Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-17 / 7. szám

V. évfolyam. Keszthely, 190 . február 17. 7. szám Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hstilap. Megjelenik heten kint «

Kyszer: rím (>. SZERKESZTŐSED ÉS ; , KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratukul h hz«h kes/.H'.ség cimérM. [>éiiz»B T utalványokat hirdetési raetrbi ' < jókat és reklamációkat a k iadóün atal hoz kérünk K ATI I fn totí a t nem adunk VIBHZH l'El.til.OS SZ1CKK ICsZTÖ BONXZ JÓZSEF KIADÓ SÜJANSZKY JÓZSEF. ElöflzetesI árak : t^rfa; étre . i(j korona Fiil éne s _ NegyeiI évre ... 2 „ 6U pile, [gyes síéin ám .... .20 Nyllltir palllsnrH alku szerint. A takarékpénztárak. Valamikor, nem is olyan nagyon regen, egv-egy takarékpénztárnak felállítását örömmel vette tudomásul a közönség, mert mint mondani szokták, humánus intézeteink egygyel szaporodtak. Es a régieknek tökéletesen igazuk volt. Mert a takarékpénztár valóban humánus intézmény — elvben. Mióta csak pénz van a világon, azóta mindig az volt a. divat, hogy egyik embernek több pénze volt a kelleténél, a másiknak meg az elegendő is hiányzott. Ez a különbség pedig minél kiáltóbb, annál veszedelmesebb. Ezt a különbséget nem elősegíteni, hanem lehetőleg megszüntetni volnának hivatva a takarékpénztárak. Akinek felesleges, vagy megtakarított pénze van, az — nehogy pénze hiába penészedjék, vagy rablót csábitson házába — elviszi a takarékba, hol tisztes haszon mellett biztonságban van az. A szűkölködő, kinek pénzre van szüksége. elmegy a takarékba, felveszi a kölcsönt, azt iparába, gazdaságába, üzletébe fekteti s szorgalmas munkálkodás mellett a kölcsön vett pénz segítségével keres annyit. l|ogv megélhet s emellett illő részletekben visszali/.etlieti a kölcsönt. Igy a felesleg a szűkölködők kezébe jut. a különbség legalább is csökken s a takarékban forgó töke mindkét résznek kamatozik. Hát nem humánus intézmény a takarékpénztár ? Igenis az. Erősiti a vagyonbiztonságot, tisztes jövedelmet nyújt a tőkepénzesnek, a szegény embert megmenti a lelketlen uzsorásoktól s munkakedvük érvényesítéséhez megadja az első feltételt: a pénzt. Dehát minden változandó a világon. Megváltozott á takarékok jellege s vele együtt megváltozott az emberek véleménye is. Manapság már legkevésbé sem örülhetünk azon. ha a takarékpénztárak szaporodását, szinte ijesztő szaporodását látjuk, ha a részvényekre alapított pénzintézetek egy-egy csinos epülettel, néhol valóságos palotával teszik díszesebbé az utcát. Mert azt mindenki tudja, hogy nem a betétek, hanem az adósok kamatai s az árverések hizlalnak több pénzintézetet. Tehát a takarékpénztárak szaporodása nem a vagyonosodá.snak, hanem a szegényedésnek a jele s mondjuk ki őszintén, sokszor — oka is. A magj'ar embernek még Ázsiából hozott gyarlóságai közé tartozik az a nobilis könnyelműség, mely a megváltozott viszonyok között az adósság csmálásban nyilvánul. E tekintetben a magyar ember nagy optimista. Ha hitelre talál, könnyen belemegy az adósságba s rendesen később veszi észre, hogy elszámította magút. Sokszor a szükség, gazdasági válságok s más egyéb bajok követelik az adósságcsinálást. Ilyenkor mindig nyitva A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA, Nem íudok. .. — 1901. február 13. — Nem tudok, nem tudok Haragudni rátok, Szállongó szép csalfa lepkék, Hajlongó virágok. Nem tudok, nem tudok Haragudni rátok, Virágszálként liajla dozó Lepkelelkii lángok ! Csodás ragyogástok Oly hamar mulandó: De az örökszépet abban Érzi a halandó I Büszke lelkem fent száll A végtelenségben ; De hozzátok húz a szivem Síró gyermekképpen. Patyi Istoán. Pech. A világ legjobb viccelöje — tudtán és akaratán kívül bár — a peches ember. A pech majdnem mindig vicc is egyszersmind. (Lám, két német szó egt/ magyar mondatban ! De Uiába!) — A peches emberen nevetni szokott a világ ; de a peches ember ritkáu nevet ; legfülebb boszaukodik, mérgelődik. Sokszor megesik, hogy épen az által válik nevetségessé, mert mérgelődik peches volta miatt. — Vannak azonban az életben — egyének, kik pechük állhatatosságábau megedződve, nem mérgelődnek, hanem vagy közönyösen ós megadással viselik sorsuk tréfás, tragikomikus szeszélyeit, vagy maguk is nevetnek magukon a nevető világgal. Ilyen peches ember azonban fehér holló számba megy ; nevük ismertté is válik — legalább is a szűkebb baráti körben. Szűkebb baráti körbe tartozván ón is, alkalmam nyílott megismerkedni egy ilyen fajta úriemberrel. Igaz ugyan, hogy már megismerkedésünket is csak pech hozta létre, a mennyiben a korcsolyatéren ugy egymásnak találtunk zónázni, hogy neki a cipője lett szalonképtelen, kapván hatalmas léket a tetején; — nekem pedig a tyúkszemem fájt egy hétig a fejem tetejéig. — Azonban ez nem alterált minket abban, hogy ismeretséget kössünk. Sőt jó barátokká is lettünk. Mondhatom, Tewvis (olv. Tövis) Menyhért igen derék, jóravaló úriember vala'; sziute sajnálni 'ehet, hogy a kegyetlen sros oly tipi <us pec-hfoglivá tette. Lassaukint bizalmasokká is váltunk egymás iránt, (én is fóligmeddig pechüldö".te ember vagyok) »ő apránkint feltárta előttem baráti peches szivét, mely csuda, hogy — csupa pechből — nem a jobb oldalán veri a mellét ; megismerkedtem lassankint egész múltjával, mely I igazan a pechek valóságos tára. (Jaj Istenem, már szinte engem is dühíteni kezd ez a >peche szó, melynek nincs magyar mása!) Sze^óuy Tewvis ur mindjárt azzal a pechchel kezdte földi életét, hogy született. Ez volt az ö legnagyobb pechje anyja a többinek. Mert, kérem, hogy én január 31-ón, más augusztus 8-áu, ez november 15-én, amaz április 1-én született, abban senki sem talál semmit; de hogy valaki február 29-én született, az már határozottan óriási pech. Ez pedig valósággal igy esett meg Menyhért barátommal. — Némelyek azt mondanák ugyan, hogy hiszen ez csak javára válik neki, a mennyiben négyszerte kevesebb kiadása leszen születésnapi költségek címén. Én is igy argumentáltam neki; de ő azzal fülelt le, hogy gondoljam meg: ő igy négyszerte kevesebb születésnapi ajándék birtokosa