Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

2 BALATONVLUEK 1900. október 4. Hiszen azon érzés fénye és melege, mely J az Önök szivét e zászló alatt megdobogtatja, i ellenállhatatlanul tanúskodik arról, hogy Önök már kiuőttek a kórságos jelszavaknak agyat és társadalmat megmételyező hamis gyámsága alól. Tanúskodik arról, hogy Önöknek a munka nem a sors mostohasága, nem a szegénység csüggedése, nem a gyöngeség kétségbeesése, hanem egy öntudatos erő, mely helyet követel magának az erkölcsi világrendben. Mert itt a válpont, mélyen tisztelt üneplő közönség ! Elmerülni az anyag pessimismusában, vagy igaz, biztos uton keserűség nélkül törni a munka szeretete felé. Embertelenül széttépni a család, a társa­dalom legszentebb kötelékeit, vagy a becsületes munka izzadásával. a kéz, a sziv, az értelem készségével forrasztani követ kőhöz a nemzeti dicsőség felépitésében. Itt a vállponton csúcsosodik ki a nagy igaz­ság, hogy az egyéni lét boldogulásához minden­kinek csak annyi joga van, amennyivel beillesz­kedhetik az általános társadalmi boldogulás világrendi szervezetébe: Ezt az igazságot lehet sophismákkal egy pillanatra megtéveszteni, lehet elnémítani, lehet azonban az életnek kísértésekre nagyon is ke­csegtető nehéz küzdelmei közt diadalra is juttatni. S eszerint lesz a munka az élet átka, vagy az élet áldása, Ezen ellentétek nagy válságai közt öleli keblére ifjait a nagy-kanizsai munkásképző egyesület. Néha még a műhely légkörének fojtó gőze el sem illant az elfakult köntösből; a munká­ban átvirrasztott éjjelek bágyadtsága ránehe­zedik a fáradt pillákra : az üzve-futva lenyelt íalatokuál is keserűbb méltánytalanságok és nélkülözések emléke kiül az arcra; édes anya keze nem egyengette kémén}' fekhelyét, testvér csókja nem árasztotta el melegével fásult lelkét. . . . Oh mélyen tisztelt ünneplő közönség, van-e szebb és nemesebb hivatás a földön, mint ebben a remélni alig-alig merő szívben kigyúj­tani az élet becse, a maga ereje iránti hitet és bizalmat ? Mint visszaépíteni a hidat a kétségbeesés mardozásától az élet boldogító derűjéhez ? Tehát ne a munka nemzetgazdasági jelen­tőségének magas problémáitól szálljunk lefelé, hanem a mint örömmel látjuk e téren is hala­dásunkat, egészséges alapokban szervezett munkásképző és segélyező egyesületekben ad­junk anyagi és szellemi támaszt a lelkek — felfelé. A szeretet paedagogiájának mindig meglesz a maga csodatevő hatalma ! . . . Ezért hajlok én meg a nagy-kanizsai munkásképző egyesület zászlója előtt, mert az egyesület céljaiban útját jelzi a munka, az iparos ama legnemesebb ambitiójának, hogy felküzdje magát a magyar gazda, u magyar ke­reskedő nagy nemzeti célokkal összefüggő szö­vetségébe. Hogy ízlésben, tudásban és mozgalomban fejleszsze velük ő is a nemzet vagyonosodásának, anyagi boldogulásának közkincsét. Az erők és talentumok nagy hullámzá­sában aztán ne azt kutassuk, ki járul többel, ki kevesebbel ehhez a közkincshez, de becsül­jük egymás képességeit a szerint, a mint több es több erkölcsi tai'talmat teszünk élet­céljainkba. Az eszmény láza hevit fent, hevit lent ; csak utat találjon szivünkbe! Mélyen tisztelt ünneplő közönség! A munka diadalának mai ünnepén Isten­hez szállt első fohászunk. S méltán ! Senkinek nincs több joga tekinteni az égre, mint az izzadó munkásnak. A munka nemesitő hatását azonosították a lélek legtisztultabb megnyilatkozásával. Egy mél}- elme hagyta ránk e szép mon­dást : a ki dolgozik, az imádkozik. Hát csak fel a szivekkel ifjú barátaim az élet nehéz küzdelmei közt! A büszke szkeptikus elmék két ezer év alatt nem adtak annyi enyhületet az emberiség­nek, mint a szegény de boldog kunyhók szép háziáldása, ... A hol az Isten, ott a szeretet, a hol a szeretet ott a megelégedés ! Most pedig meghajtom zászlóiokat Nagy­ságos özvegy pallini Inkey Kálmánné urnő, zászlóanya előtt, kinek emléke örökre egybe lesz forrva egyesületük történetével. Mindnyájan ismerik a kedves legendát egy párisi sálon asszonyainak versenyzéséről: kinek volna legszebb keze köztük. Asszonyom ! — szólt a háziúr egy ember­szeretete és fenkölt szelleme miatt akkor álta­lánosan ünnepelt hölgyhöz — a pálma az Öné! Az Ön keze tesz legtöbb jót ! No hát mélyen ttsztelt ünneplő közönség­én a szivek közt azt tartom legnemesebbnek, a melyik a társadalom azon osztályáért dobog legmelegebben, a melynek legtöbb szüksége van a társadalom szivére. Fogadja Nagyságos A -..j^nyoiü a pálmát! Honleányi erényeinek tisz 'agyt ,>ása vilá­gítsa be mindenkor szelid fé 7Í7al aa egyesület útjait. Hogy a ki feltekint < zászlói', ne csak lelkesedni, de épülni is tudji A nagy-kanizsai munki képző egyesület örök háláját fejezem ki Mél c ;:ágos • vnkovich László dr. gróf urnák, Zalavármegy. főispán­jának, ki állásának tekintélyét, aevé:.;. fényét, adta az egyesület mai ünnepéhez A demokratikus aristokraták s aristok­ratikus demokraták társadalmi hatá" íalairól egy egész könyvet lehet tele ír : De midőn Jankovicli Lászl' di Zala­vármegye főispánja épp oly k. r ., mint valóban mindenkit megindító gj'öngédséggel tiszteli meg a szegény munkások zászlaját, erre csak azt lehet mondani, hogy érzésben egy nemes lélek aristokratiája nyilvánult. A példa és tanulság pedig, melyet ma ne­künk adott, szól demokratának s aristokratának egyaránt. Mert az állás magasságát, az előkelő név fényét, csak egy ragyogja tul — az egyé­niség ! . . . Végül önökhöz fordulok igen tisztelt tag­jai a nagy-kanizsai általános munkásképző egye­sületnek ! Fogadják igaz hálámat, mert alkalmat nyújtottak nekem ahhoz, hogy engemet is egy kedves drága emlék fűzzön e zászlóhoz. Legve­' o. nek meggyőződve, hogy a mily kedves és drága nekem ez emlék, hogy hiven fogom azt min­denkor megőrizni. Most még csak egy szeretetteljes intelmet! A mai nap dicsősége az Önöké; Önöké a jövő felelőssége is. A mi ma csak egy elhatározás nemes kí­sérlete, az kell, hogy a jövőben társadalmi eré­nyek szülőanyja legyen. A mi ma csak jelszó a zászlón, az kell, hogy a jövőben szilárd és semmi viszontagság által meg nem ingatható életszabálylyá csonto­sodjék, Mert csak ha mindnyájan leróttunk min­dent, a mivel szent hazánknak tartozunk, csak akkor fog ez a haza fényre derülni. Csak akkor megy rajtunk teljesedésbe a legnagyobb magyar látnoki jóslata, hogy feltá­madunk hamvainkból s diszére leszünk az egész emberiségnek ! A zúgó éljenzés, mely a mintegy hat ezernyi hallgatóság ajkain kitört, csak percek múlva csillapult le. Az előkelőségek mind lel­kesülten siettek a lelépő szónokhoz, hogy üdvö­zöljék a hatalmas beszédért. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Festetics Tassilo ur ö excellentiája nejével Hamilton Mária herceg­nővel ós Alexi leányával pénteken egy heti tá­vollét után Bécsből keszthelji palotájába visz­szatért — Hidassy püspök temetése. Hétfőn dél­előtt temették el Szombathelyen Hidassy Kornél püspököt sok ezernyi nép jelenlétében. A ko­porsót az egyházmegyei papok vállaikon vitték a székesegyházba, ahol rekviem volt. Az egy­házi szertartást István Vilmos dr. segédpüspök végezte nagy segédlettel. A temetésen képvi­selve volt a papságon kivül Vas- és Zalamegye törvényhatósága is. Zalavármegye törvényható­sága részéről Jankovicli László dr. főispán ve­zetése alatt Cserfán Károly alispán, Ruzsicska Kál mán dr. tanfelügyelő, Tliasy Lajos z.-eger­szegi főszolgabíró volt jelen. A veszprémi szé­keskáptalan képviseletében ott voltak Néger Ágoston apátkanonok és Kránit.z Kálmán kano­nok, a zalainegyei dignitáriusok sorából : Kunc Adolf dr. csornai prelátus prépost és Wurglich Gusztáv felső-őrsi prépost, plébános. A püspök végrendeletet nem hagyott hátra. Vagyonáról az egyházi löfvétiyek értelmében rendelkeznek. — Szeli Kálmán miniszterelnök köszönete. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter elnök­lete alatt a balaton-parti szőlőkultúra emelése céljából Balaton-Füreden tartott értekezlet Koller István alsó-rajki nagybirtokosnak és a várme­gyei gazdasági egyesület alelnökének indit.vá, nyára Széli Kálmán miniszterelnököt táviratilag üdvözölte, a. mel}' rávitati üdvözlést a minisz­ter elnök következő táviratban köszönte meg: »Koller István urnák Alsó-Rajk. A Balaton melléki szőlők reconstruálása céljából tartott értekezletből, hozzám intézett meleg hangú sürgönyt őszinte örömmel fogadtam. Kérem fo­gadják mindannyian hálás kiszöneteinet a szíves figyelemért s a kellemes megemlékezésért. Széli Kálmáu.« — Egyházmegyei hir. A veszprémi káptalan kegy urasága alá tartozó vászolyi plébániára Fá­bián János felső-őrsi káplánt nevezték ki. — A műkedvelők hangversenye iránt, város­szerte nagy volt az érdeklődés. A koncert lefo­gásáról nagy erkölcsi és au3-agi sikeréről jövő számunkban számolunk be. Az est és a tánc rendezését a gazdasági intézet 26 hallgatója ve­zette Mátéfy Andor III. é. h. elnöklete mellett. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Schmidt Pál sümegi adóhivatali pénztárost saját kérel­mére Kassára helyezte át. — A csónakazó egylet f. hó 14iki közgyű­lésének főtárgya volt, az iránt határozui, váljon a >Nemere« nevű vitorlás Yacht megszereztes­sék-e vagy nem. A közgyűlés egyhangúlag el­határozta, hog}' tekintettel. r,z egylet, anyagi helyzetére, » vitorlást nem szerzi meg és azt tulajdonosának rendelkezésére bocsátja. Kiss József parancsnok ebbeli tisztjéről leköszöur. A közgyűlés ezen visszavonliatlan lemondást nagy sajnálattal vette Tudomásul és elhatározta, bog}" az egylet körüli nagy érdemeit jegyző­könyvileg megerősíti és erről kivonat utján Kiss József tanárt értesiti. A hajóparancsnoki teendők ellásá.sával ideiglenesen Bozó Géza vá­lasztmányt tag bizatott meg. — Vasutiigy. A kesztkely-tapolcai .helyiér­dekű vasútra Hegedűs Sándor kereskedelmi mi­niszter posta- és távirda megváltás citnéu 190000 koronát helyezett, kilátásba. — Rendkívüli közgyűlés. A m. kiv. igazság­ügyiminiszter Öuagyméltósága által 26827/1900. szám alatt kiadott, rendelet folytán, az országos ügyvédi gyám- ós nyugdíj intézet létesítése tárgyában toendő fölterjesztés megalkotása cél­jából a zala-egerszegi ügyvédi kamara Zala­Egerszegen ma délelőtt 9y 2 órakor a kauiara hivatalos helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésnek tárgyát egyedül a fenti körülirt fölterjesztésnek megállapítása képezi. — Vegyeskar N.-Kanizsán. Perényi József dr. főgymnásiumi tanár Kanizsán vegyes kart állított össze, hogy adandó ünnepélyes alka­lommal az istentiszteletek magasztosságát emel­hesse. A hölgyekből és urakból való vegyes kar, ma vasárnap d. e. 11 órakor szerepel elő­ször nyilvánosan a városi kath. felsőtemplombau. — Halálozások. Ziskó Sándor pénzügyi számellenör életének 48 ik, boldog házasságának 18-ik évében hosszas szenvedés után okt. hó 16-án Z.-Egerszegen elhalt. Temetésa okt. 18 áu ment, végbe. Haláláról a gyászoló családon ki­vül hivatal-társai is adtak ki gyászjelentést. — Balaton-Szt.-Györgyön e hó 19-én Sztolarik Fo­reac máv. vonatvezető 46 éves korában, egy évi szenvedés után meghalt. Özvegyet és 3 kiskorú árvát hagyott hátra. Temetése ma délután lesz. — Zenei élet. Dicséretre méltó az a nagy buzgóság és lelkesedés, melyet a gazd. intézet hallgatói zenekörük iránt, tanúsítanak. Mátéfy Andor és Gállos Aladár lelkes biztatásra közel 100 pártoló s vagy 20 működő tagja van a körnek, köztük néhány kitűnő muzsikus. A zenekör tanára EckLardt Antal karnagy, ki, mint halljuk, a főgymnásium zeneértő tanulói-

Next

/
Oldalképek
Tartalom