a nagy nyilvánosságnak is. Mily örömmel szemléltük 8 mult nyárou iparos tanulóink munkakiállitását ! Ha egy ta­nuló az ő nagyon is korlátozott tanulóéveiben oly eredményt képes felmutatni, minőt ott netu egy esetben meglepődve szemlélt az érdeklődő, minő haladásról adhat ma számot egy-egy tö­rekvő segéd, ha csak szabad idejének egy kis részét, fordítana is ily nemes foglalkozásra. Minő nemes verseny fejlődnék ki ez által ? Mozgás az élet. Munkásság, szorgalom és | kitartás kall eliez is és még egy kis jóakarat, mind az iparos ifjú, mind a munkaadó részéről. A külföldi ipar és a nagy gyár-ipar óriási versenyében H kis-ipuros csak a fokozatos hala­dás, a kitartó szakképzettség s önművelődés és ön­képzés utján állhat, meg. Ennek pedig egyik leghatalmasabb előmoz­dítója az iparos ifjúsági munkakiállitás. Hadd lássuk, ki menynyit haladt, mióta a 'auulózub­bouyf. levetette magáról. Ki menynyit fejlődött ? Kitől mit várhat a jövő, a társadalam ós a haza? Ki hogyan hasz­nálta fel az időt H műhelyben, az egyletben, melynek tagja volt ? Nem az iskolának, hanem az éleinek tanulunk ! Mennyi életképességet,, menyni ügyességet, kitartást és munkásság Dt szerzett a segéj-ólet viruló i.apjaiban. Csupán csak a jelené, t, 'agy a jövőért is dolgozott? Csak magának, csak a mindennapi kenyérért, dolgozol t-e, \agy pedig nehéz foglalatosságai közben a hazai ipar dicsőségére is gondolt ? A kath. legényegylet egyik legszebb fel­adatai közé sorozta mindenkor iparos ifjú tag­jainak szakszerű művelését, ezért nem egy he­lyen rendezett már ily ifjúsági munkakiállitást. Hogy többet ne említsek a budapesti kath. Le­gényegylet muukakiállitásánál. A mely iránta leg­magasabb és legszélesebb körökben is a legme­Nyilván a feltámadást várják szegények. Hej, pedig de soká tHrr, rájuk nézve a nagy­péntek ! De végre ók nem éreznek. Ott elfek­hetnek mozdulatlanul, mig majd az idő foga rést nem vág oldalaikon s azután a békauépség üt bennük nyugalmas tanyát. De hát a gazdájuk ? Szegény, talán vala­hol Szlavóniában erdőt irt, vagy Amerikában talicskát tol valamelyik milliomos gyárában ? Es ez bár mese volna, de nem mese ! Nagyon idején is volt már a balatoni ha­lászat ősi szokásainak összegyűjtése. Hermán Ottó magyar lelke mintha csak megérezte volna a jövendőt, a szomorú, a költészetpusztitó jö­vendőt. Akkor még virágzott az ősi magyar halá­szat, ma már a jó halászok siránkozva beszél­nek a letűnt szép időkről ós fájdalmasan szem­lélik a hullámzó Balaton tetejét, mely őket munkásokká és magyarokká ringatta, mi pedig velük siratjuk e szép, e bájos tó költészetét, melyet a tengerek miuden Ínycsiklandó halainak átpláutálása sem ad vissza többé soha ! legebb érdeklődés nyilvánult akkoriban. Buda­pest fővárosunknak nem egy nagyiparosa ily al­kalmakkor alapította meg szerencséjét s vetette meg jöveudő boldogságának ágyát. Ezt az eszmét most. csak felvetettük. Mint a kath. legény let munkásságának egyik tényezőit. Mert kath. legényegyletünk egyéb irányú, hasznos ós eredményes munkásságának fennállása óta miuden alkalommal jelét, adta. Családi otthona volt tagjainak. Társadalmi működése, mint felolvasásai, előadásaival arról győzött meg eddig is mindenkit., hogy a tudo­mányok népszótüsitése, valamint, a szükséges ós hasznos ismeretek terjesztése által a nemzeti köz­művelődés ügyécek teoz hasznos szolgálatot. Kath. Legény egy létünk e tekintetben az angol Uuiversity Exteusim, vagy szabad Lyceu.u he­lyét pótolta városuukban. Hogy ezen egyesületnek törekvése céltuda­tos ós kitartó, arról meggyőznek benuünket, az egyesület ez idei őszi felolvasásai, A Kath. Legényegylet, a mult évekhez ha­sonlóan ezidén is nov. 11-töl minden hétfőn este tart. felolvasást. A fölolvasást rendesen ének és szavalatok keretében tartja. Igy nov. 11-óu fél 9 órakor Lakatos Vince dr. főgiiun. tauár tartott magas színvonalú és nagyórdekü felolvasást olaszországi útjáról. A felolvasás előtt az egyleti dalarda Peór Lso fő­gimn. tanár vezetése alatt elénekelte a Hyin­nust. Majd Varga Boldizsár szavalta el nagy ha­tással Mindszenti Gedeon »Szeutek unokáihoz* cimü költeményét. Az egyesület második felolvasó estélye nov. 18-án, mult hótfőu volt. Az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöl­tötte az egylet nagytermét ezúttal is. Miutáu a dalárda Peór Leo fögim. tanár vezetése mellett »Régi uóta« c. népdalt, eléne­kelte, Halász Gizella k. a. szavalta el, mély ha­tást keltve Coppée »Fclyondár« cimü reuiek köl­teményét,. Ezután Nagy Margit b. a. tartotta meg felolvasását a >DaU-ról. Remek vonásokban fejtegette a dal keletkezését, fejlődését, sziv ós letek nemesítő hatását. Nagy Margit k. a. kitűnő felolvasásával valójaval magával ragadta a közönséget. A műsor utolsó darabját ismét szavalat képezi e. Karakai György, a kath. legényegylet ez ifjú s törekvő tagja színűm nagy hatással sza­valta Patyi István »A dtófalevei és a kereszti cimü költeményét. Karakai szavalatában, mind az érzelmek fesLeseben, mind a hangszínezés s az előadás közvetlensegével oly ügy ességet árult el, mely egy középiskolát végzett ifjúnak is díszére válnék. Ezzel ez a magas sziuvonaiu estély befe­jezést nyert. A jövő hétfőn uov. 25 éu Illés Ignác dr., ezredorvos fog a kath. legényegyletben felolva­sást tartani a •Közegészségről, különösen az iparosság élettanáról.« E felolvasás iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik minden körben. Máriatelep és a zalai Balaton mellék borai. / Az áldásos munka mindenütt megtermi a maga gyümölcsét.'A Balaton somogyi partján, az úgynevezett Mária-telepen nyolc év előtt, még a birka sem talált jó legelőt. Ma ott dúsan termő szőlőtáblák terülnek el. A Mária-telep az idén 7000 Ilinél több bort termett. A teTep alig tesz ki 300 kat. holdat. Igy miuden hold szőlőre körülbelül 300 forint jövödelem esik. Azelőtt, mig szőlővel nem volt beültetve e terület egy hold földért 60 frtot sem adtak. Most maga a tevmés is öt annyit ér. Pedig még uem mondható legjobbnak. Az őszi esőzés is nagyon sok kárt lett. Meg a szőlő gondozásban is nagyon sok még a kívánni való. Egyes gaz­dák a trágyázást egészen elhauyagolták, mások nagyon hiányosan teljesítik. Széchenyi Imre gróf, kormánybiztos ezért elrendelte, hogy a telepesek tartoznak bizonyos Csinos szobadíszek papírból képekre és luszterokra, valamint remek kiállítású lámpaernyők rendkívüli nagy választékban kaphatók Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom