Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-10 / 6. szám

BALATONVIDEK 1901. február 10. künk maroknyi Mag3'arországnak, nemzetiségek közé ékelve, idegenektől környezve, teljes erőnket megfeszítve őrizni, ápolgatni és dédelgetni mindazt, a mi a specifikusan egyéni mivoltunk megnyilatkozása. — Higyjék el hölgyeim, e munka nagyrósze a mienk, a magyar nőké, épen azért, mert mindenre kiterjedő, finom női lelket, egész szivet igényel. — A mi vállainkra nehezedik tehát a feladat (oh, hiszen nem nehéz feladat), hogy a magyar házi-ipart legjobb tehetségünk szerint támogassuk, mert azzal fejlesztjük, azzal kenyeret adunk a népnek, azzal magyaros Ízlésűvé tesszük környezetünket. Szeretném, ha a felsorolt iparcikkek egyegy szép példányát önöknek bemutathatnám ; azt hiszem lesz is reá alkalmam. Meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak magyar lelkük, hanem esztétikai ízlésük is szépnek fogja találni. — Az Erdélyi Kárpát Egyesület — addig is, inig az iparpártolás nemes tervének teljes programmja életbe lép — a legnagyobb készséggel és hazafias örömmel vállalkozik a közvetítésre ; megrendeléseket elfogad s gondoskodik arról, hogy a kivánt munka a legrövidebb idő alatt, természetesen az eredeti árban, a megrendelő kezéhez jusson. Adja Isten hogy a hazai népipar gyakorlati pártolásának nemes eszméje ne maradjon csak terv s hogy tényleg megvalósulhasson, nagj

7 részbeu a magyar nők támogatásától függ; tehát bizzunk benne ! Radnótiné Hrabovszky Irén Esküdtszéki tárgyalás NagyKanizsán. Első nap. Február hó 3-án az ülésszak elsó napján Vaclavik Márton napszámos ügye került tárgyalásra, aki azzal volt vádolva, hogy munkástársát Drugda Andrást mnlt é\i okt. 10-éii akként szúrta meg, hogy ennek következtében Drugda András halála következett be. A tárt ' í gyalásnak érdekes keretet kölcsönzött a zolyommegyei tót tanuk csoportja, kiknek előadását az esküdtbíróság előtt a Budapestről e célra lehozatott Yagács Rác Flóris tolmácsolta. Az esküdtbíróság a következőkép alakult meg . Elnök Mikos Géza kir. it. táb. biró, szavazóbirák Csesznák Miklós és Eőri Szabó Jenő dr. Esküdtek lettek : Belus Lajos, Rosenberg Rikhard, Brotmer Hermán, Farkas Sebestyén, Fischel Lajos, Reik Gyula, Simon Gábor, Király Sándor, Sável János, Loewy Ödön, Stefaics Miksa, Szabó István, jegyzőkönyvvezető Bertin Ágoston. A vádhatóságot Orosdy Lajos dr. királyi ügyész, a védelmet Havas Hugó dr. ügyvéd képviselte. Vádlott kihallgatásakor azt adta elő, hogy diadala az, lelkem megsértett idealizmusának drága talizmánja. Gyertek most kedves Lina nagysámok elveitekkel ! Hadd mutassam meg nektek e régi leveleket — liadd mondjam győztesen szemetekbe, hogy van sirig tartó szerelem a földön, ha azt nem csupán a szív változó érzelmeire bizzuk, hanem a kereszten függő • Legnagyobb Szeretetet - oltalma alá; ő bizonynyál megőrzi majd a >holtoiniglan, holtodiglant. « Elötteml átom ismét Inest gyönyörű menj

7asszonyi ruhájában; látom mint hullámzik keble az ünnepélyes érzelmek harca alatt, mint emeli könynyel telt szemét a mellette álló férfiura, mintha kérdezné tőle: ugy-e szeretsz ós mindig szeretni fogsz ? A téli napsugár végig siklik az aranyozott feszületen, ós az ón ajkam jósolja a kérdő szemeknek a választ: igen, óh igen. Faics Irén. a cselekmény elkövetésekor olyannyira _ ittas volt, hogy a tett elkövetésének körülményéit saját emlékezetéből elő sem adhatja, hanem arról csupán mások előadásából bir tudomassal. A cselekmény elkövetése előtt Drugda András őt botjával több izben fejbeütötte,_ mire o a kezében levő késsel támadója felé szúrt, de hogy megszúrtam és hol szúrta meg áldozatat: arra nem emlékezik. A kihallgatott tanuk azt vallották, hogy a vádlott és Drugda András között régi ellenségeskedés állott fenn, mert ez utóbbi vádlottat majd előzőleg is bántalmazta s cselekmény elkövetése előtt is vádlottat Drugda András botjával több izben megütötte, mire a vádlott késével több ízban Drugda András felé szúrt. A bizonyítási eljárás befejezése után az esküdtekhez felteendő kérdéseket a biróság megállapította, mire Orosdy Lajos kir. ügyész előterjesztette vádbeszédét, melyben elismerte, hogy a vádlott tettét erős felindulásában követte el, de kizártnak tartotta azt, hogy a cselekmény elkövetésekor részegsége miatt öntudatlan állapotban volt, vagy hogy tettét jogos önvédelembői követte el. Havas Hugó dr. védő arra az álláspontra helyezkedett, liogj- vádlott cselekményét erős felindulásában követte el, melyet Drugda Andrásnak durva támadása okozott. A cselekmén}

7 elkövetésének tehát közvetlen oka az volt, hogy Drugda András vádlottat jogtalanul és súlyosan bántalmazta. Megkisóilett elfogadható magyarázatot adui vádlott azon védekezésének, hogy vádlott tettét ittassága miatt beszámíthatatlan állapotban követte el és végül azt fejtegette, liogr Drugda András erőszakos támadásával szemben vádlott védelmére jogosan kelt, és hogy a jogos önvédelem határait a meglepetés zavarában és legyőzetés félelmében lépte tul. Az esküdtek hosszas tanácskozás után a vádlottat bűnösnek mondták ki a halált okozó testi sértés bűntettében, de kimondották azt is, hogy tettét jogtalan és súlyos bántalmazás által okozott erős felindulásában követte el. A biróság ezen verdikt alapján vádlottat 1 és fél évi börtönre Ítélte, miből a 3 hónapi vizsgálati fogságot kitöltöttnek tekinti, miben mind a kir. ügyész mind a védő megnyugodtak ós így az ítélet jogerős lett. — De leginkább megnyugodott az Ítéletben maga a vádlott, a ki kérte a bíróságot, hogy tegyenek vele amit akarnak, csak fel ne akasszák, „mert ezt a szégyent nem birná túlélni". Második nap. Mint vádlott Kosa József bocskai 20 éves parasztlegény került az esküdtbíróság elé azzal vádolva, hogy november 25-én este teljesen jelentéktelen szóváltásból kifolyólag Biró József nevű társát egy rendkívüli Inagy és súlyos fejszével jobb fülén keresztül, az összes föiitőereket és izmokat keresztülvágó, egész a második csigolába is bohatoló vágással megsértette, amely sérülés következtében elvérzés fontán nyomban meghalt. A biróság következőleg alakult meg : elnök Tóth László trvsz. elnök, bírák Kis István dr. és Neusidler Antal dr., jegyző Samuely Ottó. A vádat Orosdy Lajos dr. kir. ügyész képviselte, mint védő Oroszváry Gyula szerepelt. Az esküdtszék a következőkből alakult meg : Király Sándor, Farkas Sebestyén (Keszthely), Spitzer József (Perlak), Loewy Ödön. Remete Géza, Szabó István, Vasvada János (Komárváros), Belus Lajos, Stirling Sándor, Mágics Ferenc, Wajdits József, Sélley Pál (Gelse), pótesküdtek : Sztrahia Károly (Csáktornya) es Sável .János. A főtárgyalás során a fentebb jelzett bűncselekmény beigazolást nyert, ennek következtében az esküdtek marasztaló verdiktje alapján, a vádlottat szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a biróság, mert bár a lélektani indokot, mely a vádlottat sértett megölésére késztette kideríteni, hiába iparkodott a gyilkos eszköz veszélyessége és egyébb mellékkörülményekből az emberölésre irányuló szándékot beigazoltnak találta és ezért a vádlottat 6 óvi fegyházra ítélte. — Az ítélet jogerős. Harmadik nap. Major János meszes-györki közs. bírónak nem sok öröme telhetett Viktor nevű fiában. S nemcsak szomorúságot szerzett neki fia, de némi tekintetben okot szolgáltatott arra, hogy Major János börtönbe kerüljön. Major János igen jó apa, ki fiáért, kit számos ellenségétől féltett, 1900. évi november hó 8-án, mikor a, Mária telepről dolga végeztével hazatért s őt otthon nem találta, hazulról eltávozott s keresésére indult. A gyermekét nem találó apa, értesülve útközben arról, hogy fia lövöldöz és verekedésbe került, izgatottan a verekedés színhelyére ment és fiát, valamint ennek két társát a nagyobb számú ellenfelektől megvédendő közbelépett, a minek meg lett az az eredménye, hogy a karjára kapott egy ütés után szótváltak s mindnyájan az ntcáia kivonultak. Itt egy kis ideig megállhatott Major János, de esakhamar hazafelé indult, magával vive azt az 1 öl hossza, arasztnyi szélességű s 2 cm. vastagságú deszka-darabot, melyei őt megütötték s melyet bánta lmazójától elvett s visszahagyva a vele együtt hazamenni nem akaró fiát. Alig távozott azonban Major János, kijött a verekedésnél jelen sem volt s már teljesen pongyolában levő Szabó Ferenc a távozó Major János után ment s ennek közelébe érve, szemrehányást tett neki ezen szavakkal: „Hát ilyen biró vagy te ?" E szavakra Major János megfordult s a kezében levő deszka-darabbal haránt irányban, a homlok s orr-tő közé olyan vágást tett Szabó Ferencre, hogy az ott minden szó nélkül összeesett s rögtön meghalt. Ez a tényállás Major Jánes meszes-györki bírót f. hó 6-án a nagy-kanizsai esküdtbíróság elé vitte, — hol halált okozó súlyos lesti sértés bűntettével állt vádolva. E napon a következőleg alakult meg az esküdtszék. Esküdtek lettek : Király Sándor, Vasvada János, Sélley Pál, Vidosfalvy Ernő, Farkas Sebestyén, Szeles János, Szabó István, Remete Géza, Tripammer Rezső dr., Spitzer József, Schável János, Fischl Lajos. Pótesküdtek : Bun Samu, Mátyás István. Tárgyalás közben azonban a rosszullét miatt felmentett Király Sándor helyébe Bun Samu első pótesküdt lépett. A biróság elnöke volt Tóth László kir. törvényszéki elnök, birák voltak : Kiss István dr. és Neusiedler Antal dr., jegyző Szenes Dezső aljegyző. A vádliatoságot Orosdy Lajos dr. kir. ügyész, míg a vádlottat Varga Lajos ügyvéd képviselte. A kifogástalan precizitással és mégis igen gyors menetben tartott tárgyalás folyamán a fentebb jelzett tényállás derittetett ki. Vádlott tettét nem tagadta s csak jogos védelemmel, sót inkább a jogos védelemnek ijedtség s megzavarodottságából eredő túllépésével védekezett. Ugyanezen irányban iparkodott a védelem is hatni, míg a vádhatóság sem a jogos védelemnek, sem ennek túllépésének fennforgását nem látta. Az esküdtekhez intézett kérdések a következően hangzottak : I. Főkérdés : Bünös-e Major János vádlott abban, hogy

7 1900. évi november hó 8-án este Meszes-Györök községben, az utcán, Szabó Ferenc testét egy öl hosszúságú s arasztnyi szélességű deszkadarabbal szándékosan, de nem ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy ez a bántalmazás Szabó Ferencnek ott a helyszínén nyomban bekövetkezett halálát okozta ? Igen vagy nem? Ha igen: II. (külön kérdés) Intézett-e az elhalt Szabó Ferenc, a vádlott Major János ellen olyan jogtalan és közvetlen megtámadást, vagy

7 feny

7egette-e a vádlott személyét olyan jogtalan és közvetlen megtámadással, mel}

7nek elhárítása végett vádlottnak Szabó Ferenc testén a sértést ejtenie szüksége volt ? Igen vagy nem ? Ha nem III. (külön kérdés) Azért követte-e el Major János Szabó Ferenc testén a sértést, mert félt, vagy megijedt vagy meg volt zavarodva ? Igen, vagy , nem ? Ha az I. főkérdésre „igen" a II. ós III. külön kérdésre „nem,, : IV. (külön kérdés) Vádlott Major János erős felindulásában követte-e el a halált okozó súlyos testi sértést ? Igen vagy nem ? Az e kérdésekre adott feleletek szerint az I. és IV. kérdésre hétnél több „igen" lévén az esküdtek verdiktje, Major János erős felindulásában elkövetett halált okozó súlyos testi sér-