Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-30 / 26. szám

3 kocsisor vitte az érkezőket a „Nagyvendég fo­gadódba, ahol az ut porának lerázása után va­csorához ültek. Velők tartott, Molnár uradalmi inspektor s az őket fogadó kasznár. Rövid idei borozgatás után pihenésre tértek. Reggel 4 órakor már talpon voltak s vici­nálisra ülve Rogendorf majorról elnevezett ál­lomáson szállottak ki. Ebben a majorban meg­tekintették Csekonics gr. nyári kastélyát, mely a Rogendorf család tulajdona volt. Hatalmas park közepén terül el. A parkban diszeleg Ro­gendorf 2 hű kutyájának emlékoszlopa, melyet — mint ritka dolgot — lefényképeztek a kas­tély ly a 1 együtt. A major kasznárának lakásán a háziasszony Ízletes villásreggelivel várta a kirándulókat, be­tértek tehát néhány percre. Ezután a tehén és ökör istálón áthaladva, közvetlenül tapasztal­hatták azt, a miről a növénytermelésben tanul­tak a „zsombolyai kazalozás"-t. Siesbán János a „Mezőgazdasági Szemlé"­nek 1881-iki évfolyamában igy ismerteti ezen kazalkészitési módot : A föld sziuén 4—6 m. széles és tetszésszerinti hosszú kazlat kezdenek, a fenékbe száraz tőzeget vagy száraz szalmát raknak bőven. A takarmány t erre rendesen kaza lozzák,de a széleket kirakják szalmával, hogy a ta­karmány közvetlenül ne érintkezzék a levegővel. Midőn a kazal 4 in. magas, tetejét berak jákszalmá­val sha 55° C-t ért el, akkor földdel préselik, de egyelőre a négyzetméterenkinti 10 q. súlynak csak y 3-át rakják rá, a többit pedig az ülepe­dés után. Előnye a „zsombolyozás"-nak az, hogy erjesztett takarmány készítéséhez nem kell a gazdának beszerezni drága sajtókat. Az idő előre haladt már, azért kocsikon a kenderáztató telepre mentek ki. Négy nagy áz­tató medence van itt, melyek vizöket a Béga csatornából nyerik ; a medencék mellett terül el a szárító telep. Bementek a kender-kikészitő gyárba is. Hatalmas keudertörő-gép működik 8 rovátkolt hengerrel. A gép által összetört ken­dert leányok tilolják meg ; a megtilolt kendert 80 kgr.-os bálokba szorítják össze s a szegedi gyárba küldik további kikészítésre. Az üzemhez szükséges tüzelő anyagot a pozdorja szolgál­tatja. Nyolc lóerejü géppel hajtott sajtó szinte kókeménységüre szorítja össze a pozdorját. Az igy összesajtolt pozdorját (briget.) tégla nagy­ságú darabokra tördelik s ily alakban használ­ják tüzelésre. Hőfejlesztő képessége igy a jó minőségű fáéval egyenlő. A gyártelepről a kocsik vetések között ha­ladtak Gyula-major felé. Útközben úgyszólván mindenütt fordult elő oly dolog, melyre érde­mes volt legalább futó pillantást vetni. Nagy kiterjedésű legelőn szemök elé tárult Csekonics gr. gazdaságának büszkesége : a magyar gulyá­ból az J—2 és 3 éves tinó évjárat. Teljesen egyenlő fejlödtség jellemző tulajdonságuk. Szar­vuk állása, nagysága teljesen egyenlő, typikus alakja e „címeres szarv"-nak. Bal lapockájukra van sütve leelletésük évének utolsó számjegye. Gyula-majorban Péczeli Ákos kasznár la­kása eíött szállottak le. Jégbe hűtött sörtől fel­üdülve, gazdagon teritett asztalhoz ültek a sza­badban. Csanády dr. igazgató Molnár inspek­torra mondott toasztot, Barényi kasznár a hall­gatóságot éltette, Hám Arthur III. é. gazdász a háziasszony s a tisztikar egészségére mondott lelkes felköszöntőt. (Folyt, köv.) Özv. Emecz Józsefné jubileuma. Impozáns és megható ünnepélynek volt, színhelye f. hó 27-én az áll. s. községi elemi leányiskola. Az iskolának érdemekben gaz­dag munkatanitónöje özv. Emecz Józsefné negy­ven évi buzgó, odaadó működés után junius 1-én vonult nyugalomba. Felettes hatóságai, a közs. iskolr.szék, Keszthely város és közönsége s az iskola tantestülete az iskola évzártával műkö­désének színhelyén ünnepélyt rendeztek számára, hogy elismerésüknek, tiszteletüknek, szeretetüknek kifejezést adjanak s a jubilánstól ünnepélyes bú­csút vegyenek. A lelketemelö ünnepély lefolyása egyaránt méltó volt az ünnepelthez, mint a rendezőkhöz. A községi elemi iskola tantestülete a leányiskola udvarát zöld galyakkal, nemzeti zászlókkal, sző­nj'9ggel s ő felsége arcképével Ízlésesen feldíszí­tette. Kilencz órakor már nagy számban volt együtt Keszthely város közönsége, köztük na gyobb számmal a hölgyek', a jubiláns volt ta­nítványai. Midőn ? jubiláns az iskolaszék tagjai és Keszthely város küldőt'ei is megérkeztek, az Ünnepély dr. Csanády Gusztáv iskolaszéki elnök a jubilánshoz intézett meleghangú beszédéjével vette kezdetét, majd fölolvasta dr. Ruzicska Kálmán kir. tanfelügyelőtől érkezett, a magas minisztérium elismerését tartalmazó okiratot. Utánna Niigy István városbíró az iskola­fenntartó város és közönsége nevében üdvözölte az ünnepeltet, átnyújtván a város emléktárgyát, egy diszes ezüst, tálat. Most Bóry Imre igazgató intézett, a tantes'ület, nevében beszédet, a jubi­láló kartárshoz, hatásos szavakkal méltatta ér­demeit, melyeket, az ünnepelt, hosszú 40 éven át az iskola érdekében kifejtett. Szavai, jó kivá­natai élénk visszhangra találtak a jelenlevők szivében..! A következő szónok Nagy Margit tanítónő, a volt tanítványok és a kartársak háláját, sze­retetét, .elismerését, szívből jövő szívhez szóló szellemes beszédben tolmácsolta. A jelenlegi ta­nítványok búcsúszavát Lénárd Erzsike tolmá­csolta kis szivének egész melegével. Az üd­vözlelek mély érzése, melegsége, igen meg­hatotta az ünnepeltet s könnyektől elfojtott hangon mondott köszönetet a szeretet, és tisz­telet nyíl vánnlásokért. A szép ünnepéi) t. a leánynővendékek meg­ható bucsudala fejezte be. A jubiláns a jó kivá­nalokon kivül tanítványait,ól diszes virágcsokro­kat s kartársaiuak diszes keretbe foglalt jól si­került fénykép csoportját kapta. A meghatott ünnepelt tanítónőt, eltávozása után az iskolaszék tagjai és kartársai otthonában keresték fel, hogy családi körében ismételjék előtte a tiszte­let, hála és szeretet érzelmeit. — Adja Isten, hogy Keszthely város érdemekben gazdag, álta­lánosan szeretett és tisztelt tanítónőié özv. Emecz Józsefné a nyugalom éveit minél tovább bol­dogságban, egészségben élvezhesse. Kézimunka kiállitás. A helybeli népoktatási intézetekben a záró­vizsgálatok alkalmával az eddigieknél is gazda­gabb kézimunka kiállításban gyönyörködhetett a közönség. A munkakiállitások arról győztek meg bennünket, bog}' a munkatanitás az összes tanintézetekben szigorúan a tantervhez alkalmaz­kodik sjuiindeuüt.t szakavatott, művészi ízlésű erőkre van bizva a tanítás. A községi elemi leányiskola nmnkakiállitása felölelte az egyszerű kötés, horgolás, keresztöl­tés, száröltés, hímzés stb. legvá'tozatosabb ki­vitelű munkadarabokat, osztályonkiut csoporto­sítva, a miniszteri tantervhez alkalmazkodva. A IV. elemi osztály növendékeinek munka-da­rab száms. jóval meghaladja a 200-al. A munka­tanitás czélszerü beosztása s vezetése özv. Emecz Józsefné, Oppenheim Katalin s Emecz Gizella munkatanitónők érdeme. Az áll. polg. leányiskola I—IV. osztályában készült munkák ugy minőségre valamint, meny­nyiségre iné.tán meglephették a nagy közönséget. A hasznos és ízléses munkák Ízlésesen elren­dezve a szép, világos nagy kézimunka osztály­ban ugyancsak ervényre jutottak. Megemlítésre méltó, hogy a IV. osztály növendékei torna egyen­ruhájukat maguk készítették el. A I—IV. osz­tály elkészített, 343 drb. munkát. Az elismerés ugy a munkatanitás alaposságáért, valamint, az ízléses kiállításért Bíró Józsefnét az áll polg. isk. munkát,anítónőjét illeti meg. A Paulai Szt.-Vincéről nevezett irg. nővérek intézetében ez iskolai évben a növendékek által elkészített munkák f. hó 24., 24. és 26 áu az óvoda helyiségben voltak kiállítva; ugyancsak itt voltak megtekinthetők a növendékek rajzai és festményei is. Örömünkre szolgál kijelenteni, hogy az Ízléses, művészileg kiállított díszmunkák mellett nagy számban voltak a hasznos dolgok is. Egész öltözet felsőruhákat s blouseokat, varr­tak meg a IV. osztály növendékei. A díszmun­kák közül említésre méltók a Viktória hímzésű, tüfestésü munkák, a posztó- és selyem festések. A munkakiállitást a zárdában gróf Fes­tetics Tassilóné őexceleuciája, May, Alex és Ella grófnők is megtekintették. Darnay muzeum Sümegen. l renus és Bachus : Darnay muzeum római szobor gyűjteményében van egy kiváló szép, klaszikus, fehér márvány szobor, mely a mai szobrász-művészetnek is becsületére válnék, re­mek kivitelével és kétségielenül feltételezhető, hogy valamely hírneves művész készítménye. A szobor ásatás közben 3 darabra törött, de gon­dos keresés után a hiányzó kar és fej is elöke­rült, igy ma összeállítva a teljes ép szobor­csoport bámulatra ragadja a szemlélőt. Sziklán ülő Vénusz jobbjában kerek tükröt tart és bal­kézzel a szikla másik részén ülő Bachust.ól fela­jánlott szőlőfürt után nyúl. A szobor-csoport fő becse készítőjének magasfoku anatómiai tudá­sában rejlik, ki különösen Vénusz bájos alakjá­val valósággal remekelt,. Méltó ekez az alko­táshoz Veuus klaszikus metszésű arca, ugy Bachus méreteiben kisebb, ülő alakja is. A gyűj­teményben igen szép sorozat »au brouz és ehe­tett agyag szobrokból is. Látható ezek között°ós kiválik Hekatet, ábrázoló nagybronz szobor melynek különös becst az kölcsönöz, hogy valamely klaszikus szobor után készítették; kezdetleges kivitelben az itt lakott bárba­rok. Hasonló természetes nagyságú Janus fejet, ábrázoló kőszobor szintén van a múzeum­ban, mely Badacsonyból került felszínre, és szintén a bárbár művészet einleke. Érdekes a kisebb méretű klaszikus bronz-szobor, mely Mercurt ábrázolja. Van a gyűjteménynek egy V2 méter magas fehér márvány álló Veuus szobra is, melynek azonban feje és karjai hiá­nyoznak. Érdekes a szoborgyüjtemény másik resze, mely a rómaiak által Egyptomból maguk­kal hozott szobrokat tartalmazza. Van ezek kö­zött bronz Osiris szobrocska, muiniaalaku agyag (Sebeti) szobor, mely az egyptomi sírok rendes melléklete. Található majom, kutya ós más álla­tot utáuzó bronz szobor is. A római doinbor művészet, valódi remekeit láthatjuk a űavnay inuzeuoi római Terra-Sigillata edény gyüjteménj'én. Az edények pecsét viasz­hoz hasonló elénk piros színűek és csak legritkább esetekben fordul elö teljes ép példányban, több­nyire a leggazdagabb római telepeken is csak töredékeit lelik. A csabrendeki és somlyói római kólóinak területén lelt nagyszamu Terra-Sigillata edén}'töredékek között 6 teljes ép példány is fordult elö, tov. tányérak ( csészék és közöttük egy remek domborművű diszt.ái, mely egyike a leg­becsesebb Terra-Sigillata edényeknek, mi hazánk területén eddig felszínre került,. A disztál átmé­rője 200 mm., magassága 105 cm. Kerületét domborműves alegorikus alakok, virágok és ékit­tuéuyes formák díszítik. A tálak mindegyikében látható a római müiparosnak, az edény tervező­jének vagy készítőjének neve. A töredékes anyag is nemkevésbé érdekes, mert, azokból a római diszitésmodor egész sorozata állítható össze. Heti szaporulat: A közel mult szaporulata nem annyira szarura nézve, mint inkább azok becses volta miatt érdemel fig3'elmet. Legbecse­sebb Somlyón lelt két kelta lovas sir. A kelták kiváló lovasok voltak és nem ritka esetben, ép ugy, mint, honfoglaló őseinknél, a harcost együtt temették el paripájával. Ilyen sirlelet mellék­lete szolgáltatott két ritka becses vas-zablát, (csukló- tengelyű lovagló zablát) és tőbb bronz­ékszert, melyek között legkiválóbb két kereszt alaku ékszer, melyek a harcos melltáján egymást keresztező szíjak vagy zsioorok összetartására, szolgáltak. Egész sorozat orsó-gomb és 2 háló­suly szintén ez alkalommal küldetett be somlyói leletből. Az éremgyűjtemény Rudolf ritkább veretű ezüst garasával es Mária Terézia 1772-ben Er­délyország részére veretett ezüst 20-asávál gya­rapodott. A kézirat gyűjtemény két levelet kapott Arany Jánostól, melyek egyike 1861-ből kelt és Kazincy Gáborhoz szól, a másikat 1865-ben irta Arany János. Etőfizetőinket, kiknek előfizetése junius hónap vegével, vagy már előbb lejárt és még eddig nem újították meg, bizalommal felkérjük, hogy a megújí­tást eszközölni szíveskedjenek. A >Balatonvidék*. kiadóhivatala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom