Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-05 / 31. szám

1900. augusztus BALATON VIDÉK 3 hódította itt is a közönség szivét művészi játékával, mely hangulatát a derült világnézetből merítette. Nemesen átérzett játéka megragadott szivet lelket és feltárt hangulatával oly világot, hol mindig felhőtlen, derült az ég, hol bánatot és fájdalmat nem ismernek. Nagy hatással remekelt a művész Simonetti ..Madrigale"-ben. Virtuozitással kidomborította ezen számnak exotikus cikornyáit. Biirger Zsigmond tanár lekötötte claszikus nyugalmával és mélyen átérzett játékával a zeneértő és a laikus közönség figyelmét egyaránt. A „Kol nidrei" bűbájos hangjaiból kiszólt ezredéves szenvedése és szivtépő fájdalma egy bűnhődő népnek, mely porlepten a világtörténelem országútján bolyongott nyugalom és béke után sóvárogva, szivében rendithetetlen hűségével haragjában sújtó, de szeretetében engesztelékeny Istenéhez. A többi számaiban is remekelt a kitűnő művész nemes zenei felfogásával és könnyed művészi játékával. Altalános elismerést aratott Gríinfeld, Bürger és Berkovics tüneményesen ha^ó precis összjátéka a 'Beethoven serenade« vonós hármasában. Kellemesen lepte meg a zeneértő közönséget Murai Lajosné remek zongorajátéka, mely Liszt „rhapsodia" technikai nehézségének könynyed leküzdésében és Mendelsohn „hármas"-ában Grünfeld és Bürgerrel fényesen nyilatkozott meg. Teljes műélvezet volt Waldek Stefánia a kölni operaház tagja, érzelmes dalait hallgatni. A művésznő meghódította kellemesen csengő tartalmas hangjával, melynek valami sajátszerű elbűvölő zománca van és kedves előadásával a közönség osztatlan rokonszenvét. Éneklése lelket öntött a dal szövegébe. Megkapó plaszticitással szólt ki a sejtelmes honvágy „Mignonból ama délszaki vidék felé, mely az elrabolt gyermekleány lelkében mint emlék megrögzött és a felserdülő leányzót ellenállhatatlanul vonzotta. Szivet — lelket gyönyörködtető, bájos hangja teljesen érvényre jutott finom árnyalataival a „Drossel" dalban. Szűnni nem akaró taps és a virágadományok egész özöne jutalmazta a geniális énekesnő előadását, ki a közönség lelkesedését egy bájos magyar népdallal honorálta. Balassa Jenő a budapesti vígszínház tagja, a nagyközönség dédelgetett kedvence is hozzájárult az estély fényéhez. Kalapot emelünk és zászlót hajtunk Balassa uagy tehetsége előtt, de ez alkalommal nem volt a fényes tehetségű művész eléggé szerencsés tárgya választásában. Tárgya annyira rögtönzött volt, hogy még a műsorban sem volt kitéve. A „szórakozott" eléggé szellemes mint monoiog, de a művész belépője nem volt eléggé szinszerü. Hogy milyen mértékű kihatása volt a monolognak magára a művészre, megnyilatkozott a „rák"-ban, mely éppenséggel orfeum izü volt és teljesen derogál a magyar víg múzsa és a jelen volt hangverseny-közönség ízlésének. Végül nem szabad megfeledkeznünk arról, ki szerényen a háttérben, egészen zajtalanul és nagy müértelemmel exakt zongorakisérete által magára vonta a zeneértők figyelmét, Eckhardt A. karnagyról, ki nagy zenetudásával disze Keszthely városának. A fényesen sikerült hangversenyt rögtönzött táncvigalom követte. — r. — cz. Iparos tanulók munkakiállitása. Városunkban az az üdvös dolog honosíttatott meg, hogy az iparostanulók mesterségeikben történt haladásukat évről-évre bemutatják a nagy közönségnek. Az ipartörvény kötelezi az iparhatóságot, hogy meggyőződést szerezzen felszabaduláskor a tanuló jártasságáról az illető iparágban, hogy mint segéd méltó segítőtársa lehessen gazdájának. A mesterségben való jártasságot kívánja az iparostauuló önérdeke is. A segédek tisztességes megélhetését csak is akkor látjuk biztosítottnak, ha már tanuló korukban hozzászoktak a csinos, ízléses munka készítéséhez, melynek elérésében a tanulókat a műhelyen kívül hathatósan támogatja az ipariskola. Az ipariskola volt melegágya kezdetben a kiállításoknak. Az iskola nem szűnt meg a tanulókat és az iparosokat egyaránt sarkalni, hogy ugy a kezdők, a haladók mutassák meg, hogy ma már az iparos műhelyében a tanulónak is szerep jutott, melyet betölteni a gazda és inas együttes munkálkodása tesz lehetővé. Az első inas-munkakiállitások kezdetlegesek voltak. De kitartó lelkesedés a rendezőségben, a kiállítás céljától teljesen áthatott ipariskola és ipartestület lankadatlanul fáradoztak a jó ügy érdekében. Ennek következtében a kiállítások fokozatosan nagyobb keretben jutottak a közönség szeme elé. Eleinte egy-két asztalka volt a kiállításon. Ma egy szép tágas terem fogadja látogatóit a csinosan elrendezett kíállitáson. A tanulók — és gazdáiknak valóságos nemes versenye keletkezett. A kiállított tárgyak minősége, mennyisége, megelégedéssel tölti el a kiállítást megtekintő vendégeket. A sikerült kiállítást az idén szépszámú közönség tisztelte meg látogatásával, Ez az érdeklődés jól esik ugy a kiállító tanulóknak, mint mestereiknek. A kiállításon képviselve van minden iparág. Mindjárt az ajtónál látható a lakatos munkák egész takaréktüzhelyek teljes felszereléssel : Sermann Lajos és Cziklin József inasaiknak munkái. Majd egy barna kályha vonja magára .figyelműnket Baksa János fazekas műhelyéből. Egy, versenyen kívül álló virágasztalnak vasmunkája általános tetszés tárgya, A nyomdász ipart Sujánszky József nyomdájából ügyes tanulója képviseli, feltüntetve azt, hogy a színes nyomásnál hányszor kell szedni, illetőleg nyomni, a mig a kivánt szín és alak létrejön. Schweiger Dávid műhelye is általánosan kedvelt tárgyakkal vett részt e kiállításon. Regensperger Ferenc kékfestő inasai is kitettek magukért, munkájuk nagyban emeli a kiállítás külső díszét is. A cipészek, csizmadiák tanoncaik munkáiban nagyon sok jóakaratot mutatnak be. Gépészek, kovácsok, kosárkötők, kerékgyártók, kötélverők, bádogosok, szíjgyártók, asztalosok, szabók, szobafestők, órás, rézmives és kőfaragó tanulók mankái egészítik ki a kedves keretet, mely oly vonzóvá teszi a kiállításon való jelenlétet. A kiállításból, mely ma délelőtt 11 órakor záródik le, tanulságot vonhatnak az iparosok: hogy a kisipar a mai világban is versenyképes tud lenni, ha azt kedvvel, jóakarattal, előretörekvéssel űzzük, s benne utmutató anyagot adunk a ránk bízott fiatalságnak. Törekedjék tehát az iparos a modern eszközök belevonásával készítményeit minél szebbé : és minél olcsóbbá tenni. Tanulójába pedig belecsepegtetni annak a szükségnek érzetét, hogy ipart eredményesen űzni, nemes verseny nélkül lehetetlen. Rajta tehát haladjunk a tökéletesedés kifürkészhetetlen utain tovább . . . tovább. Egy jelenvolt. Balaton-Füred. Ismerteti : dr. MongoldHenrik kir. tanácsos, fürdőorvos. Azon időtől fogva, mióta a gyógykezelésben általában minden komplikáció mellőztetik ós a therapeutikai beavatkozás az egyszerűsítés észszerű terére lépett, különösen pedig mióta a niklai kúriában kelt levele s két költeményének legelső kézirata. Erdélyi Jánostól harmincnál több levél. Tompa Mihálytól sok levél és költemény, köztük a »Péter* című, hosszura szabott kiadatlan ballada, melyet sárospataki diák korában irt. A szereiem édesszavu költőjének, Kisfaludy S.-nr.,k emlékét egész sorozat költői ós prózai dolgozat őrzi. Ebben a közös sirbau pihennek báró Eötvös József, Bajza, Döbrentey, Garay, Székács, Tóth Kálmán, Fábján Gábor, Szeder Fábián, Édes Albert, Tóth Lőrinc kéziratai. Ide került báró Jósika Miklós nyolc Ipvele is. Itt biztonságban van Arany János néhány prózai dolgozata, huszonnégy levele és a Toklyhoz irt jegyzete. Ha e levelek beszélni tudnának, de sok szépet mesélnének szomszédjaiknak, Jókai, Szász Károly, Gyulai Pál, Thaly Kálmán kéziratainak. Nem hiányoznak a drámaírók sem, egymás mellett fekiisznek Csepreghy, Csiky, Szigligeti, Tóth Ede, Sárossy Gyula kéziratai, az utóbbinak öszszes munkája az Arany Trombitával együtt. Érdekes Petőfi Sándornak sajátkezüleg irt dedicatiója. Vacliot Sándor költeményei között megvannak menyasszonyához irt levelei is, továbbá iskolai füzete é? útlevele. Ezt a részt kiegészítik Fessler, Schedius, Kupp, Érdy, Petényi, Rómer, Horváth Mihály, Szalay László, Hunfalvy, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Ribáry, Brassay, Tarkányi, Pulszky F., a jeles ferencrendi imakönyv iró. Albach, Lenhasek, Henszelman, Ipo 13

Ti Arnold, Szabó Imre kisebb-nagyobb kéziratai. Vájjon melyikről mit mondana valami kézvonásból itélő ember, ha ezeket az Írásokat a kezébe Hdnák ? A harmadik csoportot, mely a szabadságharc híresebb szereplőinek kéziratait tartalmazza, az utolsó nádornak, István főhercegnek kinevezési okmánya nyitja meg, Deák Ferenc igazságügyi minitter ellenjegyzésével. Ezután az első felelős ministerium tagjainak levelei következnek. Deák Ferenc néhány országgyűlési beszédének conceptiója is megvan. Görgey főhad/ezer hadijelentése Kossuth Lajoshoz, Bem, Klapka, Mészáros levelei, a tábornoki kar legtöbb tagjának, a kormánybiztosok, államtitkárok kéziratai egész kis könyvet tesznek ki. Együtt van a szabadságharc Írógárdája is, legelői Petőfi ós neje Szendrey Júlia, utánna Táncsics, Jókai, Pákh Albert, Molitor, Vachot, Imre. A negyedik csoportban egyházi emberek kéziratai vannak. Láttam a nagy pápának, IX. Piusnak írását, mely után a magyar heregprimások következnek Oláh Miklóstól kezdve Batthiányi,Barkóczy,Rudnay, Kopácsi, Szczitovszky, Simorou át Vaszaryig. Utánuk a nevesebb egri, kalocsai, zágrábi érsekek, pécsi, veszprémi, stb. püspökök kéziratai vannak. Az ötödik csoport a művészvilágé. Ebben részint kéziratok vanna Lendvay Márton, Feleky Miklós, E. Kovács Gyula, Szerdahelyi, Gabányi, Vizváry, Náday, Somló, Blaháné, Jászai, Hegvi Aranka, Pálmai Ilka, Hegyessy Mari s néhány kiváló opera énekestől, mig ellenben Munkácsytól, Zichy Mihálytól, Jankótól, Licenmayer, Mesterházy, Locz Károly, Udvarlaky, Dörre, Rippel (Rónai), Spányi, Koroknyai, Vaszary, Veresczagintól tollrajzok és apró festmények. Láttam néhány hangjegyet Liszt, Reményi, Ábrányi, Zimai tollával rajzolva. Igen érdekes Erkel Fereucnek egy 1863-ban irt 8 oldalas levele, melyben a magyar zeneköltők sanyarú helyzete miatt panaszkodik. Van még egy csomó kézirat a nevezetesebb külföldi emberektől is, igy a már említett Napoleon-féle, továbbá Bismark, Moltke, Kotzebue, Saphir, Lavater, Spilhagen és másoké, de ezek csak ideiglenes szállásra vannak itt s nemsokára Berlinbe vándorolnak cserébe néhány ott levő magyar kéziratért. Mikor az album végére értünk, én bizony jobban belefáradtam a nézésbe, mint Darnay a magyarázásba. Hanem azért ugy hamarjában egyetmást lekaptam a zseköuyvembe, azt, amit legjobb alpesi tejből. — Bevált legjobb tápszer csecsemők nek és gyomorbaj osok-nak. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80. fii. Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 év óta minden gyermekkórházban használják. Gyermeklisztből mintaporok kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Központi raktáros: BERLYAK F. Wien, I., Naglergasse 1. Nestlé-féle cukrozott sűrített tej doboza 1 korona, cukor nélkül (.,Wiking". Újdonság) doboza 1 korona Nestlé-féie gyermekliszt