Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-14 / 15. szám

1901. április 14. BALATON VIDÉK szi munkálatok a zord időjárás miatt későn kez­dődtek meg, jelenleg azonban serényen folynak. Németh Ignác szentantalfai, Kele György kotori anyakönyvvezetók és a nagylengyeli anya­könyvvezető helyettes tiszteletdíj felemelése és a kerka-szent-miklósi kerületnek anyakönyvve­zető helyettesi állás szervezése iránti kérvényeit a bizottság véleményadás végett az anyakönyvi felügyelőnek adja ki. Bóna Jenő bánok-szent­györgyi anyakönyvvezető helyettes mult év no­vember és december havi tiszteletdijának kiuta­lása iránt a bizottság a miniszterhez tesz elő­terjesztést, úgyszintén Martincsevics István zala­koppányi anyakönyvvezetőnek a rendszeresítendő anyakönyvvezető helyettes aljegyzői álláshoz államsegély engedélyezése iránti kérvényét is. Németh Jenő tapolcai másodjegyző anya­könyvvezető helyettessé leendő kinevezésre ho­isatik javaslatba. — Vidovics András-, Lisziák Vince-, Mikecz Tamás és Márton Benedek ré­szére a kivételes nő^ülési engedély megadását, mig Kása Gergely hason kérvényének elutasitá­sát határozta el a bizottság. Kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a lefolyt hóban intézkedés történt a drávavásárhelyi ál­lami iskola negyedik tantermének átalakítása s a melinci iskola bebútorozása ügyében. Az is­kolátlan községekről kimutatás terjesztetett a miniszterhez. Meglátogatta a zánkai, gyulakeszi, vizi-szt.-györgyi és kotori iskolákat, a tapolcai állami polgári fiu iskolát; jelen volt a muraközi tanítói járáskör választmánjának Csáktornyái ülésén, végül pedig jelenti, hogy Tapolcán szől­lészeti tanfolyam rendeztetik a megyei és vi­dékbeli tanítók részére. Németh György diszeli tanító hátralékos fizetésének behajtására a tapolcai, Záborszky Kálmán fizetésének 8 nap alatti kiegyenlítésére pedig a pacsai főszolgabíró hivatik fel. Törde­micz, Zala-Erdőd, Rédics, Háshágy, Sárliida, Felső-Páhok, Sármellék és Szentpéterföld köz­ségek államsegély és Háshágy község ötödéves pótlék iránti ügyét a bizottság a miniszterhez terjeszti fel. Pénzügyigazgató jelentése szerint március hóban befolyt egyenes adóban 101452 kor. 61 fill., hadmentességi dijban 445-4 kor. 21 fill., szőlődézsma váltságban 1026 kor. 45 fill., bé­lyeg és jogilletékben 45668 kor. 06 fill., illeték­egyenértékben 1635 kor. fogyasztási és italadó­ban 88363 kor. 15 fill. és italmérési illetékben 3782 kor. 45 fill. Tárgyalt még több adóügyet is a bizott­ság s ezzel az ülés véget ért. A szölö betegségei. A sok pénzen, nagy áldozatokkal és nagy munkával újra telepitett homoki és hegyi sző­lők betegségei sokszor teszik kétessé a gazda jövedelmét. Különösen két betegség van, a szőlőpenész (peronoszpóra) és a lisztharmnt (oidium), amely a szőlősgazdáknak sok kárt okoz. — A pero­noszpóra leginkább a s'.'őlő levelét, az oidium a levelet is, a vesszőt is, de különösen .i szőlő bogyóját támadja meg. Akármelyik legyen úrrá szőlőnkbe a két betegség közül, tönkre teszi termésünket, — sőt a jövő év termésére is rossz befolyással van. Ezer szerencse, hogy a betegségek ellen a gondos és ügyes gazda védekezni tud. Minden szőlősgazda igyekezzen ezt a védekezést meg­tanulni. És ha megtanulta ne hagyja abba. Az elmúlt esztendőben sok százezer forint kárt szenvedtek nagy vidékeken a gazdák azért, mert nem védekeztek sem a peronoszpóra, sem az oidium ellen. — Hanyagok voltak, elbiza­kodtak, különösen a peronoszpórá.val szemben, a mely 2 3 éven át csak igen gyengén jelent­kezett. Az elmúlt esztendőben azonban óriási mértékben lépett fel s a hanyag gazdákat, akik a védekezést elbizakodva elmulasztották, óriá­silag megkárosította. Tanuljanak a mult év káraiból és az idei évben teljes erővel, az egész országban minden gazda védekezzen a betegségek ellen. A legjobb védekező anyagok, a melyeket minden tanulatlan kisgazda, vincellér is hasz­nálhat teljes sikerrel, a dr. Aschenbrandt-féle porok, amelyek már egész Magyarországon el­terjedtek. A peronoszpóra ellen kitünü szer a dr. Asclienbrand-féle „rézkénpor." Leírjuk, hogy e két kitűnő szerrel, hogyan védjük meg szőleinket a betegségek elien. * * * A peronoszpóra (szőlőpenész) ellen három­szor kell permetezni, hogy a bajt egész'bizto­san megelőzzük, — még pedig be kell perme­tezni a szőlő egész lombját. Április végén, junius hó közepén és julius hó közepén (esetleg augusztus hóban) perme­tezzüak. A dr. Asclieubrandt-féle bordói por elő­nyeit minden más szer, különösen a rézgálic fölött, a következőkben ismerteti Linhart György, a magyar-óvári gazdasági akadémia tudós ta­nára, aki kétévi gondos kisérlet után irta a következőket : ,.1. Az oldatot elkésziteni igen könnyen s nagyon rövid idő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitűnően tapad s olyan esők, a melyek a közönséges rézgálickeveréket ok­vetlenül lemossák, nem képesek a zöld ré­szekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezés­nél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak." A tudós tanárnak ez a véleménye beiga­zoltatott sok ezer nagy szőlősgazdánál, akik a port már használták és a jövőben is állandóan használni fogják. A dr. Aschenbrandt-féle „bordói porból" egy hektoliter vizre adunk az első permetezés­hez 1-—P/2 kg'--ot, a második és harmadik per­metezéshez iy 2—2 kg.-ot. Elfogy az első per­metezésnél egy kat. holdra 4 hl. oldat, a má­sodik és harmadik permetezéshez 6 hl. oldat, kell tehát egy' évben egy kat. hold szőlőre kö­rülbelül 22 kg. bordói por, a minek ára á kg. 76 fillér vagyis egy hold szőlő permetezése, el­tekintve .egyéb előnytől, 5—6 koronával kerül kevesebbe, mintha közönséges rézgálic és mész­keveréket használunk. A permetező oldatot a „bordói porral" igen egyszerűen készíthetjük el. Lemérünk a porból annyi kilogrammot, a hány kg.-ot óhajtunk egy hl. vízhez adni. Tehát l_li/ 2i-2 kg.-ot. Azután veszünk egy kádat, melybe 40 li­ter vizet öntünk. Ezt a 40 liter vizet folytonosan keverjük egy nyirfaseprüvel vagy karóval. A már előbb lemért „bordói port" egy közönséges konyhaszitába öntjük és a viz foly­tonos keverése közben szépen lassan, a szitát a kád széléhez ütögetve (nem sietve és nyom­kodva) beleszitáljuk a kádban levő 40 liter vizbe. Igy a bordói por teljesen és tökéletesen felolvad. Ezután ugyancsak keverés közben, még 60 liter vizet öntünk a kádba, amikor kész lesz 1 hl. oldat. A bordói port okvetlenül szitálni kell a vizbe, lisztszitán, amit a konj Thában használnak. A permetező lének ilyetén pontos előké­szítése alig 5 percnyi időt vesz igénybe. Az elkészített ló kissé zavaros halvány kék szinü és egyenesen a permetező gépekbe önthető. Mielőtt azonban a lét a gépbe öntjük, kavarjuk fel mindig jól. A „bordói-por" soha sem dugítja be a permetező gépet és 10 perc alatt reá szárad a levélre, ugy hogy az eső nem mossa le. Mindenki, aki port rendel, kap használati utasítást is, ami benne vau a port tartalmazó zsákban. Az oidium (lisztharmat) biztos ellenszere a dr. Aschenbrandt-féle „rézkénpor." Ahol már volt oidium, ott legalább két­szer kell poroznunk. Még pedig április hó vé­gén, junius hó végén, esetleg julius hó elején, ha pedig a baj fellép harmadszor is. A rézkénport fujtatókkal por alakjában juttatjuk a szőlőtőkékre. A „rézkénport" nagyon finoman kell fuj­tatni. Kétszeri porozáshoz kell 8—12 kg. kat. holdanként, háromszori porozáshoz 12—15 kg'. Ahol nem volt oidium, vigyázzanak a ter­melők és gondoskodjanak előre védekezési anyagokról, Amint a baj fellép, rögtön porozzák be az összes bogyókat. A rézkénpor nemcsak óvszer, hanem meg i s gyógyítja a. kevéssé megtámadott fürtöket. A rézkénpor finomabban oszlik el, keve­sebb fogy el belőle, mint a tiszta kénporból és biztosabban hat. Nem büdösíti ugy el a mustot, mint a tiszta kéupor és igy a szüret értékét a biztos védekezés dacára sem csökkenti. Egy érdekes könyvecske jelent meg, amely népszerű módon tanítja ki a szőlősgazdákat arra, hogy hogyan kell védekezni a szőlő pero­noszpóra és oidium betegsége ellen. Ezt a könyvecskét, amiben benne van 400 tanult szőlősgazdának a leirt tapasztalata a vé­dekező szerekről, ingyen küldik szét azoknak, akik egy levelezőlapon kérik, akár a ..Magyar Mezőgazdák Szövetkezetétől" (Budap.est, Alkot­mány-utca 31. sz ) A ápril fl-iki törvények szentesí­tésének emlékünnepe. E napot a törvényhozás nemzeti ünneppé avatta, de i»egülése az iskolák falai közé szo­rult, a nemzet nem akarja elismerni, a negy­vennyolcas szabadság ünnepe mindig március 15. marad a nemzet'előtt. Városunkban is csak az iskolaépületekre kitűzött zászlók jelezték, hogy valami ünnep van. A keszthelyi kath. főgimnázium nemzeti ün­nepe a rendes időben tartott szentmisével kez­dődött. Utána az ifjúság a tanári karral együtt az intézet tornatermébe vonult, hol a Hvnmus eléneklése nyitotta meg az ünnepet. Ezután Erdődy László VIII. o. tanuló szavalta el Koltai Virgil ,.1848 Április 11." c. költeményét élénk hanghordozással. Majd Magasházy Antal dr. tanár szónoki lendülettel előadott beszédé­ben fejtegette a 48-as törvények áldásos voltát s a nap történeti jelentőségét. A királyhimnusz eléneklése Eekhardt Antal karnagy vezetése mellett zárta be az ünnepet. A gazd. tanintézetben április 11-ike emlé­kére Csauády Gusztáv dr. igazgató tartott fel­olvasást a tanári testület s az ifjúság jelenlété­ben. Ezen nap jelentőségére rámutatva, beszé­dében fejtegette hazánknak az 1848-iki év előtt gazdasági helyzetét. Szép, eszmékben gazdag, hazafias érzelemmel telt felolvasását apostoli királyunk éltetésével zárta be. Az áll. polgári leányiskolában az ünnepélyt megelőzőleg a növendékek a tanári kar veze­tése alatt részt vettek a róm. kath. templom­ban tartott szentmisén. Az ünnepély az iskola tornatermében szép számú halgatóság jelenlé­tében a következő sorrendben folyt le. Bíró József igazgató megnyitó beszéde után a nö­vendékek Eekhardt Antal vezetése mellett a Hymnust énekelték. Azután Braun Jolán Il-ik osztályú növendék szép hangsulylyal Tarcsa­falvy Albert Imádság c. költeményét szavalta el. Utána Anók Margit III. osztályú növendék Ábrányi Emil Március 15-ike c. költeményével keltett hatást. Az ünnepi beszédet Csákós Hona, Horváth Ilona, Stegmüller Irma IV. oszt. tanulók mond­ták el szép értelemmel. Neuman Ella Petőfi A hazáról c. ódáját, Bánik Edith III. osztályú tanuló A váudor madár c. költeményt szaval­ták, előadásukkal mindketten hozzájárultak az ünnepély sikeréhez, mely a Kii ályhimnus sza­Szivarka hüvelyek valódi francia és egyiptomi, a legolcsóbb árban és a legnagyobb választékban kaphatók Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom