Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-13 / 2. szám

BALATON VIDELv 1901. janur 13. „ fegyelmi választmány az ezen ülésben újból lévén alakítandó annak tagjaivá a folyó 1901. évre megválasztattak Eperjessy Sándor, Herlelendy Ferenc és Deák Mihály póttaggá, a kormány közegek pedig Odor Géza kir. pénzügyigazgató, Ruzsicska Kálmán dr. kir. tanfelügyelő rendes, Lányi Kálmán kir. főmér­nök póttaggá. Á börtöiivízsgáló küldöttség tagjaivá 1001. évre a főispáu által következők neveztettek ki : törvényszéki börtönre Deák Mihály, Her­telendy Ferenc, Skublics Jenő és Thassy Kris­tóf, a tapolcai és bfüredi kir. jbirósági foghá­zakra Hertelendy Ferenc, a sümegire Barcza László, az alsó-lendvaira Ziegler Kálmán, a nagy-kanizsai kir. törvényszéki börtönre : Eper­jessy Sándor, Koller István és Ruzsicska Kál­mán dr., a perlaki és csáktornyaira Ziegler Kálmán, a keszthelyire Bogyay ' Máté és a le­tenj'eire Koller István. A munkaadók és a mezőgazdasági mun­kások között jogviszony szabályozásáról szóló törvény értelmében alakitott Il-od fokti biró­ság kiegészítéséül rendes tagokká Barca László és Skublics Imre, póttagokká pedig Bogyay Máté ós Deák Mihály. Az erdei kihágási Il-od fokú biróság kiegészítéséül rendes lagokká Barca László és Skublics Jenő, póttagokká pe­dig Bogyay Máté és Deák Mihály. Az erdőren­dészeti albizottság kiegészítéséül pedig Deák Mihály és Skublics Jenő, végre a zala-egerszegi kir. törvényszék székliely'én alakított felügyelő bizottság kiegészítéséül 1901—1902-ik évekre o o Skublics Jenő és Deák Mihály választattak meg. Csáktornya községnek az állami anya­könyvezés tárgyában anyagi támogatás iránti kérvényét, azzal adja ki a bizottság a járási főszolgabírónak, hogy azt a körjegyzőség és anyakönyvi kerület mult évi ügyforgalmát s a községi pót adó nagyságát feltüntető kimutatá­sokkal szerelje fel. Ugyancsak a körjegyzőség és anyakönyvi kerület utolsó 3 évi ügyforgalmi ós lélekszám kimutatás csatolása végett külde­tett ki kerka-szt.-niiklósi jegyzősegédnek fizetés emelés iránti kérvénye is. S'arzsinszhy György galamboki anyakönyvvezető tiszteletdíj feleme­lés iránti kérvényét pedig Soós Pongrác anya­könyvi felügyelőnek véleményadás végett adja ki. A közutak fenntartására szükséges fed­-anyag felosztás i céljából megtartandó utibizott­sági íilések határnapjait a községbizottság kö­vetkezőleg állapította meg : Tapolcán január 29-én, Sümegen 30-áu. Keszthelyen 3l-én. Zala­Szt.-Gróton 23-án, Pacsáu 21-én, Zala-Egersze­gen február 5-én, N.-Kanizsán január 30 án, No­ván 28-án, Alsó-Lendván 31-én, Letenyén január 31-én, Perlakou 29-én és Csáktornyán |anuár hó 28-án, melyre az összes utíbizoitsági elnö­kök és járási főszolgabirák meghivatnak. Kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a lefolyt időszakban a miniszter elrendelte, hogy Zala­Lövő községben a fotyó év szeptember elején állami népiskola nyittassák meg. Egyben kör­vonalozta az iskolaílag egyesült községek járul­mányait, a tanerők átvételét, tandíjmentességet. Yé gül pedig meghagyta az iskolai épületek és felszereléseknek záros idő alatti átvételét. Fel­terjesztést tett a stiidói állami iskola fejlesztése illetve tanerőinek szaporítása ügyében, megláto­gatta a söjtöri r. kath. iskolát, a zala-egerszegi alsó fokú kereskedelmi tanonciskolát, a zala­egerszegi iparossegédek szakrajztauf olyaniát ós eluöklete alatt tartatott meg a csáktornyai ál­lami t*ní|oképző intézetben a pőt-tanképesitő. Intézkedett a keszthelyi polgári leányiskola jár­dája és kerítése ügyében. Ezen időszakban he­lyeztetett a zala-egerszegi államosított polgári leányiskola az állami iskolai gondnokság fel­ügyelete alá. Ezen alkalomból az összes zala­egerszegi népoktatási intézeteknek államosítás folytán immár hatáskör nélkül maradt iskola­széknek, mely egyike az ország legrégibb köz­ségi és iskolaszékeinek, a népoktatás terén min­denkor tanúsított buzgóságáért miniszter elis­merését nyilvánította. A becsehelyi-, bagonvai-, barabási-, csör­nyeföldi-, bodorfai- és rédicsi iskolák államse­gély-, a monostorapáti és bodorfai iskolák ötöd­éves pótlék iránti kérvényeit a bizottság a mi­niszterben terjeszti fel. Györffy Gizella keszthelyi és Arvay Emilia zala-egerszegi községi óvónők megválasztását a bizottság jóváhagyta és dijleveliiket megerő­sítette. balaton-füredi gyermekkertésznői állás betöltésére v álasztási elnékül a bizottság Segesdy Ferenc dr. kir. járásbirót küldte ki, illetőleg kérte fel. A közigflzga 1 á*i bizottság h pénzügyigaz­gató előterjesz.ése folytán elrendelte, hogy a községi és körjegyzők, valamint a rárosi adóhiva­talok az általuk az adófókönyvek nyilvántartott ós két évnél régebbi adóhá'rulékot nz adózók meghallgatása mellett egyenkint tárgyalják. íll­letve számolják le. Hasonlóképen kell eljárni az olyan hátralékos tételekkel is, amelyek olj- al­bírók terhén állanak fenn, akiknek mlóelőirásuk már megszűnt. Nemkülönben kell eljárni az olyan csekéty értékkel biró ingatlanokat terhelő adóhátralékokkal is, amelyeknek bírói elárve­reztetése esetin befolyó vételárából a. végrehaj­tási költségek is alig volnának fedezhetők a háiralékok törlesztésére pedig éppen semmi s- m maradna. Az ily»n hátralékok le-zámolásánál arra kell ügyelni, hogy nem-e voit az illető adó­hátralékosnak még több ingatlana is. amelyeket szabad kézből másoknak eladott, de az adóhát­ralék aránylagos része annak idején nem lett a vevőkre átvezetve. Amennyiben ilyen esetek előfordulnának, meg kell álbujitaní, hogy az adásvétel óta 5 év elmult-o va^y sem s ha nem, akkor az adóhátralék aránylagos 'észé a ve­vőkre átveretendő, míg ha elmúlt, leírása iránt kell intézkedni. Miután pediy több helyen, a földadó nyilvántartás elhanyagolása és rendet­len vezetése folytán nj kataszteri munkálatok készülnek s ezen munkála'ok már évek óta foly ­nak, amely körülmény az adókezelés rendbe'i tartását lehetetlenné teszi — felhivandók az il­lető ügyvezetők, hogy az elvállalt munkálato­kat záros határidő alatt végezzék be, mert kü­lönben azok tőlük elvétettük és másoknak ada'­nak át. Hogy pedig az adó ós illeték hátralékok rendezése céljából tett ezen intézkedés végre­hajtható legyen a közigazgatási bizottság folvó óv november hó végéig terjedő határidőt tüz ki, de egyúttal kijelenti, hogy a mely jegyző vagy városi adóhivatali főnök ezen határidőben az adófőkönyvekben, illetve nyilvántartási jegy­zékekben fennálló és két évnél régebbi adó il­letve bélyeg és jogilleték hátralékát nem ren­dezi és be nem szedi, ha az adófökönyvekben a már jelzett határidő után csak egyetlen egy­két évnél régebbi adó vagy illeték hátralék t»­láltatuék is olyan, amely beszedve, vagy dologi végrehajtásra, vagy leírásra előterjesztve nem lenne — s ez alól a külbirtokosok adó és ille­ték hátfaléi át sem kivéve a jegyző vagy vá­rosi adóhivatali főnök ellen a fegyelmi vizsgá­latot fogja elrendelni s az elősorolt munkálato­kat költségükre más hatósági közegek által fogja elvégeztetni. Az ülés tárgyalt még számos adó és me­gyei pótadó ügy<-t s ezzel a tagok ismételt üd­vözlése mellett az elnöklő főispán vendégsze­rető asztalánál ebédhez ültek. F. E. Néhány szö a vármegyei jegyzö­egylet közgyülésérdi. A vármegyei községi és körjegyzők egy­lete f. hó 5-én délelőtt 10 órakor Zala-Egcrsze­gen a vármegyeház nagytermében randkivüli "közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgyát a községi közigazgatási ügymenet egyszerűsítése és a jegyzők helyzetének javítása tárgyában a belügyminiszterhez intézendő memorandum té­teleinek megállapítása képezte. Soha sem bizonyították be jobban jegy­zőink a tartani szokott közgyűléseik iránt való nemtörődömséget, mint a jelen alkalommal; mert — habár mint ezt az egylet hivatalos értesítője mondja a rendkívül időjárás ós nagy elfoglalt­ság dacára elég szép számmal — össze-vissza mintegy 20-an jelentek meg akkor azon a reájuk nézve igen fontosnak Ígérkező közgyű­lésen, amelyben arról volt ezó : „Segíts maga­don, az Isten is megsegít." Mi t6hát nem fogadjuk el azon egyszerű mentegetést, hogy rendkívüli volt az időjárás, avagy sok volt a dolguk, mert ha így gondol­kozunk, akkor dolgunk mindig volt és lesz ; de meg viszont az év hason időszakában jobb idő­járást kívánni is sok volua, mert még csak köz­lekedési akadályaink sem voltak, annál kevésbé szünetelt a közlekedés ; de feltéve meg nem en­gedve, hogy ez a vármegye egy«s vidékén lett volna is ez^ nem volt a zala-eger6zegi járásban a honnét dacára a körjegyzőségeknek a járási székhelyhez való hözelségére is, csak három kör­jegyző volt a közgyűlésen jelen. Különben ezen közgyűlés Kovács Gyula egyleti elnök akadályoztatása folytán Molnár István alelnök eluöklete alatt a következően folyt le : Elnök indítványára Csertán Károly alis­pánnak a terem átengedéseért köszönetét fejezi ki. Majd pedig az elnökség által igazán nagy gonddal összeállított javaslat Starzsinszky György főjegyző mint előadó olvasta fel s a 42 pontot számláló javaslatot a közgyűlés általánosságban elfogadta s az elnökségnek annak okszerű elké­szítéséért köszönetet szavazott. A javaslatot egész terjedelmében, melynek főbb pontjait alább közöljük — a belügyminisz­terhez, inig annak a vármegyei közigazgatást tartalmazó részét a vármegye alispánjához, míg a pénzügyi közigazgatást érdeklőket a kir. pénz­ügyigazgatósághoz terjesztik föl. A javaslat kivánato-mak tartja, hogy a marhalevél űrlapok a kir. adóhivataloknál avagy a. járási főszolgabii áknál kezeltessenek. Az adó­ügy a községi és körjegyzőktől elvétessék s e célból kiilön adóügyi jegyzői állások szervez­tessenek. A tvhhatósági útadó az összesített tör­vényhatósági és községi pótlók tokönvvbe illesz­tessek be, a törvényhatóság pótadó az előző évi adó alapján a községi pói;dóv*i együtt vettes­sék Ki : a már ajánlott adö-kisküny vecske életbe lépte'tessék, a községi pénztárak kulcsai ne a jegyzőnél, hanem a birák mellé választandó egy tanácsbeli tagnál legyen ; a lovak és szekerek három évenkint Írassanak össze ; a biinv ádi nyo­mozások teljesítése alól a jegyzők felmentesse­nek, n körözvények a belügyi közlönyben kö­zöltessenek ; adóügyekben! rendeleteket közvet­lenül a pénzugvigazgatótól kapják; postán kül­dött pénzeknél az ellennyugta mellőztessék, je­lentéseknél (helyesen) a kieikornv ázás mellőz­tessék ; községbirói ós közgyámi állások meg­szüntetésével közgazdai állás szerveztessék, az összes hivatalos jog-és hatáskörrel pedig a jegy­zők ruházhassanak fel ; végül pedig megalko­tandó és életbe léptetendő a községi tisztvise­lők szolgálati pragmatikája, ügyviteli szabály­zata és fegyelmi ügyeik rendezése s aszolgálati időnek 30 évre való leszállitása. Ezzel h közgyűlés végett ért s a jegyző­könyv hitelesítésére Kámán L«jos és Tóth Gyula kéretett fel. A magunk részéről csak azt kívánjuk, hogy a közigazgatási szolgálat általános és tervbe vett egyszerűsítésénél ne mint minden ujabb­ujabb intézménynél szokott lenni, csak njabb ne­hézményekkel találkozzunk, hanem az az oly sok oldalról munkával megterhelt körjegvaők javára és megnyugvására történjék. F. E. A gazdasági egyesület közgyűlése. A zalavármegvei gazdasági egyesületi, hó 9 én lartot.ta Heit,el«widy Ferenc elnöklete alatt, közgyűlését. A I. o/.gyülés főtárgyát a szövetke­zeti biztosítás képezte, minek részletes ismerte­tésére ós a netaláni aggályok eloszlatására a köz­pont, leküldte Rubinek Gyula közgazdasági irót. A gazdasági egyesület igazgató tanácsa már 8-án délutáu ülést tartott, hogy következő na­pon megállapodott programmal léphessen a köz­gyűlés elé. Ezen az igazgatósági ülésen részt vett Rubinek Gyula is és már az őszi közgyűlésen hangoztatott nehézségeket elosztatta. így előké­szülve, 9-én 10 órakor elnök az ülést nieguyi­totta, miután Rubinek Gyula emelkedett szó­lásra és általános figyelem közt, ismertettea biz­tositásnak szövetkezés utján való megoldását, célját, ós keletkezése okait, különösen hangsú­lyozva azt, hogy mennyi nehézséggel kellett kezdetben s még ma is megküzdeni. Dacára en­nek reménnyel néznek a jövőbe, mert időig több mint egymillióhatszázezer korona alaptőkével ren­delkeznek. Kéri tehát Zalavármegye részéről is a támogatást és a bizalmat. Fabianics Gyula a máskép életre való in­tézmény egyik nagy hibájául tudja be, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom