Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-06-16 / 24. szám
BALATONVIDEK __ ___ 1901 ' r á pii l is- 9. Persze ez csak ugy lehetséges, ha az úrnő maga is ért a háztartáshoz. Anakronizmus volna azt mondani, hogy Ő maga végezze a házi teendőket. Helyesen-e vagy helytelenül, az más lapra tartozik, de tény. hogy a mai társadalmi életmód a nőt elvonja a konyhától és a konyhakerttől. De azért értenie okvetlenüfkell ezekhez most is, hogy cselédjeit tanítani, figyel mezi élni, ellenőrizni tudja. Mert hát hogyan lehetne jó cseléd és jó gazdálkodás az olyan házban, ahol az úrnő gombamagot akar vetni, a gunárt ülteti a tojásra s férjét arra kéri, hogy vegyen olvan tehenet, amelyik ió . .. vajat ad. Aki pedig azt hiszi, hogy ilyen asszonyok csak az anekdotákban fordulnak elő, az a boldog ember nagyon keveset látott a világból. Bizony nagyon igaza volt Bismarknak, mikor azt mondta: »Nemcsak a gyermekeket, hanem a házibékét, a nyugalmat és gazdagságot is a nők szülik.« És tegyük hozzá : igen sokszor is azok fojtják is meg. Nagyon sok helyen pedig egyenesen elrontják a jó hajlandóságú cselédet. Akárhány olyan ház van, ahul a szegén} cselédnek a nyomorúságos béréből akarnak takarékoskodni. Ha véletlenül eltör valamit — megesik a legjobb családban is« — a kárt megfizettetik vele s ezzel elveszik a kedvét a munkától sokszor hetekre. Másutt ismét felhatalmazzák sőt felbiztatják a pletyka hordásra. Ennek a hírharang szere} nek a vége aztán az a bizalmaskodás, mely által a cseléd csakhamar pajtássá lesz. Akkor aztán panaszkodhatik, mérgelődhetik az urnő, a cseléd a fülét sem mozdítja mindezekre. Tudja, hogy nem szívesen bocsátják el. Az a hiba pedig megvan a legtöbb házban, hogy a cselédet úgyszólván sohasem engedik templomba. Sőt kifigurázzák, ha otthon imádkozik. Pedig ha valakinek, ugy az ilyen műveletlen embernek életszükséglet a hite, a temploma. Enélkül okvetlenül eldurvul, lelkiismerete kialszik, erkölcsei megromlanak. A gazdák bűne az is, hogy igen sok helyen a cselédek valóságos rabszolgái az elkényeztetett, rakoncátlan, szeszélyes g}^ermekeknek. A felnőtt cseléd magázza a 6 éves gyermeket, aki persze őt csak tegezi. Ha az úrfi valami csint követ el, a hibát a cselédre tolja s a szülők elfogadják ezt az erkölcstelen védekezést. Ha a kis gyarmek gorombáskodik a cseléddel, a ^zülők nem akarják észrevenni, de ha a vérig bántott cseléd kissé erősebben talál rászólni a kedves gyermekre, jaj neki. Hogy az ilyen eljárás milyen hatással van a g3 7ermek gondolkodásmódjára, azzal nem törődnek. S nem veszik figyelembe azt sem, hogy ilyen bánásmód mellett bizony nem mer az a szegénv cseléd arra gondolni, hogy ő tulajdonképen családtagnak volna tekintendő. Munkája csak robot, amelyben nincs köszönet. Es bizon}' ebben nem ö a bűnös. Baj az is, hogy a gazdák nincsenek tisztában a cselédtörvénnyel. Sokszor követelnek a cselédtől olyant, amit követelni nincs joguk és viszont csupa téjékozatlanságból eltűrnek olj'ant, amire nem kötelesek. Például a törvény afgazdának megadja a testi fen3 7ités jogát is, persze nem derüre-borura. Vagy pl. sokan elfogadják a hónap elsején is a cseléd felmondását, holott ez a joga csak a gazdának van meg, mig a cseléd csakis 15-én mondhat fel. Vagy pl. sokan azt hiszik, hogy a helybeli cselédnek nincs szüksége cselédkönyvre, holott az 1876. XIII. t. c. 63. paragrafus szerint minden cselédnek joga van időt követelni arra, bogy vasár és ünuepnapokon a délelőtti istentiszteletre elmehessen. Egyelőre pedig, mig az emberek gondolkodásmódja meg nem változik, a legnagyobb utánjárással is ki kell puhatolni. mielőtt felfogadnék, hogy milyen az a cseléd, akit házunkba akarunk vinni. Soha egy teljesen idegen személy előtt ne nyissuk ki ajtónkat. Ha meggyőződtünk arról, hogj T a he^etkerepő cselédnek rossz liire van s ő maga nem jobb, mint a liire, be ne engedjük a házunkba semmi szin alatt. Sőt tapasztalatunkra figyelmeztessünk másokat is. Ilyen kis városban egy kis összetartással ki lehet azt vinni, bog}' a rossz cseléd ne kapjon hetyet. S akkor majd jobbak lesznek maguktól is. Vagy legalább javithatók lesznek. Szóval ugy kell tennünk, mint a jó kertésznek. Nem pedig kapukulcsot adni a cselédnek s ezt számítani be legfőbb fizetésnek ! Irtani kell a gazt, ápolni a jó magot, a nemes gyümölcsöt. Mindnyájunknak érdeke, hog} r a »cseléd« szó visszakapja régi, jó, tisztes értelmét. Magyar asszony. Zalavármegye közgazdasági állapota az I90L évi máj havában. •••) A lefolyt május hóban uralkodott, időjárás jellege száraz és meleg volt. A más esztendőkben jelentkezni szokott jótékony májusi esőket eziden jobbára nélkülöznünk kellett — amennyiben a máj. bó 1-é.n mutatkozott, országos jellegű esőzés után — csak e hó 25—27-e körül esett megyénk több járásában — zivatarok kíséretében pásztás eső, mely a már eső után epedő tenyészetet egy kissé felfrissítette ugyan, de korántsem volt elégséges. Az ezen időszak után beállt szárazság is szokatlan nagy hőségben .különösen a tavasziak és kapások fejlődése szenvedett, a melyek ilyenkor kívánják leginkább, hogy a sejtképzödéshez szükséges tápanyagot a talajból felvehessék. Mégis szerencsének nevezhető a lefolyt hónapban azon körülmény, hogy az úgynevezett fagyosszentek névnapjai körül mutatkozni szokott hő depressiv ezidéu egyáltalán be nem következett és hogy egyáltalán be nem követ(* Grumier Lajos közgazd. előadó jelentése a közigazgatási bizottságnak Zalavármegye közgazd. állapotáról. Beterjesztett a f. é. jun. hó 11-én tartott közig, ülésen. az ősz Peterdy uuokája Szép Ilonka ; látom a szegénj- özvegy asszonyt, a jó öreg Sára nénit és a fekete hajú szép szemű, halvány arcú Laurát, az ideált, a hitvest. Ismerem, szeretem őket, mintha még most is élöalakok lennének, de hisz azok is, mert a költő halhatatlanná tette őket s élni is fognak ők. mig magyar lesz e földön s mig érezni tud. Nem, nem időzöm most ez alakoknál tovább, — tudom, ismerik, szeretik Önök is őket, mindnyájai. Minthogy azonban ma mi, mint magyar tanítók ünnepeljük Vörösmarty emlékét, kegyeletemnek, hódolatomnak akként óhajtok kifejezést adni, hogy iránta, mint nevelő-, tanitó iránt rovom le a hála adóját. Végtelen büszkeséggel tölt el a gondolat, hogy őt, ml tanítók némileg magunkénak mondhatjuk, mert — bár nem njilvános pályán — mint nevelő nyolc évig tanítással foglalkozott. Már tanuló korában Székes-Fehérvárott, mint V. osztályú tanuló kisebb gyermekeket tanítgatott. Később, midőn atyja Pestre vitte a gymn. VI. osztályába az úgynevezett poétika classisba, csakhamar alkalmazást uyert egy özvegy örmény nőnél, kinek két fiát koszt és szállásért tanította. Itt már több idejét igénybe vette a tanítás, mint Fehérvárott ; nagyobb fiukat tanított s némely ^tantárgyat magának is újra kellett tanulnia, hogy taníthasson. Az 1817. év fordulópont az egyetemre lépő ifjú életében. Nemcsak a tanulmányok érlelték meg, hanem a szenvedések is. Megkezdte küzdelmét az élettel. Atyja halála után, — hazulról nem remélhetett segélyt. A szegény özvegy nemhogy fiait segíthette volna, de maga is szükséget látott. Fiai szétszóródtak a világban, Mihályt.a véletlen, va.gy gyámja 1817-ben Percei Sándor házához juttatta nevelőnek. Az atyja halálán búsongó, anyja és testvérei sorsán aggódó ifjú - mondja életrajzírója Gyulay — idegennek és szerencsétlennek erezte magát, az úriháznál. Percei Sáudor katonaviselt euiber, vag}onos, büszke, nemes ur volt; fiai . Sándor, Móric és Miklós tehetséges, de vásott urficskák voltak, kiket atyjuk utasítása szerint kemény regulába kellett tartani. Nyolc éven volt nevelő tanitó a Perczel háznál ; első ízben 1817 nov. havá»ól 1822. novemberéig. — majd 1823 uovemberétől 1926. augusztusáig. Az első három évben Pesten lakott tanitváu3'aival s elvégezte az egyetemen a philosophiai tanfolyamot. 1820 végén leköltöztek Percei Börzsönyi jószágára, hol magánszorgalomból 2 óv ós néhány hónap •Blatt tanulta meg a jogi tanulmáu3'okat. E két évet fiatalsága legveszödségesebb éveinek nevezta mindig mert sok mindent kellett tanítania ós tanulnia, de mindamellett szakított időt, arra is, hogy költői hajlamának áldozhasson. A fiatal ós tapasztalatlan nevelő sokat bajlódott ; nem sok kedve volt akkor nevelősködni és nagy fáradságába került a tanítás ; — de a szükség ós becsület kívánták, hogy megfeleljen a szülők bizalmának ; megszokta ós kibékült pályájával, melyen mindenkor hiven ós pontosan teljesítette kötelességét. Igy a család őt, — ö a csa ládot csakhamar megszerette ; különösen Percelnó mutatott iránta külöuös szívességet. »A kik gyermek halálára* c. bájos elegiája Perczelnó vigasztalására készült, ki egyik korán elhalt gyermekét siratta. A fiuk, ha sok gondot okoztak is nevelőjüknek, becsülték ós ragaszkodtak hozzá s e viszony még akkoj is fennmaradt, midőn már kikerültek keze alól. Hiven látogatták s felkeresték levelökkel egykori tanítójukat. Vörösmarty iratai között nem egy levelet találni hajdani tanítványaitól. Sándor, ki katona lett igy ir 1831-ben Milánóból . »Kérem, barátom Uramat, néháuy sorral tudósítani régi tanítványát, kiben még azon magyar vér folyik, melyet barátom Uram beleöutött.f — Móric, ki 1848 —49-ben a magyar forradalomban, mint tábornok nevezetes szerepet játszott, viharos élete majd minden korszakából tudósítja kedves barátját. Hálát ós tiszteletet lehelnek levelei ; elisuiari, hog}' V. adott irányt hazafiúi tüzének s várva várja kedves tanítója szivet lelket tápláló sorait. V. hasonló szeretettel viszonozta hajdani tanítványai hajlamát. Miklósnak ug3 rszólván életét mentette meg, midőn ez Aradon, mint katonatiszt Dainjanichcsal, minden katonai fegyelmet sértve, keményen összetűzött. Móricért is megtett mindent, mit tehetett. Csillapitá, mórséklé s bár politikai vélemény külömbsóg volt köztük, senkisem mentette, védte hívebben az ann} iszor megtámadott szónokot, mint a hajdani nevelő ós barát. Nem hagyhatom említés nélkül, V. barátait, kikkel nevelősködése alatt ismerkedett meg ós kik nemcsak költői munkásságára voltak befolyással, de minden bizonynj'al nevelési eszméit, tanítási módszerét is irányították. Midőn tanítványaival 1820 Börzsönybe ment, éppen azt találta meg ott, mit Pesten hiába keresett könyveket ós irótársakat. Perczel Sándornak itt szép könyvtára volt s Bonyhádon két pap lakott : Egyed Antal plébános ós Teslér László káplán, kik mindketten irodalmi tanulmányokkal foglalkoztak. Kissé távolabb ólt egy barátja Klivónyi Jakab, ki szintén verselgetett. E három pap lőn V. társasága, közönsége, barátja, bírálója, versenytársa, kikre mindig hálával emlékezett. Könyvtárukból ismerte meg az ujabb és régibb magyar irodalmat, általuk ismerkedett meg a külföldi költőkkel s minthogj r mindhárom tanító barátja buzgó, vallásos lélek,