Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

2. BALATON VIDÉK 1901. julius 28. zetes-vértanunk lelkében is, már akkor, amikor béke idején, az oltár mellől apostoli lelkese­déssel hintegette a hivők szivébe a hazaszere­tet szikráit; és kigyúlt különösen akkor, mi­kor a szabadság vészfelhői szent földünk fölé nyomulván, erről az emlékoszloppal jelölt helyről hirdette a hazaszeretet szent lángolá­sának gyújtó igéit, hogy : »aki a bazát sze­reti, Istent szereti ; aki elárulja a hazát, azt megveri az Isten.' A szabadság Ist.enéuek szent tüze ragadta a béke, a szeretet e fölkent apostolát a csaták vérmezejére is, hogy ott a haza szabadságáért kivont kardját a világsza­badság isteni vértanujának szent emlékjelével a kereszttel megszentelve, — baljában a ke­reszttel, jobbjában a karddal — a nemzet ama nagy vérkeresztségén is tanúságot te­gyen arról, hogy a szabadságért vivott, küzdelemben Isten lelke vau a nemzet fegyverével. Es azután mikor a osodás korszak hősi küzdelmének történeti nagy jelenetei bevég­ződtek és Világosnál a sötét kárpit legördült; mikor a szabadságért oroszlánként, küzdött, nemzet elbukásával az eposzi csodákkal teli szabadságkű :delem nagy nemzet-tragédiává alakulván, már csak a szerepelt uagy hősök elhullása, a zsaruoki hatalom bakóinak vérlá­zító munkája következett : vájjon a kardjától megfosztott lánglelkü szerzetes homlokáról le birta-e törülni a szabadság Istenének csókját a zsarnoki hatalom ? Nem ! Megölhette ; de az Isteucsók, a haza- és szabadságszeretet lángja, ott ragyogott utolsó leheletéig fönséges hom­lokán. Amikor halálos Ítéletét, felolvasták előtte, a megbénított oroszlán nyugalmával állott bírái előtt és azt mondta : »Szivesen megha­lok szeretett hazámért. Bár én lennék az utolsó áldozat! Es amikor a bitófához vitték, a világsza­badság isteni vértanujának szent jelvényét érintvén ajkaival, akkor is fönséges nyuga­lommal tett tanúságot a szabadság Istene csókjának szentséges erejéről, letörülhetetlensé­géről, mert ajkain utolján is a haza szent neve csendült meg. • Éljen és élni fog a haza !« Ezekkel az igékkel zárult be e szerzetes-vértanú hősi éle) e. így bocsájtolta vissza szabadságért lán­goló lelkét, a szabadság Istenéhez. Jóslata betelt. A haza él. Es most félszázad multával a uagy idők nagy embereinek, a szabadság hős vértanúinak szent nyomait kegyelettel keresik föl s kegye­lettel őrzik a megváltozott uj idők szabadság­apostolai, szabadságküzdői: a nemzőt tauitói, akik nem a vérmezőn, hanem a béke uagy kulturális küzdelmeiben, nem vérök, hanem muuka-verejiékök hullásával t,»sznek taunságot hazaszeretetükről.'— Elzarándokoltak e szer­zetes-vértanú emlékoszlopához is, hogy lete­gyék reá a kegyeletes megemlékezés szerény koszorúját. Es amikor Zalavármegye tanítósága ne­vében e koszorút a nagy szerzetes vértanú emlékoszlopára leteszem : az ő dicső szellemét követve, itt, Isten szabad ege alatt drága ha­zánknak vértauuk vérével szentelt földjén, a hazaszeretet uagy szentegyházában, azért imád­kozom a nemzetőrző Istenhez : lehelje a sza­badságszeretet leglángolóbb csókját a szellem­szabadság békés küzdőinek, az uj nemzedéke­ket nevelő magyar tanítóságnak homlokára és szivébe, hogy annak isteni ihletésétől dicső szabadságharcunk örök eszméinek — az egyen­lőségnek, testvériségnek és szabadságnak — nemzetegységesitő, nemzetfenntartó igazaért leikök olthatatlan tüzével, szent önfeláldozás­sal küzdve töltsék be magasztos hivatásukat ! Meit, akkor nemcsak élni, hanem virulni, és uagygyá, és hatalmassá fog lenni a magyar Ammeu ! Szalay Sándor hazafias szellemű gyönyörű beszédet viharos éljenzés kisérte, mely után a tanítóság a Szózatot énekelte. Ugyanekkor az emlékoszlop körül gyüle­kezettek lefényképeztettek. A mindvégig érdekes és magas színvo­nalon mozgó gyűlést Szalay Sándor elnök ha­zafias szellemtől áthatott elnöki megnyitójával készítette elő. Szép szavakkal ecsetelvén azt a nagy és meleg érdeklődést, mely a tanügy ér­dekében a sajtó részéről történik. Visszapillan­tást vetve a tanítás működésére a múltban s arra a nagy munkára, mely a jelenben történik a nemzeti népoktatás fellendülése érdekében. Végül a legmelegebb szavakkal üdvözli a kir. tanfelügyelőt, Perlak város elöljáróságát, a vendégeket s a megjelent kartársakat s az ülést megnyitja. Euzsicska Kálmán dr. kir. tanfelügyelő köszöni a vármegye tanítóságának személye iránt tanúsított szeretetét s visszapillantást vetve Perlak város kulturális állapotára, szivből lélekből üdvözli a tanítókat. A mult ülés jköuyve felolvasottnak tekin­tetett, miután az amúgy is minden kör részére megküldetett. Felolvastatott gróf Jtmkovich László dr. főispán üdvözlő levele. A vármegye tanítósága lelkes óljenzéssel fogadja üdvözlő sorait. Az évi jelentést, a melyhez többen szól­tak hozzá, Poredus Antal tn ntestületi főjegyző olvassa fel. Végül a közgyűlés az elnöki jelen­tést tudomásul veszi. Nagy Ferencz draskoveci tagtárs igen ér­dekes és tanulságos felolvasást tartott „A házi és iskolai nevelés napjainkban" cimü paedago­giai tételről Felolvasását a közgyűlés lelkes éljenzéssel jutalmazta. Farkas Vilma felolvasta Hajgató Sándor­nak „Az állatvédelemről' 1 cimü értekezését, a mely mindvégig lekötötte a közgyűlés figyel­mét s élénk tanulságot vetett arra, hogy a vármegye tanítósága már negyed századdal ezelőtt foglalkozott e dologgal, a midőn a ma­gas kormány csak most kezd az állatok védel­méről intézkedni. Igen tanulságos volt Kaán Irma tagtárs­nőnek „A növényvédelemről" tartott felolvasása, a melyért a közgyűlés felolvasónőnck jkönyvi köszönetet is szavazott. Banekovics János „A testi fenyíték az is­kolában" szóló tételről tartott felolvasást, a mel}' tárgyánál fogva igen élénk eszmecserére* adott alkalmat a tagoknak. Felolvasó munkáját lelkesen megéljenezték. Végül Körmendy Pálnak „A szeretet és bot" cimü humoros és tanulságos tételét olvasta fel. A közgyűlés Körmeudynek ezen derék kis értekezését élénk éljenzéssel fogadta. Az ,.Eötvös-aIap"-nak a tanító árvák ér­dekében szóló felhívását a közgyűlés a választ­mányhoz s egyúttal a járáskörökhöz küldeni határozta — elintézés végett. Kaán Innának a pénztárvizsgálatra vonat­kozó jelentése tudomásul vétetett s pénztáros­nak a felmentvén}' megadatott, ezúttal jegyző­könyvi köszönet szavaztatott fáradságos mun­kálkodásáért. Kir. tanfelügyelő indítványára a közgyűlés elhatározza, hogy Margitai József csáktornyai képezdei igazgatót és családját azon örvendetes és lélekemelő családi eseményből kifolyólag, miszerint a családban arany, ezüst és uj me­nyegző történt s mind három esetben a magyar kultura szolgálataban állók ünnepeltek : átirati­lag fogja üdvözölni. A közgyűlésen jelen volt Margitai József képezdei igazgató — e nem várt meleg rokon­szenvért a leghálásabb köszönetét fejezi ki a közgyűlésnek és kéri a Mindenhatót, hog}' le­gyen áldása a tanítók működésén és érjék el ők is ezen boldog időt. Pecek Gyula tüske szeutgyörgyi h. ales­peres és plébános indítványozza, hogy kerestes­sék meg a minisztérium a vándortanítók mie­lőbbi kiküldetésére. Az indítvány elfogadtatott. A jövő közgyűlés helyéül Z.-Szt.-Gróthot jelölték ki. A főjegyző számára a további közgyűlés határozatáig 40 kor. tiszteletdíj szavaztatott meg. Mencsey K. indítványára a közgyűlés el­határozza, hogy a Tanítók Házában letett ala­pítvány a vármegye egy jeles fiának nevéről neveztetnék el s most már egy tanitó fiu a T. H.-ban elhelyezést uyerjen. Ugyancsak Mencsey índitvánvára elhatá­roztatott, hogy az elaggott tanítók ügyében megkeresi a magas minisztériumot, hogy ezek számára is biztos otthon létesíttessék a Tanítók Házában. Végül Euzsicska dr. tanfelügyelő indítvá­nyára Wlassics dr. kultuszminiszter ur ő mél­tóságához a következő üdvözlő sürgöny kül­detett : „A Zalavármegyei Altalános Tanítótestület mai perlaki évi gyűlése alkalmából Gasparics emlékének hódolva, kegyelettel emlékezett meg Excellentiádról, ki az elsó koszorút helyezte a hős vértanú emlékkövére. A Gondviselés ugy akarta, hogy az egész nemzet szellemi fejlődé­sének békés utjain is Nagyméltóságod legyen első, legyen vezér és apostol. Fogadja mély hó­dolatunk és ragaszkodásunk kifejezését azon hó kiváusággal, hogy a jó Isten Excellentiádat Muraköz népoktatásügyének felvirágoztatására soká és boldogul éltesse. Szalay Sándor elnök. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő." Szalay elnök végül meleg köszönetet mondva Perlak város elöljáróságának ós nemes szivü közönségének a szíves fogadtatásért és vendégszeretetéért, a közgyűlést befejezettnek nyilvánítja. Közgyűlés után a vármegye tanítósága a megjelent vendégekkel egyetemben lefényké­peztette magát. A közgyűlést, mely az elnök éltetésével végződött, délután 1 órakor fényes társasebéd követte a nagyvendéglőben, a melyen ugy a vármegye tanítóinak nagy száma, mint Perlak város értelmisége ís részt vett. Az ebédet lel­kes és hazafias felköszöntök fűszerezték s utánna a legszebb ós legkedvesebb emlékekkel a vármeg3'e tauitói Perlak város nemes szivü s lelkes közönségétől bucsut vettek. Egy jelenvolt. Zölavápuiegye közgazdasági állapota. A lefolyt junius hóban uralkodott időjárás — a hónap első felében — ismét száraz meleg volt, mely időjárás a május havi szokatlan hő­ség és szárazság által előidézett aggodalmakat csak növelte. A csapadék után vágyó teuyésze­tet csak a mult hó közepe felé — majdnem az utolsó órában — érte vármegyénk legnagyobb részében, kiadós eső. A hónap második felében észlelt kedvezőbb időjárás igen előnyösen befo­lyásolta ugyan a tenyészetet, de még sem volt képes a termés eredményt mennyiségileg és nagyjában megváltoztatni. Szeles viharokou kivül kisebb mérvű jégeső is észleltetett a Csáktornyái járásban, de ezeu jégeső csak kevés károkat okozott, kiterjedése pedig szük területre szorult. Jelentékenyebb jég­eső volt juu. 24-én Sormás és B osehely község határában 400 kh. területen y g— 2/ 3 részben meg­semmisítvén a terményeket. Ezen kivül voltak a hónap vége felé ködök is. A májusi és juuiusi meleg napok folytán korábban érett az őszi gabona vármegyénk te­rületén ; — eauek folytán az aratás is a szokott időnél pár nappal előbb kezdődött, mely mun­kálat azóta kedvező idő áltál befolyásolva megye­szert.e szaporán halad. A gaboua érésekor gyakorta beállítani szo­kott, tartós forróság következtében más eszten­dőkben észlelt, besülés, vagy hőütés ezidén gabo­náinkat kevésbé érintette, ugy, hogy további kedvező aratási és takarítási időt feltételezve, az idén sem lesz az ősziekben rosz minőségű ga­bonánk. Ezt abból következtetjük, mert a gabonák ritkább állása folytán a szemképződós arányo­sabb ; dült, gabonánk nem igen van j a rozsda további fejlődése a száraz időben megakadt és a hőüt.és meg jobbára megkímélte gabouáinkat. A mult évi gabonaterméssel összehasonlítva, mennyiségileg azonban hátramaradunk ezidén. Az egyes terményeknél a jun. hó 30-áu eszkö­zölt becslések szerint a következő különbözetet látjuk : Búzában, az idén elvettetett 92 649 kat. hold területen átlag 613 kg. termést felvéve, 566-220 mmázsa termésünk lesz. mely a mult évi 621'622 mmázsa terméssel összehasonlítva hozzávetőleg 56.000 mmázsa deficitet jelent. Rozsban jobb termésünk lesz, mint a mult évben. A vármegyében ezidén elvetett 84'547 k. holdnyi területen 575 kg. átlagot felvéve hol­dankint, összesen 486 432 mmázsa magtermés leend, mely mult évi terméssel szemben 40.000 q. többletet ád. Árpában valamivel silányabb termésünk lesz mint tavaly. A tavasziak kései vetése és i fejlődése — a májusi uagy szárazság miatt ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom