Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-14 / 15. szám
U A LA TON VIDÉK 1S101. április 14. mai számában közölt hirdetésére és felhasználjuk egyúttal ez alkalmat, hogy e csodaszerű fényről, nniy aránylag igen rövid idő alatt máris nagy tér t Kódiiott és szembetűnő előnyeinél fogva valószínűleg minden más világítási nemet háttérbe fog szorítani, t. olvasóinkat tájékoztassuk. Az acety lengáz nyugodt szép fehér fénynyel ég, nem lobog és nem fárrasztja a szemet. Sokkal olcsóbb minden más világítási nemnél és a calcium carbid gyártás rendkívüli fejlődésénél fogva e gáz ára annyira le fog sülyedni, hogy vele szemben olcsóság tekintetében minden verseny tehetetlenné fog válni. A calcium carbid mai ára mellett, mikot annak 1 klgja 36 fillérbe kerül 1 normál gyertya költsége 8/ 10 0 fillér, ami jóval kisebb mint minden más világításé. A gázt előállító fejlesztőkészülék kezelése módfelett egyszerű és alig vesz néhány percet igénybe. Mindennemű veszéljr mondhatni teljesen ki van /.árva és helyes kezelés mellett egyáltalában nem lordulhat elő. Csak örömünknek adhatunk kifejezést, hogy az acetylengáz városunkban is kezd j! terjedni ós meg vagyunk győződve, hogy a Bronner féle szálloda, amely a világítást Mautuer Adolf ós Társai budapesti bej. cég által berendeztette és már legközelebb üzembe is helyezi, csakhamar utánzókra fog találni. Személyes meggyőződésből tudjuk, hogy ezen renovált cég eddigelé már vagy 70 nagyszabású berendezést létesített, melyek között több igen nagy világítási telep van ós kivetel nélkül mindegyik teljesen kifogástalanul működik. Zilah város központi acetylen világítását, mely most van szerelés alatt, szinte e cég létesiti. — A bucsuszentlászlói önkéntes tűzoltó egylet alakulandó zenekara javára a • Vaskapu«-hoz címzett uagyvendéglő helyiségében tegnap sikertilt műkedvelői szinielöadással egybekötött, táncvigalmat. rendezett. — Nagy sikkasztások egy pénzintézetnél. A .Veszprémi Kölcsönös Önsegélyző Egyesületinél régi, nagy sikkasztásnak, hűtlen kezelésnek jöttek a nyomára. Tizenöt év óta hamisak az egylet mérlegei, amit. most fedezett fel az újonnan választott egyleti ügyész dr. Köv ss Emil. A veszprémi kir. törvényszék megindította a vizsgálatot. A károsultak, mintegy 300 törzsbetevő, az utolsó knjcárig elveszítettek minden betét«t. Leírhatatlan az izgatottság a károsultak körében, kik most Szabó Imre és Óvári Ferenc dr. képviselőkhöz járultak közbenjárásért, akik iparkodnak minden lehetőt elkövetni, hogy megmentsék azt, a mi még megmenthető. A szegény károsult emberek, kisiparosok, cselédek, napszámosok, kiknek nem elég, hogy a betett pénzük elveszett, de a könyvükre kapott kölcsönöket sürgősen perelik is ós irgalom nélkül behajtják a felszámolók. A legközelebbi napokban elfogatások történtek. — Kneipp-telep a Balaton mellett Ováry Ferenc dr. országgyűlési képviselő kezdeményezésére pompás Kneipp-telep létesíttetett, BalatouAlmádibau, Veszprómui6gyében, melynek alig hogy híre futott, Német- és Angolországból, de különösen Bajorországból magából 264 kncippista jegyeztette elő már magát a májusi szezonra. Heten távol Norvégiából jönuek a Kneipp-kurát tartani Almádiba, a Balaton mellé. — Családi könyvtár ingyen. A »Képes Családi Lapok, ez a XXIV. évfolyamú kitűnő képes, szépirogalmi hetilap — melynek eddigi szerkesztőihez dr. Tolnay Lajos ós Csillag Mátéhoz ujabban dr. .Prém Józset koszorús költőnk is csatlakozott — teljesen ingyen ad előfizetőinek egy családi könyvtárt, Ugyanis minden negyedévben ingyen ad egy-egy bekötött remek szép regóuyt, sőt csak a portó megtérítése ellenében négy regényt is minden előfizetőinek, ugy, t ogy igen rövid idő alatt a .Képes Családi Lapok« előfizetői igen szép számú családi könyvtárra tehetnek szert teljesen ingyen. A .Képes Családi Lapok. munkatársai az orszég és külföld legjobb irói. Képei remekek. Külön divatmellékletei a legújabb divatot ismertetik. A .Hölgyek Lapja, mellékleten az előfizetők egymással szellemesen cseveghetnek. Rejtvényeinek megfejtői igen értékes jutalmakat kapnak. A .Képes Családi Lapok. előfizetési ára: 3 hóra 3 korona, 6 hóra 6 kor., 12 hóra 12 kor. Mutatványszámot diitalanul küld a kiadóhivatal : Budapest, VI., O-utca 12. — Köves-kállai levelezőnk irja : A köveskallai ol vasó-kör f, hó 8-án könyvtára javára zártkörű táncmulatságot rendezett, mely a kör iavara 50 korona tiszta jövödelmet, hozott. — . hó 9-an pedig országos vásár volt. Szarvasmarha 350 drb adatott el, legjobb ára volt a fajős és borjas tehénnek, ló alig kelt el 5-6 darab. A sertés vásár igen élénk volt, leginkább egy és fél éves süldőket vettek jó áron. A jár-' mos marha nem volt, kelendő. Legzajosabb képet a zsibvásár mutatott, hol a nagj' napszám árát vigan költötte a munkás nép. Hangosak voltak a bor és sörmérő helyiségek is. A vásári jókedvet semmi nem zavarta, csak egy mesterember levetett téli kabátját emelték el, mivel már jó idő van,, hitték ugy sem kell neki. — A napszám igen magasra felszökött. Szőlő munkás napi bére 1.60 K. pálinka ós bor. Az olcsó napszám pedig 100—160 fill. felemelkedett. — Veszett kutya. Csak nemrégiben adniuk hirt, Lrogy Sümegen veszett kutya garázdálkodott, már ismét kapjuk a Sümeg mellett, levő községből, hogy ott folyó hó 6-án dühös kutya kóborolt. Mire ószrevetrék, a falu több kutyáját megmarta. Ekkor vasvillával nekimentek az emberek, de h kutyának sikerült a faluból elmenekülnie. A megmart kutyákat kiirtatta, a többit meg 40 napi zár alá vetette a hatóság. KÖZGAZDASÁG Kettős termelés.Nálunk már nem honos a kettős termelés, külföldön kivált ;i német gazdák azonban már nagyon is cnltiváljak. Leggyakoribb azaz eljárás, a mikor őszi rozs közé murok répát vet a gazda. Az őszi rozs közé azonban csak az esetben ajánlható murokrépát vetni, ha szelíd, televényes, mély, nedves és jó trágyaerőben levő talaj áll rendelkezésünkre, s ha a rozs ritka sorokban van vetve. Ez esetben a répamago't homokkal keverten korán tavasszal, a mint a fagy elment, szélcsendes időben kiszórjuk kézzel a rozs közé. Legjobbnak tartják az óriási murkot, legújabban azonban a teli marokmagot ajánlják, mely egész télen át a földben marad és csak a tavasz vége felé szedetik ki, de ez rendesen kevesebbet terem. A vetésnél ne igen takarékoskodjunk a répamaggal, a répa ugyanis oly sürüen álljon, hogy később sorokba lehessen fogni nagyobb hézagok nélkül. Ha a rozsot learattuk, azonnal kévékbe kötve hordjuk be, kereszteket ne rakassunk, ne hogy alattuk* a répa tönkre menjen. A rozs behordása után a tarlót boronáljuk meg és egy ktfpáló géppel, legajáulatosabban az u. n. osborü féle kapával mintegy 40 cm.nyi széles sorokat huzassuuk, hogy a sorba került répát szükséglet szeiint megritkítsuk és gyomlálhassuk. Miután a rozs a répa fejlődését nagyban hátráltatta, tanácsos lesz, ha az első répa kapálás előtt hektáronkint 100 kg. chilisalétromot és 250 kg. foszforsavat hintünk a talajon a moly munka ut id, ki\ált ha kedvező nedvességű a talaj a kiváló hatás nem fog elnia- j radni. A répa rendszerint október végén szedhető és egy hektárról 250—500 q. termést bízvást várhatunk. Ilyen módon jelentékeny mennyiségű téli takarmányra teszünk .szert; a termés ugyan kevesebb, mintha a répát magát külön termesztettük volna, mindazáltal, ha jól trágyázunk, { Jjeink a kettős termelést megbírják s a répa müvelése és kiszedése a talaj phyziítai állapotát még javítja is. Minő trágyát adjunk kultur növényeink alá. A mezőgazdasági termelés technikáját érintő kárdések ökzül legnagyobb jelentőséggel bír a trágyázás mikénti keresztülvitele, különösen mióta a műtrágyák iránti kereslet is mind nagyobb mórvet ölt, hazánkban. Kultúrnövényeink a trágyázás szempontjából két csoportba oszthatók ; egyikbe tartoznak azok, melyek gyökérzetükkel csak a főid felső rétegében fejlesztik s gyorsan fejlődnek, a másikba pedig azok, melyek mélyre ható gyökere ket nevelnek s lassabban nőnek. A trágyázás keresztülvitele már most a szerint, a mint az első vagv második csoportba tartozó növényekről van szó inas és más lesz ; ugyanis az első csoportbelieknél, a hová a gabonanemüek, a len, a mustár s csaknem valamennyi fü tartoznak, a tápanyagokat lehetőleg könnyen oldódó alakban kell megadni s épen azért ezeknél a közvetlen friss istállótrágyázás csak kivételesen lesz helyén, ellenben inkább a könnyen felvehető műtrágyákra kell a súlyt, helyezni. A második csoportbeli növényeknél pedig, uiint a minők a g3'ök és gumós növények, a tengeri, a repce, a hiiveljesek stb. már inkább az istálló trágyázás és a nehezebben oldódó műtrágyák jöhetnek alkalmazásba, mert ezeknek elég idejük és képességük van arra, hogy a nehezebben oldódó tápanyagokat feloldják és javukra fordítsák. Az első csoportbeli növényeknél különösen figyelembe jöhet a szuperfoszfát és a schilisalótrom ; mindkettő gj'orsan hat, s a termésnek ugy mennyiségében, mint, minőségóbeu jelentékeny javulást idéz elő. A második Csoportbeliek közül a burgonya, takarmányrépa s repce az istállótrágyát csak akkor hálálja meg, ha műtrágyával vegyest haszuáljuk és pedig' első sorban foszforsavval, másodsorban — különösen homokon — kálival. Hüvelyes veteményeink közül a friss istálló trágyázást különösen a bab és lóbab hálálja meg, ellenben borsó ós bükköny alá — tekintettel ezek nitrogéngyüjtő képességére már inkább műtrágya használandó. A cukorrépánál a friss istállótrágyázás kerülendő, mert az a cukortartalom rovására megy, ellenben foszforsavas műtrágya jótékonyan hat. Kuknrica alá istálló'rágya legmegfelelőbb. A vörös lóhere állása a vetésforgóban. Hazánk csapadékdusabb részeibeu alig vau egy oly Kultúrnövény is, a mely oly nagy becsben állana, mint a vörös lóhere. Kis gazdaságokban ép oly mértékben felkarolták azt, mint negyobb birtokon, mert meggyőződtek arról, hogy igényeinek a csapadékdus éghajlat, legjobban megfelel, s hogy e tekintetben nemcsak az évi esőmennyiség, hanem a vidék harmatos volta s a legelőnek nagyobb pára tartalma is kedvezően hat. Bármily mértékben is befolyásolja azonban a csapadék a here termés, eredményét, egyedül ez még nem döntő momentum, hanem tekintettel kell lennünk arra is, hogy annak a vetóst'oigóbau jó álláshelyet adjunk. Jól trágyázott, a talajt erőteljes tiszta állapotban visszahagyó kapások első sorban ajánlatosak elővetemónyekül ; de másodsorban figyelembe veendők a trágyázott kereskedelmi növények és a kalászosok is. Mindkét esetben a műtrágyáknak is szerepet kell juttatnunk. Ügyelni kell továbbá elhelyezésénél arra is, hogy egy és ug3'anazon helyre gyorsan vissza ne kerüljön, mert beáll az úgynevezett here untság. Vannak ugyan helyek, a hol erőteljes talajban a lóhere minden negyedik évben visszakerül a földre, pl. ott, hol a norfolki vetósváltót használják, de a norolki váltó utánzása már sokszor megboszulta magát, mert nem a mi éghajlati viszonyaink közé való. Alábbiakban néhány példát, hozunk a lóhere vetésforgójára : 1.) 1. kapás trágyázva 2. tavaszi lóherével. 3. lóhere. 4. őszi. 5. hüvelyes 6. őszi. 2.) 1. ugar trágyázva. 2. őszi. 3. árpa lóherrel. 4. lóhere. 5. őszi. 6. zab. 7. hüvelyes. 8. őszi. 9. zab. 3.) 1. ugar trágyázva. 2. őszi. 3. árpa 4. borsó trágyázva. 5. rozs. 6. zab lóherével. 7. lóhere használásra. 8. lóhere legelésre. Megjegyezzük, hogy a védőnövényt kedvezőtlen száraz időjárás mellett soha sem szabad elhagyni, mert a lóhere nagyon megsinylene. Védőnövéuyül szolgálhat középkötött talajon : zölden kaszálandó zab, zabos abrakbabó, zölden kaszálandó pohánka, len, goinborka ; kötöttebb talajon tavaszi vagy őszi buza ; könnyű talajon popáuka, őszi vagy tavaszi rozs. A lóhere a földet jó állapotban hagyja vissza, annak fizikai ós chemiai tulajdonságai javulnak, s igy a legigényesebb növény is sikerrel vehető utána.
