Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-26 / 34. szám

4 BALATON V1DEK 1900. augusztus 26 ereje rég letörülte volna a nemzetet Európa térképéről és aligha az örökfeledés moha nem takarná ma már azokat a történelmi emlékeket is, melyek azt hirdették volna, hogy e földön valaha magyar élt és uralkodott. Ki lehet és ki kell ezt mondani, mert a nemzet az ő történelmi hagyomáuyaihoz semmiféle muló és időleges gyöngeségek legyezgetése miatt hűtlen nem lehet, mert hiszen örök igazság marad az minden időkre, hogy föld nélkül ország, történelmi mult nélkül nemzeti dicsőség nem létezik. Az alkotmányos királyság ez iskolájában nevekedett a nemzet századokon keresztül és igy a monarkikus eszme nemcsak vérévé vált, de érzelmeivel és gondolkozásával, tehát szivével és agyával teljesén összeforrott. Hogy mily érték, mily nagy kincs van ebben a korona és a nemzet kezei között, azt történelmünk lapjai örömekben és szenvedésekben egyaránt gazdag küzdelmeink bizonyítják, mert arról tesznek tanúságot, bog}' azok a legfénj-esebb lapjai, midőn a nemzet ós királj'a egyetértettek abban, hogy a trónnak fénye a nemzet erején nyugszik és hatalma csak akkor erős, csak akkor imponáló, ha azt egy jogaiban és szabadságaiban biztosított szellemi és anyagi erőinek kifejtésében pedig akadálytalanul huladó nemzet állja körül. És én bátran kimondom ama mélyen átérzett igazságot, hogy a korona és nemzet közötti egyetértés soha sem volt harmonikusabb, mint ő Felsége szeretett királyunk alkotmányos uralkodása alatt. A királyság eszméjéhez való rendithetetlen ragaszkodás és alkotmán3"unknak megfelelő uralkodás kettős érzelmeinek fokozott lelkesedése gyulád ki tehát minden magyar ember lelkében a mai napon, melj'en ő Felsége apostoli királyunk születésének 70-ik évfordulóját ünnepeljük. A szónok a király éltetésével végezte érdekes beszédét. Gerő Antal veszprémi kir főügyész a közönség nevében köszönetet mondott a képviselő államférfiúi beszédééit. Horánszky erre újra fölszólalt s a többi közt ezt mondta : Uraim, ha csakugyan adnak valamit szavamra, kérve-kérem önöket s önök személyében a magyar társadalmat : törekedjenek az ellentétek kiegyenlitésén j a villongások lecsititására. Nem a politikai küzdelmek szélcsöndjét óhajtom én, — hisz veszve van a nép, melynek kebelében az ellenkező politikai nézetek becsületes harca nem él — de a mi elválaszt a politikában, egyesítsen az a társadalmi érintkezésben. Vallás és felekezet ne válaszsza el a magyart a magyartól. A felköszöntőt a közönség állva hallgatta meg. A rendező bizottság ugyancsak ezt az egyetlen felköszöntőt vette fel sorozatába mégis a szóllásszabadság dokumentálása végett két „vad" felköszöntő is volt, * Este a „Stefánia" yaclit egyesület hajói és a „Stefánia főhercegnő udvar" fényesen ki voltak világítva. Szent István napon hálaadó és emlékező istentisztelet volt, melyet Halbilc Cyprián tihanyi apát szolgáltatott fényes segédlettel s melyen Francsics Korb főigazgató mondott szívhez szóló szt. beszédet. * Es most jön a java, — az az bocsánatot kérek türelmes olvasó, csak a tömegese, — mert olyan tömegben tódultak szép Füredünkre a nemes dalárok, hogy még egy esztendőre is beválott volna produktiójuk, nem egy napra. Nem kevesebb mint három dalkör (Atheneum Budapest, Polgári Erzsébetfalva és Polgári Diósgyőr) szerencséltette Füredet jelenlétével. Képzelheted bájos olvasónő, minő dalnoki hév fogta el lelkünket s minő lennhaju troubadourokat vártunk, kik térdnadrágban lantot pengetve fognak nekünk énekelni (helyszín : Holdvilágos est, rejtett rácsos ablak stb. stb.) Mindebből semmi sem lett, hanem ide érve háromféle szinü kalapok egész tömkelegébe merült Füred. S a kalapok viselői ? ? Istenem, hát csak olyan földi emberkék voltak mind, éppen mint mi. Ha szabad ezt a kifejezést használnom ? — mert hölgyek is voltak köztük. Az énekből kijutott jócskán nekünk, mert még az atheneumisták a tátongóan üres gyógyteremben hallatták volna magukat (ha lett volna hallgacóság) két korona belépő ellenében, addig a diósgyőriek Blahu Lujza ablakja alatt s az erzsébetfalvaiak pedig az örökké gyönyörű Balaton tarajos habjai fölött mutatták be tudásukat. Szép volt nézni, xnidőn a dúsan megrakott lampionos csónakok cirkáltak a vizén, miglen a dalárok lángban égő nagy hajója előtt a viziröppentyük; bombák s^tarackokjröppentek a légbe, világosságot s fényt árasztva maga körül. A dalárok Zigler Béla fővárosi hírneves karnagy vezetése alatt meglepő szépen énekeltek. Műsorjukból, mely igen változatos és alkalomszerű volt, különösen kitűnt Zigler szerzeménye : ,,A tihanyi riszliang." Ha közelebbről szemügyre vette az ember fia ezeket a „dalár" urakat, ugy mindenféle meglepetés érte u. m. például : Egy fölötte X lábu ós ludnyaku szabó, a kiből primtenort vártam, a legmélyebb bikahangon bődült meg ; egy hordó terjedelmű pékmester pedig oly elkeseredett arccal s cérna vékonyságú hanggal énekelte a kis nefelejcset mintha legalább is Wild Mária hangját örökölte volna. Komolyan szólva, a sok furcsa félszegség mellett annyi szép bariton hangú ifjú mutatta be magát, hogy az opera igazgatósága is talált volna közöttük még alkalmasakat. A hét krónikája nem lenne teljes, ha nem emlékezném meg Nagy Ilonka úrhölgyről, ki a vasárnapi és hétfői misén énekelt. Nevezett úrhölgy, ki mellesleg mondva, Balaton-Füred helyi szépei között a legelső helyet foglalja el, iskolázott érces hangja és szabatos előadása révén méltó feltűnést keltett. Joli Coeur. Zászlóavatási ünnepély. A zala-egerszegi ipartestület szent Istváu király napjáu tartotta zászlóavat.ási ünnepélyét, melyről levelezőnk a következőkben számol ba. Az üuuepsóg a megelőző nap esti 8 órakor a zászló védnökéül felkért Skublics Jenönó szül. Speletics Paula uruő tiszteletére rendezett fáklyás zenével vette kezdetét. A fáklya — ós lámpion tényében uszó inpozáns menet a Kossuth-Lajos-utcán vonult be a városba és a körmendi-utcán ki a zászlóanya lakásáig tartott, hol öt Kovács László ipartestületi elnök üdvözölte. Onnan a menet a felváltva játszó tűzoltói ós cigány zenekarok indulói mellett éltetve a zászlóanyát, — vonult ismét vissza s oszlott szót a legnagyobb rendben. Másnap reggeli 5 órakor a tűzoltói zenekar ébresztőjére talpon volt az egész város apraja nagyja 03 ünnepi ruhába öltözve járt-kelt a pazarul feldíszített és lobogózott tribün körül; sokhelyen pedig csoportokat képezve kételkedve tekingettek az ég felé és a folyton tornyosuló felhőkből az ünnepség napjára nem valami jó időt kezdettek jósolgatni ; mi csakhamar bevalósulni is látszott, mert miker a koszorús lánj'ok összehordásához- fogtak, kezdett az eső permetezni, mel}'uek cseppjei nem egy fehér ruhás lánykának arcára rajzolt az ünnepi öröm mosoly helyett keserűséget. A megyeház uagyterme 8

3/

4 órakor zsúfolásig megtelt ünneplő közöuséggel, a hova pontban 9 órakor a zászlóauya is megérkezett, kisérve a férje, Skublics Jenő és gróf Jankovich László dr. főispán, valamint az ipartestület küldöttei által. A jelenvoltak a zászlóanyát lelkes óljenzóssel fogadták, melynek elhangzása után az ipartestület nevében Kovács László elnök üdvözölte és a díszközgyűlés megnyitása után felkérte őt a diszelnőki szék elfoglalására. Papp Alajos ip. test. h. jegyző felolvasta az ipartestület 14 éves történetét, mint a diszközgyülós egyedüli tárgyát, melynek tudomásul vétele után az elnök indítványára a diszközgyülós őnagysága Skublics Jenőnó urnö zászlóauya emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. A közgyűlés berekesztése után a díszmenet a testületileg részt vett tűzoltó-, iparos ifjak és kereskedő ifjak sorfala közt haladt az isteni tiszteletre, a templomba. — Igazán festői látvánj't nyújtott a zászlóauya ólén haladó 130 fehérruhás koszorúslány felvonulása, mely látványosságra már a nap is kidugta fejét felhő párnái közöl ós egész napon át tündöklően ragyogott. Mise után a közönség a templom és plébániaiak közötti téren felállított és pazarul díszített tribün körül foglalt állást a tűzoltóság által húzott kordonon kívül. A zászlóanya és koszorúslányok, ugy a meghivott hatóságok, valamint a testület elöljárósága a tribünön helyeiket elfoglalva az ünnepély megnyitásául Horváth János tanító vezetése alatt az ez alkalomra alakult daloskör elénekelte a Hymnust, mely után Kun Vilmos főgimnáziumi hittanár az iparos érdekeit felölelő beszéd végeztével a gazdagon díszített zászlót benedikálta és az első szeget a zászlóban elhelyezte. A zászlószegek beverésót ezután a zászlóanya kezdette meg, ki utáu meg a főispán a maga, valamint Festetics Mária grófnő és Vlasics Gyula dr. vallás ós közoktatásügyi miniszter nevében is, továbbá az alispán, a főjegyző, a hatóságok fejei, a vidéki testületek vezetői ós a koszorús leányok helyezték el a szögeket a zászlóban. Az idő előrehaladottságára való tekintettel az ipartestületi elnök a szegek további beverósét déli 12 órakor felfüggesztette ós felkérte a kint levő szegek tulajdonosait, hogy azokat beküldés esetén a testület elöljárósága a zászlóban elhelyezni fogja. Befejezésül a dalárda elénekelte a szózatot, mely után az ünnepélyen résztvett közönség szétoszlott. A Korona szállóban déli l'/

2 órakor kezdődő bankét körülbelül 250 vendég részvétele mellett a legderültebb hangulatban folyt le. — Jelen voltak : Skublics Jenőnó urnö zászlóauya koszorúslányaival, Jankovich László dr. gróf főispáű, Csertán Károly alispán, Skublics Jenő, Ruzsicska Kálmán dr. kir.[tanfelügyelő, Várhidy Lajos polgármester, a z.-egerszegi honvédhuszárság tisztikara, továbbá a város polgársága minden rangú és állású osztályából gazdagon képviselve. — A feikö zöntők sorozatát Kovács László ipartestületi elnök nyitotta meg ós mondotta el 0 felsége a királyra, Henc János a zászlóanyára, Vörös Gyula a főispánra, Baly Béla Skublics Jenőre, Berger Samu Csertán Károly alispánra, Pfeifer Henrik Várhidy Lajos polgármesterre, Lakatos István Ruzsicska Kálmán dr. tanfelügyelőre, Jády Károly a koszorús lányokra, Papp Alajos a vendégekre, Csertán Károly a honvéd huszár-tisztikarra. Az ipartestület ünnepségén a nagy-kanizsai, keszthelyi, alsó-lendvai, körmendi, muraszombati, novai, zala-szent-gróthi ós tapolcai ipartestületek vettek részt. Délután 4 órakor a koszorúslányok, a testület tagjai, valamint az iparos-ifjak egylete a megj'ekáznál gyülekeztek ós zászlójuk alatt zenekíséret mellett vonultak ki a Baros-ligetbe, hol a fiatalság a felállított virágcsarnoknál magát hamarosan feldíszítve neki esett a oonfetti sátornak és ott jól megrakodva dévajkodva szórta a töméntelen papir-csillagocskákat; mikor azonban a csicseri bandája rázendítette a tánc alá valót, abba hagy'ta a csatározást, táncra perdült és kitartó hévvel járta virradatig. Az ünnepély tiszta jövedelmét — miután az elszámolás még nem nyert befejezést — nem tudhatni, azonban előreláthatólag igen szép összeggel fogja gyarapítani az testület alaptőkéjót. B—n S-r. A keszthelyi kerékpáros és sport-egylet kerékpárversenye. Egy alakulóban levő egylet adott Szent István napján életjelt magáról a végén kezdve életpályáját a versenyrendezésen. Azért írjuk alakulóban levő egylet, mert létezéséről eddigelé csak e verseny adott hírt, egyébként pedig mistikus ködbe van burkolva. Még élénken emlékezetünkben van egy másik egylet, mely hasonló céllal követelt magának helyet társadalmunkban, mely sokáig vergődött és küzködött közönségünk közönyével, de elmúlt, mert el kellett vesznie. Pedig aunak társadalmunk egy igen tiszteletre méltó tagja állott élóu, tagjai fáradhatatlanul küzdöttek és mégse tudott élni. Es hol keressük ennek okát? Abban, amivel ez uj egylet életpályáját megkezdte. Városunk intelligentiája láthatólag távol maradt e versenytől, mert élénken emlékezetében volt egy másik verseny, melyet óriási reklám előzött meg, a hova már a déli órákban tódult a közönség ós várt — várt egész alkonyatig ós a ki kibírta