Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-10 / 10. szám
1901. március 10. MA LATI'N VI DIÓK A közgyűlés tudomásul veszi az évi jelentést és a kővágó-örsi közbirtokosság képviselőjének panaszaira nézve határozza, hogy az .,olcsóbb hal" iránti kedvezmény nyújtására elfogadható jogalap hiányában intézkedést nem tehet, ellenben azt az óhajtást, hogy a Balaton zalai parti lakossága könnyebben juthasson balhoz, figyelemre méltatha tónak találja és ennek folytán megbízza az elnökséget, hogy e részben a Részvénytársasággal tárgyaljon és az eredményt a jövő közgyűlésnek jelentse be. 2. A számvizsgálóbizottság előterjeszti a Társulat 1900. évi pénztári száinadás'át azzal a jelentéssel, hogy azt átvizsgálta, okmányokkal igazoltnak és számszer illeg helyesnek találta. A számadás a következőleg zárul : Bevétel 48612 K. 16 f. Kiadás 44878 „ 80 „ Készpénzmái ádvány . 3738 K. 36 f. melyből 3695 K. 01 f. a Magyar Ipar és Kereskedelmi Banknál, 38 K. f. pedig a kézi pénztárban vau elhelyezve. A közgyűlés a választmány javaslatához képest Hennel Károly igazgató-pénz tárnoknak megadja a f'elmentvéuyt és határozza, hogy a 3733 K. 01 f. maradvány ne osztassák szét a tagok között, hanem kezeltessék az ezentúl keletkező bérfölösleggel együtt mint tartalékalap, a melyből mindig az évi költségelőirányzat szerinti kiadások fedezendők. 3. A választmány előterjeszti az 1901. évi költségelöirá nyza t tervezetét. Az 1901. évi költségelőirányzat a választmány javaslatának elfogadása mellett a következő tételekkel és pedig : 1. Igazgató tiszteletdíja 800 K. 2. Útiköltségre és előre nem látottakra. 200 „ 3. Posta és táviida költségre .... 100 ., 4. Hennel Károly igazgatónak 1899. ápnl 1-től 1900. deczember 31-ig. vagyis • l 3/ 4 évre járó, de fel nem vett tisztele tdi ja . 1400 „ Összesen . 2500 K. kiadással megállapíttatik. Hennel Károly igazgató utólagos díjazása azért szerepel a költségelőirányzatban, mert ezen kiadási tétel az 1899. és 1900. években költségvetésileg megállapítva nem lévén, az igazgató azt fel sem vehette, pedig az őt, ki a jelzett üdöszak alatt is épp ugy fejtett ki buzgó működést, mint máskor, joggal megilleti. 4. Elnök bej lenti a közgyűlésnek-, hogy elhalálozás folytán az elnöki lemondás folytán az igazgatói és ezen tisztsé 0«_k betöltése után esetleg egy választmányi tagság választás utján betöltendő. Még mielőtt a közgyűlésnek a választmány erre vonatkozó javaslatát előterjesztené, kötelességének tartja megemlékezni azon kiváló tevékenységről, amelyet Hennel Károly igazgató társulatunk érdekében kifejtett. Előbb a társulat jogelődjénél, a Balatoni Halászati Szövetkezetnél három évig mint titkár, 1890 óta pedig mint a Társulat igazgatója tehát 14 éven át sokszor nehéz viszonyok között teljes odaadással, ügybuzgósággal és szakismerettel viselte tisztségét, a Társulat tagjainak elismerését érdemelve ki. Körülményei már több izben arra kényszeritették, hogy a társulatnál viselt állásától megváljon, de mindenkor sikerült őt lemondásának visszavonására rábirni és közreműködését továbbra is biztositani a Társulat számára. Most azonban végleg fenntartván lemondását, kénytelenek vagyunk azt elfegadni. Elnök indítványára tehát, fejezze ki a közgyűlés sajnálatát Hennel Károly távozása fölött, szavazzon neki köszönetet hoszszu éveken át teljesített szolgálataiért, iktassa érdemeit a mai közgyűlés jegyzőkönyvébe és értesítse arról a vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat megküldésével a távozó igazgatót. _ ^ Elnök előterjeszti ezután a választmány javaslatát, mely szerint az alelnöki állásra Dezsénui Árpád dr.-t, az igazgatói állápra Bariss Ez pedig nem más, mint az 190Q előtt titokban, 1900-ban pedig nyíltan a Balatonon alkalmazásban volt 20-25 m/m szembőségü háló, mely kifogta a 15 cm. hosszaságu fogas süllőt is és amennyiben a kifogott quHntumnak 60% IV. Y-öd rendű, tehát méreten aluli volt, elképzelhető, hány százezer darab fogr.ssal szegényedett a Balaton a fentjelzett quantumban, amihez hozzá kell adnunk azt az ismeretlen quantumot, amely a \ isszadobott, halban elpusztult. Ez ellen védekezett a Társulat a bérrendszer idejében, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy lia a növendékhalat kihalásszák, nem lesz ami piacképes és ivarérett hallá nőjjön. Ezekből látható, hogy a 20—25 m/m. háló öngyilkos szeiszám, amelynek használatát nyílt vízen nem volná szabad megengedni, az apro halnak' ugy sincs piaca. a. tenyésztő. — vagy lelkiismeretes halászbérlo pedig rá van utalva, hogy a nyílt vízben a kedvezőtlen tenyész feltételek mellett, kímélje a. növendék halat, szomorú példakép áll előtte a. külföld valamennyi nyílt tava, a hol már évtizede igyekeznek ikra és poronty behelyezés által, a halállományt szaporítani. Hát miért teszik ezt azok, csak azért, mert megfogyott a. halállományuk a 20— 25 m/m. háló alkalmazása folytán és mert a természetes utón végbemenő szaporodás nem képes a szükszemü háló" pusztilását ellensulyozni. A 20—25 m/m. háló alkalmazását speciel Balatonunkon indokolttá teszi ;i garda, melyet 40 m/m. hálóval kihalászni nem lehet. Csak hogy ennek használatát ka torok közé kell szorítani, esupán novembertől márciusig volna engcdélyezendő, de csak sík vi/.e.n és csak Tihany k< zvetlen szomszéd.-ágában, vagy csupán annak határában. Hisz a g; rda a/.óti szaporodow a Balatonban, miót; a háló szén bősége mégis ellenőrizve volt. T; b annak használata nem volt oly kiterjedt.-Fontos szerepe van az ivás idejében a halászat szünetelésének, a beltenyésztés prozperitására. Legalább május liőban áila'áuos tilalmat kellene l$öi.elezövé tenni. hisz kiszámíthatatlan a kár, amit a partra kii: ízntt háló az ikrában és az éppen kikelt porontyban előidéz, inert a halász is azon a helyen veti ki szívesen hálóját, a hol ; hal ívni s/okott Fentiekből következik, hogy a ponty •-. t•<js.•• ának előmozdítására szüksége^ hogy év.-nkint miuél több millió poronty h gye a. Balatonba helyezve, hisz nincs módunkban konstatálni azt, hog\ a lehelyezeti hamuk hány százai ka pusztul el. A fogás süllőt pedig nagy i l> \ .leiemben kell részesíteni, az alkalmazandó hálószembőség minimumát, nedves állapotb n mérv 40, de még jobb 45 m/m.-bel) megállani! tová bá április 11-től májú 31 ig az ak lók n. m ut kiméleti téren a halászatot me tiltani, egy hónapja terjedő általán s tilalmai I ötelezóvé tenni. Így majd megnövekedik a halállomány, M.(, be fog következni meg nem határozható időben, midőn a ponty behelyzése fölöslegessé válik, t. í. ha annyi ponty lesz Balatonban, hogy az évi fogás az 1000 mmázsát meghaladja, ekkor már az a körülmény fog érvényesülni, mely a keszegszaporodásánál is tényező, hogy a tömeges ivarzás folytán az ikra rablók i- ki lesznek bőségesen elégítve, de marad fölös számban, az állomány gyarapítására is. A R.-Társaság 1900-ban 22 vaggon rakományban /93.G08 drb. 6—17 cm. nagyságú ponty porontyot és 20 millió süli® ikrát ' helyezett a Balatonba, mely nagy részban a zalai parton a Balaton északi részében, kisebb mennyiség a keszthelyi öbölben lett kibocsájtva. A R. T. a Balaton 11 pontján circa 500 embert foglalkoztat, a téli halászatnál s jobban fizeti a halászokat, mintazelött szokásban volt. A halászok biztosítva yannak az^ ellen, hogyha nem kerül hal a hálójukba, Tégzett munkájuk kárpótlás nélkül ne maradjon, mert ez esetben kapnak 80 fillér napszáihot, A Balatonból 1900-ban kifogott a Részvénytársaság 8357.2 m/m k"szeget es gardát, 408*2 m/m csukát és önt. 107 m/m harcsát és pontyot, 615 m/m süllőt, 35'6 m/m fogast, ötszszesen 9543 m/m-t. Társulatunk elnöke czélszerüségi szempontból a veszprémi és enyingi pénzintézetnél leTŐ társulati tőkét a M. í. és Keresk. Bankba hetyezte és pedig a Veszprémi Takarékpénztárba 829 K. 98 f., a Veszprémvármegyei Takarékpénztárba 1386 K. 18 f., az Enyingi Takarékpénztárba 96 K. 32 f., a M. I. K. Bankban volt 2063 K. 06 f., összesen 4375 K. 54 í. Ez összegből 1901. évet illeti 680 K. 50 f. Ez intézkedésre szükség 'volt, hogy az osztályokra kerülő összeg szétküldése egy intézet által teljesíthető legyen s amennyiben ugyancsak célszerűségi szempontból a negyedévi haszonbérösszegek szétküldésére Társulatunk elnöke eddig is a M. I. és K bankot használta fel, ugy a Társulatnak a haszonbér összegből fenmaradt tőkéit is a M. I. és K. Bankba helyezte. A haszonbér élvezők sorából kilépett Pfeiffer Bódog, helyébe jött Széchényi Manó gróf, Hirscli Adolf helyébe pedig lieischl I 'enczel. Előbbi esetben a tulajdonosra szállt vissza a. jog, utóbbiban bérlő változott abban a reményben, hogy a magyar haltenyésztés közgazdasági fontosságához mérten a törvényhozás gondoskodni fog a halászati törvény oly iráliyi módosításáról, mely megvédje a méreten aluli halat, bünteti a halászt. a közvetítő 1 és a vevőt. Amint ezt a Társulatunk egy ízben már kérte is a Nagyméltóságú Miniszterhez intézett felterjesztésében Akkor remélhető, hogy a Balaton halállománya megnövekedik ; de ez alig ha fog a közel jövőben bekövetkezni és ily okokból szükséges, hogy a Társaság minden befolyással oda hasson, hogy a halá-zt hal válogatásra kényszerítő szerszám, a szükszemü háló alkalmazása beszüntetve legyen. (Ezt, az érdekes jelentést a választaná-' nyi ülésí u egész terjedelmében, «i közgyűlésen kivonatilug olvasták fel. Szerk.) Elnök kérdést tesz, kíván-e valaki szólni? S'eollár lstrán panaszt emel az iránt, hogy az uj bérleti rendszer következtében elvesztette Kövágó-t U's község lakossága azt a régi bérlővel szemben biztosított jogot, mely szerint a piaczi áion alul halat kaphatott. Kéri a légi hel}'zet visszaállítását. Továbbá, panaszkodik, hogy a Részvénytársaság a zalai parton nem tart állandó halárudát, hanem csak nyáron néha. napján látogatja meg kevésbé'piacképes hallal megrakott gőzhajója a zalai partmenti községeket. Révfülöpön halraktárt két felállítani. Hennel Károly társulati igazgató az uj bérleti rendszer előzményeinek beható ismertetése mellett kimutatja, hogy Kővágó-Örs község lakossága az uj rendszer által jogfosztást nem szenvedett, anuál kevésbé pedig, mert a minden társulati tagra kötelező üzemterv és «zámí>«jogerős közgyűlési határozat szerint az egész Balatonra kiterjedő halászati jognak 1900-tól való egységes bérbeadása a Balatoni Halászati Társulatnak képezte feladatát. A bérbeadást megelőzőleg minden jogtulajdonos kapott felszólítást, jelentse be a határozott alakban élvezett haszoubéri jövedelmet (készpénzt vagy haljárulékot) és e felszólításnak megfelelt a kővágó-örsi fcközbirtokosság is, bejelentvén 300 forint haszonbért, mást semmit. De hu be is jelentette volna az ngynevezci I, ,.olosóbb halai ", azt az igényt, mint liatáioz itlan természetűt egy fennálló közI gyűlési határozat értelmében figyelembe venni ugy sem lehetett volna, inéit ilyen kötelezettséget az uj bérleti rendszerbe beilleszteni nem lehetett. . Azon panaszra nézve, hogy a Részvénytársnlat. a zalai parton nem árul halat, megjegyzi az igazgató, hogy a panasz némileg indokolt, de kilátás van arra, hogy a Részvénytársaság a zalai parti közönség halszükségletének kiszolgáltatására ezentúl már több goudot fog fordítani. Kőszeg hy József dr. és Landgraf János országos halászati felügyelő hasonló értelemben szólalnak fel, azon hozzáadással mégis, hogy bár szerződésileg a Részvénytársaság nincs kötelezve arra, hogy hói árusítsa a halat, mindazonáltal felhatalmazandó volna az elnökség, lépjen érintkezésbe a Részvénytársasággal és hasson oda, hogy a Balaton környékén lakó közönségnek mód nyujtassék, hogy halszükségletét nehézség nélkül födözhesse. 50 finom levélpapír, 50 boríték csinos dobozban 80 filL Diszes lepélpapiro^ és levelező l}árí?ák legnagyobb választékban a legolcsóbban kaph a í°H Sujánszl^ (József * jjj
