Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

24 BALATONVIDEK 1900. julius 15. elnök a tagokat és jelenti, hogy a mult ülés óta Bogyay latrán alapító tag elhunyt. Indítványára a közgyűlés részvétét jegyzőkönyvileg örökítette meg és a gyászoló családhoz részvétirat inté­zését határozta el. Elnök jelenti, hogy az egye­sület kiküldöttei a ..gazdák biztosi/ó szövetkezeté­nek" alakuló gyűlésében és az autonomvám tarifa­ügyben Budapesten tartott országos értekezletben részt vettek és felhívja a titkárt a föld. ministe­riumhoz beterjesztett cz idei munkaprogramm­nak előadására. A részletesen kidolgozott tervezetből rövi­desen felemlíteni kívánjuk, hogy az egylet ujabb gazdaköröket akar életbe léptetni Kanizsán és A.-Leadván ''szakosztályokat fog rendszeresíteni a tárgyak szakszerű előkészítése céljából, bizalmi férfiakat kinevezni a vidéken, kik az egylet mű­ködését elősegíteni fogják ott, a hol gazdakö­rök még nincsenek. Facsemete kertjeiből faj azonos csemetéket kedrezmén/es árban ad tagjainak, dijakat tűz ki a községi faiskolák kezelésénél érdemeket szerzett néptanítók megjutalmazására, a községi faiskola ügyet pedig a vármegyében felkarolni kívánja. Segélyezi ez idén is a meszes-györöki. nagy­lengyelt, sümegi és parsai amerikai szőlővessző termelő telepeket, melyeket az egylet segélyé­vel gazdakörei létesítettek. Fenntartja a tapolcai vincellér iskolánál létesített 2 alapítványát és a keszthelyi kir. gazd, tanintézetnél létesített ösztöndijat. Az állattenyésztés előmozdítása céljából ez idén N.-Lengyelben és Letenyén tenyész állati!Íja­zásokat rendez, községi bikák kedvezményes ál­ban való átengedését közvetíti az államnál, a közlegelök állapotának javítása céljából pedig javaslatokkal fog a vármegyéhez járulni. A gazdasági szakismeretek terjesztése cél­jából népies gazdasági előadásokat rendez az év folyamán október, december hónapokban, a melyre nézve titkár jelenti, hog} 1 ~> gazdasági tanfolyam, 4 házi iparfanfolyam és számos község­ben vándor előadás fog tartatni, a mi célból si­került 43 előadót megnyerni, ngy, bog} a szó­lőszeti és borászati előadásokon kivid N7 köz­ségben 287 előadás fog rendeztetni a gazd:.-ág különféle ágazataiból, a melyekben tanárok, gyakorlati gazdák, orvosok, állatorvosok és me­zőgazdasági tanfolyamot végezett néptanítók fognak közreműködni, a mezőreudőri törvénye­ket pedig járási -főbirák, szolgabirák, a -zőlö­szetet és borászatot pedig a szőlószcti felügye­lők fogják ismertetni. Társas kirándulások terveztetnek az tijnépi gazdas. szeszgyár megtekintése céljából, mely már meg is történt, — továbbá egy 2 napra (szept. 8. és 9-ére) terjedő tanulmányi kirándulás Le­sencze-Tomaj, Tapolcza. Badacsony és Révfülöpre az ottani szőlészetek megtekintése céljából, a mely alkalommal Badacsonyban egy viharágyn verseny rendezése is terveztetik, Tejszöretkezetekhe]et]íezését kívánja az egye­sület előmozdítani X.-Kanizsán, Z.-Egerszegen, Z.-Apátiban és Tapolcáit, mely tervezetet a gyű­lésben elfogadták. Kérelmezni fogja továbbá az állattenyész­tési felügyelőség áthelyezését N.-Kanizsára. A gyűlés további folyamán az országos közraktári hitelintézet felhívása folytán gócpon­toknak X.-Kanizsa és Z.-Szt.- Jván jelöltetett ki, mint a hol közraktárak alapítása a megyei for­galom érdekében kívánatosnak látszik. Ismertetett a biharvárniegyei gazd. egylet átirata a sertésvész elterjedésének korlátozása ügyében ; a miniszteri leiratok az olcsó lőpor kiszolgáltatása tárgyában viharágyuk szükségle­téi-e ; a hesszeni légy elterjedésének meggátolása tárgyában, a kénporszállitmányoknak kedvezményes díjszámítása ügyében kiadott rendelet, a liszt versenyképessége ^céljából a hazai malmoknak adott kedvezmények ; — az országos gazd. egylet részéről küldött felhívás a gazdakörök létesítése és a ..független újságé előfizetése ügyében, mely utóbbi lap fog a jövőben 3 korona előfizetési díj mellett a kisgazdák lapjául szolgálni. Bemutattatott továbbá az országos köz­ponti hitelszövetkezet felhívása a megyei pén­zeknek nála leendő elhelyezése ügyében a tör­vényhatóságokhoz intézett kérvénye, a népies gazdasági kirándulások ügyében kiadott miuisz­O O O J teri rendelet sat. Az autonom vámtarifa ügyben a titkár ál­tal kidolgozott emlékirat kinyomtatását hatá­rozták el, a minek kapcsán az elnökség indít­ványára a fáradhatlan titkárnak a gyűlés fáradt­ságos dolgozatáért elismerését fejezte ki. Uj tagok és tiszteletbeli tagok felvétele után több indítványt fogadtak el, mire elnök felhívta a gyűlés figyelmét arra, hogy az nap d. u. a kir. keszthelyi gazd. intézet gazdaságát, gyűj­teményeit sat, a közgyűlésben megjelent tagok együttesen fogják meglátogatni is kéri a jelen­volt tagokat, hogy ezen tanulságos kirándulás­ban teljes számban részt vegyenek. Végre pedig Csorba intéző felhívja a figyelmet arra, hogy Z.-Szánión egy minta parasztgazdaság létesült és az intézet gazdaságában ez idén a „tuberru­liii"-nal való ojtás fog alkalmaztatni, a mire az egyleti tagokat meghívja és — a melyek után elnök az ülést bezárja. Ezek voltak a közgyűlésnek megyénk gaz­dasági viszonvainak föüj irágzására irányuló tár­gyai a jul. 8-iki közgyűlés alkalmából. Tudósí­tásunk csak vázlatos képe a tárgyalás folyamá­nak. De nagyon is elég arra, hogy mindenkit meggyőzzenek arról, miszerint megyénkben a gazdasági egyesület Hertelendy Ferenc elnök­sége és Grunner Lajos titkár vezetése alatt ál­dásosán, s a földmivelés ügyet megillető szín­vonalon működik. B—földi Jegyzők gyűlése B.-Füreden. t*. zalavármegyei községi és körjegyzők egylete folyó évi julius hó 10-én tartotta évi rendes közgyűlését a megye egyik kies pontján: Balaton-Füreden, melyre a tagok oly impozáns számban jelentek meg, a minő számban még soha sem, a mennyiben máskor alig jött össze 20 jegyző, az idén majd háromszor annj'ian je­lentek meg; s ha bái valami része van is ebben a kies fürdő vonzó erejének, de tagadhatatlan, hogy a főindok a vajúdó közigazgatás újjászüle­tésében való hit és remény hozta össze köz­igazgatásunk ezen szerény napszámosait. Sok hasznos magán és közdolgot vitatott meg a jegyzők közgyűlése, a mi nem csak ne­kik, hanem közvetve az egész országnak hasz­nára válik. A közgyűlést 10 órakor nyitotta meg Ko­vács Gyula egyleti elnök, légrádi jegyző, ki melegen üdvözölvén a megjelent i.gokat, örö­mének adott kifejezést, hogy a g\ dést oly im­pozáns részvétel mellett nyithatja .g. Előter­jeszti évi jelentését, mely et szokatlan nagy fi­gyelemmel hallgattak meg. .Jelentésében kiterjesz­kedik a mult év nevezetebb mozzanataira. Je­lentésének különösen két pontja keltett figyel­met : az egvik pont az, melyben a közigazga­tás tervbe vett egyszerűsítését tárgyalja, a má­sik, mely a közigazgatási tanfolyamok felállitá­sááról szól. A közigazgatásügy kezelés mostani sallangós rendszerével felhagyni, a sokféle ide s oda-küldczgetés helyett a közvetlenséget egy­általán az egész vonalon az egyszerűsítést s a sok haszontalan időt rabló irka-firkát megszün­tetni ajánlja. Á közigazgatási tanfolyamok szándékolt létesítése miatt aggodalmának ad kifejezést, hogy jövőben a jegyzői kar 0I3' egyéneket lesz kény­telen alkalmazni, kik csak is szorultságból lép­nek a jegyzői pályára, a mennyiben hasonló képzettség mellett a sokkal jobban javadalma­zott posta és vasúti tiszti stb állásra mennek; eb­ből kifolyólag felemlíti, hogy a tanfolyamok zik itt a legszebb erény a szeretet. A káröröm, irigység, harag, boszu undok férgei semmisítik meg sokszor gyökeréig a nemes szivvirágot, a szeretetet, mert a szeretelnek ez a három hatal­mas ellensége vágjon. Már a két testvér Kain ós Abel közt rátalálunk e három biin nyomára, hol a harag, gyűlölség, irigj-ség harcot vivtak a szeretettel. Kain a bűn súlya alatt földönfutó lett, de magával vitte a három nagy bűn mag­vát, mely kicsirázva oly közössé lett, hogy sem akkor nem lehetett, sem ma nem lehet az emoe­rek szivéből kiirtani. De nekünk nevelöknek kötelességünk legyen ezen rut férgeket s a gyomot., melyen rágódik; az aralkodást a gyermekkorban irtogat.ni. — Hogyan? — Vedd el az anyagot elalszik a tűz ; tedd félre az alkalmat s vége a gyűlölség s irigységnek. Soha ne adjunk hitelt az árulkodó gyermek.szavának, ne büntessünk senkit, társa vádaskodására. Semmivel sem keseríthetjük el jobban a gyermeket magunk s egymás iránt, mintha társa sokszor igaztalau, alaptalan, vád­jára büntetjük. Ha a gyermek tapasztalja, hogy vádaskodásának nincs eredménye, csakhamar elmegy a kedve az árulkodástól. Minden rendel­kezésünkre álló eszközzel hassunk oda, hogy a a testvéri szeretet minél mélyebb gyökeret verjen sziveikben. Ha soha sem teszünk különbséget tanítványaink közt vagyon, rang, vallás szerint s szeretetünket csak személyes érdemeik folytán mérjük, — a cél el lesz érve s egymást szintén szeretni fogják. Hát a kis cselszövőt ismerik-e önök ? Való­ságos kis csalán az erre való hajlandóság a gyer­mek szivében. Legmenthetőbb alakja az, midőn a gyermek a kidolgozott számtani példákat vagy nyelvtan dolgozatokat sokszor ügyes fortólylyal oserapószi valamely társához. Ezen segíteni akar, tehát tettének indító oka: a jószívűség. De. mert tiltott, dolgot cselekszik, a tenitót kijátszani akarja, — bűntetui, a bajt orvosolni kell. Az én orvosságom az, bog)' sem az egyik, sem a másik munkáját figyelembe nem veszem, a segítő és segített, az esetnek megfelelő korholásban része­sül. Ilyen kis cselszövés a minden rendű ós rangú különösen leány növendékek között. : a pletykázás. Etel mond valamit a Jozefinnak a Sáriról, — hogy ilyen meg olyan a ruhája, kalapja stb. A hü barátnő első dolga visszamondani, a mit hallott, s kész az török harag», — mig azután észreveszszük, kihallgatást tartunk s kibékítjük őket. Sokszor azonban komolyabbá válik a do­log, ha nemcsak a Rózsik, Sárik, Mariskák, de a mamák is «örök haragba» esnek, mert a kis cselszövő pletyka azt, is tovább meséli, mit mon­dott Erzsi mamája az Ilona mamájáról vagy a tanítóról, tanítónőről. Sokszor azt sem átalja a cselszövő, hogy otthon kiszínezve, nagyitva adja elő a tanitó beszédét, tetteit, mit mondott a szülőkről, mit, izent haza a stb. effélét. A szülő persze a gyermeknek ad hitelt s kész az apre­henzió, panaszra megy iskolaszóki elnökhöz, igazgatóhoz vagy csak nagy ritkán a tanítóhoz, hogy felvilágosítást kérjen. Ezekből is kitűnik, hogy mily igen üdvös, — a saját jól felfogott érdekünkben, a pletykázásra való hajlandóságot tanítványainkból kiirtani, másrészt a szülők és tanítók — család és iskola közötti viszonyt mi­nél közvetlenebbé tenni. Az a kedélybetegsóg, ine'yről most szólni akarok, ritkán vagy épen nem fordul elő 6 —10 éves gyermekeknél, de már gyakrabban a 10 —15 korban. De mivel t. Hallgatóim közül többen ily korú gyermekek tanításával, nevelésével fog­lalkoznak, ezt sem hagyom egészen említés nélkül. Ez a gyermekkóros ragaszkodásaa tanítójához több­ször tanítónőjéhez vagy tanulótársához. «A milyen biztos jele a lélek virágának a másokhoz való ragaszkodás, a barátság, az önfeláldozás, a sziv vágya, a szeretet melegderüs valósága után : ép oly biztos jele a lélek tökéletlenségének a pityergő indokolatlan epekedés s a szeretet convulzív kö­vetkezetlen nyilvánulásai.» — Azonban a ne­mes érzelmek ezen vadhajtását nagy tapintattal, körültekintéssel kell lenyesegetni, mert megtör­ténhetik, hogy magát a becses tövet a szép és nemes gj'ümölcsöt termő szeretetet irtjuk ki. Pedig ha a gyermek szivében hiányzik a szeretet virága, — puszta, kietlen marad kedélye örökre. Ha valahol, ugy < zen jelenségnél van a nevelö­tanitónak tapint.atra szüksége; az ilyen beteges vonzalmu lény képzeletvilágának a helyes irányt megadni, érzelmeiben az összhangot drasztikus eszközökkel, fenyegetéssel büntetéssel, helyre­hozni nem lehet. Dr. Oláh szerint azonban a gyermekkori szerelmet, egészséges elméjű, sőt lángeszű emberek is mutatták. így Byron 8 éves Alfieri, a költő 9, Dante 9 ós Rousseau 11 éves korukban voltak szerelmesek. Beszélhetnék még egész sereg vadhajtás­ról, melyek ellepik a gyermek szivét s ha ott mint hajlamok gyökeret vernek, szokássá, indu­lattá válnak. Nem szabad tehát megengednünk, hogy a rossz hajlamok szokássá váljanak, mert a szokás uralkodik sőt zsarnokoskodik az embe­ren az élet kisebb ós nagyobb dolgaiban egy­aránt. Még a legkisebb, a legártatlanabbuak lát­szó rosszra való hajlamot se hagyjunk figyel­men kivül. Már Plátó elismerte annak igazságát, hogy: «A hajlam nem csekólysóg». Oh de nemcsak vadgyomokkal, rossz hajla­mokkal van ám a gyermeki sziv beültetve. Van­nak abban nem3S órzelemvirágok is, melyeknek ültetése ós ápolása oly kötelessége a nevelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom