Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

1901. junius 16. BALATONVIDÉK kez9t,t és liogy legalább jótékony éjjeli harmatok segítették elö az elmaradott növényzet, fej­lődését. A lefolyt hónap második felében ködök is jártak reggelenkint, — de szerencsénkre oly időben, midőn a rozs már elvirágzott, a buza pedig még virágzásban nem volt. Jégverés mutatkozott a mult május 15-én Z -Szt,.-Balázson, Barátföldön, Bazitán, Tagyon és Monoszlón, mely ut.óbbi két községben a szőlőkben is okozott jelentékeny kárt; — máj. hó 17-én Szent-Lászlón ós Bánok-Szent-Györ­gyön, május hó 18-áu, Felső Őrsön máj. 25-én Csapiu, máj. 29-én pedig Uj-Népen, Uj-Udva­ron, Salomvárott és Felső-Bagodon, a mely községekből 5 — 10-15, sőt egy esetben 35°/' 0 jeget jelentettek a gazdák — leginkább a ro­zsokban. A nagy szárazság dacára az ősziek fejlő­dése a mult hó végével ott — hol azok a téli zord fagyoktól nem igen szenvedtek — kielé­gítő volt, és jobb talajokon az ősziek állása határozottan javult az áprilisi állapothoz képest; — különösen a rozs virágzása alatt uralkodott kedvező idő a rozs hozamára vonaikozó kilá­tást növelte. Megyei átlaguuk mindennek da­cára e két terményben C3ak g} 7enge közepesnek mondható, mely kilátást a folyton tartó szá­razság csak növel. A hiányzó csapadék és a kései vetés után csak lassan fejlődtek a tavaszi gabonák, a me­lyek szine halvány, állásuk ritka ; árpábatr, de kűlöuősen zabban igen gyenge termést vár­katun k. Ha máris el uem késett az eső, csakis kiadó csapadókok segíthetnek a tavasziak sorsán. A lefolyt hónap végével megyenk több járásában észlelt zivataros eső után — hirte­len fellépett a buza és rozsban a levélrozsda, mely azonban a folj'ó juuius hó elején uralko­dott szárazság folytán fejlődésében ismét meg­akadt . A tengeri vetése is csak a mult hó első felében volt vármegyénkben befejezhető ; —- ez is a szárazság miatt vissza van maradva, folja­matban volt és májusban befejeztetett,a tengeri és burgonj'ának kapálása, utóbbinak töltése, a répa.vetések kapálásai és egyezés"?. A burgonya állása a lefolyt hő végóig még kielégíthető volt ; a répa is szépen fejtő­dött ott, hol még uémi nedvesség vau a ta­lajom. A hüvelyesek állása a szárazság dacéra még tűrhető volt, de ezeknek, valamint az el­vetett köles és csalatuádénak — de az egész tenyészetnek immár sürgősen kellene az eső. — testestől lelkestől hazafi volt, — tőlük ta­nulta meg, sajátította el a tiszta keresztén}' szel­lemet, főkép pedig a lángoló hazaszeretetet, melyet nemcsak a Perczel fiuk nevelésében érvé­nyesített, de mely szellemmel, mely érzelmek­kel nevelője, tanítója Utt egész nemzetének. >Az én kedves V-m. — irja Zádor Gy. Kazinczynak 1826. aug. végével mondott le kilenc évig (csak nyolc) viselt nevelői tisztéről. A jövő esztendőt egészen géniuszának s a tudo­mányoknak akarja élni.t —V. jól érezte magát e szabad független helyzetben, de ugy látszik szűkös állapotban élt, legalább azt mutatja az a körülmény, hogy néhány hónapig ismét nevelős­ködött egy tolnamegyei birtokosnak Pestet, tanuló fia mellett. »Nemrég tudtam meg ---irja hozzá Teslér 1827 márc. 12. — hogy Sauska Egi praefekt usa vagy, de azt homályosan hihe­tem, minthogy mult nyári egyik leveledben egé­szen lemondottál a régi megunt paedagogusság­ról.t — Kedves Kartársak ! Zokon vehetjük-e nagy szellemű költőnknek, hogy a paedagogus­ságot megunta, — kisebbithetik-e bizalmas ba­rátjának tett nyilatkozata előttünk, tanítók előtt érdemeit ? — Bizonyára nem ; mert nem termé­szetes-e, ha a magas röptű sas, nem tud a föld rögén megszokni s a hegyek sziklás bérceit vá­lasztva tanyául, — szárnyaival a végtelent ha­sítja és az ég felé irányozza röptét ? Hibául róható-e fel hát az ihletett, a nemzeti Géniusztól homlokon csókolt költőnek, íiogy elhagyta a szükségből választott nevelői-tanítói, (valamint az elvégzett jogi pályát is) és lelke szárnyalását követve az irói pályára lépett, hogy azon dicső­séggel működve, egyesek helyett nevelője, taní­tója legyen egész nemzetének. (Vége köv.) Mesterséges takarmányfélékböl a lucerna I. kaszálása kielégítő volt, ellenben a lóhernek hozama ritka helyen sikerült, mert. -— a mint már a mult havi jelentésben jeleztem — külö­nösen az egérjárta vidékeken — a febr. havi erős fagyok"a lóhervetésben nagy kárt okoztak sőt vármegyénkben éppen ennek folytán sok lóherés fel is lett szántva. A réti fü növésében megint, csak csapa­dókok hiányában visszamaradt és csakis mélj'ebb fekvésű, nyirkos, vagy pedig trágyázott réteken mondható kielégítőnek. Hasoulóképeu állanak a legelök is, a hol az állatok immár igen kevés füvet találnak és sok helyütt mái koplalnak. A szőlők fejlődésére nézve azonban igen kedvező volt a lefolyt májusi időszak ós a jobb kezelésben álló szőlőkben ismét, gazdag türtkép­zöd ;s mutatkozik. Sajnos, hegy a folyó junius hó 5-én uralkodottt szélvihar a még kötetlen szőlőkben sok kárt okozott. A szőlők második kapálása mindenütt, befejeztetett a lefolyt hónap­ban, folyamat,ba lettek téve a kötési és perme­tezési muBkálatok. A levélzet színezete kifo­gástalan. Gyümölcstermésünk kilátásai az őszi gyü­mö'csre nézve a lehelő legrosszabbak. A még megmaradt alma, körte és őszi barack, dió sat. nagy része a szokatlan hőség és szárazságban lehullott, csupán a cseresznye díszlik jól ezidón. Cserebogár vármegyénkben a lefolyt inájus hó­ban alig volt, mert, a mi vidékünkön nem az idén van a rajzási esztendője ; van azonban ro­var, hernyófészek elég gyümölcsfáinkon, a me­lyek letisztogat,ása a jövő évi gyümölcstermé­sek biztosit ása céljából — éppen most volna időszerű. Az állategészségügyi viszonyoknak az előbbi hónapokban jelzett kedvező állapota, sajnos, is­mét kedvezőtlenebb lett — amennyiben a mult hó végével vármegyénk három járásáuak 7 köz­ségében veszettség ; 4 járásának G községében sertésorbáuc, 8 járásának 20 községében sertés­vész lett hivatalosan megállapít va ; több köz­ségben hólyagos kiütések jelentkeztek és a nagy hőségben a lépfene és sercegő üszög és spora­dice fellépett, mely utóbbiak ellen csakis a védőit ás erélyes foganositása vezethet célhoz. Marhavásáraink folyton élénk felhajtásnak örvendenek de a marháuak ára --- fogyasztási közpouiokban beállt kevesebb szükséglet folytán leszállt. Ilyen időtájban jellemző erre nézve az a tapasztalat, hogy pl: Bécsben a kirántott csirke szezonban és júniusban, a midőn számos városi nyaralókba és fürdőkre költözködik — a hus iránti kereslet, tetemesen apad, a mi közvetlenül a mi árainkat nyomja. Kedvezőbb átalakulással találkozunk a le­folyt hó végével a gabonaárak alakulásánál. Különösen a németországi igeu rossz ter­méskilátások (Poroszország nyugati részének 25 kerülete közül 19 kerületben az őszi buza majd­nem teljesen tönkrement — ug}', hogy még vetőmagot is kell ott a gazdáknak venni) fel­szöktették az őszi terrain-buza árakat, a mely emelkedést a rozsnak ára is lassan követi. Valószínűleg van tehát arra nézve némi kilátás, hogy a cséplési idény első felében legalább jobban fognak alakulni a gabona­árak, mint a mult, évben — bár állandó javulást az Észak-Amerikában, Romániában és Orosz­ország jó részében is remélt bö aratások ered­ményének a világpiacra való beérkezte után nem igeu remélhetünk. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága gr. Jankovich László dr. főispán elnöklete alatt f. hó 11-ón tartotta rendes havi ülését. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent közigazgatási bizottsági tagokat az ülést meg­nyitja. A felolvasott alispáni jelentés szerint máj. hóban a hasznos háziállatok egészségi állapota nem mondható kielégítőnek, amennj'iben a le­folyt hónapban a vármegye két községében a sertésorbáuc, 20 községében pedig a sertésvész állapíttatott meg ; előfordult még szórványosan a lépfene, az ivarszervi hólyagos kiütés s a sercegő üszög. Ezen és más szórványosan elő­fordult állati betegségeknél a szabályszerű gyógy- és óvintézkedések foganatosítva lettek; közgazdasági viszonyokat illetőleg az előző hó­napban körülirtaktól eltérő változás nem állott be ; a lakosság jelenleg leginkább szőlőmunká­latokkal foglalkozik ; a réti fü kaszálását meg­kezdték és részben elég jó körülmények között be is takarították a szénát ; az eredmény kevés helyen felelt meg a reményeknek s többnyire csak gjenge közepesnek mondható ; — a sze­mély és vagyonbiztonság erőszakos módon veszélyeztetve nem lett, az előfordult kisebb bűnesetek tettesei ellen a kellő eljárás folya­matba tétetett; a csendőr őrjáratok által letar­tóztatva lett : az ember élete és testi épsége elleni cselekményért 1., rabláséit 2, lopásért" 15, va­gyon elleni cselekményért 1, egyéb bűncselek­ményért 1, továbbá különféle kihágásokért 19 egyén vezettetett elő a közigazgatási ható­ságokhoz. A vármegyei tiszti főorvos jelentése sze­rint május hóban a felnőttek közegészségi álla­pota általában kedvező volt, habár dacára az évszaknak több hurut és tüdőlob észleltetett, de ezek mind igen szépen gyógyultak. Ezeken kívül a perlaki és Csáktornyái járásban a mo­csárláz szintén nagyobb számban mutatkozott ; a gyermekek közegészsége az alsó-leudvai, letenyei, csáktornyai és perlaki járások úgy­szintén Zala-Egerszeg rend. tan. városban nem volt kielégítő az uralkodó kanyaró járvány miatt ; mely betegség folytán a halálozás ne­mely helyen 10° / 0-ra is emelkedett, a varme­gye többi részében azonban elég kedvezőnek mondható, mert kisebb fokú légző és emésztő szervek hurutjain kívül egyéb kór alig képezte a gyógykezelés tárgyát. Fertő/őbántalmak közül gyógykezelés tárgyát képezte : roncsoló torok­lob 23, vörheny 22, kanyaró 687, hasihagymáz 11, hökhurut 7, vörös 3, bárányhimlő 5 és gyermek-ágyiláz 1 esetben ; — rendőri boncolás teljesítve lett négyszer, melyeknél a halál leg­közelebbi okát roncsoló toroklob, elvérzés, tüdőlob és gümős agyliát tyalob képezte ; külső hullaszemle előfordult 9, súlyos sertés bejelen­tetett 5, öngyilkosságot egy egyén követett el, öngyilkossági kísérlet előfordult két esetben, véletlen szerencsétlenség általi halálnak hat egyén esett áldozatul, ^szerencsétlen szülés két­szer történt, melyeknél a csecsemők elpusztultak, elmekórnak 5 esete képezte a hivatalos beavat­kozás tárgyát, veszettség gyanújában levő eb­által hat egyén maratott meg; tapasztalta a főorvos az eszközölt vizsgálatok alkalmával, hogy a községi vagy felekezeti iskolák felette piszkosak, mert a tisztogatást a tanuló kis leá­nyok végzik. A közigazgatási bizottság Keszthelyre egy állatni anyakönyvvezetőnek kinevezését nem­csak kívánatosnak, de fellétlenül szükségesnek találván, a vouatkozó iratok felterjesztése mel­lett felkéri a belügyminisztert, hogy Keszthely nagyközség képviselőtestületének eziránti kérel­mét teljesítse. A kereskedelemügyi miniszter tudatja a közig, bizottsággal, hogy Pacsára kért távíró­hivatalt ugyan kívánatosnak tartja, de csak az esetben létesítheti, ha a 1000 koronát tevő költség felet az érdekeltség elvállalja. Felhívja tehát a bizottság a pacsai járás főszolgabiráját, hogy ez irányban az érdekeltséggel tárgyaljon. A baksai körjegyzőséghez tartozó közsé­geket a bizottság uj anyakönyvi hivatalos he­lyiség berendezésére kötelezte, Biró Imre és társai óhidi lakosok mezőrendőri kihágási ügyé­ben a sümegi főszolgabíró által hozott Ítéletet felolclta s tij eljárás tartására utasította; — Némethy Ferenc turnischai körjegyzőt a reá, útadó behajtása körül elkövetett mulasztás miatt kirótt 30 korona bírság ellem felebbezé­sével elutasította ; Németh Ignác szent-antalfai anyakönyvvezető tiszteletdiját a bizottság 200 koronáról 300 koronára kéri felemeltetni; — Kereszti, ry Ödön a zala-koppányi kerületbe anyakönyv vezetővé és Sécly Sándor az orosz­tonyi kerületbe anyakönyvhelyettessó leendő kinevezése hozatik jayaslatba. Kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a lefolyt hóban jóváhagyattak a csáktornyai községi elemi fiu és leányiskolák államosítása ügyében kötött szerződés és a zala-lövői állami elemi is­kolára vonatkozó képviselőtestületi határozatok; ezen időszakban meglátogatta a csáktornyai állami polgári fiu és leányiskolákat; az alsó­lendvai polgári fiu iskolát, a zala-egerszegi állami polg. leányiskolát, a n.-kanizsai államilag segélvezett községi polgári fiu és leány s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom