Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-05-05 / 18. szám

4. BALATONVIDÉK 1901. máju

s 5. vagy cementlapokból készült járdákkal látandók el. A többi összes utcákon, szintén mindkét oldalon szegély-kövekkel ellátott kavics^ burkolatu gyalogjárók létesítendők a község által előzetesen megállapítandó tervek és méretek szerint. 8. §. Az aszfalt, vagy cementlap járda kiépítési és fentartási költségeit viselni tartoznak : a) azon telek, illetve háztulajdonosok, kiknek telkei-, házai előtt a járda létesítve leend. b) a község azon járda-részekre nézve, melyek a leágazó utcákon keresztülvezető összeköttetést képezik. 4- §• A 3. §. jelzett építési költséget szükség esetén a község előlegezi, mely összeg járulékaival együtt a 10. §. szerint meghatározott járda térmértékéhez viszonyított arányban osztandó meg, az érdekelt telek, illetve háztulajdonosok és a község között. 5. §. A kiépítési költségeket és járulékait az érdekeltek a vállalkozóval kötendő szerződésben megállapított időtartam alatt évenkint a községi pénztárba befizetni tartoznak, ellen esetben az esedékes részletek közigazgatási végrehajtás utján közadók módjára szedetnek be. Szabadságában áll minden érdekeltnek a reá eső járdaépítési költséget egyszerre is lefizetni. 6- §• Azon telek, illetve háztulajdonosokra, kik a járdát aszfalt vagy cement lapokkal telkeik, illetve házaik előtt mái elkészítették, a 2. §. rendelkezései nem terjednek ki azon esetre, ha az elkészített részek a tervben megállapított vonalban (magasságban) feküsznek és az előirt méreteknek megfelelnek. 7, §A járda kiépítését a község eszközli az alábbiak szerint : a) megköti az aszfalt vagy cementlapokkal burkolandó járdára vonatkozólag az érdekeltek nevében ós saját szavatossága mellett a járda épitő vállalattal a szerződést, b) gondoskodik az epitesi költség egyévenkiuti kivetéséről és a vállalkozó kifizetéséről. c) végrehajtja ós ellenőrzi a kiépítési munkálatokat. 8. §. Az építési szerződés megkötését a járdadij egyóvenkinti kiszámítását a járdáknak és gyalogjáróknak szakértő igénybe vétele mellett való kijelölése, lejtmérése előzi meg. A felmérésre az érdekelt felek megidézenO dók, kimaradasuk azonban a munkát nem akadályozza. 9. §. Az nszfalt vagy cementlap járda kijelölését, felmérését és az egyes telek, illetve háztulajdonosokra eső rész kiszámítását a jelen szabályrendelet jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a község saját költségén eszközölteti és ugyanakkor megállapítja az átjárók számát, helyét és méretét a beágazó utakon létesítendők. 10. §. A felekkel szemben az aszfalt vagy cementlap járda terület mennyiségének megállapítását az általuk fizetendő díj kivetését a 7. és 8. §-ban említett munkálatok befejezése után a községi képviselőtestület határozatilag eszközli és arról az érdekelt feleket Írásban értesiti. Ezen határozat ellen az 1886. évi XXII. t. c. 25. §-a értelmében fokozatos felebbezésnek van helye. 11. §• A község közvetítése mellett készített aszfalt, vag}' cementlap járda után részletekben fizetendő kiépítési költség mindenkor magát az ingatlant terheli, s azért ha az ingatlan közös tulajdont képez, a kifizetésért a tulajdonostársak részeik arányában felelősek, ha pedig a részletek teljes befizetése előtt az ingatlan tulajdonjoga tekintetében szeinélyváltozás áll be,* a tar. tozás le nem járt részlete az uj tulajdonosra áthárul. 12. §. A kavics burkolatu járdák és gyalogjárókhoz szükséges kavicsot a község ingyen adja, az anyagnak a helyszínére való szállítása, a szegély kövezet beszerzése, valamint a járda elkészítése telek, illetve háztulajdonosok kötelessége. 13. §• A kavics burkolatu járdáknál a 12. §-ban jelzett munkák a községi elöljáróság utján kiadandó felszólításra a kitűzendő záros határidő alatt végrehajtandó, minek elmulasztása esetén azokat az érdekeltek költségén a község hivatalból fogja eszközöltetni, mely esetben a felmerült költségek közigazgatási végrehajtás utján hajtatnak be. 14. §. Az udvar telken vagy kertekben összeg3'ülő vizek levezetésérd szükséges, szilárd anyagból a járdán keresztül helyezendő fedett csatornák elkészítése a felek, illetve a háztulajdonosokat terheli és pedig olykép, hogy aszfalt vagy cementlap járdánál igényelt e nemű munkálatok a járdával egyidejűleg fognak lótesitetni ós a felmerülő költségek külön felszámitatni. Többek hozzászólása után Lénárd Ernő összegezi a vita eredményét és indítványozza, hogy a terveket és költségvetést felülbírálás végett küldjék be az államépitészeti hivatalba ; azután felterjesztés készítendő a belügyminiszterhez, hogy a város a kórházi alappal és a régi kórház vételárával hozzájárul az építendő uj kórházhoz, a hiányzó összeget kölcsönből fedezi, ha a belügyminiszter megengedi, hogy a napi ápolási dijakból fizethesse a város a kölcsön vett összeg tőkéjét és törlesztési hányadát; ellenkező esetben ily nagyobb szabású kórház emelésére nem vállalkozhatik a város. Azután a napirend 4-ik pontja, a gyalogjárók létesítése tárgyában alkotott szabályrendelet felolvasásai következett. Beck Sándor azt indítványozza, hogy a szabályrendelet a helyi lapokban közzéteendő.*) A kövezés kérdésével összefüggően Lénárd Ernő felhívja a városi elöljáróság figyelmét, gondoskodjék arról, hogy a Fő-ucca alsó részén lakók házi szennyes vizüket addig se önthessék ki az uccára, mig a tervezett födött csatorna elkészül, hanem az udvar hátulsó részében készítsenek számára gödröt. — (Hozzátesszük még azt, hogy ez intézkedés a Deák Ferenc, Hajdú stb . . . uccákra is kiterjesztendő, mert a tisztaság és közegészség itt sem tizedrendü dolog !) A járlati levelek — a közgyűlés határozatához képest — ezentúl teljesen önállóan az adóügyi jegyző teljesiti felelősség fentartásával. Páller Jánosnak a kért 2000 korona kölcsönt eg3'hangulag megszavazta a közgyűlés ; Kenesey Pálnak 2400 koronás kölcsönt megszavaztak szavazattöbbséggel. Hegyi Karoly, Horváth István és Yeszeli Lipót iparosok felvétettek a község kötelékébe. Ezzel a közgyűlés véget ért. Szabályrendelet a járdák létesítéséről és fentartásáról. i. §• Tekintettel arra, hog3

T Keszthely nagyközség látogatott fürdőhetyet képez — a fürdő emelése, különben a köztisztaság fentartása céljából — elhatározza a képviselőtestület, hog3

f Keszthely nagyközség összes utcáiban — kivéve azokat, melyekben járdák létesítése a kocsi közlekedést akadátyozuá — járdák (gyalog járók) létesítendők. 2- §• Kossuth Lajos-, Deák Ferenc-, Georgiconutca mindkét oldalán a város által előzetesen elkészítendő tervek és méretek szerint aszfalt *) Közöljük lapunk más helyén. diszitve. A téglaalaku szíj vég félköralakban végződik ós trébelt bronzlemezből készült, mely krétanemü anyaggal van kitöltve. Felületén bemélyifrv e szemben álló háromszöges félkörös diszités látszik. Szijvégek a leggyakoribb jelenségei a sirleletekuek ós igy majdnem minden népvándorláskori sirmezöben ismétlődnek. Érdekességüket a díszítések sokféle változatosságai adják. Lesence-tomaji sírleletek. Néhány évvel ezelőtt a lesencetomaji temető őr, L.ipp bronz kosárkás függőihez hasonló függő párral és egy zsebnyi különféle agyag, üveg ós borostyán gyöngygyei állított be hozzám, melyeket sírgödör ásás alkalmával a róm. kat. temetőben állítólag három csontváz sir mellől szedett össze. A csontvázak 1 méternyi mélységben arccal kelet felé közel egymáshoz feküdtek. A további kutatást kizárta az a körülmény, hogy a közvetlen szomszéd területen keresztekkel megjelölt sirok vannak. A bronzfüggö kosárkái hiányoznak, de a függő karikán rajta van a kosárkát tartó köpü. Az egymással közel szemben álló végekkel biró függő karika, körszeletalakra szélesedik ki, melynek díszítésére csavaros sodrony keret ós a közepén álló üvegcsepptartó üreg körül csoportosuló kiálló gömbőcskék szolgálnak. A 230 gyöngyszem zömét a szentjánoskenyérmag alakú agyag gyöngyök képezik, melyek némelyikében még most is benn látható az összetűzésre szolgáló fonal. Nagy számban vannak gömb, henger, dupla kúpos fehér üveg gyöngyök, sárga, piros, zöld, kék ós ezen sziliek összetételeiből származó tarka ag3'aggyöngyök is. Akadnak közöttük a szigligeti gyöngyökhöz hasonló gömböcskóvel ékített gyöngyszemek, sőt egy nagy hengeralaku borostyán gyöngy is. A gyöngysorozat között bronz ós egy kis vas csüngő is fordult elő. A gyöngyök között egy sem akadt olyan, melyhez hasonló ne találtatnék Lipp sirleletei között. Igy a lesencetomaji csontváz sirok teljes azonos mellékletekkel birnak, mint a dobogói és keszthelyiek. Ez óv február havában Yirius Vince •lesencetomaji tiszttartó a csertetői dűlőben forgatatott ós egy urna temetőre talált. Sürgönyileg való meghívására, másnap kirándultam a helyszínére, hol már mintegy 18—20 urna sir fel volt tárva és melyekhez az ottlétem alkal. mával folytatott ásatásnál az első árokban még kettőt találtam. Az urna sirok mintegy 60 cm. mélységből, a második ásó nyomás után kerültek felszínre ós egymástól az ut irányában 8 keresztben 6 méternyi távolságban feküdtek. A sirok helyeit már az első ásó nyomában meglehetett ismerni, nemosak a talaj lazább voltából, de egy méternyi kerületben sötétebb volt a föld, nyilván a helyszínén végzett kullaógetéstől. A szürke ós fekete durva szemcsés agyagból készült urnák nagy rész© fületlen bögre alakúak, közel hasonlók a gyűjteményemből levő Irénmajori római temető urnáihoz. Találkozott azonban egy hasonló alakú nagy urna üvegből is, minők hazánkban ugyan ritkaságszámba mennek, de százait láttam hasonló üvegurnákuak az aquilliai muzeumban. Az urna sirok általában véve szegények voltak, csak két urnában akadt egy-egy vaskés. A vaskósnek pengéjének hegye, ugy nyólnyujtányának burkolata hián3

Tzik. A kisebbik kés 114 mm., a nag3*obbik, mely közeljár a tör alakjához, 145 mm. hosszú. Hasonló késeket lelt Lipp Vilmos a fenéki sírokban. Nagyobb számban kerültek elö az urna sirok területén karcsunyaku piros és szürke korsók, melyeknek alakja azonos a fenéki sirok korsóival. Szintén a fenéki sirok szolgáltatnak analógiát egy zöldes szinü üvegcsészéhez, mely teljesen ép állapotban került gyűjteményembe. Nem mondható ez el egy váj adókos üveg bögréről, amelyet egyik munkás darabokra tört és amelynek hasonmását a puszta-bokodi sirlelet adta. A másnap beállt kemény fagy miatt a munkát nem folytathattam, igy ma még az adatokat elégtelennek találom, annak a kérdésnek a tisztázására, hogy a lesencetomaji urna temető a hanyatló római birodalom pannóniai lakóinak, vagy az őket leigázott vándornépeknek szolgált e temetkezési helyül. E kérdés valószínűleg tisztázódni fog a közel jövőben folytatandó ásatásom révén, mely talán egy-két gazdagabb mellókletü urna sirt is feltár.