Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
1900. aug usztus 12. BALATON VIDÉK 3 Minél nagyobb a légköri elektromosságok feszültsége, annál tovább tart a tánc s annál nagyobbakra nőnek a jégszemek. Marangoni elméletét kiegésziti Bombicci elmélete. Ha valaki alaktalan jeget akar előállitani, a vizet 0 fok alá kell lehűtenie. Minthogy pedig a jégszemek jegecek, annak a természeti törvénynek hódolnak, mint a többi jegeces testek. Szükségük van tehát a teljes nyugalomra. A legkisebb levegő áramlás megzavarja ezt a nyugalmat. Hogy jegeces jég képződhessék, erre a nyugalomra föltétlenül szükség van s ez előhírnöke a zivatarok kitörésének. Pozitiv adataink ma sincsenek, hogy ezek az elméletek beválnak- e. Nincs is erre sziikségiiuk. Célunk az, hogy a jégszemek nagyobbodását megakadályozzuk s ezzel a jégverés súlyos veszedelmét elhárítsuk. Az eddigi pár évi tapasztalatok azzal kecsegtetnek, hogy ez sikerül is ; sikerül ugy a helyi, mint a vonuló zivatarokkal szemben. Ugyanis, ha a viharágyuzás alkalmával esett is jég, ez oly aprészemü és esővel vegyes volt, hogy számbavehető kárt alig tett. A helyi zivatar, mint neve is mutatja, kisebb területen tör ki. Rendesen délután 2—5 óra között fejlődik, a levegő megelőzőleg nyomasztó, a felhők tehetetleneknek látszanak. Ilyenkor a jelző állomás megadja a jelt a védekezésre, mire minden állomás 10—10 lövést tesz. A lövések után a kumulusz felhők vagy elsimulnak, vagy eső alakjában lehullanak, vagy tova vonulnak. Sokkal veszedelmesebb a vonuló zivatar. Az Adriai tenger fölött képződik, átvonul a Pó folyó-völgyére s itt kétfelé oszolva, egyik része Franciaországnak, a másik Stájernak tart. Stájerországból Vasmegyére tér át, itt újból ketté válik s egyik fele fölmegy Nyitrának, a másik Zala-, Somogy-, Tolna- és Baranyamegyéknek húzódik. Ez szokott a zivatarok rendes útja lenni. A Dunán ritkán hatol át, mert a nagyobb vizek zivatar-választók is. A tapasztalat szerint a vonuló zivatarokkal is meglehet küzdenünk, ha a védekezés kellő időben megkezdődik s kellő intenzivitással folyik. A 4 meteres ágyukkal két peicenként 3-at, az Emmerling-féle gyors tüzelőkkel percenkint 2—3 lövést kell tennünk. A zivatar legerősebb akkor, midőn annak tengelye éppen fejünk fölött van. Legtöbb lövést a szakadó zápor kezdetén teszünk, mert akkor vonul át a zivatar tengelye területünkön. A lövöldözés hatása abban nyilvánul, hogy a föld és a felhő — és nem két felhőréteg között — idézi elő az elektromos kiegyenlítődést és ezzel meggátolja azt, hogy a képződött jégszemek megnagyobbodjanak. Hogy ez valószínű föltevés, tapasztalati tények igazolni látszanak. Nevezetesen erélyes védekezés esetén a 80—100-ik lövés után a villámlás és dörgés megszűnik. Négy évi védekezés alatt nem fordult elő eset, hogy a védekezés tartama alatt a villám az ágyúba belecsapott volna. A védekezés annál inkább vezet sikerre, minél nagyobb területen történik. Nem elég tehát, hogy csak a szőlőterületeket lássuk el viharágyukkal, hanem a védekezésbe bele kell vonni a mezőgazdasági területeket is. Ez esetben a védekezés a fölszerelés után nem igen kerül többe holdankint mint 70—89 fillérbe. Kívánatos, hogy az egész Balatonvidéket egy védekező területbe vonják. Az érdekes és tanulságos előadás végén ismertette előadó a viharágyukat. Legjobb egy r olasz fajta, de ez 350 írtba kerül. Utána magyar gyártmány következik, a Faragó-Fark así'éte, mely ugy szerkezetére és kezelésre mint a lövések erejére nézve fényesen kiállja a versenyt a stájer ágyukkal. Ezek kiegészítésére alkalmasak azután az Emmerling-féle 2 meter csövű ágyuk is. Az ágyukat 1—1 kmre kell fölállítani ugy, hogy raj vonalat alkossanak. Ez előadás keretében ismertette és térképekkel szemléltette az olaszok védekezését, föltüntetve két erős zivatart, midőn a védett területek vagy teljesen megmenekültek a csapástól, vagy 10—15% kárt szenvedtek, mikor ugyanaz a zivatar a nem védett területeken 70—75%-nyi pusztítást okozott. A jelen volt hallgatóság lelkesen megéljenezte az előadást. T. Balaton-Füred. Ismerteti : dr. Mangold Henrik kir. tanácsos, fürdöorvos. Folyt, és vége. Balaton-Füred égalji előnyei, egész légkörének állandó egyenletessége, nagyfokú enyhesége és mérsékelt nedvessége, melyet a gyönyörii fürdőhely kedvező fekvése közvetlenül a Balaton partján feltételez, - eddigelé leginkább csak a nyári hónapokban, julius és augusztusban használtattak gyógycélul. Minthogy pedig kétséget nem szenved, hogy a tó égalji gyógyereje tavasz és őszkor tartandó gyógymódoknál ezen klimatikus helyen sem kevésbbé becsülendő előnyöket és sikert nyújtanak, — oda törekendő, hogy betegek és üdülést keresők nemcsak nyáron, hanem tavasz és őszkor is kellő fogadtatásban részesülhessenek. ReményelJ hető is, hogy azok, kik gyógyulás kedvéért tonvidék-ben, vagy más vidéki és fővárosi lapokban jelent meg legelőször is igy olvasóink előtt ismeretes. Az elkallódástól akarta megmenteni e rövid lélekzetü dalokat, a költő, azért, fűzte őket csokorba, melyet azoknak akar nyújtani, kik szeretik, csodálják a hullámverö szép Balatout ez »Isten szemének lecsöppent örömkönnyét* {Nem tudok én betelni. 44.) Balatoni partok alól Valaki oly búsan dalol . . E sorok vezetik be a kötetkét s egyúttal rámutatnak az egész könyvön végigvonuló bánatos, panaszos hangra. Soos, e kötetből ítélve első sorban elegikus természet. Fájdalma, panasza azonban messze áll Byron vagy Leopárdi sötét pessimismusától. : ha azok könnyeit felszántja a remény, ha kesereg, megtalálja a vigasz forrását a Balaton partjain, hol a tarka virág, a lombos ág, a zizegő nád, a tajtékozó hullám, a víz tükre fölött röpködő sirály, a millió csillag, a hold ezüst hidja szóval minden Isten fenségéről, a természet csodás szépségéről beszél, mely felejteti szivünk buját, lelkünk kinját, Olyan merengő panasz, édes fájdalom szólamlik meg a 62 dal mindegyikében. Van a lyrai költemények közt egy, (Az osztáh/J mely inkább epikus, és még néhány (Kenesei ibolya völgy, Itthon stb. . . melyekben a leíró elem uralkodik, de erősen megzománcozva az érzelmek árjától. A köcetkének tán legbecsesebb alkotása az a pár népdal, (<Csendes éj van, Balatoni füzes berek . .) melyekben a költő szerelméről zeng bánkódva, de oly közvetlenül őszintén, mint a nép egyszerű gyermeke. Igazi elegiai hang csendül meg a Gyere vissza édes, Oldódnak, Itáliának kék ege alá . . . c, költeményekben. Ez az elegikus hang, mely végigvonul az egész kis köteten, némileg egyhangúvá teszi jönnek ide, a divatos „bonton" által nem hagyják magukat elriasztani, mert ha lehetővé van téve, hogy a gyógykeresők már tavasszal és meg ősszel a kúrát rendesen és olcsóbban használhatják, akkor a betegek, ugy mint a nyári évadra, szintén ugy a tavaszi és őszi évadra is nagy számmal fognak érkezni. Ezáltal első sorban elérhető, hogy a fürdőhely látogatottsága rendszeresítve lenne, hogy már tavaszkor és ismét még őszkor érkeznének kevésbé vagyonos vendégek, kiknek a gyógyfürdőre menés csakis ily módon [van lehetővé téve és másrészt a társasélet is sokkal kellemessebbé alakul, amennyiben egyranguak találkoznak az egyes időszakokban. Mi a lakáshiányt illeti, mi miatt a vendégek nem ritkán panaszkodtak, az most már egészen eltűnt, amennyiben a magánosok számos nyaralói és nagyobb mérvű más építkezések által a lakások igen megszaporodtak és jutányosabb áron kaphatók ; a rang- és valláskulömbség figyelemineltartása pedig már divatját multa. Balaton-Füred minden tekintetben felkiálthat Stuart Máriá-val : „Sokkal jobb vagyok a híremnél" ! A régi kedvezőtlen társalgási viszonyok most már gyökeresen javultak és a szeparatisztikus hajlamok tőből kimetszettek. „Egyenlő jogot- mindenkinek!" — ez, mint minden, humanisztikus intézménynek, ugy Balaton-Fürednok is jelszava. Azon vád, mintha 'Balaton-Füred nagyon is lármás hely volna betegek számára, most máinem illetheti; évek előtt csakugyan gyülhely volt, hol a táncnak és kártyajátéknak hódoltak, de jelenleg ebben is kedvező fordulatot vettek a társadalmi és gyógyviszonyok. Balaton-Füred valódi gyógyhely lett és a betegek száma évrőlévre emelkedik is. Dáridók nem rendeztetnek többé es altalaban lármás mulatságokkal sem zavarják a gyógykeresők nyugalmát, mert a fürdőorvosok a szenvedők érdekében teljes .szigorral iparkodnak érvényt szerezni az estéli „takarodó"-nak. A zajos tánc, zene és dalolás nem tartozik többé Balaton-Füred éjjeli rendjéhez. Hogy Balaton-Füreden a gyógyeszküzök és gyógymódok is szaporodtak és javultak és a gyógyhely látogatottsága mindinkább erősbödik, bizonyítja inkább az, hogy Balaton-Füred ma már nem ismeretlen külföldi orvosok előtt s a meggyógyult betegek nagy száma is fényes bizonyítéka [nemcsak látogatottsága, hanem hasznosságának is. Sok külföldi is keresi fel már Balaton-Füredet; nem egyet közülük orvosi konzíliumok egyhangú ajánlata küld ide és mig évekkel ezelőtt csak eltévedt fecskeként tünt fel az angol, francia és olasz szó, ma már senki sem tartja megbámulandónak a külföldi idegenek beszédét. költőnk könyvét, sőt egyik másik darabjában ugyanazon értelmet zengi ismétli önmagát. Ez fogyatkozása Soos legújabb kötetének. Nyelvezete azonban mindvégig emelkedett, ünnepi. A kötet külső kiállítása díszes, dicséretére válik Sujánszky könyvkötő üzletének s a magyar iparnak. Sajtóhibát, is csak keveset lehet, benne találni, értelemzavarók a következők : kalandor kalandom helyett (21 1.) bübénat búbánat h. (62) nékük nékünk h. (65) dobródót dobódó h. (82). Olvasóinknak s fürdővendégeinknek melegen ajánljuk Soos Lajos kötetét, szebb, maradandóbb emléket nem is vihetnének a Balaton partjáról, ha városunkból eltávoznak. A kötet olvasása igazi élvezetet nyújt. _ - f f f II 1 I legjobb alpesi tejből. — Bevált leg;jobb tápszer IMQOlQTQIQ flUOrmOH C7T csecsemőknek és gyomorbajosoknak. I m n .1 I 1 fi" Inlál llfnl IIHílllllal/_l Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80 fii. llWVIIU I wl V W1VI UlWIlllWbl Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 óv óta minden gyermekkórházban használják. Gyermeklisztböl mintaporok kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Központi raktáros: BERLYAK F. Wien, I., Naglergasse 1. 'WfE Nestlé-féle cukrozott sűrített tej doboza 1 korona, cukor nélkül („Wiking". Újdonság) doboza 1 korona
