Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-21 / 16. szám

V. évfolyam. Keszthely, I90L április 21. 16. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. I Megjelenik heteiikint etyszer: vnxtm-ini •>. J • SZERKESZTŐSÉ^ ÉS í / KIADÓHIVATAL, a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratukat a u/.erkesv.ti>séc viliiére, péuzeHutalványokat. hirdetési ine^liixHsolíHt és reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünk. Kéziratokat nem adnnli viasza i.APTUI.A.Il)ÜN'->S SZERKESZTŐSÉG KISl.UI.OS S/.ICItK IÍSZTO BONTZ JÓZSEF. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF. Előfizetési arak i tgósl dvra Fél érre . . . Negyei! évre . Egyes aiám ártt !U korona « .. 2 „ 60 piltf • • 20 „ Nyllttér petitsora alku szerint. Inkompatibilitás. Az a jó benne, hogy eddig a jelentőségét sokan nem értették. Azért is használták az »összeférhetetlenség« helyett, mert a ki latin szavakat kever a beszédjébe, az bele szokott esni a tudománj-osság hirének a gyanújába. Ez pedig tisztesség ! Ma azonban a napilapok már szinte az unalomig hegyezik az országgyűlés, továbbá a fő- és székváros képviselőinek összeférhetetlenségi eseteit. Mi is kezdünk nem is annyira hozzászokni, — mert hozzá szoknunk nem lehet — hanem inkább kezdjük az inkompatibilitást a mi viszonyainkra is vonatkoztatni és midőn ezt tesszük, habozás nélkül kimondjuk, hogy városunk közügyeiről szólva, különösen a városi házépítkezések ellátását illetőleg : benne vagyunk az összeférhetetlenségben . A városi középitkezések miként való ellátásának módjáról és ez irányban a helybeli ipar és kereskedelem érdekeinek megóvásáról nézeteinket már kifejtettük e lapban, mert a középitési ellátás gyakorlati kivitele tekintetében aggodalmaink voltak. Most újra felszólalunk, mert aggodalmaink még nincsenek eloszlatva. Újólag azonban nem soroljuk fel, hanem e helyett idézzük Keszthely nagy község szervezési szabályrendeletének III. fej

1. 12. §-ának a) ponját, mely szerint : Szavazattal birnak : az elnök, stb. a képviselők, tanácsbeliek, mindenik olg ügyekben, a melyekben személyileg érdekelve nincsenek. Tovább: a kik a várossal szerződési viszonyban vannak, ezek a tárgyalásokban részt nem vehetnek. Akik ezt a szakaszt megalkották, a közügyek iránt igaz lelkesedéssel érző, önzetlen férfiak voltak, akik érezték, hogy az érdekhajhászok gyülőhelye a tanácsház nem lehet, a kik számoltak az emberi kapzsisággal, azért iktatták be a szabályrendeletbe az idézett pontot, mely a közvagyont ragadozni szándékozók részére visszavonulást parancsol. Csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mikor szereztek érvényt e paragrafusnak ? Akkor talán, a mikor e várost egyesek érdekszövetkezése belevitte a balatoni szálló és vendéglő foltozgató átalakításába és épitésébe, hogy később a bérlő, a befektetés arányában növekedett kötelezettségének eleget tenni ne tudjon s a várost a bérösszegek elengedésére kényszerítse ; vagy ^tjűán most, midőn ugyanazon érdektársaság befolyása következtében a kórházi terveket nem nyilvános pályázat, hanem privát megbizás utján szerezték be ? Engedjék kérdenünk : minek nevezzük azt az eljárást, hogy a város jól felfogott érdekeinek megkerülésével, dacára a több ízben való hírlapi felszólalásnak és dacára annak, hogy a bizottságok kebelében is voltak, a kik a terveknek és a kölségvetésnek nyilvános pályázat utján leendő beszerzésére vonatkozó óhajtásaikat kifejezték ; »egv< A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA. (Jes?jx[eí s egy diófafevéf. foávof a világtól, az én í\is falumban, [Mélységes nagy csendben könyveimet 6njtam ; S ime 1 ifjúkori fe'pes bibiiámban Cgy száraz diófatevefet találtam. [Mell'ette egy {ép van : J£risztus a {ereszlen. fondorkodom, honnan... s {önyvem eferesztem. Csattanása mintha be fém vágna csontig : tá diófalevél izzé-porrá omli{. £f

iáznn{ {örül sóhajt iehetne{ a lombo{ ; Jséle{ben a multa{ mezején bolyongo{. [Mosolygva elém áft egy gyönyörű {is fány : (fól látom. Smléfezem már mindenre tisztán, Oly üde szép volt, mint a májusi hajnal, f

arcsu bokájáig omló arany Rajjal, ózsa fogadása piros aj {a rése, édes hárfazengés szép szava csengése. DDlint madár madárral virágos vadonban, Vele a nagy periben szabadon csapongtam ; S mi{or pihentün{ is nagy diófa áruyán, égbe csapott lel{ün{ ábrándjai szárnyán. Csupa napfény volt ö, csupa gyönyör, élet : Sf[ég sötét, nehéz gyász ! r

e'g a Halálé lett. pálmafa-termet s napsugaras homlo{, [Mint e drága emlé{ tűle, porrá omlott. __Jiitom a mély csendben haí{ neszét a szélne{ : [Benne nem a holtág lelkei beszélne{ ?! T^agy a való élet maga ts csa{ álom ; '^iinö árny s délibáb ezen a világon ? ! J2épe{ millióin, {i{ rég elhalána{, Orö{-e hatalma a szörnyű halálna{ ? J2e'ze{ a szétporladt diófalevélre, S ugy tetszi{, mmtha még zizegne, beszélne. >3£ogy e nagy világon Öro{ semmi sincsen : £loszfi{, mini a füst, porrá omli{ minden ! íBármit alkotsz, hangya-ember s nagy természet ! [Mind zsákmányul ejti az örö{ enyészet. A végtelenségbe vágtató idóne{ Szélvészében roppant <fserdo{ {idó'lne{ ; <5zredéve{ a so{ égbenyúló gúlát, [Mint a porból rakott csibédet elfújj á{. [Mi nyoma marad az órjás serege{ne{, [Melye{ne{ járása eget, földet renget ? 2Cgy elnyeli a föld, mint hangyacsoportot, [Melyet erős szélvész hmo{{al behordott. [Míg búsan tüntfdöm rég elmúlt idtf{ön, Süagy {edvem teli{ a megalázott gfyön : [Merre most fekélyes {olduso{ topogna{, [Feje porban hever {evély {jrályo{na{. J£pl van Kleopátra csodás nagy szépsége ? — DKint egy bűvös dallam, eloszlott a légbe 1 Jl világhódító nagy Ms és lángszellem halállal szemben törpe, tehetetlen. __ Lapunk mai nzáma 13 oldalra terjed.