Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-14 / 28. szám
2. BALATON VIDÉK 1901. julius 28. zetes-vértanunk lelkében is, már akkor, amikor béke idején, az oltár mellől apostoli lelkesedéssel hintegette a hivők szivébe a hazaszeretet szikráit; és kigyúlt különösen akkor, mikor a szabadság vészfelhői szent földünk fölé nyomulván, erről az emlékoszloppal jelölt helyről hirdette a hazaszeretet szent lángolásának gyújtó igéit, hogy : »aki a bazát szereti, Istent szereti ; aki elárulja a hazát, azt megveri az Isten.' A szabadság Ist.enéuek szent tüze ragadta a béke, a szeretet e fölkent apostolát a csaták vérmezejére is, hogy ott a haza szabadságáért kivont kardját a világszabadság isteni vértanujának szent emlékjelével a kereszttel megszentelve, — baljában a kereszttel, jobbjában a karddal — a nemzet ama nagy vérkeresztségén is tanúságot tegyen arról, hogy a szabadságért vivott, küzdelemben Isten lelke vau a nemzet fegyverével. Es azután mikor a osodás korszak hősi küzdelmének történeti nagy jelenetei bevégződtek és Világosnál a sötét kárpit legördült; mikor a szabadságért oroszlánként, küzdött, nemzet elbukásával az eposzi csodákkal teli szabadságkű :delem nagy nemzet-tragédiává alakulván, már csak a szerepelt uagy hősök elhullása, a zsaruoki hatalom bakóinak vérlázító munkája következett : vájjon a kardjától megfosztott lánglelkü szerzetes homlokáról le birta-e törülni a szabadság Istenének csókját a zsarnoki hatalom ? Nem ! Megölhette ; de az Isteucsók, a haza- és szabadságszeretet lángja, ott ragyogott utolsó leheletéig fönséges homlokán. Amikor halálos Ítéletét, felolvasták előtte, a megbénított oroszlán nyugalmával állott bírái előtt és azt mondta : »Szivesen meghalok szeretett hazámért. Bár én lennék az utolsó áldozat! Es amikor a bitófához vitték, a világszabadság isteni vértanujának szent jelvényét érintvén ajkaival, akkor is fönséges nyugalommal tett tanúságot a szabadság Istene csókjának szentséges erejéről, letörülhetetlenségéről, mert ajkain utolján is a haza szent neve csendült meg. • Éljen és élni fog a haza !« Ezekkel az igékkel zárult be e szerzetes-vértanú hősi éle) e. így bocsájtolta vissza szabadságért lángoló lelkét, a szabadság Istenéhez. Jóslata betelt. A haza él. Es most félszázad multával a uagy idők nagy embereinek, a szabadság hős vértanúinak szent nyomait kegyelettel keresik föl s kegyelettel őrzik a megváltozott uj idők szabadságapostolai, szabadságküzdői: a nemzőt tauitói, akik nem a vérmezőn, hanem a béke uagy kulturális küzdelmeiben, nem vérök, hanem muuka-verejiékök hullásával t,»sznek taunságot hazaszeretetükről.'— Elzarándokoltak e szerzetes-vértanú emlékoszlopához is, hogy letegyék reá a kegyeletes megemlékezés szerény koszorúját. Es amikor Zalavármegye tanítósága nevében e koszorút a nagy szerzetes vértanú emlékoszlopára leteszem : az ő dicső szellemét követve, itt, Isten szabad ege alatt drága hazánknak vértauuk vérével szentelt földjén, a hazaszeretet uagy szentegyházában, azért imádkozom a nemzetőrző Istenhez : lehelje a szabadságszeretet leglángolóbb csókját a szellemszabadság békés küzdőinek, az uj nemzedékeket nevelő magyar tanítóságnak homlokára és szivébe, hogy annak isteni ihletésétől dicső szabadságharcunk örök eszméinek — az egyenlőségnek, testvériségnek és szabadságnak — nemzetegységesitő, nemzetfenntartó igazaért leikök olthatatlan tüzével, szent önfeláldozással küzdve töltsék be magasztos hivatásukat ! Meit, akkor nemcsak élni, hanem virulni, és uagygyá, és hatalmassá fog lenni a magyar Ammeu ! Szalay Sándor hazafias szellemű gyönyörű beszédet viharos éljenzés kisérte, mely után a tanítóság a Szózatot énekelte. Ugyanekkor az emlékoszlop körül gyülekezettek lefényképeztettek. A mindvégig érdekes és magas színvonalon mozgó gyűlést Szalay Sándor elnök hazafias szellemtől áthatott elnöki megnyitójával készítette elő. Szép szavakkal ecsetelvén azt a nagy és meleg érdeklődést, mely a tanügy érdekében a sajtó részéről történik. Visszapillantást vetve a tanítás működésére a múltban s arra a nagy munkára, mely a jelenben történik a nemzeti népoktatás fellendülése érdekében. Végül a legmelegebb szavakkal üdvözli a kir. tanfelügyelőt, Perlak város elöljáróságát, a vendégeket s a megjelent kartársakat s az ülést megnyitja. Euzsicska Kálmán dr. kir. tanfelügyelő köszöni a vármegye tanítóságának személye iránt tanúsított szeretetét s visszapillantást vetve Perlak város kulturális állapotára, szivből lélekből üdvözli a tanítókat. A mult ülés jköuyve felolvasottnak tekintetett, miután az amúgy is minden kör részére megküldetett. Felolvastatott gróf Jtmkovich László dr. főispán üdvözlő levele. A vármegye tanítósága lelkes óljenzéssel fogadja üdvözlő sorait. Az évi jelentést, a melyhez többen szóltak hozzá, Poredus Antal tn ntestületi főjegyző olvassa fel. Végül a közgyűlés az elnöki jelentést tudomásul veszi. Nagy Ferencz draskoveci tagtárs igen érdekes és tanulságos felolvasást tartott „A házi és iskolai nevelés napjainkban" cimü paedagogiai tételről Felolvasását a közgyűlés lelkes éljenzéssel jutalmazta. Farkas Vilma felolvasta Hajgató Sándornak „Az állatvédelemről' 1 cimü értekezését, a mely mindvégig lekötötte a közgyűlés figyelmét s élénk tanulságot vetett arra, hogy a vármegye tanítósága már negyed századdal ezelőtt foglalkozott e dologgal, a midőn a magas kormány csak most kezd az állatok védelméről intézkedni. Igen tanulságos volt Kaán Irma tagtársnőnek „A növényvédelemről" tartott felolvasása, a melyért a közgyűlés felolvasónőnck jkönyvi köszönetet is szavazott. Banekovics János „A testi fenyíték az iskolában" szóló tételről tartott felolvasást, a mel}' tárgyánál fogva igen élénk eszmecserére* adott alkalmat a tagoknak. Felolvasó munkáját lelkesen megéljenezték. Végül Körmendy Pálnak „A szeretet és bot" cimü humoros és tanulságos tételét olvasta fel. A közgyűlés Körmeudynek ezen derék kis értekezését élénk éljenzéssel fogadta. Az ,.Eötvös-aIap"-nak a tanító árvák érdekében szóló felhívását a közgyűlés a választmányhoz s egyúttal a járáskörökhöz küldeni határozta — elintézés végett. Kaán Innának a pénztárvizsgálatra vonatkozó jelentése tudomásul vétetett s pénztárosnak a felmentvén}' megadatott, ezúttal jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott fáradságos munkálkodásáért. Kir. tanfelügyelő indítványára a közgyűlés elhatározza, hogy Margitai József csáktornyai képezdei igazgatót és családját azon örvendetes és lélekemelő családi eseményből kifolyólag, miszerint a családban arany, ezüst és uj menyegző történt s mind három esetben a magyar kultura szolgálataban állók ünnepeltek : átiratilag fogja üdvözölni. A közgyűlésen jelen volt Margitai József képezdei igazgató — e nem várt meleg rokonszenvért a leghálásabb köszönetét fejezi ki a közgyűlésnek és kéri a Mindenhatót, hog}' legyen áldása a tanítók működésén és érjék el ők is ezen boldog időt. Pecek Gyula tüske szeutgyörgyi h. alesperes és plébános indítványozza, hogy kerestessék meg a minisztérium a vándortanítók mielőbbi kiküldetésére. Az indítvány elfogadtatott. A jövő közgyűlés helyéül Z.-Szt.-Gróthot jelölték ki. A főjegyző számára a további közgyűlés határozatáig 40 kor. tiszteletdíj szavaztatott meg. Mencsey K. indítványára a közgyűlés elhatározza, hogy a Tanítók Házában letett alapítvány a vármegye egy jeles fiának nevéről neveztetnék el s most már egy tanitó fiu a T. H.-ban elhelyezést uyerjen. Ugyancsak Mencsey índitvánvára elhatároztatott, hogy az elaggott tanítók ügyében megkeresi a magas minisztériumot, hogy ezek számára is biztos otthon létesíttessék a Tanítók Házában. Végül Euzsicska dr. tanfelügyelő indítványára Wlassics dr. kultuszminiszter ur ő méltóságához a következő üdvözlő sürgöny küldetett : „A Zalavármegyei Altalános Tanítótestület mai perlaki évi gyűlése alkalmából Gasparics emlékének hódolva, kegyelettel emlékezett meg Excellentiádról, ki az elsó koszorút helyezte a hős vértanú emlékkövére. A Gondviselés ugy akarta, hogy az egész nemzet szellemi fejlődésének békés utjain is Nagyméltóságod legyen első, legyen vezér és apostol. Fogadja mély hódolatunk és ragaszkodásunk kifejezését azon hó kiváusággal, hogy a jó Isten Excellentiádat Muraköz népoktatásügyének felvirágoztatására soká és boldogul éltesse. Szalay Sándor elnök. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő." Szalay elnök végül meleg köszönetet mondva Perlak város elöljáróságának ós nemes szivü közönségének a szíves fogadtatásért és vendégszeretetéért, a közgyűlést befejezettnek nyilvánítja. Közgyűlés után a vármegye tanítósága a megjelent vendégekkel egyetemben lefényképeztette magát. A közgyűlést, mely az elnök éltetésével végződött, délután 1 órakor fényes társasebéd követte a nagyvendéglőben, a melyen ugy a vármegye tanítóinak nagy száma, mint Perlak város értelmisége ís részt vett. Az ebédet lelkes és hazafias felköszöntök fűszerezték s utánna a legszebb ós legkedvesebb emlékekkel a vármeg3'e tauitói Perlak város nemes szivü s lelkes közönségétől bucsut vettek. Egy jelenvolt. Zölavápuiegye közgazdasági állapota. A lefolyt junius hóban uralkodott időjárás — a hónap első felében — ismét száraz meleg volt, mely időjárás a május havi szokatlan hőség és szárazság által előidézett aggodalmakat csak növelte. A csapadék után vágyó teuyészetet csak a mult hó közepe felé — majdnem az utolsó órában — érte vármegyénk legnagyobb részében, kiadós eső. A hónap második felében észlelt kedvezőbb időjárás igen előnyösen befolyásolta ugyan a tenyészetet, de még sem volt képes a termés eredményt mennyiségileg és nagyjában megváltoztatni. Szeles viharokou kivül kisebb mérvű jégeső is észleltetett a Csáktornyái járásban, de ezeu jégeső csak kevés károkat okozott, kiterjedése pedig szük területre szorult. Jelentékenyebb jégeső volt juu. 24-én Sormás és B osehely község határában 400 kh. területen y g— 2/ 3 részben megsemmisítvén a terményeket. Ezen kivül voltak a hónap vége felé ködök is. A májusi és juuiusi meleg napok folytán korábban érett az őszi gabona vármegyénk területén ; — eauek folytán az aratás is a szokott időnél pár nappal előbb kezdődött, mely munkálat azóta kedvező idő áltál befolyásolva megyeszert.e szaporán halad. A gaboua érésekor gyakorta beállítani szokott, tartós forróság következtében más esztendőkben észlelt, besülés, vagy hőütés ezidén gabonáinkat kevésbé érintette, ugy, hogy további kedvező aratási és takarítási időt feltételezve, az idén sem lesz az ősziekben rosz minőségű gabonánk. Ezt abból következtetjük, mert a gabonák ritkább állása folytán a szemképződós arányosabb ; dült, gabonánk nem igen van j a rozsda további fejlődése a száraz időben megakadt és a hőüt.és meg jobbára megkímélte gabouáinkat. A mult évi gabonaterméssel összehasonlítva, mennyiségileg azonban hátramaradunk ezidén. Az egyes terményeknél a jun. hó 30-áu eszközölt becslések szerint a következő különbözetet látjuk : Búzában, az idén elvettetett 92 649 kat. hold területen átlag 613 kg. termést felvéve, 566-220 mmázsa termésünk lesz. mely a mult évi 621'622 mmázsa terméssel összehasonlítva hozzávetőleg 56.000 mmázsa deficitet jelent. Rozsban jobb termésünk lesz, mint a mult évben. A vármegyében ezidén elvetett 84'547 k. holdnyi területen 575 kg. átlagot felvéve holdankint, összesen 486 432 mmázsa magtermés leend, mely mult évi terméssel szemben 40.000 q. többletet ád. Árpában valamivel silányabb termésünk lesz mint tavaly. A tavasziak kései vetése és i fejlődése — a májusi uagy szárazság miatt ez