Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

íyOl. január 3. Kiadás : S/ólőmunkákra 600 kor. Vincellér illetményére 200 kor. 2 hold szőlő földbére 100 kor. Titkári tiszteletdíj és fuvarra 700 kor. Új­ság szerkesztőség dijára 80 kór. Eszközök be­szerzésére 320 kor. Vegyes költségekre 100 kor Összesen 2100 kor. Bevétel: 120000 drb külömböző fajú ame­rikai szőlővesszőéit á 10 kor. 1200 kor., 50 év­dijas tag évi járuléka 100 kor. Összesen 1300 kor. Mutatkozik hiány 800 kor. A közgyűlés megbízza titkárt, hogy a költ­ségelőirányzatban mutatkozó hiányt évi segély­ként az anyaegyesülettől kérelmezze. Bogijai] Máté elnök előterjesztést tesz a köz­gyűlésnek a meszes-györki amerikai szőlőtelep ügyében. Előadja, hogy a Gazdakör tekintélyes anyagi áldozatok árán létesitette annak idején az ame­rikai szölőtelepet, fentartására évről-évre szin­tén tekintélyes összegeket íordit, csupán azért, hogy különösen a kisgazdák a filokszera által elpusztított szőlőiket aránylag csekély költség­gel rekonstruálhassák s illetőleg amerikai ala­nyokra ültethessék át. Evek során át tényleg szép eredménynyel szolgálta a telep a vidék szőlősgazdáinak érdekét és az amerikai kultura ter­jedt. Ámde a legutóbbi években egészen megvál­toztak a viszonyok, alaposan megváltozott a sző­lősgazdák véleménye a szőlő rekonstruálása te­kintetében. Most még csak néhány évvel is előbb a főtörekvés a szőlőknek amerikai alanyokra való átültetésére irányult, addig ma különösen Keszthely legközelebbi vidékén csaknem minden gazda fázik az amerikai telepítéstől még pedig eléggé nem érthető okoknál fogva és inkább hajlandó a kipusztult szőlőket nemes európai szőlővel betelepítem s azt szénkénegezéssel fen­tartani. Ezen körülményben fekszik magyará­zata annak, hogy a gazdakör amerikai telepé­ről a vessző készletet az utolsó évben még az előállítási ár felé?rt sem tudta elhelyezni, ások amerikai vessző a nyakán maradt, ezzel együtt természetesen megszűnt a Gazdakörnek egyik nevezetes jövedelmi forrása lenni, megingott a lét­lapja is, beállottá szükségessége annak, hogy a közgyűlés bölcsesége határozzon a felett, kivána­tos-e mindezek mellett is a telep fentartása, vagy pedig talán indokoltabb lenne — a Gazdakör szerény anyagi helyzetére való tekintetből — annak beszüntetése ? A közgyűlés élénk eszmecsere után elhatá­rozza, hogy az amerikai telepet teljes egészében nem szünteti ugyan meg, mindazonáltal tekin­tettel a fenforgó körülményekre, elhatározza, hogy a Riedl Ferenctől bérben birt 2 kat. hold területet bérbeadónak visszaadja, a még meg­maradó 3 kat. hold területen pedig az ameri­kai kulturát egyelőre fentartani fogja. Bogyay Máté elnök előterjesztést tesz a köz­gyűlésnek- a szénkénegraktár kibővítése tárgyá­ban. Előadja, hogy a Gazdakör 8 évvel ezelőtt az akkori szükségleteknek megfelelőleg 100 q. forgalom lebonyolítására'létesitette szénkéneg­raktárját; Melyhez — mint legnagyobb fogyasztó | •— gróf ur <"> nagyméltósága a telken kívül ingyen adván az építési anyagokat, a Gazdakör a rak­tárul szolgáló pincehelyiséget aránylag csekély költséggel fel tudta építeni. A raktár éveken keresztül rendeltetésének meg is tudott felelni, bár az utóbbi években forgalma 400—500 q.-ra emelkedett. Nem tudott azonban megfelelni már a je­len évben, mert a forgalom csupán nettó súly­ban 76()-68 klg.-ra emelkedett. 113- nagy meuy­nyiségü szénkéneg befogadására és elhelyezésére a jelenleginél kétszerte nagyobb uj raktár he­lyiségre van szükség a jelenlegi mellett. Sőt, tekintettel azon körülményre, hogy a szénké­negszükséglet folytonosan emelkedik — miután a gazdák főként csak nemes európai vesszőket telepítenek szénkénegezés alá — nagyon kér­déses, hogy a fokozandó szükségletnek épitendő második s az előbbinél jóval nagyobb raktárhe­lyiség is mennyi ideig lesz elegendő. A jelen évi forgalmat véve tekintetbe, mégis ugy véli, hogy egyelőre a bajon segitve lenne a második raktár helyiség felépítésével. Javaslatba hozza tehát, hogy a Gazdaköre cél ból forduljon ismét gróf ur ő nngíjméltóságához és kérelmezzen az uj raktár-épület számára in­gyen telket — és a mennyiben lehetséges, in­gyen hozzá való építési anyagokat. A Gazdakör pedig a szénkénegező szőlősgazdáktól minden mázsa szénkéneg után 1 írtjával beszedendő összegből épitesse fel az uj raktárhelyiséget. Előadja, hogy e célra — mint Czakó Béla titkár s a szénkénegraktár kezelője jelenti — már is 298 korona áll a Gazdakör rendelkezésére, me­lyet titkár a f. év őszén minden 1 mázsás hordó után 40 fillér és minden 2 mázsás hordó után 80 fillérjével speditőrdi| címén szedett be a felektől. A közgyűlés elnök javaslatát elfogadván, elhatározta, hogy az ui raktárhelyiséget a javas­latba hozott módon fel fogja építtetni. Gaál József gazdaköri tag azon indítványát, hogy minden hegyközség kapjon külön szénké­negraktárt, melyek mintegy fiókjai lennének a Gazdakör keszthelyi raktárjának, Mulat mszky Ferenc, Csirke Icán, Fekete Gergely és az Elnök hozzászólásai után, a közgyűlés nem fogadta el. Bogyay Máté elnök előterjesztést tesz a köz­gyűlésnek a trágyaanyagoknak olcsóbb vasúti szállítása tárgyában. Előadja; hogy a mái időben ugy az ame­rikai alanyokra átültetett, valamint különösen a szénkénegezéssel fentartott szőlőknek sürü idő­közökbeni gazdag - trágyázása elkerülhetetlen. A szőlősgazda azonban nincs abban a helyzet­ben, hogy elegendő és jóminőségü trágyából olyan mennyiséggel láthatná el szőlőjét, mint kívánatos volna, még akkor sem, ha nagyobb áldozatoktól sem riad vissza. Még pedig° egy­szerűen jizon okból, mert nincs trágya^ mert Keszthely vidéke oly mérvben nem" állit elő trágyát, mint a milyen mérvű a szükséglet. Ez a magyarázata annak, hogy a szőlőültetvények megfelelő trágyázásban nem részesülvén, vagy visszaesnek, vagy pedig megfelelő terméseket nem szolgáltatnak. Valódi életkérdés tehát, hogy a bajon se­gítve legyen. A segítésnek azonban a fenforgó viszonyok között egyedüli módja csak az lehet, hogy olyan vidékekről, a hol nagy a termelés és csekély a szükséglet, a hol tehát a trágya olcsón beszerezhető, szereztesse be a szülősgaz da trágyaszükségletét. Mindaddig azonban erre gondolni nem le­het, inig vasutaink a jelenlegi, még egész kocsi­rakományoknál is igen magas szállítási díjtéte­leket tetemesen le nem szállítják. Indítványozza ennélfogva, hogy a Gazda­I kör, mint testület, forduljon a nmgu földmive­1 és ügyi miniszter ur utján a nmgu kereskede­lemügyi miniszteiiumhoz azon kérelemmel, has­son oda az illető vasutaknál, hogy ások a köz­érdekre való tékintettel kocsirakományonkinti trágyaszállitásra épen olyan díjtételeket állapít­sanak meg, mint a milyeneket a szőlőmivelés országos fontosságára való tekintetből a MÁV. ja szőlőkarók szállítására már megállapított: 1 kimondván, hogy a szőlőkarók — igazolványok ellenében — az önköltséget sem fedező II. "díj­szabás díjtételei mellett szállitandók. Ismervén a nmgu földmivelésiigyi minisz­ter ur meleg érdeklődését a mezőgazdaság" min­, , , OO den aga es különösen a szőlőmivelés iránt, biz­tos a reménye, hogy a Gazdakör kérelme ked­vező elintézésre talál s ez által egy egész bor­\ idék méltányos kívánsága teljesül, annak föl­lendülése mozdíttatik elő. A közgyűlés elnök indítványához egyér­telmüleg hozzájárulván elhatározza, hogy kér­vényezni fogja a Gazdakör az érdekelt vasutak és főleg a II. V. tarifájának megváltoztatását Mind Morva,, mind Csehorszairl.au télies dia­dalt aratott az ellenség felett. Rövid időre ezu­tán Rákóczi György föike , s.ívge ellen is ha­dakozott Magyarországban, keményen megverte őket. a Tiszánál ; mind ezen hősi tettek csak növelték hírnevét. A harcból hazatérve, nőül yette Drasko­vics Gáspár báró leányát E űzeti át; hozoná­nyul Trakostyáut, és KI. uovmkot, k-apta, de ugy, hogy ezek áteugedeseert ipjának 30 000 frtot fizetett; a király vitézsége jutalmául 1646-ban Horvátország kapitányává nevezte ki, mely katonai rang' megfe eh a mai tábornoki rangnak. 1647-ben Légradi a kitüntette magát a török elleni harcban. IV. Ferdinánd koronáz­tatásáuá! is jelen volt s ő vitte a királyi pá­lost. Még ez évben (1647) a király Zriuyit fé­nyes haditettei jutalmául, Horvátország bánjává és főkapitányává nevezte ki. Mint, bán, több országgyűlést hirdetett s azokon országa jogait lelkesen védelmezte, igy az 1665-iki zágrábi országgyűlésen a magyar országgyűlésre kül­dött követeknek utasításul adta, hogy IV. Fer­dinánd koronázási okmányában és minden egyéb okiratban Horvátország, Szlavónia és Dalmá­cia ne mint >Kapcsolt részek* (Partes adnexae) hanem »király ságuak« (Regnum) neveztessék. Első uejének halála után 1651-ben ipjá­val, Draskovics Gáspár báróval heves össze­ütközésbe keveredett, mert az visszakövetelte Zrínyitől Trakostyáut és Klenovnikot., de ugy, hogy a harmincezer forintot, melyet értök ka­pott, vonakodott visszaadni Zrínyinek. Hogy mikép végződött a pör vő és ipa között, isme­retlen előttünk. A pör mellett több baja volt a törökkel, mert 1652—53-ban szüntelenül ha­dakozott ellenük. 1653-ban sok gondot és dol­got okozott neki a szávamelléki parasztlázadás. 1657—59 között érdekes latin levelezést foly­tatott azon kor szokásai szerint tarkítva ma­gyar és horvát mondatokkal, barátjával, Ru­csics Ivan, Zágrábvármegye alispánjával. Ezen levelek egyikéből megtudjuk, hogy másodszor nősült, elvevén Löbl Zsófiát. 1660. junius havábau Z.iuyi Csáktornyái várában a messze Hollandiából fogadott ven­déget, ki hírét- a tudományos vilagban harci sikereinél is jobbau elterjesztette ; ez a vendég a hires iró és tudós Tollius Jakab volt, ki ta­! pasztalatait utleirásaibau (Epistolae it.imeiariae) közölte a müveit világgá' lius csodálja Zrinyiuek rendkívüli nyelvi. -. tét, mert, ugy beszélt, magyarul, horvátul,* németül, olaszul, törökül, latinul, mintha mindegyike anyanyelve lett volna. Tolliusnak egy 1660. julius 16-áu Gráz­ban kelt leveléből tudjuk meg, hogy Zrinyi csáktornyai kastélyában milyen volt a miudeu- ; napi élet. A hollandi tudós leirja e levelében, a vidék szépségét, boraiuak finomságát, a pom­pás várkastélyt, annak gazdag és bámulatos könyv, — fegyver és kincstárát. A költő kert­jeinek fényét és csínját szavakkal ki nem fe­jezhette, — »lia Aleiuous régi kértéit, képzeled magadnak, akkor lesz fogalmad ezekrőU — irja a tudós. Levelében leirja a vadászatot, Zrinyi lovait,, a török foglyok, — kik a sarcot megfizetni nem akarták, vagy nem tudták, — büntetését. Végül élénk színekkel ecseteli a szives vendégszeretetet s az itt kapott nagy be­csű ajándékokat. Valóbi Zrinyi korában Csáktornya való­ságos paradicsom lehetett. A várkastélytól egé­szen a szent-ilonai paulinusok zárdájáig dísz­kertek voltak szökőkutakkal, szobrokkal ellátva. A könyvtár, mely kitűnő és nagyszámú köny­veket foglalt magában, valamint- a kincstár, valóban ritkította párját az országbau Hol és kinél vaunak a műkincsek, a drága könyvek ? Bajos megtudni, nehezebb megszerezni. Az ö halála után idegen kezekbe került a család miudeu értékesebb tárgya, erős gondja volt a bécsi udvarnak, hogy semmit itt ne hagyjon, ami esetleg emlékeztetne a fé­nyes múltra, az ő tevékeny munkás életére, A Zrinyi-korból Csáktornya m. város le­véltárában csak nyolc okirat őriztetik, melyek mindegyike a város szabadalmáinak biztosítá­sára adatott ki. Az okiratok közül egy magyar, egy horvát, a többi p^dig latin nyelven van írva. A magyar és horvát okiratot Zriuyi Mik­lós (a költő adta ki, amaz kált 1648. junius 16-án. emez 1656. december 18-án. Ez a nyolc, résziur pergamen, részint, pxpir oklevél, melyek a vidék történelmi múltjára vonatkoznak, ké­pezi az egyedüli emléket ama fényes korszak­ból, amikor a dicső Zrínyiek Muraköz fölött uralkodott. 1661 ik évben, hogy Csáktornyát, és a vidéket a törökök rablótámadásai ellen meg­védje, felépítette a Mura és Dráva találkozá­sául.!, Kanizsával épeu szemben Zerm várát (más uéven Uj Zriuvar). 1662-ben a törökökkel béke köttetett, de Zrinyi még sem szűnt meg a törökök ellen harcolni, ismerve azok furfangját, az erősitette, hogy ők sem tartják meg a békét. (Vége következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom