Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

BALATONVIDEK 1901. szeptember 15. A vármegyei számvevőség által 1902. évre összeállított törvényhatósági költségvetést u közgyűlés 363592 kor. 48 fill. szükségéttel, 337784 kor. 09 fill. fedezettel, vagyis 25808 kor. 39 fill. hiánynyal elfogadja a mutatkozó 25808 kor. 39 fill. hiányt illetőleg pedig felkéli a belügyminisztériumot, hogy azt államkincstár terhére át, illetve azt az 1902. évi országos költségvetésbe felvenni méltóztassék ; mert a vármegye közönsége megfelelt az 1883. évi XV t. c. §-ában előirt azon kötelezettségének, hogy jövedelmeit a közigazgatási költségek fedezésére fordítsa s igy méltán helyezkedik a hivatkozott törvény 1. §-ában lefektetett azon törvényes alapra, mely szerint a vármegyék annyiban, amennyiben közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaikat e célra felhasználható saját jövedelmeik mellett fedezni nem képesek, állami javadalmazásban részesitendők. De nemcsak törvényes, hanem méltányos is vármegye közönségének ez a kérelme, mert egyrészről a költségvetésben felvett összes kiadások az állami közigazgatás közvetítésével állami célok és feladatok megvalósításával járó teendők ellátására szükségesek, másrészről pedig a vármegye közönsége máris 18

9/io-ed százalékos megyei pótadóval levén megterhelve, a mai súlyos közgazdasági viszonyok közt, egyáltalán nem képes arra, hogy adóit emelje. A balatoni hajózás érdekében a vármegye közönsége és a nevezett társulat kötendő szerződési pontokat a közgyűlés beható tárgyalás alá vévén, a végleges szerződés megkötésére a vármegye alispánját és a tiszti főügyészt felhatalmazza. Nagy-Kanizsa rend. tan. város képviselőtestületének azt a határozatát, melylyet a városházi palota és bérház javítási ós átalakítási munkálatokat, az ez érdemben megtartott árlejtési eredményhez képest a legelőnyösebb ajánlatot tevő Sallér Lajos építőmesternek 146

0/,) árleengedés mellett kiadja — a közgyűlés jóváhagyta. Tikk József volt vármegyei őrmesternek a nyugdij választmány azon határozata elleni felebbezését, melylyel nyugdij igényjogosultsága iránti kérelmével elutasittatott — a közgyűlés visszautasította. Csalló Imre utkaparó részére 60, Andor Ferenc részére pedig 39 kor. 12 fillér segélj't szavazott meg. Meszes-Györök községnek azt a kérelmét, hogy a részére kikötő építésére engedélyezett 400 korona segély egy csónak beszerzésére is engedélyeztessék, illetőleg átengedtessék, a közgyűlés nem teljesitette. A gelsei jegyzői ügyvitel megvizsgálására kiküldött s időközben elhalt Zathureczky Zsigmond helyett ifj. Hátzky Kálmán küldetett ki. Zala-Szántő községnek a községi szülésznői fizetés tárgyában hozott határozata, Hajba Mihály ós társai felebbezése folytán felülvizsgáltatván indokainál fogva helybenhagyatott. Alsó-Dombom község képviselőtestületének azon határozatát, melyben Feletár Istváu volt birót egybehangzó és jogerős határozat ellenére 100 frt 35 kr. számadási téritmény megfizetése alól felmentette, megsemmisítette. A utfentartási alap terhére rendszeresített alszámvevő és egy irnok fizetés emelésére 300 koronát a közgyűlés folyósít. Szniodiss Viktor aisó-lendvai főszolgabírónak a közgyűlés nyolc heti szabadságot engedélyezett ós tudomásul vette a vármegye alispánjának azon jelentését, hogy egészségük helyreállítása céljából Málits Józsefnek uyolo heti, Th assy László főszolgabírónak hat heti, Marton László főpónztárnoknak 6 heti, Székely Emil tb. főszolgabírónak 7 heti, Blaha Sándor dr. szolgabírónak hat heti, Hutter Ferenc kiadónak és Czukelter Béla Írnoknak 30—30 napi szabadságot. engedélyezett,. Fángler Béla árvaszéki jegyzőnek pedig véd kötelezettsége teljesithetése céljából folyó évi december hó végéig szabadság engedélyeztetik s nyolc heti kiképeztetése idejére fizetésének teljes élvezetében meghagyatik. (Vége köv.) Yajkiviteli központ Zalamegyében. Az a széles körben megindított mozgalom, melyet a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület, a megyénk területén létesítendő vajkiviteli központ és a vele kapcsolatosan létesítendő szövetkezeli alapokra fektetett, tejszín állomások érdekében megindított, a siker szép reményeivel kecsegtet. Aki a folyó hó 9 én ez ügyben a Gazdasági Egyesület által tartott értekezleten, Egerszegen jelen volt, örömmel tapasztalhatta, hogy a Gazdasági Egyesület által ez ügyben megindított mozgalom fontosságát megéltette és belátja nem csík a megye közönsége, de különösen a kisgazdák is, kik az értekezleten oly nagy számban jflentek meg, hogy a Gazd. Egy. helyiségei majdnem szűknek bizonyullak. Mint a Gazdasági Egyesület vezet öjóge előre is jelezte, az értekezleten Sierbau János orsz. tejgazdasági felügyelő is részt vett, kit a felolvasás megtartására — mivel a Gazd. Eg3'esület elnöke ós alelnöke fontos elfoglaltságok miatt meg nem jelenhettek — Farkas egy. tag, földbirtokos kórt fel és az értekezletet szép beszéd kíséretében — melyben kiemelte az ügy különös nagy fontosságát megyénkre nézve — megnyitotta. Sierban bevezető beszédében utalt az általános n3'Omasztó viszonyokra és ebből kifolyólag meggyőző erővel bizonyította be annak szükségességét, hogy az eddigi gazdálkodási rendszerrel fel kell hagynunk és a mai világban kevés jövedelmeket hozó gabona gazdálkodással netuosak a nagy, de különösen a kis birtokosnak, kinek az ingadozó gabona termések és a folyton rosszabbodó gabonaárak nem képesek többé a nyugodt megélhetést biztosítani, szakítani kell. Reá mulatott ennek kapcsán arra a körülményre, hogy mig mi a kevés hasznot hajtó gabona termeléssel foglalkoztunk és a nyugoti államoknak csak gabona és liszt szükségletet iparkodtunk fedezni, addig azok a mezőgazdaság jövedelmező ágát karolták fel ós ezek között különösen kifejlesztették a tejgazdaságot, mintolyant, mely kis utánnózésse! a legszebb jövedelmet biztosítja a vele foglalkozó gazdának. Bizony elszomorító körülmény az, hogy mig hazánkban mintegy IVa millió frt értékű vajat hoznak be külföldről, eltekintve az egyéves tejtermékektől, addig a kis maroknyi Dánia 60 millió frt értéket, szállít, ki a külföldre. De még elszomorítóbb az a körülmény, hogy Magyarországban jóformán az értékesítés hiányában elpocsékolt, t,ej mennyiség 100 millió literre tehető. Mily értéket, képviselne ez a mennyiség akkor, ha csak 3 krjával értókesülketue ez az értékesítés biái^ábau elkallódott tej. Ha megnézzük az 1897-ben készített statisztika adatait, látjuk hogy megyénkben 9555 drb 3 éves, 9818 drb 4 éves, 62405 drb 4 éven felüli tehén vau. Ha ezt szembe állítjuk azoknak a megyéknek tehénállományával, melyekben már yajkiviteli központok és tejszövetkezetek létesültek, fogjuk csak igazán belátni ezeknek a szövetkezeteknek fontosságát megyénkben és bátran állithatjuk, hogy ez alapját fogja képezni kisgazdáink vagyouosodásának. Es eltekiutve a direkt haszontól, mely a tej értékesítésével beáll, igen nagy fontosságot kell tulajdonítanunk annak a kiszámít hatatlan előnynek, mely a tejtermékek értékesítésével okvetlenül bekövetkezik, hogy emelkedése a takarmány termelés és a jobb takarmán3 ozás folytán szaporodik a trágya és evvel kapcsolatosan javul a talaj. Ha bet.ekintüuk egy kisgazda udvarába és érdeklődünk az ott talált tehén tejének értékesítése iránt, azt fogjuk 100 eset közül 99-ben tapasztalni, hogy a felesleget nem képes sehogy semórtékesiteni s bár takarmánya volna bőven, csak azért nem tart elegendő szarvasmarhát, mert termékének piacot nem találván, az állattartás hasznát nem látja be. Mind ez meg fog változni, ha a szövetkezetek behálózzák még a megyénket. Hogy egy ilyen szövetkezet megalakuljon egy községben, 3Ö0 tehén elegendő, ha ez sincs, összeáll 3—4 község ós a központon felállít egy szövetkezetet; egy ilyen szövetkezet összes kiadása a megalakuláskor 600—700, a nagyobbaké 1000—1400 korona, mely összeget nem kell azonban egyszerre megfizetni, hanem a havonkiut befolyó jövedelemből a haszon arányában lehet törleszteni, ugy, hogy észre sem veszi a szövetkezet, midőn ezen befektetett tőke teljesen törlesztödik. A megalakuláskor minden tag a bejelentett tehene után befizet 1—2 koronát, azután megválasztja az igazgatóságot ós egy Ügyes embert, kit a tejkezeléssel biz meg, ezen egyént az állam költségén az állami vajmester betanítja a tej kezelésére. Helyiségül egy kis szobácska elegendő, melyet, a tisztaság céljából kicemeuiiroztatuak. Ezek után megkötik a szerződést a vajtermelési központtal oly módon és ez uagyon fontos, hogy nem kötelezik magukat egy bizonyos mennyiség szállítására, hanem csak arra, hogy ami tej a tagok birtokában van, aat beszállítják. A vajkiviteli központot felállíthatják maguk a szövetkezetek, vagy pedig szerződnek egy vállalkozóval ennek fel*llitása végett. Ez a vállalkozó 10 évre kötelezi magát, bogy a szövetkezetek összes tejszínét, egyelőre meghatározott árban meg'eszi, pl. zsírtartalom után 180 fillérjével kgként. Ezen az alapon egy liter 3-8°/

0 vaj-zsirt tartalmazó tejről lefölözött tejszín 8'3 fillérért értékesül, mely után még a lefölözött tej fennmarad a gazdának saját használatára. A vajkiviteli központok szoros ellenőrzése alatt állanak ugy az állam, minc az egyes szövetkezetek részéről. Az oda beérkező tejszint az állam által ott tartott vajmester vizsgálja meg zsírtartalomra, melynek arányában lesznek a szövetkezetek a beküldött tejszínekért, befizetveEgy ily vajtermelési központ felállítása 50,000 frtba kerül, tehát elképzelhető, hogy az a vállalkozó, ki ennyi pénzt befektet ebbe a vállalatba, mielőtt az felállítaná, biztosítva óhajtja látni a neki földolgozásra szánt tejszín mennyiséget is. Szükséges tehát, hogy ezen központ létesülhessen, első sorban a szövetkezeteknek rnegalakului, azaz ezen kívánságukat legalább egyenlőre a zalavármegyei gazdasági egyesülettel közölni, mely egyesület titkársága utján minden felvilágosítást szívesen megad, esetleg a megalakuláshoz egy szakértő közeget kiküld, ki niindenbeu megadja a kívánt felvilágosításokat. Körülbelül ez volt, a mit Sierban János orsz tejgazdasági felügyelő beszédében elmondott, melynek befejezésével a földinivelési miniszter ur őnagymóltósága nevében kijelentette, hogy a földtuivelési minisztérium erkölcsileg a legmeszszebb menő támogatását biztosítja ezen mozgalom érdekében. Adja az Isten, hogy az elszórt mag termő talajra találjon és megyénk ezen intézmény révén is viruljon ós gazdagodjon. Közgazdasági állapotok Zalavármegyében az 1901. évi aug. havában. A lefolyt aug. hó első kétharmadában — a hónapban jelentkezett kisebb csapadékoktól eltekiutve — ismét száraz idő uralkodott, mely csak a hónap vége felé beállt esőzések, hűvös napok által lett félbeszakítva. Mig a száraz idő alatt a cséplési munkálatok jobb részt be lettek fejezve — kivéve a nagyobb uradalmakat — addig a régen várt esős idő a már nagyon is kiszáradt talajnak az őszi vetések alá való előkészítését jóval előmozdította és némi reményt nyújtott arra nézve, hogy a kései zöldtakarmányok ismét felfrissülnek. .Jelentékeny elemi károk, u, m. jégesők az elmúlt hóban vármegyénk területén nem fordultak elő. Volt azonban néhány tüzeset. Az aratási silány eredményekről már a mult havi jelentésünkben beszámolván' a még beszedendő termények állása a következőképpen alakul : A tengeri a szárazságtól — különösen annak korábbi fajtáiban — szenvedett, mely szárazság ezen korábbi fajták beérósét siettette ; a későbbi fajták felfrissültek és jobb talajokon jó szemkópződést mutatnak. A korai fajták kezdenek már érni ; tűrhető károkat okozott ezidén a kukorica-moly és az üszök. A korai burgonyák indái a száraz időben korán elszáradtak, ennél fogva ezek gyengébb termést is adnak ; kiszedésük folyamatban van. A kései fajták levélzete felfrissült ugyan, de ezek is csak ' közepes termést fognak eredményezni. A kerti vetemények csak ott állanak kielégítően, a hol a nyár folyamán némi nedvességet kaptak. A babtermés eredménye kielógitő; a káposztafélék későn fejlődnek és különféleképpen mutatkoznak vidékenkint. A magköles fejlődése a szárazság miatt szintén visszamaradt — csak a mostani esők után