Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-10 / 10. szám

Ö BALATON VIDtik 1901. március 10 non feltétlenül csiraképes és olyan'faju magokat kapuak, miut a minőt rendelnek. — A zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyező egylet a napokban tartotta meg évi rendes közgyűlését. A részvények egyharmada képviselve lévén, a közgyűlés a csoport felszámolását elvégezte, az igazgatóságnak köszönetet szavazott, az uj vagyis a 26 ik csoport 3400 részjegy erejéig jeg} eztetvén, magát megalakultnak jelentette ki. Az osztalék részvényenként 6%, vagyis 7 K. 10 f. állapíttatott meg. A közgyűlés Fenyvesi Ferepc intézeti könyvelőnek szorgalma jutalmaképp óvi 200 kor. pótlókot szavazott meg. — Feláru vasúti menetjegy. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a miniszter• nács megadta a jogot a rendezett tanácsú vá] osok tisztviselőinek is, hogy féláru vasúti jegyeket váltsanak. — Verekedés. Kovacsics Fereno ós Guszák Tamás csáktornyai lakosok a napokbau szóváltás közbeu összevesztek ós Kovácsics Guszáköt ugy í -szeverte, hogy az orvosi lát lelet szerint 8 napi sérülést okozott. Kovácsics feljelentése a kir. járásbíróságnál megtörtént. — Amputálás után a halálba. Kovács József balaton-berónyi földmivess legény a uapokban véletlenül a lábát meglőtte. A lövési sebek folytán vérmérgezést kapott. így szállították öt a keszthelyi kórházba ámputálás végett. De az amputátio sem segített már rajta. Merevgörcsbe esett s ebbe belehalt. Péuteken délután szentelték be a szerencsétlen ifjú tetemeit a helybeli kórházban, honnét szülőhelyére, Berénybe szállították őt. Némely versio szerint a szerencsétlen legényt a sávoli erdőben meglőve találták. Szerencsétlenségét az orvvadászat idézte elő. — Minden háziasszony saját érdekében kéljen Et.tliuger világhírű hamburgi kávószétküldési cégtől árjegyzéket ós szükségleteit csakis ezen cégnél rendelje meg, mely a legolcsóbb árban küldi a szavatolt legjobb árut. — Gyufát ivott. Kulcsár Mihály Csabin lakó földmivesnek felesége március 2-án két doboz gyufát megáztatott s a folyadékot megitta, hogy megszabaduljon az élettől. A borzasztó tettre allitólag az rvitte, hogy férjét bujtogatták ellene s e miatt igen gyakori volt a családi perpatvar. Az asszony állapota nagyon reménytelen, — Hirtelen halál. Záborszky Géza alsólendvai vasúti főnököt szívszélhűdés érte s rögtön n^ghalt. A 38 éves embert, febr- 28 án helyezték örök nyugalomra. — A jég alatt. Pályi József szepezdi le góny vagy két héttel ezelőtt Somogyba indult rokonlátogatóba a Balaton jegén át. Útjában azonban úgynevezett hevesre jutott, hol a viz a legnagyobb hidegben sem fagy be s a Balaton jege alá került. Ma sem talallák meg. - A vigadó halászok. A böjt elején egy kis jó halra fájt a fyguk a kis-örsiekneL Ki is mentek szigonyokkal a Balaton jegére, mit sem törődve a halásztársaság reguláival. Bö zsákmányra akadtak s ennek őrömére ott a parton vig áldomást csaptak s éppen ez okozta vesztüket. Javában koccingattak; mikor rajtuk ütöttek a csendőrök s lö'i a nagy örömre még nagyobb ijedelem, mely nek egy kis pénzbüntetés, bekaszlizás lehet még szomorúbb folytatása. — Elszökött rab. Sós Csira János veszedelmes csavargót az egerszegi csendőrörs elfogta s az ottani rendőrség börtönébe csukta, hol óráról órára vizsgálták. Ámde Sós Cs. János megunta a dicsőséget s a pontos ellenőrzés dacára a falat kibontotta s fényes nappal meg szökött., a mi elég furcsa, ha elgondoljuk, ho«y az épület tavaly épült s vagy 4000O koronába került. — Kimutatás a keszthely balaton-sze.itgyörgyi b. é. vasút üzlet bevételeiről az 1901. évi február hóban. Személyek után 2044 kor. 88 fillér, podgyász után 115 kor. 90 fillér. Feladott gyorsáru'után 128 kor. 63 fillér, kiadott gyorsáru után 130 kor. 86 fillér. Feladott teheráru után 896 kor. 04 fillér, kiadott teheráru után 1397 kor. 33 fillér. Összes bevétel 4829 korona 54 fillér. — Tetten ért tolvaj. Egy nemes-apáti gazda ember már régebben észrevette, hogy a kamarából különféle tárgyak eltünedeznek. A gazda — volt-e rá oka, vagy nem — a feleségére gyanakodott s addig boszant.otía az aszszonyt, mig az elhatározta, hogy ráles a tolvajra. Felment a padlásra s éjszakáukiut. leste a tolvajt. Egy sötét éjjelen észrevette, a mint valaki bebujt az ablakon a kamrába. A figxel meztetett gazda azután megcsípte a tolvajt Sós Csira János ismert közveszélyes ember személyében, a ki már 14 évet töltött a fegyházban. A két férfi között dulakodás támadt, miközben Sós Csira Józsefet & gazda jól elverte, testén holmi folytonossági hiáuyok is álltak elő, de azért elmenekült. A tolvajt elfogták, de az mindent tagad ; a gazda pedig azt nem akarja elismerni, hogy ő verte volna kékre Sós Csira Józsefet. — - Lopás. Wolf Béla dr. csábtoroyai lakós kárára fényes nappal záratlan szobájából 1 drb téli kabát, 1 pár keztyű, 1 drb kefe, 1 kulcs, 1 drb selyemkeudő és 1 drb zsekbendő összesen 100 korona órtékbeu ismeretlen tettes által ellopatott. A csáktornyai csendőrség járőre a tolvajt Réthát község határában S'iplosc« Jánecz horvátországi illetőségű csavargó személyében elfogta, kinél az ellopott tárgyak meg is találtattak. KÖZGAZDASÁG laiidó-ágot E takarmánykaverék a borsós csalamadé. A csalamádó miut ilyen, nem mondható a legjobb zöd'akarmányuak, mert táparánya nagyon tág, ln rehat, egymagában étetnék fel, nem kapnák meg az állatok mennyiség pazarlása nélkül — a tápanyagot, oly arányban, mint a minőbb egki vánják. Szükséges tehát, hogy a csálé mádé más valami fV-hérjedus zöldtakarmáuynyal kevert,essék s e célra legalkalmasabb a boisó, m.-rt sz fejlődésében, növekedésében lépést tart a csilamádeval, igeu jóizü fehérjedus takarmányt szolgáltat o taparánya nein oly tág. A külőmbözö, e cé'ra r«ndelkerésünkre álló borsó varoietások közül legjobban kedvelik a közönséges snepesi borsót, mert az ugy a talaj, miut, a klímát, l.us viszonyok iránt igéuytelen s mert terméshozama kielegiiö, ugy a mennyiség, miut a minősig 'ek int etében. Termelését a osalamádéval karcolatban következőkép eszközölhetjük : lege ő >b elvetjük a c-<alamádét, holdankint, 70— 75 kg incnuyisegben s ha ez kikelt,

v reá 20 cm. sortávolra elvetjük a borsót 50 kg. mennyiségben. E.me* elvetése utáu a földit megboronáljn't, iit»i»y e'/.ze| a borsó kikelését elösegitsük. 10 14 nap múlva, a borsó kikel, kaszálásig ápolást nem kivan. Virágzása összt-esvén a tengeri címerének me^j.-l.'uésével, ekkor eszközöljük annak kaszálását, u ert ekkor szolgáltatja a legtöbb s lej_izietegebb takarmányt. O't » hol a csalámádét nem egyszerre, hanem bizonyos iilőkö ökbeu vetik el, legcélszerűbb a borsót mindig a korai vetésű tengerire vetni, bog\ M loher vngy lucerna etetése után legyen h H/.d*nak fehérjedus zöldtakarmáuya. A bor-ós cs ,l«mádé kitűnő előveteménye az őszi bn/ai.a^, kü öiiösen, ha ennek vetése előtt szuperpl'ospliMt tn

1 javítjuk a földet. NYILTTER. Borsós csalomádá. Haszonéi lat tartusra berendezett gazdaságban egyik elsőrendű kérdén a takarmánytei-melésuek minél helyesebb alapokra való fektetése. Fő figyelem fordítandó itt nemcsak arra, hogy elegendő takarmány álljon rendelkezésre, hanem arra is, hogy a takarmauy az állatok tápanyag szükségletének megfelelő minőségű is legyen ; s miután különösen tehenészetekben nagyon fontos, hogy a takarmányozásban hirtelen változások, gyakori átmenetek ne legyenek, a jelzettekhez még azon kívánalom is csatlakozik, hogy oly takarmány termeltessék a gazdaságban, a melyek használata a takarmáuyozás összeségében beálló kényszer változás dacára is, érezhető hátrányt elő ne idézzen. A növénytermelés terén ujabb időben megindult kísérletezések során sikerült, egy oly takarmánykeveréket létrehozni, a mely az emlit.ettörekveseknek megfelel s a melyre nézve kívánatos, hogy minél szélesebb körben nyeljen álKoszönetnyilvánitas. Mindazoknak a na^yrabecsült jóakaróimual , kik bo'dogult férjem halála alkalmával fájdalmamat részvétuyílatkozataikkal és a vegtis/.tességen való megjelenésükkel eny híteni iparkodtak, ez utón mond nálás köszönetet maga ós az összes rokonság nevében. Keszthely, 1901. március 3. Özy. Eöry Györgyné. Szerkesztői izenetek. Z.-EgersEen A küldött tárgyak csak vasárnap érkeztek meg. Hol a hiba? ! Kénese Legjobb ha az ember nem tagadja meg szivének jó sugallatait. Dória. Ölömmel látjuk sorainkban; nemcsak azért mert földink, hanem azért is, mert leírásai élénkek. Szülőhelyét a földrajzban nem találjuk ? ? ! A Márcina 15. cimü versben iró a verseié* szabályai ellen is gyakran vét. Még a szótagszámot sem tartja meg mindenütt a verssorokban. Rímei is nagyon gyengék, tőt risszak : megvirradt — álmodat, nemzedék — vívmány idért, mesélget — hirdet, mese — rege stb De ha verselése kifogástalan volna, még akkor sem ütnék meg a versek a mi nézetünket. Gondolatait nem tudja tömören kifejezni; versei szétfolynak,ellaposodnak. Nincs benne költői erő. A Hóvirág tartalma elférne két strófában. A magy. kir. államvasutak »|gépg;yárának vezérügynöksége j BUDAPEST, Váci-kőrut 32. szám. ajánlja a magy. kin. államvasutak gépgyárában készült gözesépl ö-k észleteit, szalmakazalózóit, legújabb szerkezetű fűkaszáló-, marokrakó- és kévekötő aratógépeit, továbbá : a szab. osztr.-magyar államvasuttársaság resicai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplő.keszleteit^Sack rendszerű, acélöntésü ekefóvel ellátott ekéi

t és egyéb mezőgazdasági eszközeit.