Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-21 / 16. szám

5. Igy e Georgicon utca egyik oldala végig ki vau kövezve, a Kossutli-Lajos utcán legutóbb a Reischbház előtt készült igen csinos kövezés s mint, halljuk a szép példán többen is nekibuzdul­nak. Igy aztán egy két óv múlva meg lesz oldva Keszthelyen is az ufcca-kövezés égető kérdése. — MeghivÓ A »Zalamegyei ált. tanitótestü­let« >Muraközi tanitóköre« ez évi rendes köz­gyülét május bó 18 án d. e. 9 órakor, Perlakou, az áll. népiskolában a következő tárgysorozottal fogja megtartani: 1. Megnyitó 2. Evi jelentés. 3. >A tanítók betegségeiről értekezik Szabó Zsigmond dr. orvos. 4. »Az iskola és az egyház a nemzeti ügy szolgálatában« cimü tételt fejte­geti Zrínyi Károly tanár. 5. Az Eötvös-alapot méltatja Brauuer Lajos tanító. 6. A közgyűlés helyének kijelölést,. 8. Esetleges indítványok. A közgyűlést, ünnepélyes >Veni Sancte«előzi meg ; ezt követi Gasparics Márk emlékoszlopának meg­koszorúzása. — Helyreigazítás. Mult, alkalommal a »Gazd. Egylet közgyűlése* cimü közleményben Fábia­nics Gyula nagyfontosságú indítványát lapunk egy szó kihagyásával közölte. Ugyanis e helyett: • nehogy ad akta tétessék« a betűszedő ezt, szedte >ad akta« tétessék. — Halálozas. Szeiverth Antal Csáktornya takarékpénztári igazgatót és családját súlyos csapás érte, 3 éves Ernő fiacskája f. hó 16-án elhunyt, temetése nagy részvét, mellett f. bó 17-éu délután történt. Legyen a korán letört kis bimbó siri álma csendes, a bánatos szülőket pedig vigasztalja meg azon tudat, hogy elhunyt kis fiacskájuk az angyalok sorába könyörög vi­gaszért, az égi t.ión zsámolyánál. — Szakelőadás. F. hó 14-én Gyulay Ká roly csáktornyai gazd. szaktanár Zala-Szeut­Baíázson az iskolahelyiségben rendkívül érde­kes ós tanulságos szakelőadást tartott. Ismer­tette az egyes talajnemeket, a szántás, fogaso­lás, hengerezés hasznát és azoknak helyes alkal­mazását, stb. A mintegy 2 óráig tartó előadást körülbelül 100 egyén hallgatta végig a legna­gyobb figyelemmel. Az előadás befejeztével Szondy László körjegyző az előadó tanárnak a község nevébeu köszönetet mondott, s meg­kérte, hogy több ily előadást, is tartson, mit nevezett, előadó szívesen is megigért,. — Nagy-Kanizsa állandó színháza. Nagy­Kanizsáról írják nekünk : Több mint egy évti­zede már, hogy az itteni lapok egyre az állandó sziuház-kórdés megoldásával foglalkoznak. Hogy dűlőre nem jutottak, ebben kizárólagosan a volt polgármester, Babochay byörgy és az őt kör­nyező nagy fejű tanács volt a hibás. A város­nak vagy 500Ó0 frt szinház-alapja vau, de a város tanácsa, amely épeuséggel neui állott hi­vatásának magaslatán, nem érezte hiányát a színháznak és igy a sajtó jóakaratú felszólalása nyomtalanul tünt el. Soha város olyan hanyat­lást nem mutatott fel, mint, Nagy-Kanizsa a Ba­bochay éra alatt Neki köszönhető, hogy váro­sunk elvesztette nagy kereskedelmi jelentőségét, az ő razsimeje alatt minden téren visszafejlődés mutatkozott. Természetesen a képviselőtestület­ben ennek az iránynak is voltak hivei, akiknek a degeneráció szép jövedelmet hajtott. Néhány óv előtt azonban a város megelégelte Babochay uralmát, ós kibuktatta a polgármesteri székből. Örömünnepe volt, ez Nagy-Kanizsának. Egy ve­szedelmes óra utolsó napja volt Babochay bu­kása, amelynek nyomán az ujjáébredés friss szel­lője kezdett fújdogálni. Vécsey Zsigmond jelen­legi polgármester rövid négy évi polgárinester­kedése alatt annyit haladt ismét Kanizsa, ami egy évtizedes tevékeny munkálkodásnak is di­szkre válnék'-. A/. ö bnzgolkodásainak köszönhető, hogy városunk végre — állandó színházhoz jut. A város kellős közepén szemelték ki nálunk az állandó színház helyét, az óriási Erzsébet-téren. E helyen még most is óriási ház áll, melyek Batthányi Siratmau Ödön herceg tulajdonát, ké­pezik. T zenöt éven át azzal érvelt Babochay György polgármester, hogy a kanizsai hitbizo­mányok ura Batthányi herceg hallani sem akar az Erzsébet-téri telek eladásáról. Az igazi ok pedig az volt, bog}' a polgármester lelkiismere­tét, ki szivesebben foglalkozott a saját csikóinak és borjúinak nevelésével nem igen bántotta, vájjon van-e sziuháza Nagy-Kanizsának vagy nincs. A mit Babochay 15 éven át nem bírt el­érni. azt Vécsey Zsigmond jelenlegi polgármes­ter rövid uéhány hónap alatt ely szépen oldotta meg, hogy ma nálunk egyébről sem beszélnek, A polgármester hathatós közbenjárása után a város az Erzsébet-téren levő három óriási házat, ezenkiyül Nagy-Knnizsa nég}' legnagyobb korcs­máját négy és fél hold szántófölddel összesen potom 140000 koronáéit megvásárolta Batthányi hercegtől és ezzel a szinkáz-épitós kérdését vég­leg megoldotta. Hogy a színház építését mikor kezdik meg, ez most már csak nagyon rövid idő kérdése, mert mindenki tudja uálunk, bogy buzgó polgármesterünk soha fél uton meg uem áll. — Öreg lak biztos átültetése. Az ameri­kai mezőgazdasági intéze' — amint a Term, Tud. Közlöny legutolsó füzetében olvassuk igen egyszerű módját találta ki annak, hogyan íehoi öreg fákat, az elhalás veszedelme nélkül átültetni. Mikor a fát átöltetik, egy vastagabb gyökerét simán átvágják és gumicsövet erősí­tenek reá, melyet, vizzel töltenek uieg. Ezután a cső üres végét, magasra emelik ugy, hogy magasabban legyen a fa koronájánál. A csőben levő víznek nyomása a vizet a fába szorítja egészen a fának a tetejéig. A hatás már 48 óra inulva jelentkezik. Áprilisban igen rossz időbeu ültettek volt át egy bükkfát, amely május vé­géig életjelt sem edott magáról. A gummicső alkalmazása után hat nap múlva a fa rügyezni, majd levelet, kezdett hajtani. Május közepén olyan szilvafan alkalmazták a mesterséges viz­nyomást, amelyet hónappal azelőtt ültettek volt át s a melynek rügyei a hőségtől ós szárazság­tól már fonnyadtak voltak ; egy hét múlva a bimbói szépen kinyíltak. Más kísérlet alkalmá­val 20 almafát áprilisban minden óvatosság mellőzésével ültettek át, de a legtöbbet azonnal gumicsővel látták el : egy hét múlva a fák rügyeztek, két bét múlva pedig a többiekkel együtt is tovább tenyésztek. Amely lát ugyan­akkor ültettek át, de gumicsővel föl nem sze­reltek, vagy hátramaradt fejlődésben, vagy pe­dig egészen elhalt. Hátha ez a módszer nálunk is bevállnók ! ? — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hoffinann Mór nagy-kanizsai áll. segé­lyezett közs. polgári iskolai cimzel.es jgazgatót, Bődy József zala-egerszegi, Feleki Alajos és Keszler Gyula tapolcai állatni polgári iskolai ta­nítókat a IX. fizetési osztály I. fokozatába lép­tette elő. — Sonkára fájt a foga Gerencsér József oroszt.onyi lal<ós Arany hegyen levő pincéjéből eddig ismeretlen tettes elvitt 8 sonkát ós 2 üveg bort. Jó étvágya lehetett — Éhen halt. Lőrinc Sándor dabronci ci­pész — mint ottani levelezőnk írja — elméjében megháborodott. A szegény eszótvesztett ember az utóbbi időben igen veszedelmes kezdett, lenni a falubeliekre, azért az elöljáróság egy szobába zárta el, mig elszállíthatják a legszomorúbb kór­házba. Innen ki akart szabadulni, összezúzta a kályhát, az ablakokat, de kimenekedni nem tu­dott. Eközben könnyebb sérüléseket szenvedett En ni valót magába nem vett, mert attól félt hogy megmérgezik. Végre a mult héten meghalt. Temetés után a testben volt sértések miatt az ügyész elrendelte a vizsgálatot. A szerencsét­len hulláját, f. hó 18-án exhumálták s ekkor az orvosok konstatálták, hogy a .-zerencsétlen em­ber az éhhalál szörnyű gyötrelmei között hunyt el, mert vagy 12 nap óta semmit sem evett. — Kilenc év után. Nedeczky Jenő fekete­kastólyi földbirtokos szőllejóből ez előtt 9 évvel több száz szőlőojtványt loptak el. A csendőrség annak idején kereste a tolvajt, de nem tudott nyomára jönni. S ime, 9 év nmlva kiderült a titok, Fáraó Márton meszes-györki lakos volt a tolvaj, kit saját fia árult el. Az öreg Fáráó ugyanis meglehetős keményen bánt, fiával s ez boszura gyúlva névtelen levelst, irt Nedeczky uraságnak, melyben elmondja, bogy ezelőtt 9 évvel Fáráó Márton lopta e! több száz szőllö­vesszejét, melyeknek azonban semmi hasznát sem vette a tolvaj, mert félelmében az istálló padlója alá ásta el őket. Nedeczky a levél alapján feljelentést tett s a csendőrök meg is találták 9 óv múlva az ojt.ványokat a jelzet­helyen. — A tapolcai kath. nőegylet nemes szent hivatásának megNlelöleg a húsvéti űunepek al­kalmával újból fenyes tanújelét adta az ő áldás­dus működésénsk, a mennyiben sok szegénynyel feledteté a magasztos ünnepeken a szegénység nyomorát, a midöu is 126 koronát osztott ki a város szegényei kőzött. — Szivén szúrta. Kása József nemes-bükki lakós f. hó 14-én éjjel 2 óra tájban a korcs­mában szíven szúrta Kiss József ugyancsak bükki lakost, aki legott szörnyet halt. Az eset­ről a kö"etkezö értesítést vesszük. Az emiitett napon együtt borozgattak a csárdában Nyull János bükki bíró, Csepeli Ferenc öreg esküdt es Kiss József. Ugy éjfél tájban a korcsmába lépett Kiss Gergely és Kása József. Az előbbi felemelte Kiss József elől a borosüveget s az asztalra vágta, erre aztán hevesen összeszólal­koztak, de a biró közbelépett és Kiss Gergelyt szépen kivezette. Kiss József most Kása József­fel szólalkozott, össze hevesen, mire Kása elő­rántotta bicskáját s ugy találta szivén döfni Kiss Józsefet, bogy ez szőnélkül összerogyott s meghalt. A borzalmas eset az egész község nyugalmát felzavarta. — Választó gyűlés Tapolca város tisztújító gyűlését Székely Emil járási szolgabíró elnök­lete alatt tartotta. Városbírónak egyhangúlag nag}' lelkesedéssel, ellenjelelt nélkül Glazer Sán­dor volt városbirót választották meg, akinek a város körül már is kiváló érdemei vaunak. He­lyettes biró Szollár Gj'örgy lett ; községi pénz­tárnok Tibola János, adópénztárnok Fodor Jó­zset, közgyám Wallner Károly. Elöljárók lettek : Csendes József, Handlery Gusztáv, Aranyodi János, Frisch Lipót, Nyirádi Ferenc ós Dér Kálmán. — Ismeretlenek tartózkodási helyükre nézve Buchvald Lipót, ki nemrég szökött meg Eger­szegről jelentékeny adósságok hátrahagyásával ós Pap Ferenc árvaszéki jegyző, kiről a mende­monda szintén azt suttogja, hogy megszökött. Mindketten ismert alakjai voltak az egerszegi uri osztálynak. — Attilakori ékszerek. Szentmártoni Dar A magy. kir. államvasutak f | gépgyárának vezérügynöksége BUDAPEST, Váci-kőrut 32. szám. ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült gözcsépl ö-k észleteit, szalmakazalózóit, „MILLET^IMUM" fűkaszái legújabb szerkezetű marokrakó- és kévekötő aratógépeit, továbbá : a szab. osztr.-magyar államvasuttársaság resicai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplő­készleteit, Sack rendszerű, acélönt ésü ekefővel^llátott_ekéi t és^yél^iiezögazdasá^ . . '

Next

/
Oldalképek
Tartalom