Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-12 / 19. szám

1*01. május 12. BALATONVIDÉK 5 kán lógó 18 kisebb virágtok alakú, mig az orrpánt pikkelyeiről 12 félhold alakú ezüst baglárka csüng alá. A nyakló szij végén egy nagy ezüst gomb látható, melyben megerősítést nyert egy nagy félhold lefelé hajló csúcsai között, négy águ ezüst csillagot tartva. A lovagló zabla acélból készült egyenes teugelyii, gazdagon ezüstözve. A kantárt 1532-ben Ibrahim basa ajándékozta Jurisics Miklósnak, midőn Szulejmáu török császár százezernyi diadalmas seregével Bécs ellen vonult, de útjában Kőszegnél Jurisics Miklós 700 főnyi őrségével feltartóztatta. Három heti sikertelen ostrom után kész lett volna a török Kőszeg alól elvonulni, ha Jurisics Miklós egy török zászlót engedne a várfalára a hódolás jelképeiil kitüzetni, mit Jurisics Miklós, tekintettel Kőszeg megrongált falaira és 300-ra olvadt őrségére, Ibrahim basával folytatott hoszszas alkudozás utáu meg is engedett, mely engedékenység viszonzásául Ibrahim basa saját telivér fehér paripáját Jurisics Miklósnak ajándékozta, e paripának volt kantárja az itt bemutatott hadtörténelmi emlék. Heti szaporulat. A közelmúlt napol; legérdekesebb szaporulata egy Rév-Fülöpön lelt Hunyadi-korabeli harcos sirja, kit teljes fegyverzetével temettek el hozzátartozói. A sirlelet legkiválóbb darabjai eg}' hét szuronyos vasbuzogány, a nyél befoglalására szolgáló fél méternyi hosszú vasköpüvel. Egy pár c-illagtarajos sarkantyú és csúcsba fútó kétélű vastőr. Zala-gógánfui leletből egy Neolith korbeli csiszolt nyél-lyukas kőfejsze. Csabrendekről 2 kengyelvas a XVI. századból. Sümegen lelt XVII. századbeli tiz fontos és két fontos ágyú golyó és két szakálos nyílhegy. Köves-Kállán lelt XVI. századbeli harci fejsze és a sümegi szőlőhegyben lelt XVII. század elejéről való utászbalta. Csehi-keszthelykuti kastrum romjai között talált nagyobb bronz csengő és egy római sírban lelt két bronz stylus és 3 elefántcsont kocka a római katonák kedvelt szerencse játéka. A kézirat gyűjtemény ujabban egy érdekes magyar levéllel Munkácsy Mihálytól, és egy ban. kóhamisitási perirattal, melyet nem kisebb ember irt, mint Katona József Bánk-Bán szerzője, — szaporodott. A Festetics szobor.*) Régen mondták ; 'végre meglesz a Festeticsek nagy őse, Györgynek az emlókszobra. A magyar gtzdák kegyeletének jele ne/u sokára azok közé ér, a kik kőzött élt. A szobor agyagmintáját, e héten öntik ércbe. A szoborbizottság a mult héten itt, tartott ülést. é

s a szobor elhelyezése ügyében helyszíni szemlét is ; a helyét megállapiiotta, a leleplezési ünnepélyt egy évvel, a jövö május hónapra halasztotta. A kik látták e tisztelt bizottságot működése körében, azt állítják, hogy megfontolva cselekedett. Mi sem vonjuk kétség b*» és azért, sietünk is segítségére ós e nemes ügyhöz méltó őszinteséggel mi is elmondjuk nézetünket, — szolgálván a jó ügy helyes befejezéséi.. A szobor kelj e a gimnáziumi épület főutcái homlokzatának a középvonalára eső merőlegesben van és alsó lépcsőzete, a mostani gyalogjáró keleti szélénél pár lépéssel beljebb kerül. E helyet a művész, a ki a szobrot készíti, a 25-ik életévét alig betöltött Lukácsy Lajos, Stróbl mester fiatal, tehetséges tanítványa tűzte ki és — nézetüuk szerint is, nagyon helyesen cselekedett a tisztelt bizottság, hogy egyesek alaptalan félelmének, mások aprólékos aggodalmainak kifejezése dacára elfogadta az adott körülmények között az egyedül helyest, — a nevezett pontot a szobor felállítására. Egyedül helyes ! A szobor nyílt helyre való, hogy szépségének teljessége, arányainak mértéke teljes erőben érvényesülhessen. — Itt állva áttekinthető lesz; bele esik a fő-utca felső részének gyalogjáró kitűzte vonalába ; áttekinthető lesz elölről, az apácák irányából s igy nem kételkedhetünk abban, hogy a járókelők észre is veszik; az idegenek nézik és nemcsak födiszét fogja képezni városunknak, hanem jelentmónyével, valamint esztetikai tartalmával emelöltg fog hatni mindazokra, a ldlc abbén nemcsak hazánk első mezőgazdaságot al*) Szakértő kezekből vettük e cikkelyt; a közügy érdekében készséggel adunk annak helyet. (Szerk.) kotó nagy férfiáuak emlékezetét tisztalik, Linném azokra is, akik a magyar művészeti termékek szaporodása és a vidéki városokban való terjedése felett igaz örömet tudnak érezni. Az a hely tehát, a melyet, a t,. bizottság egy-két tagja óhajtott az t. i. a mely a szobor helyét a fákkal beültetett rész közepére szerette volna kitüzetni, nem felel meg a szobor jó hatása feltételének. Sarokla került volna, jól eldugott, helyre. De bár a szoborbizottság tagjairól a legnagyobb mérvben fejlesztett művészi érzéket kell is feltételeznünk, a melynek ily kérdések megoldásánál bizonyára előtérbe kell nyomulni, mégis, dacára, hogy az az érzék a lisztéit bizottság minden egyes tagjának szinte velük született tulajdonsága : nem hagyhatjuk folemlit.és nélkül, hogy a szobormüveknél p. háttér, a környéket, övező területek helyes elrendezése nem őtödrangu valami. Es épp ezért nagyon helyesen cselekedett a szoborbizottság, mikor ez utóbbi helyet, elvetette, a honnan a szobrot elölről, ós tálán csak alulról lehetett volna áttekinteni, a hol annak nyugodt hatását a háttérben emelt épületek kétfélesége, a nagy és unalmas hosszúságú falak csak zavarták volna. A fődolog, hogy a szobor környéke a szobormű szépségeinek inkább kidomboritója, mint t.ompitója legyen. — Ezért ne akarjunk annak közelébe oly dolgokat helyezni, a melyek az előbbi elvuek nem felelnek meg. — Ilyen például a Szent, Háromság szobra. Mert ne tessék elfelejteni, hogy a bizottssg egy igen előkelő tagja felvetette, hogy a Szent-Háromság szobrát, arról a helyről, a melyet a-, a szentelt ós tisztelt, emlék oly jól megérdemelt., át kell helyezni állítólag a Festetics szobor ós azon fal közé esö vonalon, a mely a prémontréi rend tulajdonát képező kertet övezi. Ha a tisztelt bizottsági tag urnák azt, méltóztatik felvetni, hogy tekintettel a város fejlődésére ós tereinek szűk voltára, jó lenne, ha a város a prémontréi rend kertjének azt a részét, megvenné, a mely a főgimnáziumi épület által mutatott irányban a templom ellenkező részén és a fő utca közé esik, és ha talán erre a helyre, a mely a Festetics s/.obortól elég távolságban van, óhajtaná helyezni, akkora Szent-Háromság szobor áthelyezési ügyének és különösen a város fejlesztésének érdekében üdvözölhotuők felszólalását. Igy azonban nem tudjuk megérteni ós igy nem is tudjuk belátni aztj hogy mi lehet erre a megfelelő ok. Az eszuis nem tetszetős, mert azzal, hogy 100 lépéssel odább visszük, nem szolgálunk vele semmit. Mert : a Festetics szobor hálását., akár a mostani helyén áll, akár emitt, le nem veri. A ki a Festetics emlék arányaival tisztában van, az tudja, hogy egy átlag 6—7 méter magas, mellókalakokkal disziiett, domlocskán álló alkotás oly mértékben fog dominálni a nagyságához meglehetősen arányban álló területen, hogy amazt észre sem veszik. A S'.eutHaromság szobrának pedig emez nem árthat, ni9rt — és itt, teljesen kizártnak tartjuk a vallási érzékenykedóst, — a Szent-Háromság szobrán— művészeti szempontból niucs semmi, a mit ez verhet, és mert — bocsássanak meg ezen őszinteségemért, — alig tételezhetem fel, hogy az ennek lelki világra való hatása miatt kell ma is ott állani, mert ez ellen nemcsak a helyének nagyon is anyagiakra használt volta, de főleg annak a szoborműnek primitív kiállítása szólal fel. Az emlék és pedig a Festetics család grófi rangjának emléke azért, ha ott marad nem árt semmit,**) ha pedig a temetőbe helyeznék át, ott használhatna, ha a szemnek nem i», de talán a léleknek. Tehát mi nemcsak ezért, hanem azért is ajánljuk a Szent-Háromság szobrának a temetőbe leendő kihelyezését, mert mi a tér alatt nemcsak a fákkal beültetett területet értjük, hanem azt az egész részletet : a mely a prémontreiek kertfalától a posta-épületig és a gimnáziumtól az átellenes házakig terjed és a mint néztük a Festetics szobor felállítására elfog adot t hely ennek a hosszuságtengelynek a közepére esik, a melyet a főutca felső részének keleti fasora jelöl ki, ha tehát a Szt.-Háromság szobor a templom köré kerül, a jó symetriát egyszerűen elrontja. Mindezek a dolgok a szoborra, a Festetics szoborra és igy városunk külső szép,égének az meelésére is vonatkoznak ós éppen emiatt em(Sz«rk.) ütjük fel azt, is, hogy a bizottság a grófi család főkertészét fogja felkérni a parkírozás terveinek elkészítésére. Csudálbozunk felette! De nem ám azon, hogy parkot terveznek egy felállítandó szobor körül és nem is azon, hogy a grófi főkertészt kérik fel, mert hisz az egyik világos : a diszt díszíteni ; a másik meg természetes : a növényt ültetni kell és ehez bizonyára a szakember a legmegfelelőbb. Azon csodálkozunk, hogy bár a tisztelt, bizottságnak még csak fogalma sincs a szobor alapzatának méreteiről és a szobor főalakjának a pózáról pedig csak homályos sejtelmei vannak és a t,. bizottság már terveztet. Hát mihez ? Azt a parkot csak a szoborhoz lehet tervezni ; vagy ugy gondolkodnak a t.bizottsági tagok, hogy a fákkal nein lehet a szobrot, megfojtani ? Hát nekünk az a nézetünk, hogy mindaddig, inig a szobor helyének a méreteiről és annak a helyszínén leendő kiméréséről nem gondoskodnak és addig mig a szobor talapzatköve fel nem állíttatik, a mi augusztus havában — ugy értesültünk — megtörténik, addig minden parktervezés egyenesen kárbaveszett fáradság lesz. Azt a parkot a szoborért és pedig nem megfordítva, legyen a jelszó. Szokjunk le, kérjük; szokjunk le már egyszer a fordított rendről ! Először állapítsák meg a helyet, ehez szabjanak mindent ós higyjeuek nekünk, hogy akkor majd nem állnak az épületeink vizben, mint most a balatonparti épületeink ós nem "/akadnak be 4—5 év alatt, mint, ugyanazok ez idén és az is világos, hogy a közönség e^y része nem azt, gondolja, hogy a kórház is ilyformáu fog felépíttetni ós azt, sem mondja, hogy azok az igen-igen girbe-görbe utcák sem a városi közügyért, mint, inkábbmagáuérdekből nyittatnak erre-arra a városban ^s talán akkor majd a Festetics-szobor is dominálni fog a téren. Nekünk ez érdemben csak a.", a kérésünk hogy a tisztelt bizottság egészítse ki ma gát olyan helyi tagokkal, akik esztétikailag művelve vannak és akik elég kedvet, és képességet is éreznek arra, hogy a művészi szép tekintetében értékes tanácscsal szolgáljanak. Mert mindaddig, mig a művészi szép kérdéseit, azok szolgálják, a kik más téren igen kiváló elmék, de itt laikusok, addig nem fog teljesülni az, hogy e város külső szépségeinek szaporodása fölött örömet erezzünk. HIREK. **) Sőt az Tolna legjobb. — A zászloszenteiési ünnepségen, mely a Ludovika-akadémiában a napokban oly fényesen folyt le, a katonaságot városunkból képviselték: Tantossy Sándor százados és Ketekes András főhadnagy. — Halálozás. Laskay Ferenc főgimnáziumi második osztályú tanuló tegnap délután meghalt. Halálát a főgimnáziumi épületen lengő fekete zászló szomorúan hirdeti. A jó Isten leg3

7en a szülőknek vigasztalója mély szomorúságukban! — Farkas József orsz képviselőt az a baleset érte, hogy a Göcsejben tartott beszámolója alkalmával a lovak elragadták a kocsit s a képviselő kiugrott. Nem életveszélyes, de súlyos ütést kapott a kiugrásban. — Előléptetések. Ő felsóg3 lovag roxasi Ruiz Eugeu Csáktornyái dsidás századost őrnegygyá léptette elő. — Horváth Pál perlaki kir. járásbirósági telekkönyWözetót az igazságügyi miniszter a X-ik fizetési osztályból a IX, díjosztályba léptette elő. — EskÜVÖ. Viasz Nándor Csáktornyái m. kir. állatorvos f. hó 7-én tartotta Zágrábban menyegzőjét Ausch Zóra kisasszonynyal. — A zalamegyei ált. tanítótestület nagykanizsai járásköre ez évi reudes közgyűlését lőOl. május hó 23-án d. e. 9 órakor NagyKanizsán, a polg. fiúiskola rajztermében fogja megtartani, melyre a járáskör t. tagjai ós mindazok, kik a tanügy iránt érdeklődnek, egész tisztelettel meghivatuak. Tárgysor : 1. Mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvásása ós hitelesítése. 2. Gyakorlati előadás az elemi iskola IV. osztályában (a közönséges törtek osztása). Tartja Almási János nagy-kanizsai rendes tag. 2. »Az állatvédelemről« — irta Hajgató Sándor, felolvassa Farkas Vilma k. a. n.kanizsai rendes tag. 4. >A testi fenyítés az iskolában* — vitatárgy — előterjeszti E,anekovick János n. kanizsai rendes tag. 5. »A tauitó-óletbőh humoros fel-