Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-09 / 23. szám

BALATONVIDEK __ ___ 1901 ' r áp iil is- 9. az általa feltalált, ágyú gyárosa, kit polgármes­ter bemutatott, az ér'tekesletnek. Miután Fülöp József városi aljegyző ismer­tette ezen ügy miben állását, az értekezlet dél­utáni 5 órára kirándult, Egerszeg-liegyre a gazd. iskola szőlőjébe, hol akorra már egy Farkas Faragó fele viharágyu fel volt állitva. A négyméter magas hangcső a hegytető­ről messze ellátszott és általános bámulat tárgya volt a hegyilakók közt. Faragó gyáros az ágyú szerkezetét, felállítás módját, töltését megmagyarázta s az első lövést, megtette. Azután még vagy 15 lövést tett. Másodpercek ucán számitva, a hang három négyezer méter magasságig terjedt. Az ágyú ezidőszerint a legjobb, inert a kezelőszemélyzet, mellette teljes biztonságban van, töltése arány­lag elég gyorsan megy, begyújtása gyutacscsal mindig biztos, anyaga a lehető legjobb minő­ség, a lövések — tekintettel arra, hogy durva iöpox szükséges hoz"á, — nem drága. Egy lö­véshez 18 deka bányapor kívántatik. Ezen ágyú a páduai viharágyu versenyen, a melyen pedig Európán kivül Amerika is részt veit, egyik elsőrangú oklevelet, nyert, a mi mindenesetre a magyar ipar büszkesége. Egerszeg területének a megvédésére a meteorologi intézet kiküldöttje Raurn Oszkár szerint, mintegy 24 ágyú szükséges, melynek klötségei megszavazása a legközelebbi képviselő testületi ülésen fog eldőlni. Székely Tövis. Darnay muzeum. Kelta vaskardok: Az őskor végső szakának a keltaság felléptének legbecsesebb emlékei a két élü vaskardok. Az ókor történetírói midőn leírják a Kelták hódi tó hadjáratait. Külön meg­emlékeznek a Kelták vaskardjairól, kik » harc hevében, a bronzkardok csapásaitól elgörbült vaskardokat, rátaposva lábaikkal egyenesítették ki. A kelta vaskardok három alakját, ismerjük, mely egyúttal korának közelebbi meghatáro­zására is szolgál. A legrégibb a kora La Tene kard (Kr. előtt, IV.—III. század) mely alakra legközelebb áll a bronzkardok levélidomúhoz és miut ilyen nemcsak vágásra de szúrásra is alkalmas. A közép La Tene kaid (III. és II. század Kr. e.) végre nem szögellik ki csúcsban, hanem csúcs íves hajlású, igy inkább vágasra mint, szúrásra alkalmas. A késő La Tene vas­kard (Kr. e. II.—I. század) hegye félkör alakú, így kizárólag csak vágásra alkalmas. A Kelták kardjaikat, bronzövükhöz erősített kardköt.ölán­oon jobbfelöl hordták >s rendesen a sok dicső­séget, szerzett vaskard elkísérte a kelta harcost a túlvilági útjára, igy leginkább mint sirrnel­lékletek kerülnek elő. Azonban csak legritkább esetekben fordul elő teljesen épkard, hanem két, sőt néha 3—4 rétüen összehajlitva, mely körülmény a Kelták azon temetkezési szokásában keresendő, hogyha az ellenség feldúlná a sírok csendes hazáját, ne juthasson ép fegyverhez, olyanhoz, melyet ellenük felhasználhatna. A La Tene vas­kardok ritkább őskori leletekhez sorozandók és talán a Nemzeti Muzeumon kivül, egy inté­zetnél sincs ugy képviselve, mint Darnay Kálmán sümegi muzeumában, ki négy kelta telep sírjaiban 9 darabot, lelt. Legbecsesebbek a csabrendekiek (4 drb.) melyek egyikének meg­van a vésett díszítéssel ellátott lemez tasakja is, két darab tapolcai, kettő somlyói, egy pedig szeut-gróth-polgár városi sirból került, felszínre. Éj-példányokkal egyetemben lelte Darnay Csabren­deken azokat a gyönyörűen ékített vaslándzsákat, melyekről Pulszky Ferenc »Magyarország Archae­ologiája. cimü nagy müvének 221. lapján azt írja: >hogy ezek a magyar földön lelt vas­lándzsák között legszebbek, legértékesebbek.* A kardokkal egyetemben, nagyobb számban, kü­lönösen Somlyón, kardkötő láncok, csüngökések is kerültek felszínre. Heti szaporulat: Az elmúlt hét szaporu­latát érdekessé teszi : Badacsonyban lelt nagy La Tene lándzsa, mely a szebb Kelta lándzsák közé sorozandó, mert két ezredéves múltja dacára máig is hirdeti a Kelta vasmüvesség haladott voltát, azon körülménynyel, hogy nem vesztette el acélkék szinü edzését, még mai na­pig sem mondható el ez a vele együtt lelt vas­szárnj as veséről, melynek felületén erősebb nyo­mokat hagyott a rozsda Csabrendekrö:, egy avar kengyel, Ba/.siról, XVII. századbeli sar­kantyu és egy hasonlókorú ágyú csavar került a muzeumba. Kővágó-Örsről egy állatfejet, áb­rázoló, bronz fogantély lovag kardot hozlak a XVII. század végéről. Epsleiu Ödön ajándéko­zott egy bárok stylü diszkard tasakot,, mely a sümegi köbánvában került felszínre. Prágáról pedig 11 darab, különböző évekbeli vert II. Ulászló és II Lajos korabeli ezüst denart hoz­tak. Vétel utján szereztetett tn-g I. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1659. készült ritkább veretű tallérja. Becses szaporulata Darnay érem­gyüjteményéuek Vespaun ns római császár 7 gr. sulyu aranya, mely konzulságának B-ik évében veretett. A kézirat gyűjtemény Kapott B. Jósika Miklós a nagy regényírótól 1858-ban kelt. le­velet, melylyel 5 darabra szaporodott a Daruay kézirat gyűjteményében levő Jósika levelek száma. A Balaton tudományos kutatá­sának eredmenyei. Kiadja a .1/. Földrajzi Társaság Balaton Bizott­sága. Három kötetben.*) A M. Földrajzi Társaság választmánya 1901. március 6 íki rendes ülésében az elnök indítvá­nyára elhatározta, hogy a Magyar birodalom egyes "vidékeinek földrajzi tanulmányozását «, Balaton alapos kutatásával elkezdi és egy bizott­ságra ruházta a hazánk nagy tavának tudomá­nyos felkutatását illető feladatot. A Balaton­Bizottság 1891. március 16-én az ország legje­lesebb szakférfiaiból megalakult, és azonnal munkához látott. Minthogy a M. Földrajzi Társaság ele­gendő anyagi eszközök felett nem rendelkezik, a Balaton-Bizottság törekvése meddő maradi volna, ha a Földmivelesügyi minisztérium, a M. Tud. Akadémia, Veszprém vármegye törv.­hatósága és dr. semsei Semsey Andor ur nemes áldozatkészséggel nem támogatják és a kitűzött, programúi részére tetemes összegekei nem ad nak a Bizottságnak, Mély hálánkat, tolmácsoljuk e helyen is pártolóinknak, legfőképp pedig gróf Bethlen András, gróf Fest.etich Andor és Darányi lg nác dr. m. kir. földmivelésügyi miniszternek, kik több éven át elörelátólag gondoskodtak arról, hogy a tudományos kutatás tetemes költ­ségei az állami költségvetésben fedezetet lelje­nek ; azonfelül a m. kir. földmivelésügyi minisz­térium kebelében levő Vízrajzi osztály és in. kir. Központi Meteorologiai Intézet is hathatós erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették a Bizottságot, amennyiben Pech József és Kovács S. Aladár osztálytanácsos urak, mint a Vízrajzi osztály főnöke és helyet,testönöke, a Balaton-tó fenékfölmérését és vizjelzését, a hivatalos mun­kaprogrammba fel vették. Dr.Konkoly Tege Miklós miniszteri tanácsos a k. Meteorologiai intézet igazgatója pedig a Ealaton mellett felállított állomásainkat meteorologiai eszközökkel ellátta. Nagy elismeréssel mondunk köszönetet, az állami és magánuradalmi erdöhivataloknak, a közlekedési vállalatoknak, a Balaton melletti közönségnek és nagyszámú külső munkatársa­inknak a beküldött, adatokért, tudósításokért, a sok kedvezményért és a vendégszeretetért, amely­ben kutatóinkat, részesítették. Az ötévi külső munka eredményeit immár a nyilvánosság elé bocsátjuk, és bízunk ab­ban, hogy ezeket a nyilvános bírálatokat a be­lénk helyezett bizalomhoz méltóknak fogja Ítélni. A kiadványok megindítását magas kormá­nyunknak köszönhetjük. Nagyméltóságú Dará­nyi Ignác dr. m. kir. földmivelésügyi ós Wlas­sics Gyula dr. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteek az 1896. évi költségvetésből jelen­tékeny összeget utalványoztak a Balaton tudo­mányos monográfiájának kiadhatására és kilá­tásba helyezték ezen összegeket a követkeaő évekre is. A munka három kötetben, számos rajzzal és térképpel illusztrál va fog megjelenni. Tartalma a következő lesz : I. kötet. A Balaton-tónalc és környékének fizikai földrajza. I. rósz. A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Lóczv La­jostól. II. r. A Balaton hí drografiája. Cholnokj' Jenő'ől. III. r. A Balaton himuologiája. Cholnoky Jenőtől, IV. rész. A Balaton köriiyékéuek me­teorologiai viszonyai Sáringer János Oandid dr.-lól és növény fejlődése. Staub Móric dr.-tól V. r. A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, Cholnoky Jenőtől és Lóczy Lajosból. VI. rósz. A Balaton vizének chemiai tulajdonsága:. Ilosvay Lajostól. II. A Balaton Biologiája. I. r. Allatok. —- Bevezetés és általános áttekiu­tés Eut.z Géza dr.-tól. 1. szakasz. Protozoák. Francé Rezsőtől. Coelenteráták. Vángel Jenőtől. Turbelláriák. Szigethy Károly dr.-tól. Nematodák. Daday Jenő dr.-tól. Bryozoák. Vángei Jenő dr.-tól. Anuelidák. Dr. Vángel Jenő dr.-tól. Halpa­raziták. Rátz István dr.-tól. Crustaceák. Daday Jenő dr.-tól. Hydrachaidák. Daday Jenőtől. Mollaskák. Brancsik Károly dr. és Daday Jenő dr.-tól. Halak. Dr. Daday Jenő dr.-tól. Amphibiák és reptiliák. Mihely Lajostól. Madarak. Lovassy Sándor dr.-tól. Növények : A Balaton-tónak ós környékének planerogaui növényzete. Borbás Vince dr.-tól. A Balaton tónak és mellékvizeinek kryptogam növényzete. IstvánfFy Gyula dr.-tól. III. kötet. A Balatoni társadalmi és embertani földrajza. A Balaton-mellék östörténelmi vázlata. Kuzsinszky Bálint, dr.-tól. A Balaton-melléki lakosság néprajza. Jankó János dr.-tól. A Bala­ton köuyvész«te. Sziklay Lajos dr.-tól.*) Lóczy Lajos, a M. Földr. Társaság Balaton-Bizottsá­gának elnöke. HÍREK. — Szemelyi hir. Fináczy Ernő dr: cultus­miniszteriumi osztályiauácsos a mai napon érke­zik városunkba, hogy a f. hó 10. 11 ós 12-ón tartandó szóbeli érettségi vizsgálatokon elnö­köljön. A koronázási évforduló napját a keszthelyi rk. templomban istemtisztelettel ünuepelték meg. Az iskolák szüneteltek. Az ünnep jelentőségét, a középülelekre kitűzöl t, nemzeti zászlók hirdették. — Űrnapja. A katholikusság magasztos ün­nepét,, űrnapját, a mult csütörtökön fényes szer­tartások mellett ünnepelték meg városunkban. A fő istenitisztelet, 9 órakor volt, mennek vé­geztével a körmenet a sátrakhoz vonult. A kör­meneten óriási számmal vettek részt az ájt.atos­kodók s képviselve voltak azon a katonai ós polgári hatóságok. A főgimnázium s a többi iskolák ifjúsága tanári és tanítói karával együtt az ünnepen megjelent. A sátrak, ni3lyeknól a ka­tonaság diszlö véseket adottós az Iparos'Dalkör igen szép alkalmi éuekoket, énekelt, igen csinosan, az ünnep méltóságának igeu megfelelően voltak dí­szítve. A körmeneten példás rend volt, tapasz­talható. — Tolnai gróf Festetics Jenő ő nagymól­tósága a csáktornyai jótékony nőegylet,nek 60, a tűzoltó-egyletnek pedig 50 koronát, adomá­nyozott. — A sümegi jótékony nőegylet választmá­nya f. hó 4-én gyűlést (ártott. A gyűlést Dar­nay Kajetáunó mint, korelnök nyitotta meg s meghatott hangon, szívből fakadt fájdalommal ecsetelte azt, a súlyos veszteséget, mely az érdemekben gazdag elnökének, Székely Gusz­távnónak elhunytával érte. A jelenvoltak mély megindultsággal hallgatták a kegyeletes sza­vakat s az elnök indit.yányát elfogadva, fájdal­mukat jegyzőkönyvileg örökítették meg. Ezután egyhangúlag elhatározták, hogy az elnöki állást három hónapig betöltetlenül hagyják, az esetleg felmerülő ügyek elintézését a tisztikarra bízván. Végül elnök a megjelenteknek köszönetet mondva a gyűlést, bezárta. — Hármas ünnepély. Sokáig emlékezetes marad a község lakói előtt az a hármas ünne­pély, mely folyó hó 2-án Zala-Mihályfán lefolyt. *)M«gjelenik Kiliin Fereno mugy. kir. «gy(t«mi *) Ax egész munkából még néhány ftliet kiinj­könyvárus bizom&nyában. • rik, a. mi nem jeleDt meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom