Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

BALATONVIDEK 1901. szeptember 15. A vármegyei számvevőség által 1902. évre összeállított törvényhatósági költségvetést u köz­gyűlés 363592 kor. 48 fill. szükségéttel, 337784 kor. 09 fill. fedezettel, vagyis 25808 kor. 39 fill. hiánynyal elfogadja a mutatkozó 25808 kor. 39 fill. hiányt illetőleg pedig felkéli a belügymi­nisztériumot, hogy azt államkincstár terhére át, illetve azt az 1902. évi országos költségvetésbe felvenni méltóztassék ; mert a vármegye közön­sége megfelelt az 1883. évi XV t. c. §-ában előirt azon kötelezettségének, hogy jövedelmeit a köz­igazgatási költségek fedezésére fordítsa s igy méltán helyezkedik a hivatkozott törvény 1. §-ában lefektetett azon törvényes alapra, mely szerint a vármegyék annyiban, amennyiben köz­igazgatási, árva és gyámhatósági kiadásaikat e célra felhasználható saját jövedelmeik mel­lett fedezni nem képesek, állami javadalmazás­ban részesitendők. De nemcsak törvényes, hanem méltányos is vármegye közönségének ez a kérelme, mert egyrészről a költségvetésben felvett összes kiadá­sok az állami közigazgatás közvetítésével állami célok és feladatok megvalósításával járó teen­dők ellátására szükségesek, másrészről pedig a vármegye közönsége máris 18 9/io-ed százalékos megyei pótadóval levén megterhelve, a mai sú­lyos közgazdasági viszonyok közt, egyáltalán nem képes arra, hogy adóit emelje. A balatoni hajózás érdekében a vármegye közönsége és a nevezett társulat kötendő szer­ződési pontokat a közgyűlés beható tárgyalás alá vévén, a végleges szerződés megkötésére a vármegye alispánját és a tiszti főügyészt felha­talmazza. Nagy-Kanizsa rend. tan. város képviselő­testületének azt a határozatát, melylyet a vá­rosházi palota és bérház javítási ós átalakítási munkálatokat, az ez érdemben megtartott ár­lejtési eredményhez képest a legelőnyösebb aján­latot tevő Sallér Lajos építőmesternek 146 0/,) árleengedés mellett kiadja — a közgyűlés jóvá­hagyta. Tikk József volt vármegyei őrmesternek a nyugdij választmány azon határozata elleni fe­lebbezését, melylyel nyugdij igényjogosultsága iránti kérelmével elutasittatott — a közgyűlés visszautasította. Csalló Imre utkaparó részére 60, Andor Ferenc részére pedig 39 kor. 12 fillér segélj't szavazott meg. Meszes-Györök községnek azt a kérelmét, hogy a részére kikötő építésére engedélyezett 400 korona segély egy csónak beszerzésére is engedélyeztessék, illetőleg átengedtessék, a köz­gyűlés nem teljesitette. A gelsei jegyzői ügyvitel megvizsgálására kiküldött s időközben elhalt Zathureczky Zsig­mond helyett ifj. Hátzky Kálmán küldetett ki. Zala-Szántő községnek a községi szülész­női fizetés tárgyában hozott határozata, Hajba Mihály ós társai felebbezése folytán felülvizs­gáltatván indokainál fogva helybenhagyatott. Alsó-Dombom község képviselőtestületének azon határozatát, melyben Feletár Istváu volt birót egybehangzó és jogerős határozat ellenére 100 frt 35 kr. számadási téritmény megfizetése alól felmentette, megsemmisítette. A utfentartási alap terhére rendszeresített alszámvevő és egy irnok fizetés emelésére 300 koronát a közgyűlés folyósít. Szniodiss Viktor aisó-lendvai főszolgabíró­nak a közgyűlés nyolc heti szabadságot engedé­lyezett ós tudomásul vette a vármegye alispán­jának azon jelentését, hogy egészségük helyre­állítása céljából Málits Józsefnek uyolo heti, Th assy László főszolgabírónak hat heti, Marton László főpónztárnoknak 6 heti, Székely Emil tb. főszolgabírónak 7 heti, Blaha Sándor dr. szolga­bírónak hat heti, Hutter Ferenc kiadónak és Czukelter Béla Írnoknak 30—30 napi szabadsá­got. engedélyezett,. Fángler Béla árvaszéki jegyzőnek pedig véd kötelezettsége teljesithetése céljából folyó évi december hó végéig szabadság engedélyeztetik s nyolc heti kiképeztetése idejére fizetésének teljes élvezetében meghagyatik. (Vége köv.) Yajkiviteli központ Zalamegyében. Az a széles körben megindított mozgalom, melyet a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület, a megyénk területén létesítendő vajkiviteli központ és a vele kapcsolatosan létesítendő szövetkezeli alapokra fektetett, tejszín állomások érdekében megindított, a siker szép reményeivel kecsegtet. Aki a folyó hó 9 én ez ügyben a Gazdasági Egyesület által tartott értekezleten, Egerszegen jelen volt, örömmel tapasztalhatta, hogy a Gaz­dasági Egyesület által ez ügyben megindított mozgalom fontosságát megéltette és belátja nem csík a megye közönsége, de különösen a kis­gazdák is, kik az értekezleten oly nagy számban jflentek meg, hogy a Gazd. Egy. helyiségei majdnem szűknek bizonyullak. Mint a Gazdasági Egyesület vezet öjóge előre is jelezte, az értekezleten Sierbau János orsz. tejgazdasági felügyelő is részt vett, kit a felol­vasás megtartására — mivel a Gazd. Eg3'esület elnöke ós alelnöke fontos elfoglaltságok miatt meg nem jelenhettek — Farkas egy. tag, föld­birtokos kórt fel és az értekezletet szép beszéd kíséretében — melyben kiemelte az ügy különös nagy fontosságát megyénkre nézve — meg­nyitotta. Sierban bevezető beszédében utalt az álta­lános n3'Omasztó viszonyokra és ebből kifolyólag meggyőző erővel bizonyította be annak szüksé­gességét, hogy az eddigi gazdálkodási rendszer­rel fel kell hagynunk és a mai világban kevés jövedelmeket hozó gabona gazdálkodással netu­osak a nagy, de különösen a kis birtokosnak, kinek az ingadozó gabona termések és a folyton rosszabbodó gabonaárak nem képesek többé a nyugodt megélhetést biztosítani, szakítani kell. Reá mulatott ennek kapcsán arra a körül­ményre, hogy mig mi a kevés hasznot hajtó gabona termeléssel foglalkoztunk és a nyugoti államoknak csak gabona és liszt szükségletet iparkodtunk fedezni, addig azok a mezőgazdaság jövedelmező ágát karolták fel ós ezek között kü­lönösen kifejlesztették a tejgazdaságot, mintolyant, mely kis utánnózésse! a legszebb jövedelmet biz­tosítja a vele foglalkozó gazdának. Bizony elszomorító körülmény az, hogy mig hazánkban mintegy IVa millió frt értékű vajat hoznak be külföldről, eltekintve az egyéves tejtermékektől, addig a kis maroknyi Dánia 60 millió frt értéket, szállít, ki a külföldre. De még elszomorítóbb az a körülmény, hogy Magyaror­szágban jóformán az értékesítés hiányában el­pocsékolt, t,ej mennyiség 100 millió literre tehető. Mily értéket, képviselne ez a mennyiség akkor, ha csak 3 krjával értókesülketue ez az értékesí­tés biái^ábau elkallódott tej. Ha megnézzük az 1897-ben készített sta­tisztika adatait, látjuk hogy megyénkben 9555 drb 3 éves, 9818 drb 4 éves, 62405 drb 4 éven felüli tehén vau. Ha ezt szembe állítjuk azoknak a megyéknek tehénállományával, melyekben már yajkiviteli központok és tejszövetkezetek létesül­tek, fogjuk csak igazán belátni ezeknek a szö­vetkezeteknek fontosságát megyénkben és bátran állithatjuk, hogy ez alapját fogja képezni kis­gazdáink vagyouosodásának. Es eltekiutve a di­rekt haszontól, mely a tej értékesítésével beáll, igen nagy fontosságot kell tulajdonítanunk an­nak a kiszámít hatatlan előnynek, mely a tejter­mékek értékesítésével okvetlenül bekövetkezik, hogy emelkedése a takarmány termelés és a jobb takarmán3 ozás folytán szaporodik a trágya és evvel kapcsolatosan javul a talaj. Ha bet.ekintüuk egy kisgazda udvarába és érdeklődünk az ott talált tehén tejének értéke­sítése iránt, azt fogjuk 100 eset közül 99-ben tapasztalni, hogy a felesleget nem képes sehogy semórtékesiteni s bár takarmánya volna bőven, csak azért nem tart elegendő szarvasmarhát, mert termékének piacot nem találván, az állat­tartás hasznát nem látja be. Mind ez meg fog változni, ha a szövetkezetek behálózzák még a megyénket. Hogy egy ilyen szövetkezet megalakuljon egy községben, 3Ö0 tehén elegendő, ha ez sincs, összeáll 3—4 község ós a központon felállít egy szövetkezetet; egy ilyen szövetkezet összes ki­adása a megalakuláskor 600—700, a nagyobbaké 1000—1400 korona, mely összeget nem kell azon­ban egyszerre megfizetni, hanem a havonkiut befolyó jövedelemből a haszon arányában lehet törleszteni, ugy, hogy észre sem veszi a szövet­kezet, midőn ezen befektetett tőke teljesen tör­lesztödik. A megalakuláskor minden tag a bejelentett tehene után befizet 1—2 koronát, azután meg­választja az igazgatóságot ós egy Ügyes embert, kit a tejkezeléssel biz meg, ezen egyént az ál­lam költségén az állami vajmester betanítja a tej kezelésére. Helyiségül egy kis szobácska ele­gendő, melyet, a tisztaság céljából kicemeuiiroz­tatuak. Ezek után megkötik a szerződést a vaj­termelési központtal oly módon és ez uagyon fontos, hogy nem kötelezik magukat egy bizo­nyos mennyiség szállítására, hanem csak arra, hogy ami tej a tagok birtokában van, aat be­szállítják. A vajkiviteli központot felállíthatják ma­guk a szövetkezetek, vagy pedig szerződnek egy vállalkozóval ennek fel*llitása végett. Ez a vál­lalkozó 10 évre kötelezi magát, bogy a szövet­kezetek összes tejszínét, egyelőre meghatározott árban meg'eszi, pl. zsírtartalom után 180 fil­lérjével kgként. Ezen az alapon egy liter 3-8°/ 0 vaj-zsirt tartalmazó tejről lefölözött tejszín 8'3 fillérért értékesül, mely után még a lefölözött tej fennmarad a gazdának saját használatára. A vajkiviteli központok szoros ellenőrzése alatt állanak ugy az állam, minc az egyes szö­vetkezetek részéről. Az oda beérkező tejszint az állam által ott tartott vajmester vizsgálja meg zsírtartalomra, melynek arányában lesznek a szö­vetkezetek a beküldött tejszínekért, befizetve­Egy ily vajtermelési központ felállítása 50,000 frtba kerül, tehát elképzelhető, hogy az a vál­lalkozó, ki ennyi pénzt befektet ebbe a vállalatba, mielőtt az felállítaná, biztosítva óhajtja látni a neki földolgozásra szánt tejszín mennyiséget is. Szükséges tehát, hogy ezen központ létesül­hessen, első sorban a szövetkezeteknek rnegala­kului, azaz ezen kívánságukat legalább egyen­lőre a zalavármegyei gazdasági egyesülettel kö­zölni, mely egyesület titkársága utján minden felvilágosítást szívesen megad, esetleg a megalaku­láshoz egy szakértő közeget kiküld, ki niinden­beu megadja a kívánt felvilágosításokat. Körülbelül ez volt, a mit Sierban János orsz tejgazdasági felügyelő beszédében elmon­dott, melynek befejezésével a földinivelési minisz­ter ur őnagymóltósága nevében kijelentette, hogy a földtuivelési minisztérium erkölcsileg a legmesz­szebb menő támogatását biztosítja ezen mozga­lom érdekében. Adja az Isten, hogy az elszórt mag termő talajra találjon és megyénk ezen intézmény révén is viruljon ós gazdagodjon. Közgazdasági állapotok Zalavármegyében az 1901. évi aug. havában. A lefolyt aug. hó első kétharmadában — a hónapban jelentkezett kisebb csapadékoktól elte­kiutve — ismét száraz idő uralkodott, mely csak a hónap vége felé beállt esőzések, hűvös napok által lett félbeszakítva. Mig a száraz idő alatt a cséplési munkálatok jobb részt be lettek fe­jezve — kivéve a nagyobb uradalmakat — ad­dig a régen várt esős idő a már nagyon is ki­száradt talajnak az őszi vetések alá való előké­szítését jóval előmozdította és némi reményt nyújtott arra nézve, hogy a kései zöldtakarmá­nyok ismét felfrissülnek. .Jelentékeny elemi károk, u, m. jégesők az elmúlt hóban vármegyénk területén nem for­dultak elő. Volt azonban néhány tüzeset. Az aratási silány eredményekről már a mult havi jelentésünkben beszámolván' a még beszedendő termények állása a következőképpen alakul : A tengeri a szárazságtól — különösen an­nak korábbi fajtáiban — szenvedett, mely szá­razság ezen korábbi fajták beérósét siettette ; a későbbi fajták felfrissültek és jobb talajokon jó szemkópződést mutatnak. A korai fajták kezde­nek már érni ; tűrhető károkat okozott ezidén a kukorica-moly és az üszök. A korai burgonyák indái a száraz időben korán elszáradtak, ennél fogva ezek gyengébb termést is adnak ; kiszedésük folyamatban van. A kései fajták levélzete felfrissült ugyan, de ezek is csak ' közepes termést fognak ered­ményezni. A kerti vetemények csak ott állanak kielé­gítően, a hol a nyár folyamán némi nedvességet kaptak. A babtermés eredménye kielógitő; a ká­posztafélék későn fejlődnek és különféleképpen mutatkoznak vidékenkint. A magköles fejlődése a szárazság miatt szin­tén visszamaradt — csak a mostani esők után

Next

/
Oldalképek
Tartalom