Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

1900. augusztus 1 2. BALATON VIDÉK 3 teljesítették, s a fertőtlenítés az allami állat­orvos által felülvizsgálva lett. A személy és vagyonbiztonság, az apróbb lopásokat és kisebb tolvajlásokat kivéve, me­lyeknek tettesei legnagyobb részben kinyomoz­va az illetékes hatóságoknak átadva lesznek, megzavarva nem lón, s igj' teljesen kielégítő­nek mondható. A csendőrőrjáratok által letar­tóztatva lett: Szemérem elleni cselekményért, 2, gyujtogatásért 1, lopásért 10 egyén, továbbá külömböző természetű kihágásokért 25 tettes lett a közigazgatási hatósághoz elővezetve. A vármegye tiszti főorvosa Keszthely köz­ség képviselőtestületének az ottani uj kórház építése ügyében hozott határozatát bemutatja. A bemutatott községi képviselőtestületi hatá­rozattal az uj kórház épitésének vezetésére ki­küldött bizottság felhivatott, hogy a minisztéri­umtól kikérendő közegészségügyi szakközeg meghallgatása mellett a kórház tervét és költ­ségvetését sürgősen készíttesse el, s azokat további iniézkedés végett a képviselőtestület elé terjessze. Minthogy ezen eljárás a kórházakról, gyógyintézetekről és üdülőházakról a belügy­ministerium 133000/97 számú rendeletével kia­dott szabályrendelettel ellenkezik, mert ezen szabályrendelet 2-ik §-a harmadik bekezdésében előadottak szerint, ha község kiván uj kórhá­zat építeni, az építésre vonatkozó engedélynek kikérése előtt részletesen megállapítandó, hogy az mily rendszer szerint lesz építve, hány ágyra van tervezve, hány és mily kórosztályokra lesz felosztva, s az osztályok miként lesznek elhe­lyezve, a kórszobák mily légürtartalommal fog­nak birni, mily lakhelyek ^és mellékhelyiségek lesznek benne, s a költségre minő fedezeti mó­dok állanak rendelkezésre : ugj-anazért felhiva­tik a keszthelyi járás főszolgabirája, utasítsa Keszthely község képviselőtestületét, hogy a hivatkozott szabályrendelet követelményének haladéktalanul tegyen eleget s e részben való megállapodását a belügyminisztériumhoz leendő felterjesztés végett a közigazgatási bizottság­nak mielőbb mutassa be, mert a hivatkozott szabályrendelet 2-ik §-a utolsó bekezdésében foglaltak szerint, csak ezen tervezetnek a bel­ügyminisztérium részéről történt jóváhagyása után lesznek a részletes tervek és költségveté­sek elkészitendők. A közadók és más kincstári tartozások be­hajtásának szorgalmazása tárgyában leérkezett pénzügyminiszteri rendeletet oly felhívással adja ki a bizottság a vármegyei főszolgabíróknak és polgármestereknek, hogy a kir. pénzügyigaz­gatóságot a miniszteri rendelet végrehajtására irányuló tevékenységében hathatósan támo­gassák. N.-Kanizsa város kövezetvámszedési ta­nács által leirt halasztást a bizottság meg­adta. Barbarics Márton, Valencsák Károly, Varga Ferenc, Oszvald Károly, Verrasztó István és Medvár József részére a kivételes nősülési en­gedély megadását a bizottság véleményezi és kérvényeiket a ministerhez felterjeszti. Koller István bizottsági tag indítványára elhatározta a bizottság, hogy a sertésvész ellen való védekezés céljából a Máli Lajos lesence­tomaji urod. intéző által már évek óta hasz­nált szert a gazdaközönség figyelmébe ajánlja a földmivelési miniszterhez pedig felir, hogy az állami birtokokon szintén kísérletezzen. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy jul.uis hóban tárgyalt a tűrjei r.k iskola államsegélye ügyében a7 iskolaszékkel és képviselőtestülettel. Megtekintette a puszta-szent-lászlói ág. evang. iskola uj épületét ; ugy itt, valamint Puszta­Magyaródon és Bánok-Szent-Györgön az iskola személyi és dologi viszonyai felől értekezett, Szent-Lászlón az államosítás adatait beszélte meg az érdekeltekkel, Ságodon tárgyalt az iskola dologi viszonyai ügyében. Keszthelyen a községi elemi iskolák államosításának feltételeit tárgyalta, megtekintette a befejezéshez közel álló állami polgári leányiskola újépületét, ugyan­ezen iskola berendezésére a miniszter 2517 koronát, a csáktornyai állami polgári leányis­kola tan'szereire pedig 2057 koronát engedé­lyezett. Melinc község által az iskola céljaira felajánlott tanterem és tanitólakás műszaki­lag megvizsgáltatván, teljesen megfelelőnek ta­láltatott. Murai Lajos keszthelyi tanitó és Szollár István segédtanító megválasztása jóváhagyatott és dijlevelük megerősíttetett. Barabási községi iskola államsegélj' és Né­met-Szent-Miklós község évötödos pótlék irán­ti ügyét a bizottság a miniszterhez felterjeszti. Pénzügyigazgató jelentése szerint julius hóban befolyt egyenes adóban 139651 K. 99 f. mult év hason időszakában 155S12 K. 83 f. tehát a folyó évben 16100 K. 84 fl.-rel kevesebb, hadmentességi díjban 1049 K a múltban 814 K. 81 f., több 234 K. 19 fl.-rel szőlődézsma­váltságban 195 K. 96 f. bélyeg- és jogilleték­ben 65027 K. 10 f., illeték egyenértékben 4845 K. 73 f., fogyasztási és itafadóban 35431 K. 75 f. és italméiési illetékben 7477 K. 14 f:. Hátralék f. évi julius végével az összes adóne­meknél 4997589 K. 67 f. mig a mult év hason szakában volt 4621136 K. 52 f. és igy a f. évi hátralék 12344 K. 85 f.-rel több. Kimondotta továbbá a közigazgatási bi­zottság a nagy-kapornaki, misefai, padári, orbá­nyosfai, zala-lövői, zala-pataki, döbrétei, nagy­lengyeli stb. községek birái és körjegyzői ellen az állami követelések főjében kinn levő tarto­zások behajtásának elmulasztása miatt az 1883. évi XLIV. t. c. 81. §-án alapuló személyes fe­lelősséget, s ezzel az ülés több adó, árva és pótadó ügy letárgyalása után véget ért s a bizottság tagjai a főispán vendégszerető aszta­láhez ebédre ültek. A kilencszázados jubileumi ünnep Keszthelyen. A magyar kereszténység és a magj Tar ki­rályság kilencszázados ünnepét tőle telhető fénynyel ünnepelte meg aug. 15-én Keszthely városa, melyből nemcsak a lakossága, hanem vidéke is kivette a maga osztályrészét. A nagy napnak történeti jelentőségét nem ismerték félre e helyen a vallásfelekezetek. Részt vettek benne a nem keresztények is. Ott lehetett látni minden utcában — kevés kivé­tellel minden házon a lobogó magyar nemzeti zászlót. A templom egész napon át telve A 7olt ájtatoskodókkal. Erezte mindenki, hogy a ma­gyar szent korona a haza minden polgárának drága ereklyéje s hogy a kilencszáz év előtt tör­tént koronázási eseménj' s a kereszténység el­fogadása egyenlően borul áldásaival minden magyarra. A plébánia templom tornyán a nemzeti zászló mellett lobogott a pápai, a primási, a, patronusi és a püspöki zászló. Dunst Ferenc dr. apátplébános mindent elkövetett, hogy az ő bitzgó fáradozása folj'tán fölségesen restaurált templom, városunk büszke­sége, minél nagyobb fényben pompázzék és hogy a keresztények minél inkább kielégíthes­sék lelki igényeiket. Gélt is ért. A templom dí­szítése. kivilágítása, szebbnél szebb virágokkal való ékesitése a legkén3 resebb izlésüekre is mély hatást gyakorolt. Az ünnepélyt megelőző napon délután elvégre kiderült, hogy az a Peiso, a mely mellett Jordanes szerint letelepedett, Pannoniának nem az északi felén, hanem a délin volt. Ez pedig a hozzá fűződő adatok szerint egj-szersmind azt is jelenti, liogy fia, a mondák Berni Detréje a Ba­laton mellett, született. A történelem Theodorichról semmit sem jegyzett fel, a mi szülőföldjével volna összefüg­gésbe hozható. Fiatal korát a bizánci udvárban töltötte el ; mikor pedig innen haza került, aty­jának segité meghódítani a birtokaiktól délre eső Illyricumot és Mősiát. Atyja halála után népé­vel ebbe a két uj tartományba vonul s végül Odo­vakartól elfoglalja Felső-Itáliát. Szülőföldje iránt a monda még háládatlanabb volt, mert szerinte a hős már nem is Pannóniából, hanem Amelung­országból (Felső-Itáliából) származik. Ezt az or­szágot s fővárosát, Veronát, Theodorich már atyjától, Ditmar-tól, a történelem Thiudimer-jétől örökölte. Ezért lett aztán a neve is verouai Detre Dietrich von Berne. (Diétrichs, Flucht, "VVilkina­Saga.) A germán mondákkal szemben igazságot szolgáltatni nekünk a helyi jellegű hazai hagyo­mány alapján kellene. Csakhogy ha volt is ilyen valaha, hozzánk csakis a gótok után következő gépid, laugobard és avar népelemek közvetítésé­vel juthatott el. Az ujviszonyokhoz, különösen az egymás nyomában járó népek nemzeti felfo­gásához mindig alkalmazkodó szájhagyomány tehát Pannóniában is folyton változott. Különö­sen nagyot változhatott akkor, midőn Attila öröke a germáu törzsek 115 éves viaskodása után 569-ben ismét egy hunfajta török népre szállott. Ez az avar nép a VIII, század legvé­geig bírta Pannoniát. Birodalmát 791 és 796 közt Nagy Károly és atyja Pipin döntötte meg; de az egykorú kútfőkből kimutatható, hogy a nyugati határon két avar-gyürü kbágánsága egész a magyarok bejöveteléig megmaradt. Hogy a régi népvándorlási mondák elsajátításában ezek a hun­fajta hódolók, a kiket a nyugati határ védel­mére őseink határőrző »székelyeknek<i alkalmaz­tak, voltak a mi tanítómestereink, már volt egy­szer alkalmam részletesen bizonyítani.*) A mit ők nekünk közvetítettek, abban már nem Detre, hanem a saját fajuk dicsősége, Attila hun király a pannóniai birtok világbíró ura volt a hős. Ha pedig az egykorú germánság őseinket az ava­rokkal és hunokkal összetéveszthette, akkor azon sem csodálkozhatunk, ha a magyarság monda­alkotó ereje a hagyományt akként fejlesztette tovább, hogy benne a hunok, avarok és magya­rok közti kapcsolat kifejezésre jusson. így jött aztán létre a magyar hunmonda, melynek zava­rosan följegyzett emlékei a XIII. században ki­*) Az avar-székely kapcsolat emlékei. (Ethnogra­phia, 1899. I. füz. és Néprajzi Füzetek, VIII. 22.) egészített Nemzeti Krónika Kánonszövegének első ró zébeu maradtak reánk. A naiv hagyomány fejlődésének természe­téből az következik, hogy a visszamaradt és idő­vel beolvadt germán és avar néptöredékek hoz­zánk közvetített mondái necsak szellemben vál­toztak légyen, hanem tartalomban is. Hogy ez tényleg így törtónt, már a monda legelején fel­ismerhető. A hun vezérek ép ugy heten vannak, mint a honfoglaló magyarok, a hetumogerek. Közülök a történet ós a hun hagyomány csak hármat igazol : Etelét (Attilát), Reuvát (Ruást) és Budát f^Bledát). Béla, Keve, Kadocsa és Ká­dár illetősége már a monda alakító magyarság hagyományában keresendő. Itt csak Kadocsa származására utalunk, mert róla könnyen bebi­zonyítható, hogy a magyar honfoglalás mondái­ból szakadt ide. Anonymusnál rendszerint test­vére, Zoard társaságában szerepel*), s hogy a krónikás ezúttal a helj'es nyomon járt, azzal iga­zolható, hogy ez a Zoard (vagy Salard) Liutprand szerint, tényleg ^szerepelt a magyarok 921-ki olasz hadjáratában. És ezt a honfoglaláskori hőst a magyar hunmonda ép ugy lefoglalta, mint Ka­docsát, mert Attila egyik olaszországi seregét Apulia ellen ugyancsak egy Zoard nevű kapitány vezeti. (Vége köv.) *) 7., 33-7., 44-5. fej. Nestlé-féle gyermekliszt legjobb alpesi tejből. — Bevált legjobb tápszer csecsemők nek és gyomorba] osok-nak. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80. fii. Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 év óta minden gyer­mekkórházban használják. Gyermeklisztből mintaporok kívánatra ingyen és bérmen tve kül detnek­Központi raktáros: BERLYAK F. Wien, I., Naglergasse 1. "TW Nestlé-féle cukrozott sűrített tej dobozá 1 korona, cukor nélkül („Wiking". Újdonság) doboza 1 korona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom