Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

1901. november 10. BALATON VIDÉK hol értelmes kereskedő és iparos osztály van : ott nem mondhat csődöt a vállalkozás, mely épen ez osztályok társadalmi együvé forradásán, a közművelődés emelésén fáradozik. Fog akadni bizonyára, ki részint a tudomány és irodalom népszerűsítésére, részint a szakismeretek általánositására. részint a vallás vigaszának s a hazaszeretet tüzének terjesztésére, részint a társadalmi fonákságok humoros-tréfás ostorozására vállalkozik. S ha mindannyian apostoli munkálkodásban, emberbaráti szeretetben, magyar műveltségben összeforrunk : — bizonyára örömkönyüket fog birni a nemzeti géniusz ! C. c. István Vilmos dr. püspök. ő Felsége Széchenyi Miklós dr. pápai prelátus, jaaki apátot, esztergomi kanonokot, a bécsi Pazmaneum igazgatóját győri püspöknek, Váro^sy Gyula pápai prelátus kalocsai kanonokot a budapesti központi seminarium igazgatóját fejérvári püspöknek, István Vilmos dr. fölszentelt püspököt, szombathelyi káptalani helynököt pedig szombathelyi püspöknek nevezte ki. Bennünket a szombathelyi püspök érdekel legközelebb. Mert István Vilmos dr. őméltósága megyénk szülöttje. Amiért szivünk mélyéből üdvözöljük öt az apostoli dicsőség és tisztelet trónján: a püspöki széken, annyival inkább, mert erre a magas méltóságra nem a rang, nem az előkelő születési előn}

r, hanem a valódi érdem emelte, melyet áldásos papi munkálkodásával szerzett. Szegény iparos szülők gyermeke. A maga szellemi erejével és szorgalmával jutott a fényes és fenséges állásra, melyen a szombathelyi egyházmegye minden papja és katholikus világi embere örömmel, sőt lelkesedéssel látja. Zala-Egerszeg. az ő születéshelye, a szombathelyi egyházmegye területere esik. Igy abban az egyházmegj'ében született, melynek megyés püspöke lett. Abban végezte iskoláit; abban nevelkedett föl; abban folyt le eddigi papi működése. Ismeri jól a papsága. Két püspök életében oroszlán részt vett az egyházmegye kormányzatában. nem bürokratikus módon, hanem szeretettel, s igazsággal. Ismerik az egyházmegye hivei. S ez ismeret csak előnyére van. Mert ennek a talaján virágzott föl az a tisztelet, melynek nyomába jár az a nagy őröm és lelkesedés, mely hineveztetése miatt az egész egyházmegyében uralkodik. Mi is ismerjük személyesen Szombathelynek uj püspökét kispap korától kezdve. Tudjuk, minő odaadó szeretettel csüngött és gondoskodott korán özvegységre jutott anyjáról ós árva testvéreiről. Volt alkalmunk meggyőződni emberbaráti szeretetéről s áldásos papi működéséről. Azért a hizelgést nem ismerő igazsággal mondjuk róla : hogy a szombathelyi egyházmegye uj főpásztorában jó szivü, nemes lelkű, sok oldaluan képzett s híveinek boldogságáért aggódó atyát nyert. Az uj Főpásztornak azt kívánjuk, hogy azt a nagy hatalmat, melyet az egyház isteni alapitója adott az apostoli utódoknak, sokáig gyakorolja híveinek boldogságára s az isteni kegyelem kincseit rag}

Togtassa a maga fényében és erejében a magyar egyház dicsőségére. István Vilmos dr. 1849. junius 22-én született Zalaegerszegen, a kies Zalamegyébeu, mely már ol}' sok kiváló férfiút adott e hazának. Gondos és buzgó szülői hamar felismerték gyermekük jeles tehetségeit és azért nem kíméltek áldozatot, csakhogy fiuknak tudományos kiképeztetését biztosítsák. Elemi iskoláit szülő városábau. középiskoláit Szombathelyen végezte, kitűnő eredménnyel. A szombathelyi papnevelő intézetben a VII. gimnáziális osztályra boldogult Szabó Imre püspök által felvétetvén, a kitűnő eredménynyel kiállott érettségi vizsga után a theologiui tanulmányok elvégzése céljából Bécsbe a Pázmáneumba küldte a jeles tehetségű fiatalembert. Miután hittudományi tanulmányait befejezte, visszajött Szombathelyre, hol 1874. augusztus 12-én Szabó püspök által pappá szenteltetett. Mint uj áldozár Kőszegre került segédlelkésznek, hol ugy principálisának, miut a híveknek legnagyobb megelégedésére működött az Ur szőlőjében, csekély szabadidejét pedig arra használta fel, hogy készüljön a szigorlatokra. A következő évben püspöke oldala mellé hivta udvari káplánnak és levéltárosnak, majd egy év múlva pedig sz.eutszéki jegyzőnek nevezte ki, 1879-ben egyúttal megbízta az erkölcsés lelkipásztorkodástan tanításával a szombathelyi szemináriumban. Ezt az állást, melyben alkalma volt fényes tehetségeit, nagy tudomágát észie, hogy egy ismeretlen érzelem szorongatja szivét, és ugy vonzza valami alioz a le-.nyhoz. Olyan különösen tudott Adriennre nézni, hogy ez lesütötte a szemét. Félt, hogy minden szavával megsérti az eszményinek ismert leányt. Egész testében reszketett, ha arra gondolt, hogy ez a leány nem lehet az övé. Némelykor elbeszélgettek mindenféléről, többek között a szerelemről és a költészetről. • Szerelem és költészet !« jegyezte meg Sándor »e kettő az, mit a közvélemény tévesen fog fel. Porba sülyeszti az emberiségnek eme égi ajándékát. Én nem ugy fogom fel, miut némelyek. hogy a szerelmet és költészetet a külső mázban ragyogtatják, vagy mutatják, hogy átértik.* Adrienn bámulva nézett Sándor lelkesült arcára és oly pillantással, melytől a gyönyör megremegtette, igy válaszolt : »0n ugy látszik nem mindennapi lélek és fel tudja fogni ennek a két égi szikráuak szoros kapcsát. Talán költeményeket is ir ?« • Oh igen ! M.dőu egyik, vagy másik érzelem hevesen megszáll, vagy a világgyuiölete fölébred bennem, akkor a múzsa az, mely vigasztal. Költeményekbe öntöm érzelmeimet !« .Hozzon nekem is egy költeményt el ! Tudja mit ? ! írjon ma este egyet ! Kíváncsi vagyok, miről fog irni. Ugy-e megteszi?. »Ha kiváuja, szívesen / De ne várjon tőlem szépet !« Mily szívesen maradt, volua még továbbra is, de nem lehetett, első a kötelesség. Este, midőn a csillagok bevilágították ötödik emeleti szobácskáját., oda ült az ablakhoz és irt azta, a mit csillagok diktáltak szivének. Egy rövid költeménybe leirta, hogy szereti. Mielőtt egy rózsaszínű levélpapírra lemásolta volna még egyszer meggondolta, hogy nem lesz-e merészség töle ilyen lányhoz, neki szegény egyetemi hallgatónak, szerelmet valló levelet irni ? ! Ejh ! mit törődött most ő azzal, hogy mi való és mi nem. Mielőtt borítékba zárta volna, egyszer átolvasta a költeményt. Mikor lezárta, nézte, hogy mint fénylenek azok a szép csillagok, melyek egyedül arra vannak hivatva, hogy ragyogjanak. Hét az ember miért él ? Mi az eszményi cél ? Bizonyára az, hogj' szeresseu és szerettessen ! Sándor szeretett, de vájjon viszont szeretik-e; vagy ő is csalódik, mint. annyian, kik szintén remény nélkül szerettek ? ! Másuap elküldte a levelet Adriennek. Maga nem ment el az nap. Talán épen most olvassa szerelmi vallomását, ! Vájjon milyen választ, kap holnap ? (Vége köv.) 3 nyát teljes mértékben érvénvro juttatni, 1888-ig tartotta meg. Időközben, 1881-ben hittudorrá avattatott a bécsi egyetemen ; 1883-ban Szabó Imre utódja: Hidasy Kornél püspök, szentszéki ülnökké, zsinati vizsgálóvá és püspöki titkárrá léptette elő, 1386-ban pedig a középiskolai hittanárokat képesítő vizsgáló-bizottság és az egyházmegyebeli tanitók kivételes nyugdíjaztatásánál a véleményező vegyes-bizottság tagja lett. Erdemeinek elismeréseül, melyeket az egyházmegye kormányzása és a fiatal papság nevelése körül szerzett, püspöke felterjesztésére a királ}' 1888-ban a vasvár-szombathelyi székeskáptalan tiszteletbeli, 1891-ben valóságos kanonokjává, 1892-ben pedig a szent Péterről nevezett nagy váradhegyi címzetes préposttá nevezte ki. Mint kanonok, a kőszegi Kelcz-Adelffyféle árvaház főgondnoka volt, egészen megyés püspökké történt kmeveztetéséig és az intézet az ő főgondnoksága alatt a virágzás magas fokára emelkedett és oly hírnévre tett szert, hogy az ország minden részéről szívesen keresik fel az árvaházat. 1893—1896-ig káptalani dékán volt s mint ilyen valóságos gazdasági szaktanulmányokat folytatott, hogy a káptalan birtokait minél jövedelmezőbbekké tegye. Ez sikerült is neki ugy, hogy a káptalannak gazdaságait valódi mintagazdaságokká fejlesztette. Mikor Hidasy püspök már folyton betegeskedett, ugy, hogy püspöki funkcióit csak nagy megerőltetéssel, vagy egyátaláu nem teljesíthette, volt kedves udvari papját, ki bizalmát, mint kanonok is teljes mértékben birta, István Vilmos dr.-t, segédpüspök gyanánt kérte maga mellé Ö Szentségétől, ki e kérést teljesítve, István dr. kanonokot az 1898. november 28-án tartott pápai titkos konzisztoriumban püspökké prokonízálta a domitiopolis-i püspöki cimre. A segédpüspököt 1899. január 15-én, Jézns szentséges nevének ünnepén szentelte püspökké bold. Hidasy püspök, a. bold. Steiner Fülöp dr székesfejérvári megyés püspök és Kutrovácz Ernő győri segédpüspök közreműködésével a püspökvári kápolnában. Azóta mint, segédpüspök ő végezte az egyházmegyében a püspöki ténykedéseket igazán apostoli buzgósággal, példás áhítattal, ugy a hiveknek, mint a papságuak lelki épülésére. Akárhányszor egészségét is kockára tette, csakhogy kötelmeit pontosan teljesíthesse. Midőn Hidassy püspököt 1900. október 11-én az Ur magához szólította, a székeskáptalan István Vilmos drt. választotta meg káptalani helyilöknek és e minőségben bölcs körültekintéssel, finom tapintattal, de amellett erős kézzel kormányozta az egyházmegyét. Ily előzmények után szinte természetes, hogy a legfelsőbb figyelem reá irányult és hogy ő Felsége őt, a papi ós hazafiúi erényekben gazdag főpapot nevezte ki Hidasy utódjává. Esküdtszéki tárgyalás Kanizsán. Első nap Nov. 4. Az 1901. évi november havi esküdtszéki tárgyalások sorozatát november 4-én Molnár János nagy-radai fiatal kanászbojtár bűnügye nyitotta meg. Elvetemült legény ez a Molnár, ki egykori gazdájának, Sipos József alsó-rajki számadó kanásznak feleségét, szül. Dómiukó Annát elcsábította és két évi benső viszony után ráunva, előre jól megfontolva, legnagyobb kegyetlenséggel megölte. A tárgyalás részletei a következők : Elnök: Tóth László kir. törv. elnök, előadó Kiss István dr., szavazó : Neusiedler Antal dr. kir. törv. bírák, jegyző : Szenes Jenő törv. aljegyző. A vádhatóságot Orosdy Lajos dr. kir. ügyész, a védelmet Rosenberg Mór dr. ügyvéd képviselik. Esküdtek : Jerfy Antal, Lányi Pál, Graner Blankenberg Vilmos, Szokoli János, Geleta István, Szerdahelyi Jenő (Keszthely), Gogl Lajos, Scheri Richárd, Kenyeres István (Keszthely), Hirschler Ödön, Kiiser Lajos rendes ; Kómives Izidor, Sohavel Lajos pótesküdtek. Az esküdtszék megalakulása után felöl vassák a vadlevelet, maid a vádlott kihallgatása következik. Elnök : Mielőtt tárgyalásba kezdenénk, tekintettel az ügy némileg kényes voltára, indítványozom, hogy a nők és gyermekek kizara.a-