Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-02 / 22. szám

1901. junius 2. BALATON V1DEK tőjének tartalmas, tanulságos és nagy tetszéssel fogadott felolvasását Keresztuiy József hírneves msgyar paetlagogusról ; melynek befejeztével Békeíi Elek mutatta be a gazdasági ismétlő iskola telepét: fa iskolát és szőlőojtványiskolát, hol a gazdasági ismétlősök szölőojtványt. készitettek részben Richter — módszere szerint bakliátokban iskoláztak: míg az 5-ik és 6-ik osztályú mindennapi tankötelesek gyümölcsfa csemetéket oltottak. A gyűlés tagjai végig járván a 2 holdas telepet s látván a kezelésnek kiváló pedánsságát és szakszerűségét és a közel 5000 darab nemes gyümölcs fa csemetét turnus szerinti évforgókban s a 40,000 drb. szölőojtványt valamint a gyermekek meglepő ügyességét, arról győződtek meg, hogy a zala-koppáuyi „gazdasági ismétlő iskola" a ini a gyakorlati részt illeti (és ez a fő !) nemcsak a megyénkben már szép számmal levő oly iskolák között a legelső, hanem az ország összes gazd. ismétlő iskolái között az elsők sorában foglal helyet. A tanulságos szemlélődés után folytatva tartott gyűlés jegyzőkönyvbe iktatta teljes elismerését és a szaktanító Békefi Elek szorgalmát. Felette érdekes és tanulságos volt ezután Péterffy József zalaegerszegi és Békeíi Elek zala-koppányi gazdasági szaktanítóknak tudományos színvonalon tartott vitája a ládákba ojtott, szölőojtvány ok felöl. * Gyűlés után 70 teritékü társas ebéd volt az ünnepeltnél, melynek kedélyességét ós rendkívüli meleg hangulatát ugy a. szép felköszöntők mint az ünnepelt nejének szépen és ügyesen elrendezett s felszolgált menüje, valamint a szt.gróthi Tóth Alajos-féle jeles zenekar darabjai a legnagyobb fokra emelte és a mely az 9béd után megindult táncban méltó folytatást és befejezést nyert. Végül megemlítendő mozzanatnak találom, hogy az egész társaság a nap emlékére magát lefényképeztette éí annak egy példányát fogja a jubilánsnak állandó emlékül átnyújtani. Egy jelenvolt, A negyedik sváb. Az örvényesi merényletet, melyet három örvényesi sváb az ottani magyar érzelmű tanitó illetve magyar nemzeti nyelv elion elkövetett (a Balatonvidék ápril 21-iki számában volt közölve) érdekes részletekben világítja meg, a «Veszprémi Ellenőr> is, igen találó és elmés szatírával megirt hosszabb czikkben cirógatja meg a Würteubergiából beköltő/ött örvényesi három svábot. A mult közleményemben is megjósoltam, hogy az a három magyarellenes sváb örülni fog rajta, ha nevüket újságba nyomtatva látják. Ezt az örömet irigyelte az a negyedik sváb, kinek neve az újságból kimaradt, aki mikor meghallotta a 3 sváb kitüntetését, ókas svábnyelven kacskaringós káromkodás után büszkén verte meg kidüllesztett, mellén a tlajblit» és hős Kubátként igy kiáltott föl 'Én ripacs falói Keller Hanesz vagyok! Es Steierlein Szepi, Kuyler Stefi és Rédt Szepi sem tett különben annak a «mesternek„ mint én, amiért a mi templomunkban magyarul mert énekelni! Kát azok több emberek, vagy különbek mint én! En semmi vagyok? Azokat még az újságba is kitessih? stb. stb. stb.» A BV-beu és az Ellenőrben fölmagasztalt három s\áb alig tudla lecsillapítani Haneszt, a 4-ik svábot, aki — melesleg legyen mondva — még bírói pálcát is visel. Végre is az értelmesebb örvényesi magyarság nagy mulattatásra abban állapodtak meg, hogy iruak annak a <másik mesternek" : hogy »az újságot rögtön igazítsa ki és ne maradjon ki belőle a negyedik vitéz sem, mert hát: igy meg ugy, erre meg amarra, különben, sajt pört indítunk ellene." Nagyon érdekes a dolognak az a része is, hogy a nsvábbotrány» napján, midőn a «mestert> a magyar énekért inzultálta, a 4 vitéz sváb az itt, le nem irható kifejezések közt quartettben ordította: «a mienk az orgona, a mienk a templom és többé ne merj mugyarul énekelni, mert — — stb. st,b.» mikor aztán előlép az egyik magyarellenes svábnak Steierlein Szepinak az Ipa, Gácser János, a falu legvagyonosabb embere (valóságos kis Bagi) es nemes magyar érzelmeitől indíttatva felháborodással u

fasitja vissza a kolompos négy t váb éktelen orditozásait : «Mit ? ! Tietek az orgona és a templom ? Az orgonát én alakíttattam ujjú .$ a templom restaurálására az én anyám adott 800 koronát s majd ha az én fiam fog itt misézni, (theologus fia van) majd hozatok én neki magyar kántort ! Ti veletek pedig szóba sem állok, mert én magyar ember vagyok, nem pedig sváb /" A becsületes magyar polgár ilyen józan leckét adott a magyar földön élő, hálátlan négy svábnak. Külöuben az inzultált és becsületben is mélyen megsértett kántortanító ezt a magyarfaló *sváb négyest» bejelentette a járásbíróságnál, ahol — hiszem — megtanítják őket a magyar törvény és magyar jóg tiszteletére. Es meg vagyok róla győződve, hogy a nem igen tisztelt *sváb néyyts* még Würtembergiába is megírja az ott rekedt styafiainak, hogy szép Magyarországban a kies Balaton mellett ez ám a jelszó- *Ne bántsd a magyart /« íme eleget tettem a mélyen tisztelt (?) <sráb négyest kívánságának : az igazságnak megfelelően kiigazítottam az újságot. Es remélem, hogy most már csak nem zúdítják árva fejemre az általuk erősen megígért. «sajt pör/t, melynek fogalmához — ugy látszik, — valami harapni valót képzelnek. Kárpáthy János. Darnay muzeum. Kisfaludy Károly reliquiái: Egy nagy üveg szekrény, mely a Darnay muzeum jobboldali felét, elfoglalja, tele van a magyar irodalom halhatatlanjainak emléktárgyaival. Ezek között első helyen állnak azok, melyek Kisfaludy Károly az első magy ar drámaíró nagy nevéhez fűződnek. 1830. november 22 én egy szép derült téli uapou a délelőtti órában Kisfaludy Sándor együtt beszélgetett, Darnay nagyapjával Eitner Józseffel. az akkori sóház oszlopos verandáján, midőn a za la béri posta sürgős stafétát hozott, melyben Toldy Ferenc tudatja Kisfaludyval láuglelkü öcscsének, Károlynak halálát, kérve, hogy jöjjön azonnal intézkedni a temetésről. Kisfaludy még aznap kocsira ült, vele ment, Eitner József barátja is, kiuek lovait Győrig előre küldték, míg maglik Kisfaludy kényelmes csézáján indultak utunk. Kisfaludy Sándor át akarta venni Károly öcscsóuek irodalmi hagyatékát, de Toldy figyelmeztette, hogy ezzel magára zúdítja öcscse hitelezőit, igy csak 3 emlék tárgyat hozott magával és pedig Kisfaludy ravatalára szegezett halottas czimert, arczképet és egy könyvet, mely ott hevert halottas ágya mellett, melyből halála előtt pár órával olvasgatott,. E három becses ereklye később Kisfaludy könyvtárával, emléktárgyaival, kéziratataival egyetemben került a Darnay muzeumba, A három ereklye legbecsesebb darabja, a finom piros bőrkötésű, porcelánra festett miniatűr arczképe Kisfaludy Károlynak, melyet maga készített 1810—1812. között eszményképe Hepler Katinka számára. Katinka éveken át őrizte hírneves udvarlójának arcképét, kihez igaz őszinte szerelem fűzte, csak nkkor, midőn a költő, atyjának Kisfaludy Mihálynak határozott óhajára szakított vele, küldte néki vissza. Kisfaludy Károly nemcsak miut drámaíró, de mint festő is korának jelesei közé tartozott és éveken át, arc ós tájképek festésével kereste kenyerét, így a kép mint ilyen is, nagy mübecscsel bir, nem is tekintve azt a körülményt, hogy ez az egyetlen, hiteles arczkép, mely tőle reánk maradt. A kép a költőt, palyhedző, vöröses szakállal és bajuszszal ábrázolja az általa annyira kedvelt, kihajtott fehériegbeu, ponyókára vetett bársony at,tilá'oan. A kép aranyozott szegélyű, kék bársony keretbe van foglalva és ráerősítve finom, piros szatytyán bőrtokra akként, hogy asztalra is állitható és falra is felfüggeszthető. A másik emléktárgy Kisfaludy Károly címere, mely ravatalát díszítette. A nagy festmény Kisfaludy család címerét, ábrázolja. A kék mezős cimer pajzsban hármas halom tetején levő koronán fé'lábon álló fekete sas látszik, mely karmai között kettős keresztet, tart, körülvéve zászlók, ágyuk és egyéb hadi jelvényekkel, melyek őt, mint katonát megillették. A cimer alatt következő felírat olvasható : Tekintetes Kisfaludy Kisfaludy Károly ur a Magyar Nemzeti Akadémiának rendes tagja Nemes Bars- és Bereg vármegyéknek Táblabírája szül. Téten márc. 19. 1790. Meghalt Pesten november 21. 1830. A harmadik Houwald német drámaíró könyve, mely „Das Bild", ,,Der Leuchthurm>, „Die Heimkehr" cimü három drámát tartalmazza E könyv kedvenc olvasmánya volt a költőnek és különösen becses már csak azért is mert benne lát,ható saját kézirata : névaláírása. Heti szaporulat : A mult hét szaporulatát különösen két, lelet teszi becsessé. Egyik egy nagyobb bronz lelet Szigligetről, melynek nevezetesebb darabjai két brouz lándzsa, egy tokos füles véső ós két tömör brouz karperec, mely. nek egyike becses díszítéssel vau ellátva ós egy ritka három szöges kúpalakú, köpüs bronz nyílhegy. A másik egy nagyobb római lelet,, mely három gömbölyű, egy lapos csont füzöiű, három gömbös, egy háromszöges fejű csonthajtü, egy közönséges és egy igen becses nagy evezőlapát alakú bronz-stylus és e<>y illatoskenőcs tarló üveg edénykéből állott. Keszr,hely hegyen egy ritka szép La Tene vaskést leltek, mely sodrott nyelével kezdetleges nagy pengólyóvel magán viseli korának Ízlését, A lelet érdekes már azon szempontból is, mert Keszthely vidékén általában ritkaság számba mennek az őskori leletek, azon oknál fogva, hogy az akkori nagykiterjedésű Balaton ingoványos területei lakatlanok voltak ós az ősember legfeljebb a magaslatokon tanyázhatott. Kultúrája nagyobb lendületet csak Galerius római császár korában nyert, ki lecsapoltat.va a Balaton vizét, azt szűkebb mederbe szorította lakályoss* téve, az azelőtt használhatatlan ingoványos területeket. A másik La Tene lelet velemi őstelepröl érkezett, mely állt egy széles 2 keskeny véső, egy lándzsa ós egy vaskalapácsból. Nagyon becses egy honföglaláskori teljes ép harci fejsze, melyet a Muraközből küldtek a a mult napokban a muzeumba, melyhez hasonló ép példány alig kettő-három fordult elő ezideig hazai leleteink között. Érdekes a Somlyón lelt szokottnál nagyobb csiszolt nephrit kőfejsze, melyet az őslakók állat innal erősítettek nyeljük hiányában a hajlított, nyélhez. Nagygörbői leletből pedig egy navlith kori talpcsöves edény érkezeit. Az érem gyüitemány szaporulatának nevezetesebb darabja Mátyás király srauyja, melyen a kisdedet tartó Mária lábánál "gyűrűt tartó holló látható, ezen aranyat Daruay egy ismert bécsi gyűjtővel egy salzburgi érseki aranyért cserélte el. Érdekes egy ezüstözött ritkább veretű bronz pénz Aurelianus korából. Említést érdemel még két darab papir két fo rintos, melyet Kossuth Lajos, mint ország kormányzója 1849. julius 1-én adott ki. HÍREK. — Személyi hír. Tölcséry Ferenc egyházmegyei legényegy leti felügyelő a mult vasárnapon a helybeli legényegyletet meglátogatta. — Királyi elismerés. Ö Felsége a király elreudelte, hogy Filipics Jáuos leteuyei kir. járásbírónak nyugalmaztatása alkalmával az igazságszolgáltatás terén teljesített buzgó szolgálataiért, legmagasabb elismerés nyilváufttassék. — Uj p'ebános. Tolnai gróf Festetics Jenő ő móltósága a lógrádi — elhalálozás folytán üresedósben volt — plebáuosi állásra Fábián Gyula tüske-szeut-györgyi segédlelkészt nevezte ki. — Katonai tereptanulmányozás. Május hó 29—30. napjain Zurna Károly tábornok vezetése mellett 22 törzstiszt és törzstiszt-jelölt 24 legónynyel tartózkodott Keszthelyen •- úgynevezett, terepgyakorlatokat, végeztek. A tábornokkal a következő tisztek veltak : Bucskay Adám ezredes, Nemes Ede alezredes, Rudolf Jáuos százados, Horváth Sándor őrnagy, Kálnay L^jos őrnagy, Gu^enberger Károly százados, Vaszary Béla százados, Szentgyörgyi Lajos százados, Rozs Istváu dr. ezredorvos. Bihar József főhadnagy, Bojér Sándor százados, Czittó Károly