Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-25 / 47. szám

1900. november 25. BALATON VIDÉK formán szép, megható emlékbeszédje követ­kezett, mely nem egyszer könnyeket csalt a hallgatóság szemébe. A következő számok Er­zsébet királyné emlékezete Erdélyi Zoltántól szavalta Braun Jolán II. o. t., A királyné álma Pósa Lajostól szavalta Bőhm Matild I. o. t., Erzsébet királyné Balla Miklóstól szavalta Do­mokos Margit IV. o. t. egyformán hozzájárul­tak a szép, kegyeletes ünnep sikeréhez. Majd Eckhardt Antal vezetése mellett az összes ta­nulók elénekelték Hoífer K. Király hymnusát, mely méltó befejezése volt a szépen sikerült ünnepélynek. A kereskedő inas iskolában nov. 18-án tar­tották meg a gyászünnepélyt, melyen Csathó Alajos igazgató lelkes bevezető beszéde után Jáger Elemér, Vollák Dezső és Lusztig Ödön kereskedő tanulók szavallak egy-egy alkalmi költeményt, Fürst József pedii^ tartottá a gyász­beszédet. Lélekemelő és hatásában maradandó lefolyású volt az egész ünnepság. Az iparos inas iskolában is nov. 18-án volt az Erzsébet gyászünnepóly. A megnyitót Csathó Alajos igazgató mondta, Szalay István tanuló Burkovits Lajos főgy-mn. tanárnak Erzsébetről irt elegiáját szavalta, mely után Karakai György gyászbeszédet tartott és Dömötör Gyula Soos Lajosnak Erzsébet c. versét adta elő. A nem­zeti érzésre, a hazaszeretetre és az uralkodó­ház iránti hűségre oktató beszédek és versek nagyon alkalmasak voltak a még fogékony ifjú lelkekben a hazafias érz' s fejlesztésére. A közs. elemi is],-obiban kegyeletes módon ülték meg boldogult Erzsébet királynénk emlé­két. A tanulók tanitóik vezetése mellett részt vettek a 8 órai szentmisén. Szent mise után az .elemi fiúiskola e-vik termébe vonultak, hol a szép kegyeletes ünnepély az összi-s t..uniók, a tantestület, az érdeklődő szülők s közönség jelenlétében ment végbe. Az ünnepélyt a. Szó­zat eléneklésével kezdték még, majd- Bórv Imre igazgató intézett beszédet a tanuló ifjúság­hoz, fejtegetvén Erzsébet királyné életét s szörnyű halálát. Ezután a leáuy é fiúgyerme­kek szavallata következett, 1. k Szabolcsiéi M., Ábrányi Emil, Lampérth Géza, Erdélyi Zoltán, Sajó Sándor költeményeit szavalták el nemcsak értelemmel, de érzéssel is. A szavallatok között „Hullasatok könnyei" c. gyászdalt, az ünnepély végén a Hymnust énekelték el a gyermekek. A sümegi iskolákban szívbeli hódolattal ün­nepelték meg felejthetetlen drága kiiálynénk Erzsébet emlékét november 19-én. A tem­plomban reggel 8 órakor Németh János plébá­nos gyászmisét mondott, melyen az iskolák nö­vendékei, a tanári testület, a hivatalok képvi­selői s szép számú közönség vett részt. Mise után az állami reáliskolának ünnepe a rajzte­remben folyt le, a melyet boldogult királynénk gyászlepellel övezett arcképe diszitett. Az ün­a íüepülj fecském ablakára«, meg sZöld asz­talon óg a gyertya« nótákat, a melyet aztán nemsokára felváltott a bujdosók nótája »Öszi harmat után, piros csizmám nyomát, hóval fedi a hó«. S űzték, verték tovább a labancokat, miglen Andrást is megtalálta az a golyó, a mely feledtet mindent, bánatot, örömet, kedvest és hazát. S a csaták rettegett hősei is tapasz­talták, hogy : > Kincs, pompa, fény, hit, munka, rang : Ködpára mind fent és alant!« Csak örök az alvás, a melyből csak a más­világon van felébredés ! Elérte a végzete az asszonyt is, mert csak­hamar panasz ment boszorkánysága miatt a tekintetes nemes Somogyvármegyónez, s külö­nösen Bakajtós uram, hiteles ós részletes vallo­másai alapján Keselynóvel egyetemben a bo­szorkányságban bűnösnek találtattak s halálra Ítélték őket. Igy lett vége a tárogatós boszorkány­feleségének. nepeu az intézet tagjain kivül közönség is vett részt. A szózat eléneklése után Kelemen Károly dr. igazgató rövid, de magas szárnya­lásu beszédben nyitotta meg az ünnepet, Cherny János IV. o. tanuló Móra Istvánnak Könyörgés ci.mü költeményét szavalta el szépen. Wiesinger Károly tanár terjedelmes és a figyelmet lekötő felolvasásban méltatta elhunyt királynénk érde­meit s élénk szavakkal festette azt a csapást, a mi az ő halálával királyunkat és hazánkat érte. Utána az ifjúság egy megható gyászdalt adott eló. Barkóci György III.' o. t. Tóth Jó­zsef dr. Gyász és vigasz cimü vei-sét szavalta mély érzéssel, nagy hatással. A kegyeletes ün­nep a Hymnus eléneklésével véget ért. Az énekszámokat Wiesinger Károly tanár dirigálta s a kitűnően sikerült darabok általános tetszést arattak. Az ipariskolában az ünnepet Bánfi Alajos igazgató lendületes beszéddel nyitotta meg. Utána Eles Károly tartott alkalmi felolvasást, Idolba Kálmán tanuló pedig Ábrányi Emilnek A nyolcadik tőr cimü szép versét adta elő. Az igazgató zárószavai és a Hymnus eléneklése után az ünnepély befejezést nyerrt. Az elemi iskolában alkalmas terem nem lévén, az eg-yes tanítók külön-külön emlékeztek meg kegyeletes szavakkal a nagy királynéról, kinek örök emlékét a középületekre és számos magánházra kitűzött gyászlobogó is hirdette. Csáb-Rendeken az áll. elemi népiskola is ünnepelte imádsággal és gyászoló istentiszte­lettel az ország -felejthetetlen királynéjának Erzsébetnek emlékét. A róm. kath. templomban reggel 8 órakor a tantestület az iskolás gyer­mekekkel megjelent a szt. misén, melyet Danassy György s. lelkész mondott. Ugyanabban az időben az izraelita imaházban is A'olt g} 7ász .istenitisztelet. A gyászbeszédet Winkler Sán­dor dr. rabbi tartotta. Istentisztelet után az osztálytanítók növendékeiknek a nap jelentő­ségét magyarázták. Aznap az előadások szü­neteltek. HÍREK. — Személyi hirek. Feste'ics Tassilo gróf ur 0 excelleutiájának a bélen következő ven­degei voltak : Károlyi Gyula grófné Csurgóról (Fejér ui.) leányaival Zsuzsanna és Júlia gróf­nőkkel, Draskovies Denes gróf, Hoyos Ernő gróf és Kinszky Ferenc gróf. Festetics Tassilo gróf ur 0 excellentiája ma dólolött Budapestre utazott. — Visszahelyezés. Tantossy Sándor m. kir honvéd huszár századost a honvédelmi mi­niszter N yiregy házáról visszahelyezte Keszt­heixre. A mily fájdalommal vettünk bucsut tőle pár hónappal ezelőtt, mikor körünkből távo­zo' , ép oi szeretettel és őrömmel üdvözöljük niost a dalias katonát, mikor ismét közénk jő. Erezze magát igazán jól városunkban, ahol annyi tisztelője ós jóbarátja van s a hova a katonai pályájának legszebb emlékei fűzik. — Latogatás. Spickó Lajos a székesfehér­vári tankerület főigazgatója, folyó hó 19-én Sü­megre érkezett, 20. ós 21-ón megvizsgálta az ottani állami alreáliskolákat, amely alkalommal a tapasztaltak fölött meleg elismerésének adott kifejezést, 22-ón távozott Sümegről. — A Kis-Balatoni halászat vitás kérdése. Mint megbizható forrásból értesülünk, Ifj. Sváb Sándor b.-szt.-györgyi nagybérlő ós a Balatoni Halásztársulat között a kis balatoni halászatra nézve felmerült ós széles körben ismert vitás kérdésben választott biróság fog döuteni. A vá­lasztott biróság tagjai : Psik Lajos országgyűlési képviselő, Hirsch Adolf nagybérlő, Plachner Sándor dr. főszolgabíró ós Grohmann Károly ny. gazdatiszt, kik alakuló ülésükön elnöknek Dunst Ferenc dr. apátplebánost választották meg. Az érdekes vitás kérdés felett a döntés f. hó 29-én lesz. — t Nyirlaki Oszterhúber Péter csabrendeki földbirtokos, 48 előtt a közös hadseregben szol­gált — 48/49 honvódkapitány — Komáromban volt kapituláns — hazánk bölcsének Deák Fe­rencnek unokatestvére, november hó 20-án d. u. 4 órakor 79 éves korában végelgyengülésben jobb létre szeaderült. Az elhunyt kiváló érde­meket szerzett magának a csabrendeki szőlők rekonstruálása s a gyümölcsfák nemesitóse körül, melyben mint kiváló szakértő kitűnt. Temetése november 22-én d. e. 10 órakor a vidék intelli­gentiája nagy részvétele meleltf, ment végbe Csabrendeken. — Egyházmegyei hir. Doby Vince lepsényi és Humor Gábor háromfai plébánosok az egyh. hatóság beleegyezésével javadalmaikat kölcsö­nösen elcserélték. — Műkedvelő előadás. A zala egerszegi ipa­ros ifjak Lukácsy Sándor 3 felvonásos eredeti népszínművét : «A veres hajut« hozták az Arany bárány nagytermében a mult szombaton és va­sárnap szinre. Második nap az előadást tánc kö­vette. Mint tudósítónk írja, a darab szinre ho­zatala minden tekintetben felülmúlta a várako­zást. Az egyes szereplők közül kitűnően alakí­tott Balaton Sándor, ki eredetiségével állandó derült hangulatban tartotta a közönségét. Kü­lönben is neki köszönhető, mint főrendezőnek a teljes siker. A címszerepet Varga Mariska vitte, lu ügyes játékával, kedves énekével már régi kedvence az egerszegi közön égnek. Minden moz­dulatában a gyakorlott s-zinészt árulta el. A két Németh testvér Sándor és József annyira bele­találták szerepükbe magukat, hogy éneküket, il­letőleg játékukat, többszőr megtapsolták. Szako­nyi Anna, Lakics Mariska, Pausa Szidike ós Goldfinger Mariska szintén a legjobb játékosok­nak bizonyultak. Janzsó Sándor és Kovács Já­nos élethűen adfák vissza az igazi tiszavidéki népszokásokat/ Azonban nemcsak a felsoroltak, hanem a többi kisebb szerepet vivők is sok tap­sot, a hölgyek pedig virágcsokrot kaptak. Al­földi magyaros öltözetükben olyanná tették a színpadot, mintha egy- darab föld lett volna az a T:sza mellől. A műkedvelő előadás alkalmá­val befolyt, összesen 444 K. Kiadás volt össze­sen 317 K. 52 fi, a tiszta jövedelem 126 K 48 f. — t Pokorny Frigyes, szt.-banedekrendi áldozópap, a tihanyi rendház érdemes alperjelje és jqszágkormányzója 1848—49-es honvéd, e hó 22 én, 69 éves korában hosszas szenvedés után Tihauyban meghalt,. Temetése 24-én nagy rész­vét mellett történt. A sümegvidéki vöröskereszt-egyesület választmánya a szegény iskolás gyermekek föl­ruházására 1900. évi december hó l-er. a sümegi kaszinó nagytermében tombola-esteiyt rendez. - Tanitógyülés. A veszprémegyházmegyei tanítóegyesület Sümeg városi köre őszi rendes közgyűlését, november 21-én tartói ta meg Süme­gen. A gyűlésen Németh Jáir s eg házi es Bánfi Alajos világi elnök elnököltek. A gyűlésen mind­végig rósztvett Rédey Gyula veszprémi kanonok is, aki éppen Sümegen időző•-'• A t.árg3 ,sorozat első pontja Vendel Jánosné tanítónő gyakorlati tanítása volt, aki a tizedes törtek Írását és ol­vasását mutatta be igen sikerült,en tanítványai­val. A gyakorlati tanítás után Báufi Alajos meg­nyitotta a gyűlést s melegen üdvözölte Rédey kanonokot, Sümeg város szülőttét, mire Rédey Gyula az ő ismert ékesszólásával válaszolva, ki­jelentette, hogy lelki örömmel vesz részt az if­júság nevelőinek értekezletén, mert ő maga is szive mélyéből öleli kablére az ifjúságot. Az él­jenzéssel fogadott beszéd után Báufi elnök lel­kes szavakkal méltatta, a kereszténység 900 éves jubileumi ünnepét, majd fájdalommal emlékezett meg Kocsis Károlj 7 elhun3*táról, ki a népueve­lésnek fáradhatatlan buzgó munkása, a körnek hosszú éveken át, tevékeny jegj'zője volt. He­lyébe a kör Vendel Jánosnót választotta meg jegj'zőül. A pénztári számadásokat a számvizs­gálók nevében Éles Károly terjesztette elő. E szerint a kör vagyona a két korona 10 fillér kiadást levonva 108 kor 10 fillér, a Gondviselés sególyegyesületbe beküldetett 40 korona tagdíj. A számadások teljes rendben lévén, a közgyűlés Vida Jáuos pénztárosnak a fölmentést megadta s buzgó működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Azután Könnye József, a kör alel­nöke felolvasást tartott e tételről : >A tanitó mindenkor a szülök-t helyettesíti.« A szép érte­kezés a jelen voltak figyelmét mindvégig lekö­tötte s élénk tetszést aratott. Több folyó ügy­nek elintézése után Eles Károly indítványára 10 koronát, szavazott meg a közgyűlés Vörös­marty Miháiy szobrára. Végül a világi elnök megköszönte Rédey Gyula dr. kanonoknak és a tagoknak meleg érdeklődését s ezzel a gyűlés véget ért. Utána Németh János plébános ven­dégszerető asztalánál gyűltek egyba a tagok ebédre. A kitűnő hangulatot nagyban fokozták azok a felköszöntők, amelyeket a szives házi

Next

/
Oldalképek
Tartalom