Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
1900. augusztus 1 2. BALATON VIDÉK 85 A nyomorral karöltve jár a bűnesetek szaporodása. A nép megfosztva attól a foglalkozástól, mely már apáinak is megszerezte a mindennapi kenyeret s a mely egyediili fentartója volt, hanem — mint a Balatonparton felszaporodott bűnesetek bizonyitják — rendesen gonoszszá és veszedelmessé is. Talán ez is megszívlelendő körülmény. Es végezetül szóljunk valamit a halfogyasztó közönség igényéről, ami kisebb horderejű dolog ugyan a fentebbi oknál, de egymagában is elegendő okot ad a panaszra. A Balaton vidékén lakó közönség megszokta már azt, hogy — különösen böjti napokon — halat is lásson asztalán. A Társaság működése óta a megszokott halételekben minél ritkábban részesülhet. Veszprém és Keszthely piacain utóbbi időben valóságos eseményszámba megy, ha a halpiacon árusok jelentkeznek. S akik mindenáron hallal akarják magukat vagy másokat megvendégelni, kénytelenek a budapesti vagy más halpiacokról rendelni a halat. A szegény partlakók pedig többnyire hal nélkül eszik kenyerüket. A hal ritkasága mellett annak drágaságáról nem is szólunk. Mindezekre természetesen a Társaság azt felelheti, hogy minden kezdet nehéz; legyen csak türelemmel a közönség, ne epéskedjék a változott viszonyok tapasztalatán, függeszsze fel ítéletét a Társaság működése felett, mérsékelje étvágyát, majd a jövő bebizonyitja, hogy igenis lesz hal bőven és olcsón. Vajha ugy lenne ! De mi az eddigi tapasztalatokból itélve nem bizhatunk a jobb jövőben s igy kénytelenek vagyunk ismételni és fentartani múltkori jövendölésünket, -hogy a panaszok nem megszünuni, hanem szaporodni fognak. Hogy miért merjük ezt jövendölni, arról a jövő számban. Trefort egyik leveléről. Ennek a savanyuvizes palack feliratáról eszembe jut Trefortnak egyik levele. Boldogult Trefort Ágoston hires volt közgazdasági leveleiről. Hosszas kultuszminiszterkedése alatt is hű maradt fiatalkori szerelméhez: a nemzetgazdasághoz és ennek a gyümölcsei voltak azok a levelek, melyek egy-egy speciális olvasható. Ez a sajtóhiba s a latin magyarázat szavai : »immortalitatatis nomeu« okozhatták aztán, hogy a magyar Haláltalan Detrét többen — köztük Petr is — »halhatatlannak« nevezték. Ugyanazon a réven jött szóba, hogy itt esetleg azoknak a mesés német följegyzéseknek nyoma lappanghat, a melyek Det.re és egyéb hősők halhatatlanságáról besz lnek. Mivel az idézett eredeti szöveg hőse a felhozott mesés vonásokkal viszonyba alig hozható, a további tévedések kikerülése végett szükségesnek tartom fölemlíteni, hogy Pethő Gergely, a Thuróczikrónika 1660-ki magyar átrolgozója, a Detrére vonatkozó helyet ekként fordította le : >Detre pedig a uyilvasat komiokában (kit a magyarok — érted : a magyarok hun ősei — oda lőttek vala) bevivé Rómába, erről nevezék őtet Haláltalan Detrének, hogy oly hosszú uton, annyi ideig a vasat elszenvedhette homlokában.«*) Ebből tehát egész világosan kitűnik, hogy a magyar nép ajkán keletkezett jelző a hazai felfogás szerint csakugyan nem halhatatlanságot akart jelenteni. Arany János, aki a Thuróczit csak a Schwandtner-féle kiadásból ismerte, a kétséges »halathalan« jelzőt, óvatosan kikerülte s Buda halála II. énekében Detrével ezt a vallomást tétette : Nyila itt van most is csontomba temetve : Azóta nevem lőn : vashomloku Detre. *) Rövid magyar krónika. A 3, b. levél. közgazdasági baj orvoslására terelték a figyelmét. Egyik ilyen levele a savanyuvizes üvegről szólott. Ugy volt az kérem, hogy a mi üveggyárosaink azokat a vékonydongájú zöldes szinü iccéseket, pinteseket gyártották. Ezek sem tetszetősség, sem minőség szempontjából nem elégitették ki a mi ásványviz-tulajdonosainkat, tehát külföldről, leginkább Csehországból hozatták az ásványvizes üvegeket. Trefort látta, hogy ezen a réven szép összeg vándorol a csehek zsebébe, hát figyelmeztette gyárosainkat, hogy megfelelő ásványvizes üvegeket gyártsanak. Á levélnek szép eredménye lett. Ma már csak elvétve találkozunk azokkal a régi fajta üvegekkel, mert gyártásukat abbahagyták. E cimen mindenesetre szép összeget takarít meg hazai iparunk. Csakhogy annál nagyobb összegek vándorolnak ki tőlünk külföldi ásványvizekért. Millió számra jönnek ezek be hozzánk, különösen a mi vidékünkre s elárasztják a kereskedéseket, vendéglőket, a privát házak asztalait. A regedei, rohicsi, gleichenbergi, giesshübli és a jó ég tudja hova való források vizeit issza a magyar. Ezekkel keveri a magyar föld — ha ugyan nem olasz — termette borát, ezzel oltja szomját, ezzel csillapítja a magyar levegő hőségét. Es ahány kortyot lenyel, ugyanannyi fillérrel rövidíti meg hazánk ásványvíz-gazdaságát. A rengeteg fillér azután éven át millió koronákra rug. Ezzel leszünk szegényebbek évről-évre. Annál nagyobb bün pedig ez a könynyelmüség, mert az ásványvizes palackok vignettája folytonos figyelmeztetés : „Idegen termékért adod pénzedet, magyar." Csakhogy mi vakok vagyunk az ilyes dolgok iránt. Bününket aztán tetézi az, hogy alig van a világnak még egy országa, melyet az Isten jobban megáldott volna jobbnál jobb ásványvizekkel, mint a mi hazánk. Alig van vidék, amelynek nincs meg a maga savanyuvize, számos forrásunk pedig oly kitűnő termékeket produkál, hogy lefőzi a külföldiekét is. Egyéb bajuk nincs is, mint az, hogy magyarok. Nekünk pedig első sorban külföldi kell. Bizonyos oktalan hiúság, tetszelgés vette be magát vérünkbe a külföldi szeretete iránt és szinte meggyőződéssé érlelődött bennünk az a balga előiiélet, hogy a külföldi olcsóbb is, jobb is. Azért isszuk hát a külföldi ásványvizeket. Egy betűt sem szólunk, ha bizonyos gyógyító vizekről van szó, melyek talán nálunk nem is kaphatók, vagy legalább nem hasonló jó minőségben. Végre is az' egészség az első kincs, ennek föláldozunk minden tekintetet. De midőn pusztán élvezetről van szó s ennek kielégítésére jobbnál jobb hazai ásványvizekkel rendelkezünk, akkor vétekszámba megy, ha a külföldit pártoljuk. Most, az idei nyár forróságában megtízszereződött a savanyúvíz fogyasztása. Megtízszereződött a pénz is, amit külföldi vizért adtak. Jónak véltük, hogy erre közönségünket figyelmeztessük. Mert bizony szégyenünkre is, kárunkra is válik, midőn a külföldi ásványvizes palack fölirata szemünkbe vigyorog. Tán a jövő évben közönségünk az ásványvizek fogyasztásában magyarabb lesz ! Balaton-Füred. Augusztus 22. A napokban valaki azt állította, hogy legrosszabb sorsa van a vidéki tudósítónak. S igaza van ! Hétről-hétre az utolsó napon pengetni kell a lantot és hozzá oly tárgyakról, a melyeket a világot jelentő budapesti nagy lapok két soros újdonságokban elnyüttek. De ha csak egyszerűen össze kellene raknia az elkopott apróságokat, meg csak megjárná s a tudósitó sorsa elég rózsás volna. De kellemetlenkedni akkor is, mikor a legridegebb, legprózább s leglesujtóbb eseményekkel foglalkozik, ez már igazán „cudar" exisztencia ebben a „pranda" időben. Igaz, hogy annak a bizonyos „valakidnek sokban igaza van. Hanem az éremnek két oldala » a hét krónikásainak jó napjok is van. Néha jókedvűen, örömmel fog tollat és az apró gyöngysorok egymásután szaporodnak a sima papiroson, mert hát vannak események, melyek nem a politikai lapok számára valók s vannak hetek melyek a hét krónikása számára szövik a történet fonalát. Ilyen hét volt a legutóbbi is. Igen a lefolyt hét nemcsak a kis leányok örömét, hanem a tudósitó jó kedvét is meghozta. A lányosházaknál készülődtek, varrtak, tégláztak, ruhát próbáltak. A postán egymást érték a terjedelmes dobozok, a divatkereskedések és helybeli szabó műhelyek keresetté váltak, a cigány bandának ugyancsak felszökött az ázsiója, a társasélet megélénkült, a büszke urhölgyecskék leereszkedő kedves s legbájosabb mosolylyal közeledtek a fiatal urakhoz, a jó mamák pedig szinte elkényeztettek minden táncosnak ígérkező halandót, — hiszen megérkezett a fürdőévad farsangja. Örült mindenki s türelmetlenül várta a fürdőévad legnagyohb eseményét: — az ^Innrt-bált! Hát ki ne örülne ennek ? Azok közé a bálok közé tartozott az ez idei Anna-bál, a melyeken csak is a jelennek él az ember, s nem számit arra, hogy a jó mulatságon kívül más is maradjon egy elnyüt táncrenden kivül. A kis lányok feltüzelt fantáziáján ezúttal — sajna — csorba esett, mert az Anna-bált rendezők, közöttük a mindent megrontó felügyelővel, bebizonyították, hogy kevés szakács is elsózhatja a levest. A bál kerete előkelő és meglepő volt mint mindig. Csupa fény, csupa pompa. A jó kedv sem hiányzott, de ez még sem „Annabál." A tüzes táncosok, lenge leánykákért s a lenge leánykák pedig a természet törvénye szerint a tüzes táncosok kedvéért mennének az „Anna-bálra". Ezúttal azonban ngy látszik egymás kedvükért inkább honn maradtak. Szóval, az ilyen eklatáns példa után az intéző körök végre-valahára mégis csak be fogják látni, hogy néhány falragasz és egy vásáros kikiáltó még nem elég egy elite bál rendezéséhez, — mert hiába az ez idei „Anna" bál Sokkal jobb ha nem szólok egy kukkot, — már amúgy is . . , . eleget mondtam! * A hétnek főeseményét természetesen 0 felsége,[szeretett koronás királyunk, I. Ferenc József 70. évfordulója képezte. Délelőtt mise volt a helybeli templomban és délután a „Wild"-féle étkező I. emeleti termét, melyben 0 felsége cserkoszoruval feldíszített arcképe volt látható, a fürdő közönség színe-javát fogadta be. A harmadik fogásnál Horánszky Sándor orsz. képv. mondotta a diszbeszédet, mely 0 felsége éltetésével végződött. Horánszky, ki előbb-utóbb Magyarország minisztere lesz, különös súlyt fektetett az összetartásra s nyilt hívéül hirdette magát a vallás-egyenlőségnek. Felkszöntőjöéből kiemeljük a következőket: Bármily kicsinyes és szűkkeblű felekezeti versengések és egyfelől féltékenység, másfelől pedig káros tulbuzgóság vegyüljenek is bele a mai közéletbe, a mit én mint a felekezeti béke s az állam minden polgárával szemben az egyenletes elbánás törhetetlen hive csak sajnálattal említek, gyöngeségnek, hálátlanságnak és politikai félénkségnek tartanám ki nem mondani, hogy a magyar állam megalapításának és szilárd alapokra fektetésének érdeme Szent István bátor politikájának sikeréhez fűződik, mert e nélkül az események legjobb alpesi tejből. — Bevált legjobb tápszer csecsemők nek és gyomorbaj osok-nak. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80. fii. Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 év óta minden gyermekkórházban használják. Gyermeklisztböl mintaporok kívánatra ingyen és bérmen tve kül detnek. w Központi raktáros: BERLYAK F. Wien, I., Naglergasse 1. Nestlé-féle cukrozott sűrített tej doboza 1 korona, cukor uélkül (.,Wiking". Újdonság) doboza 1 korona Nestlé-féie gyermekliszt
