Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-07 / 14. szám
1901. április 7 3 nyei járás egészben a félvér tenyésztésnek vau-e kijelölve vagy csak részben ? Ezekről mit sem tudok. De azt sem tudom, vájjon létezik-e oly értelmű szabályrendelet avagy intézkedés, hogy a Nóri mén állomásokon a megállapított határvonalon kivül eső községekből hajtott kancákat megfedeztetni büntetés terhe alatt tilos. A magán méntulajdonosnak hideg vérű ménjeik részére pedig azon megszorítással adatik meg az engedély, liogy csak a határvonalon belöleső községekből hajtott kancákat fogadhatnak el fedeztetésre, s ha a határ vonalon kivül eső kancákat is fedeztetnék, pénzbírságon kivül az engedély is megvonatik tőlük. Ha ily intézkedések nem tétettek, pedig aligha létezik ily szabályrendelet, akkor ne lepje meg a zalamegyei lótenyésztési bizottságot az a körülmény, hogy szerint,ök az előbb helyesnek bizonyult fél vér-tenyész irány, ha. ilyen csakugyan létezett volna, nemcsak a lete. nyei járásban, de a nagykanizsai járás egy részében, Szepetneken, Sormáson. Ösztörögnyén, részben északkeletre eső több községben s a zalaegerszegi járás néhány községében is megváltozott s a már jelzett hidegvérű tenyésztéssé, s jellegűvé alakult át és pedig előbb, mint a földmivelésügyi miniszter a banok-szentgyörgyi és a szepetneki hidegvérű ménállomásokat felállította, s ezek működésének eredménye észlelhető volna. Ezek után most már az a kérdés, váljon okszerűtlen, s hiba-e a jelzett községekben a hideg vérű lovaknak tenyésztése ? E kérdésre tagadólag felelek, mert a letenyei járás katonalovak vagy más értékesebb félvérek tenyésztésére a már felhozott okokból alkalmatlan volt mindig, azért e járásból a földművelőktől katonalovakat még szórványosan is alig szereztek be. Mig a nóri lovakból, illetve csikókból a tenyésztők már is szép jövödelmet húznak, habár több községben még csak kezdetleges állapotban van e tenyésztés. Éppen ezért, s a már felhozott okokból nem csak az egész letenyei járásban, de a mégnevezatt szepetneki és sormási körjegyzőségekben is, a köznép érdekében a hidegvérű lótenyésztést teljes erővel fel kell karolni és előmozdítani. A földmivelésügyi miniszternek pedig csak hálás köszönettel vagyunk azon bölcs és üdvös intézkedéséért, hogy a helyzetet felismerve a b.-szentgyörgyi és szepetneki ménállomásokat kötelességszerüleg hidegvérű fedezőménekkel í~> o © látta el, tehát olyanokkal, melyek az ottani kancaállománynak megfelelnek. De- teljes siker természetesen ezen megkezdett tenyésziránytól csak akkor remélhető, ha tovább fejlesztik azáltal, hogy a kancaállományt a tol dini velésügyi kormány összeiratja, s ennek megfelelő jó apaállatokat ad olcsóbb fedeztetési díj mellett. A lótenyésztést egész országban, s igy Zalamegyében is a földmivelésügyi kormány van hivatva vezetni s irányítani, tehát ezen felelősségből folyó kötelességénél fogva ott állit" fel fedeztetési állomásokat, hol szükségesnek tartja, s ezeket oly ménekkel látja el, melyek a tenyésztési iránynak s a közérdeknek legjobban megfeblnek. Ebből önként következik, hogy a megyei lótenyésztési bizottságot csak tanács- s véleményt adó intézménynek tartom, melyet a földmivelésügyi miniszter rendszerint szokásból és előzékenységből fontosabb lótenyésztési kérdésben megszokott hallgatni, de véleményét feltétlenül elfogadni nem köteles. Annál kevésbé lehet köteles egyes fedeztetési állomások felállítását e bizottság meghallgatásától és véleményétől függővé tenni. De érdeklődésem közben február hóban az is tudomásomra jutott, hogy a megyei lótenyésztési bizottság elnöke irásbelileg is nyilatkozott a jelzett báiioksszentgyörgyi és szepetneki fedeztetési állomásokra vonatkozólag, még pedig az előbbinek felállítását maga is véleményezte, utóbbiét ellenezte. Végül megjegyzem még, hogy érdeklődtem a földmivelésügyi minisztériumban folvó évi január hó 14-én s folytatva megtartott lótenyésztési ankét iránt is, azonban sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy ezen a zalamegvei lótenyésztés érdekében egy szó sem hangzóit el, még kevésbbé akadt olyan felszólaló, lá az ottari köznép érdekeit felkarolva, a hidegvérű tenyésztés okszerű terjesztésének s ápolásának szükségességét hangoztatta volna. Csesznák József Zalamegyei bizottsági tag. Gazdasági egyesület közgyűlése. A zalamegyei gazdasági egyesület f. hó 2-án Egerszegen közgyűlést tartott. Elnök Hertelendy Fereue 1/ i 11 órakor nyitotta meg az elég népes gyűlést s egyúttal figyelmeztette arra, hogy a mult ülés határozatából kifolyólag tekintet nélkül a tagok számára az alapszabályok megváltoztathatók. Ezen alapszabály változtatást — mint már I arról megemlékeztünk — Koller István alelnök nyújtotta a titkári állás képesítéshez kötése i ügyében. Szili/ Dezső üdvözli Koller indítványát, de még sem fogadja el ezen formában, hanem oda módosítja, hogy ne csak gazdasági, hanem minden más oklevéllel biró egyén pályázhasson a titkári állásra. Meglepte, mint mondja az elnök amaz indítványa, hogy a titkárt az elnökség nevezze ki. Ebez nem járul hozzá, mert ez a közgyűlés joga, miért is kéri az elnököt, hogy indítványát vonja vissza. Elnök úgymond, nem akarta ezen indítványával az elnöki jogot kiterjeszteni, miért is visszavonja indítványát. Fabianics Gyula Szilv indítványát a képesítés tekintetében nem tartja elfogadhatónak, volt, a k't csókolgatni volt az ö legnagv obb boldogság*. Mondjátok enn-k az anyának, hogy nincs feltámadás. Mondjátok neki, hogy fiát soha, soha nem fogja többé ölelhetni. Embertől sok minden kitelik. Van olyan, kinek szivében van elég bátorság, van elég kegyetlenség arra, hogy ezt megmondja, de ereje ezt elhitetni az anyával nincs senkinek. Feltámadunk ! Örvendezzünk ! A hitvány lelkű, kapzsi duzsgazdag ember kitúrta rozzant viskójából a szegény pórt. Nincs hová fejét, lehajtsa, igazságot, hiába keres, mert az emberi törvény pókháló. Az apró, kis legyet megfogja, de a dongó keresztül szakítja. Bucsut vesz hát a háztól, melyben született, melyben gyermekei születtek, köuynyeivel adtatja a temető földjét, hol apái nyugosznak s koldusbottal kezébe megy . . megy ; messzi idegenbe . . . éhenhalni Útja a dúsgazdag palotája mellett visz el, hol víg zeneszó mellett az ö rablói hangosan mulatnak. Ezek a nyomorúságos, tönkretett vagy nyomorúságban született, emberek igen sokan Vannak. Vigyázzatok, el ne vegyétek az ő hitüket. Mert, nekik van igazuk, kik azt buzik, hogy a büu nem marad büntetés nélküi. Eljön a/. igHZsag napja, ott a másik, szebb világban. A túlvilágon. Feltámadunk ! Örvendezzünk ! * o * * Szegény kis leányka ! olyan szép és olyan ártatlan, lelke oivan tiszta, mint a fényes napsugár. amelyből ő nem lát semmit. Hallja, hogy körülötte dicsérik a hajnal ragyogó biborját, magasztalják a hannat.csep tündöklését. Beszelnek piros, kék, aranyos sziuekrő'. ö csak örök sötétséget lát. Suttognak ragyogó szemekről, liliom arcról, hófehér kezekrö:, édes szende pirulásról. Ö nem lát ezekből semmit. A gyönyörűséges, szegény vak leanykáuak nem mondja senki e sokszor hallott szót ; »Szeret,em.« Sokszor tudna kétségbeesetten sirni, de eszébe jut az ige : Feltámadunk. Es megvigasztalódik. Hol vau az a tigrisszivü ember, al i azt merné neki mondani ; Szegény leány, ne higyj, ue remélj, örökre vak maradsz, nem fogsz feltámadni megdicsőült, testlel. . . . mert a teremtő kegyetlen és igazságtalan. Feltámadott, miként mondta. Alleluja, örvendezzünk. Feltámadunk, miként mondta. Alleluja, örvendezzünk. Sarlay László. mert a szerint állatorvosi oklevéllel is lehet pályázni, az pedig nem sokat ért a gazdasághoz. Nusse>• J. szintén nem általánosítja ama nézetet, hogy minden oklevél elfogadható legyen a titkári állásra való pályázatnál. Thaisy 1. az erdészeti oklevelet is megfelelő képesítésnek tekinti s kéri annak az elfogad ásátEzen hozzászólások után végre a közgyűlés kimondta, hogy „gazdasági egyesületi titkáriuil: csak oly gazdasági akadémiát, vagy tanintézetet végzett egyén választható, ki erről oklevéllel bir." Fizetése 1000 frt, lakbére 200 frt s egy évi próbaidő után állandósittatfk és állásából esak fegyelmi utón mozdítható el. Elnök bemutatta a gazdák biztosító szövetkezetével megkötött szerződést. Grunner Lajos titkár jelentette ezután, hogy a szentimrei földmives iskolához tervezett tanulmányi kirándulásra jelentkezett Dobronak községből 36, Bakról 20. Tapolcáiéi 50 kisgazda, kiknek költsége 845 koronát tesz ki. Ezen ösz szeget az egyesületnek kellene adni, mit annál inkább megtehet, mivel ezen költ-éget a földíui vclésüey i miniszter megtéri ti. TI 1 Erre ez volt a közgyűlés nézete, hogy jóváhagyás végett elsőbb a miniszterhez terjesztessék fel s csak azután folyósítható a. kívánt összeg. Szt.-Mihályon cseléd dijazás tartalik, melyen az egyesület képviseletében részt vesznek a titkár és alelnök, egy fontos átiiatot tett most magáévé a közg\ ilés, melynek értelmében felír a miniszterhez azért, hogy az tegyen lépéseket a katonaságnak nyári munka időben való szabadságolására. Kapcsolatosan folyamodik aföldmíves iskolai tanulók katona-szolgálati idejének leszállításáért, melyhez Csertán Károly alispán, azon módosítását is egyhangúlag elfogadta a közgyűlés, hogy ezen irányú kedvezmény terjesztessék ki a vincellér iskolát végzett egyénekre is. Grunner Lajos titkár tekintettel arra, hogy az uj szabályzat értclmébeu állandóan Egerszegen liellene hogy r lakjék, állásáról lemondott. Ezen lemondást — a közgyűlés amaz általános óhajára, hogy mindaddig mig ezen állás rendszeresen nem lesz betöltve — visszavonta és tovább is ő vezeti a titkári teendőket. Eddigi működéséért pedig Csertán K. inditvánYáia közgyűlés jzkvi elismerést szavazott Grunner Lajos titkárnak. Ezután elnök a közgyűlést bezárta és a kizottsági ülést megnyitotta, metyen Fabianics Gyula a mult alkalommal a nyerstermények értékesítése ügyében beadott terjedelmes indítványát okolta meg. 1 1') A mégokolásban nagy tanulmányra vailó szakértelemmel ismertette ti gabona elárusító és fekraktári szövetkezeteket. A. fekiaktárak kezelését és berendezését ; a síró padlás, csurgó és vegyes rendszerek előnyös és hátrányos voltát. Ha a gabona értékesítés nem volna lehetséges vagy kivihető, akkor a következők valamelyikét ajánlja: őrlési mű-malom; egyesülést, állateladási szövetkezetet és végre a tejszövetkezetet. A nagy figyelem közt előadott javaslatokat is indokolásokat a bizottság lelkes éljenzéssel honorálta. Szily Dezső azt ajánlta, hogy a munkálat küldessék meg a Köztelek-uek, hogy az egész terjedelmében közölje s eme nagy fontosságú dolog ilyen formán képezze országos megbeszélés táigyát. Koller István a nagy gonddal összeállított tanulmányért jzkvi elismerést szavaz, mit a bizottság magáévá tesz. Egyúttal ajánlja, hogy az aradmegyei ily irányú szövetkezetek információk nyújtása végett kezeltessenek meg, mit Csertán K. a titkár utján vél legkönnyebben elérhetőnek. Ezek után a bizottsági ülés is véget ért. Nekünk csak annyi megjegyzésünk van erre, hogy ez a nagy fontosságú indítvány a mai merkantil világban adacta tétessék, mert a szövetkezés az első lépés a gazdák boldogulásához. Kisebbítsük az országos vásárokat. Az országos vásárok még ma nap is fontos közgazdasági tényezők. Igaz ugyan, hogy a k özlekedési eszközök, különös a vasutak mai *) Ezen indítványt annn&k idején lapunk égisz terjedelmében közölte. Saerk.
