Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

2 csak hasznára van a jó ügynek. A közönség továbbá nagyon jól tudja, hogy az alma nem messze esik fájától: amilyen a mester, olyan az inas fiu. Amelyik tanuló jómunkával, ügyes, ízléses kivitellel szerepel, annak a mestere is bizonyára mester és nem kontár. De ebből aztán természetszerűleg az következik, hogy a valamire való iparos gondot fordít inasára, nehogy az szégyenbe hozza őt a kiállításon. Es így az érdekek találkozásából mindenesetre a nag3'obb és nagyobb fokú iparkiképzés sarjadzik. A dolog természete szerint minden következő kiállítás sikerültebb. tökéletesebb lesz s igy pár év múlva a legkényesebb ízlésű ember is fog bennük találni értékes, figyelmet keltő cikkeket. Ez egyik fontos eredménye az ilyen kiállításoknak, de a mi viszonyaink között nem kevésbbé figyelemreméltó az sem. hogy ezekből a közönség látja, mit és mennyit várhat a helybeli iparosoktól, másrészt az iparosok is észreveszik, hogy szakmájuk melyik terméke iránt érdeklődik leginkább a közönség, tehát mily irányban legnagyobb a kereslet. Nálunk ugyan is még mindig él az a sokszor agyoncikkezett balhit, hogy jó és olcsó dolgokat csak • külföldön, vagy legfeljebb Budapesten lehet kapni. Nem mondjuk, hogy nincsenek olyan cikkek, melyeket mások nálunknál szebben és jobban ne tudnának csinálni, de hiszen ezt egyetlen egy nemzet sem tudja elmondani magáról. De igenis van nehán}- iparág (bőr- fa- kocsi sat. ipar) melyben határozottan vezetünk s a legtöbb kézi-ipar olyan, melyben bátran kiállhatjuk a versenvt a külfölddel. Ezeken a kiállításokon aztán a közönségnek alkalma van meggyőződni arról, hogy szükségletének nagyrészét beszerezheti itthon is. Felesleges mindenért külföldre vagy a fővárosba szaladgálni, mikor a kivánt tárg}

Takat meglehet csínáltatni helyben is, ami kétségtelenül olcsóbb, mert a szállítás költsége elesik. De hogy a közönség valóban erre a meggj-őződésre jusson, arra maguknak a kiállítást rendező mestereknek legyen gondjuk. Nagyban akadályozná. ezt, ha a kiállítás egyoldalú volna. A közönségnek nemcsak egyszerű, durvább kivitelű cikkekre de nem is csak dísztárgyakra van szüksége. Kell ez is, kell az is. Egyiknek ez, másiknak az. Legyen tehát a kiállítás olyan, hogy többféle igénynek és ízlésnek is megfeleljen, s hozzáférhetőnek mutatkozzék szegényre, gazdagra egyaránt. Mert a mi .közönségünket bizony még csalogatni kell oda, ahol közügyekről és a saját hasznáról van szó. A magyar-ipar pedig épen olyan valami, liog£ annak pártolása hasznára van a közügynek is, meg az illetőnek is. Az egyesnek annyiban, hogy kéznél van minden, a közügynek annyiban, hogy a végpusztulásnak induló kisiparos osztályt menti meg a socialismus gyilkos karmai közül. íme, ily nagyfontosságú kérdések vannak a legszorosabb kapcsolatban az ilyen kicsiségnek látszó kiállításokkal. Jól esik tudnunk azt. hogy a mi városunkban épen ez az ügy igen jó kezekben van s a vezetők buzgalmát, lelkiismeretes fáradozását tekintve előtte járunk sok nagyobb városnak is. Vajha ugyanazt mondhatnál: a közönség érdeklődéséről is. Mert sikert felmutatni, a célt megközelíteni csak ugy lehet, ha nem hiányzik a nm/i/ közönség biztató részvéte, segítő, tanácsoló, lelkesedést adó érdeklődése. Ezt mulassuk me</ az iparostamdók kiállításának megtekintésével is. A Balatonpart fásítása. Most, mikor a liyári hőség uralkodik, most, mikor a í'ürdőévad alatt a vendégek egyformán érzik a Balatonpart mentén a íásitás előnyeit és a fák hiányait, mint balatonmelléki születési kötelességet vélek teljesíteni, ha tapasztalataimat a Balatonpart befásitása érdekében közlöm. A Balatonpart fásítása elég szépen halad előre, egyes vidék környéke szinte csudálatot érdemel, azonban a Balatonpart mente átlaomégis sivár képet mutat, ott is, a hol a fásí tást folyamatositják, azért, mert legnagyobbrészt nincsenek tisztában a fanem megválasztásával. Többféle külföldi fafajjal tettem kisérletet évek hosszú során át; s eme kisérletek között két fafaj kötötte le figyelmemet és pedig azért mert a Balatonpart befásitására kiválóan alkalmasnak találom. Láttam a Balatonparton többféle ültetvényeket, fenyő-, akác-, nyár-, nyir- és bálváiiyfákat, de bizony nem a legszebb példányok láthatók ezekből, kivéve egyes öregebb nyárfákat, a melyek nagy méreteikkel azt mutatják, hogy alkalmasak a telepítéshez. Igaz, a fenyőfák szépek a fürdők mellett; de ennek a fajnak itt hosszú élet nem josolhato és pedig először azért, mert a gyökerek beérnek a vizbe, másodszor azért, mert laza földben állnak s a szól kifordítja őket. Bizonyítékok erre a somogyi oldalán már 30 éves ilyen fenyvesek, melyek bizony silány kinézetűek s száradó állapotban vannak.Ezekat szemléltem ottlétemkor s akkor jutott eszembe, a más két fafajjal való kísérletezés. Az első mint kiváló fafaj a californiai fürtös juhar. Ezt a famagot külföldről hozattam, a csemetekertben neveltem belőle kis csemetéket ; 2—3 eves korukban kiültettem az igen különböző talajú vágások hézagos helyére s néhány év múlva a következő tapasztalatomnak jutottam birtokába. A csemeték minden talajban gyors nöI vekvést mutattak s kivétel nélkül megeredtek s igen szépen tenyésztek. Különösen egy dunamenli erdőben láttam e fanem kiváló jó előnyeit. Ugyanis itt ültettem alacson}-, üres helyekre és homokdombokra és mind két helyen igen szép növekvést, üde zöld szint mutattak. Az 1897. évi árviz alkalmával az egyik helyen, hol kőris, éger és juhar csemeték voltak ültetve, a viz 3—3 hétig oly magasan állott, hogy az ültetett fáknak még a koronája sem látszott ki. A kőris és éger fácskák az árvízben teljesen tönkrementek, elszáradtak, mig a kaliforniai juharfák ott álltak iszappal fedett leveleka különféle »Bad<-okben építették fel villáikat, hogy itt.honra ue maradjon semmi. Egyébként pedig ismerem nagyon jól a külföldi paradicsomokat is. A fiatal szobalányok cipője ott is csak kopog a hangos folyosókon, az üdülőhelyeken, ott is csak lármásak az éjszakák ; a borravalóért ott is csak nyújtják a kezüket azzal a külömbséggel, bog}' ott sorfalat állnak a távozó vendég körül, hogy az el ue mehessen megkopasztatlanul, a lakásokat ott sem adják, ingyen, hanem 25—30 frt heti bérért fa közönségesebbet), igy nyáron Tirolban sem érik az őszi barack, s egynek-egynek az ára bizony 40 — 50 kr. Ami meg a magyar paraszt udvariatlanságát illeti (pedig nem is udvariatlanság az, csakhogy az nem ingyen élő kókler,) annak rengeteg dolga van, tehát én a magam részéről többre becsülöm azt, mint pl. a karlsbadi portás finomságát, aki egyik felvidéki káplán ismerősömet püspöknek titulálta, engem pedig miniszternek. Sok magyarnak az ilyen szótól hízik a mája, az enyim csak a bosszúságtól forr ilyenkor. Mindezeket különben csak azért mondtam el, mert már igazán boszant az, hogy boldogboldogtalan egyebet sem tesz, mint a magyar fürdőket szidja. Még az is, aki sohasem volt másutt.. No de hogy igy kiinérgelődtem egy kissé magamat., most már igazán a dologra térek. Tehát, Keszthelyen vagyok, vagy mint a zalaiak mondják, a i Magyar tenger Metropolisában. « Balaton-Szent-Gj'örgyről egy kis vicinális hozott idáig. Ez a kis szivar skatulya mozdony Keszthely és Szt.-03'örgy között egészen a Balaton partján közlekedik, s naponkint hétszer fordul meg. Úgyszólván minden vonat utasait, külön hozza el, ami igazán párját ritkító előzékenység a társaság részéről. Külföldi fürdőnél sietnének ezt az érdemek közé sorozni, itt azonban fel sem veszik. A városka igazán csinos kis fészek. Máimessziről kiemelkedik a Festetics gróf fejedelmi palotája, mely dominálja az egész várost. Gyönyörűen restaurált régi temploma vau, közvetlen kapcsolatban a premontreiek diszes, uj gimnáziumával. Az egész város úgyszólván csupa intelligentiából áll, valóságos kis Athén két, hetenként megjelenő újságot tart fenn. Van gazdasági tanintézete, polgári iskolája, apáca-zárdája benlakó leány növendékekkel. Sok gazdatiszt is lakik itt, azonkívül van egy zászlóalj huszár katonasága is. Igen értelmes és ügyes iparos és kereskedő nép gondoskodik arról, hogy minden kéznél legyen. Igazán alig tudnék valamit mondani, amit itt nem lehetne beszerezni. Szállodái (öt is van) ízlésesen vannak berendezve s épenséggel nem drágák. Van lakás közvetítő is, s 25—30 frt havi bérért kényelmes lakát.is lehet kapni. A közeli világhírű Hévízhez s a Balatonhoz is omnibuszok viszik a gyalogolni nem szerető halandókat,. A nők egész nagyvárosiasan öltözködnek s meg kell adni, hogy igen csinosak. Az embernek meg van az az előnye a falufürdők felett, hogy nem kell minden megszokott szórakozásáról lemondani, s konyhája sem kénytelen lemondani a városi ételekről. Ugy látszik azonban, hogy az utolsó évtized társadalmi életének forrongása Keszthely életében is nyomokat hagyott, mert amit kerestem, a régi kisvárosi magyar életet nem lehet feltalálni. A társadalmi rétegek módfelett ki vannak élesedve, egy jóravaló tarokk kompániát sem tudtam összehozni. Ez mindenesetre baj, de azt hiszem nagy része van benne az országos szegénységnek s ugy gondolom, az általános javulással a viszonyok itt is kedvezőbbre fognak változni. Maga a vidék felségesen szép panoráma. Szelíden hullámzó, lankás kék hegyek veszik körül, a lábánál pedig a Balaton végtelennek látszó tüköré csillog. A parton két igazán diszes szálloda van, az egyik : a »Hullám« egyutvendéglö is, ez az épület különösen ízléses, célCsak nőket érdekelhet e szenzátios felfedezés! „AFRODITIN ^ mellszépitő, a háremhölgyek csodahatásu laurus-irja, mely visszavarázsolja a női kebel elvesztett ifjúi üdesegét, ruganyos teltségét. A testbört bársony-lágyságuvá és selyemfényűvé varázsolja. Ezen csodahatásu ír gyógynövényekből készül, tehát semmiféle ártalmas anyagot nem tartalmaz. Egy tégely ára használati utasítással 4 korona. Törvényesen védve. A pénz beküldésével vagy utánvétellel megrendelhető a „Stearoptinum" laboratóriumában : Budapest, VII. kerület, Mexikói-ut 88. sz.